Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-01 / 198. (2123.) szám

1929 szeptember 1, vasárnap. BBBRBBMHHBmBBnHm Trükk és illúzió a Hímben. Irta: EGRI VIKTOR-A máskülönben sokat leleplező es titkoló amerikai M»jtó a filmfelvótelezés mikéntjéről keveset ir. Az uj technikai megoldásokat, a itrükkfelvételezós titkait sűrű leplekkel borítja {be, ami nem vehető túlságosa® zokon, üzleti érdekeket sért a leleplezés és egyébként is minden stúdió gondosan őrködik, hogy avatlan szem be ne pillantson a műhely titkaiba. A sajtó megelégszik, ha módjában All a cztárok magánéletének gondosan rejtett ügyeit szellőzni, ha szerelmeket agyondorongolhat, vá- lópörök keletkezését előmozdítja, ha például Világgá röpítheti Greta Garbó -véleményét a talkieről vagy Ramon Novarróét. az .ideális házasság tiz parancsolaté tói. Miholyt azonban technikai kérdésekre terelődik a figyelem, ködöt teremt maga körül, abból a feltevésből kiindulva, hogy a magyarázkodás megrontja a néző illúzióját és az illuzióji&vesztett néző rossz üzletalany. Azt ma a leglaikusahb néző is tudja, hogy technikai segédeszközök és trükkök alkalma­zása nélkül a film elképzelhetetlen. Ahová az operatőr felvevőgépével költségkímélés szem­pontjából el nem vándorolhat, ott a film beéri a modellel, a kulisszával. Alpesi tájak, lovag- yárak, rejtelmekkel teli keleti városok jelen­tnek meg a néző előtt: fából, papimaséból és festet vászonfalakból összegipszelve, — ha háttérről van szó, játékszernagyságban. Kivi­telben sajnálatosan ez a modellezés gyakran nagyon gyatra és gyakorlott szem unottan el­őfordul a felfedezett kulisszáról. Nehezebb feladat a liliputi vasutak, repülő­gépek sebességét természetszerűvé lecsökken­teni felszálló füstöt, havazást, tengeri hullám- ízást a kicsinyitettt modellel összhangba hozni. Itt a „ZeitlnpeM-felvétel segiü meg a rendezőt; a másodpercenkint 16 felvétel 40 vagy 50 képig fokozódik és ezáltal meglassubbodik a törté­nés folyamata. A katasztrófáknál modellvasutak zuhannak a szakadékba, modellhidak roppannak ketté és a valóság — meg a modeltképeknek gondos lösszekomponálása óvja meg az illúziót. Hajóje­lenetek at-elier kikötőkben kezdődnek és a «gtyüt tenger4' felvételei ugyancsak az üveg- házban keletkeznek, szivattyúk, gépek, ember­kezek lövelik a fedélzetre a vizet, hullámokat csapatnak át rajta, ventilátorok szélorkánt csi­páinak és az egész alkotmány ringása a feLve- rvőgép és építkezés gépies mozgatásából ered. 'Közben az egész hajó, a játékszernagyságban ípersze féloldalra dűlve, komor felhő te levény (között, fényes ablaksorokkal, emeletmagas {hullámhegyek tetején megjelenik, egy apró medencében és a hullámzást egy deszkának a vízre veregetése idézi elő. A* illúzió ott kezd veszélybe sodródni, ahol A kulisszaépitkezések között megjelenik az iágáló filmszínész. Az ember, aki természetesen életszerűen mozog, kétszeresen érezteti a ku­lisszát. Itt megint a rendező siet a lencse •segítségére, hogy megtévessze a néző szemét. Az illúzió csak addig tart, amíg meg tudunk maradni a valószerünál. A modell keménységét és csináltságát el kell ‘tüntetni. Az éles kontúrokat el kell mosni, {hogy csorbitatlan maradjon az illúzió. Olykor -elég a nyirkossá tett levegő, valami könnyű pára, mely oly mértékben sűrűsödik, amennyi­re hátrál a fotografáló lencse. Finom olajjal elöntött üveglap mögött a tárgyak körvona­lai puhán elomlanak, meglágyulnak, máskor (könnyű fátylak jönnek a kulisszák elé, — ezek a segédeszközök azonban csődöt; monda­nak, ahol napsütés kell a filmben. Itt nem használnak a technikai fogások, itt magát a kulisszát és a modellt kell oly tökéletesen meg- lalkotni, hogy valószerü hatást keltsen. Ebből [magyarázható, hogy például uccafelvételeknél a rendező az éjszakát szereti, köd és estélyi sötétség elkendőzi a kulissza csináltságát és csodás távlatokat lehet sejttetni az éjszaka (takaró homálya alatt, ha a hátteret egyszerűen párába merítik. Do a modell néha embert is pótol. A cirkusz iés szinházjelenetek nézőterén két ember között {bábu ül. A bábu olcsóbb a statisztánál. Transz­parens fényképek, festett kulisszák szereplnek 'élő emberek helyett és tükörfelvételozés révén )ös,szhangba kerülnek a valósággal. A külön- fböző arányok összekapcsolása, eggyéfotografá- Bása és összevágása teljesen meseszerü hatáso­kat tud kiváltani; fantasztikum ilyen techni­kai fogás nélkül nem is fotografálható. A havas tájak selymes hótakaróit gipsz, só, kréta, naftalin és tollpihe varázsolja elő. A hó­viharról a műterem ventilátorai gondoskodnak. .Olvashatjuk a nagy vállalatok kommünikéiben, 'hogy egyedül sóra tízezrével költik a dollá­rokat. Hollywoodban a sóból csinált havat leg­alább nem fenyegeti 'az elolvadás veszélye, A robbanásoknál a trükk abból áll, hogy előbb porba, füstfelhőkbe burkolnak mindent, aztán széttépik, gépekkel gondosan elmozdít­ják a kulisszákat, a modellépítkezóst; egyes ■zuhanó, légberöppenő, szétmáló darabokról külön felvételek készülnek, a lencse összefogja (az egész látóhatárt, kidomborodik a pusztulás képe, újra jönnek részletek a befejezett ka­tasztrófa után és egy teljes képpel kicseng a nagy dulás, az elemi csapás nagysága. Á rendező ma már nem ismer lehetetlent. — (Minden feladatot meg kell és meg is tud olda­ni. A cél azonban korántsem az — kivéve a i buríeszk képeinél — hogy a hihetetlennek 1 ábrázolásával elkápráztassa a szemet, elká- bitsa a nézőt, hanem éppen a trükk alkal­mazásával, ezzel a technikai segédeszköz­zel, valószínűvé akarja tenni a lehetetlent, hogy ezáltal megóvja a néző illúzióját. A buríeszkben a trükk és a trükkös fotográfia (gyakran öncéllá válik vagy szerves összefüg­gésbe kerül a buríeszk alapelemeivel. A bur- Éeszkhős csodálatos képességeit a trükk dom­borítja ki. Gondoljunk csak Buster Keaton ivagy Hajold Lloyd filmjeire, melyekben a (rendező és az operatőr összefognak, hogy a (leghihetetlenebb cselekedetek valószerüen has­isának. HsTOild Lloyd felhőkarcolókon torná­zik, Caplin emeletmagasságokban kötéltáncot jár, szakadékok fölött bukdácsol, Douglas Fairbanks szőnyegen repül. A burloszkhős sérthetetlen, tüzön-vizen átgázol, felrobban és (nyomban talpraálL, —- mindezt a trükkfotográ- tfia segélyével. A technika végezetül még azt is lehetővé teszi, hogy a képzeletben élő világ megnyíljon, (víziók és álmok valószerben életre keljenek. A meseszerü is csak akkor hat, ha a megtör­<ténh ©tőknek, az élményszerűnek benyomását (kelti, ahol a néző iluziója törést szenved, ott baj vodt a technika körül. Éppen ezért számol a technika az iluziókeltés valamennyi tényező­ijével. A rendezőnek, de még inkább az opera- Itőrnek, akár egy matematikusnak, az e-sés tör­ivényszerűségé ^vei, a fizika tételeivel éppúgy (Számolnia kell, mint ahogy jó pszichológusnak is kell lennie, s nemcsak a maga, de a néző •szemével is meg kell bírálnia az eredményt, melynek egyetlen célja: a valószerüvel csorbí­tatlanul megőrizni a* illúziót! lllll—n—TITH TWÍTIIB ■■ IIWIIIIBl ■ !■■!! miii»mna IIIHI teáen kis ezlovenszkód magyar gyerekek rajougá- eafck&l vették kezükbe ezeket a könyveket A szülők erről talán mitsem tódnak! A Mi Lapunk ügye eröeitőül caaftakondk a könyvkiadás ügyéhez. E*t a kis lapot 0 évvel ez­előtt & nagy ideálokhoz alig ülő, de általak meg­szépített helyen, egy konyhában alapítottuk né- hányan. Irattáram legszebb darabjait aa alaptőke összegyűjtésére készült gyüjtőivek képezik. Meg­állapíthatom belőlük, hogy társadalmunk abban az időben még nagy fogékonyságot amtetatt ss ifjúság bimbózó dolgai kánt Bizonyára szükségéé, hogy boaEászÓ&aost jog­alapját nyilvánítsam, mert a vélemények fogadat­lan hangoztatásának jelen korában könnyen ér­het kifogás. Eszerint, mdnt a Könyvfcarátok tit­kárja s az ifjúsági sorozat három érven keresztü­li szorgalmazója egyrészt, és a Mi Lapunknak SeL mecy Miklós és Streitm-ann András barátaimmal együtt! létrehozója másrészt, kétfelé kell kérel­met, kérdést és figyelmeztetést sae^fogateasnoatt Közönségünk, a magyar családok teáé. He hagy­ják elsikkadni az ifjúsági könyvek ügyét, segít­senek újra életre támasztani azt. Rendeljék meg az ifjúsági lapot is gyermekeiknek. A gyerekek olvassanak, de anyagilag olvasmányaikat a család­fők fedezzék. Az ifjúság és annak vezetői felé. Vegyék ko­molyan as ifjúsági sajtó ügyét. Ne ciianál^anak itt személyi, ambicdóbeli ellentéteket. Ifjúsági köny­veket, werfcéwkönyveket megint ki ksQ adni — és mindegy, hogy ki teremti meg ennek ujboü teltételeit és nem fontos, hogy ki szerkeszt, ki d* mez, M házal, ki kiniódük ezekkel a könyvekkel, csak meglegyenek, s a fiuk megint a kezükben szorongathassák. Helyesnek tartanám, ha a régi csapáson haladnánk, a Könyvbarátok ifjúsági szer­vezetével, mert a könyvek elterjesztése merkantil feladat, cserkészszövetség vagy más testület serre nem képes. A Mi Lapunk-at pedig ne bántsuk, hasábjaira harcot ne vigyünk. Ellene lapot ne indítsunk! Akik megcsináltuk, féltjük, szeretjük ezt a csepp­nyi lobogót, amely maradjon mocsoktalan I A Mi Lapunk-at a tizennyolc évig terjedő ifuság számára hívtuk életre. Még jobb, ha tizenötévé- sek lesznek a legidősebb olvasód és ezeket látja el táplálékkal. A serdültebb és egyetemi ifjúság szellemi tornái számára más hely kell! De két Mi Lapunk-ra nincs szükség, hiszen az egyik ereit sem tudjuk buzgó vérrel átjáratni. A ma­gány és a mai távolság feljogosít arra, hogy fel­emeljem a szavamat az ifjúság dolgaiban, sajtójá­nak ügyében megnyilvánuló tó es irányú törek­vések és apró ambíciók meguyergeltetése ellen. Nagyobb dologról van itt szó emberek! A jövő egészségéről, önbizalmáról, munkaképességéről. A tiszta ifjúsághoz csak tiszta szándék közeledjen, ez az első! Ha ez megvan, megvizsgáltatik a hoz­záértésnek és a háttérbe húzódó munka szerény­ségének a jelen, vagy távolléte. NEMES ENDRE: NANÁNAK EJmuttdt, még tagnap rehlcmő hőségben együtt ültünk s szemed, mint ideges cigaretta tüze égett! Hívtál és mentünk: otthagytuk az égett bőrű egyiptomiakat — éhes voltál és én is éhet voltam 8 reggelre majd megfultál nálam a borzasztó hőségben! most másoké vagy: minden nap más ágyában ébredsz most én is mással élek $ mással járom az uccát: különben itt sok az erdő, patak van eredeti pisztránggal s ha este betérünk fáradtan a városba, köszöntének; a nőm is üdvözöltél, béke veled! AZ IFJÚSÁGI SAJTÓ UGYE Irta: Darké István Az ifjúság helyes nevelése nagyon fontos kérdé­se napjainknak. Jelentőségét emelte a magyarság tekintélyes részének kisebbségi sorsba jutása. Az ifjúság testi nevelése mégis az anyaországban ju­tott először rendezéshez, éppen a remekül fellen­dült cserkészet, hatékonyan támogatott sportok, sokféle nevelő szerveset révén. A mi ifjúságunk magára van hagyva, különösen ami fundamentá­lisan sorsdöntő jelentőségű első tizenöt évben va­ló gondozását illeti. Az egyetemi ifjúság már ki­verekedett magának egy nem is jelentéktelen he­lyet a magyaT társadalom és vezetőinek érdeklő­désében. De hogy állunk a kisebbek nevelésével? Akik sokszor az idegen nyelvű iskolák torzító lég­körében, ha tudást el i® sajátíthatnak, de elvesz­nek a táglátókörü, intelligens magyar gondolko­zás sajátos szempontjai száméra. Á műveltség nem­csak az ember elhelyezkedését határozza meg az életben, hanem eldönti a boldogságban való része­sedésének vagy abból való kizáTatásának a kérdé­sét is. Igazi boldogságot csak a kollektív érzü­let nyújt, a társadalom javáéit, önmaga boldogu­lásán keresztül dolgozni képes komoly felkészült­ség. A társadalmat minden ember számára első­sorban fajának a kerete jelenti. Akinek a művelt­sége nem itt gyökerezik, talaj tálán, határozatlan, tétovázó ember azl Ilyen magyar gyermek pedig nagyon sok nő körülöttünk! Nem uj dolog, ha az iskolán ki vilii nevelés, a cserkészet, a jó olvasmányok jelentőségét hangoz­tatjuk ilyen körülmények között. Mindenek előtt a család mentheti meg a helyzetet, mondhatjuk a harcot, amelyet a magyar iskola, — a hivatalosan nevelő államszervezet, — elvesztett. De ha a ma­gyar család elmerül a gondokban, ha elnyomori- tott élete a bezárt ajtók mögött nem az erősen el- lentálló, hanem a kiéhezíetéere szánt vár képét mutatja, ha a kis magyar értelem ellenséges ten­denciája ecsettel festett fogalomtömeg fakó szí­neiben látja a magyar életet, múltait, történelmet és friss, igaz színekkel apja, anyja nem vállalko­zik a kép átfestésére (mint ahogy legtöbbször nem vállalkozik), hogyan mentsük meg mégis a kis elveszendőit a magyar sorsközösségbe kon­centrált munka és szenvedés fájdalmas boldogsá­ga számára? Rövid félóra alatt tanítja szomorú dolgokra egy- egy ilyen fiúcska, leányka az embert annyira ,hogy már nem is azt látom hibának, hogy „Rákóczi, Petőfi, Kossuth szlovákok voltak, Mátyás király román", hogy a magyarok olyan barbárok a múlt­ban és a javarészt a jelenben is, mely szégyentel­jes állapotuk szerint földet szántani, beszélni, rendes módon táplálkozni és lélegzeni is úgy ta­nultak meg a hegyekközötliéktől, hanem azt, hogy ez a mai kisemberke, ez a kisebbségi magyar pa­lánta ennek a bizonyos Petőfinek, Kossuthnak, Rákóczinak s a kézzel evő többi uraknak egyetlen jellegzetes (tehát a magyar élei. szempontjából fontos és feltűnő) versét, tettét, szavát és mozdu­latát nem tudják. Mi még gyermeki hittel büszkén szavazattuk ezeket a dolgost, a kisebbségi pa­lánta már áitirtan és szégyenkezve pusmogja, mert úgy tanulta, hogy ennyi barbárságot csak lesütött szemmel lehet levezekelnie az utódnak. Furcsa hit­szegők, pipogya renegátok, fogvájó emberevők, rutinos embemyuzók. kardnyelők és történelmi szakállas asszonyok diszkrét gyülekezete, ezekben a kis agyakban a magyar történelem. A középkor barbárságaira később könnyű rájönnünk, de ezt a felderítő munkát a gyermeknevelés nem iktathat­ja az eszközei közé. Különösen ellenintézkedésre jogosító ez a beiktatás akkor, ha akkora egyolda­lúsággal és olyan támadó éllel történik, mint ahogy azt a szemünk elölt látjuk. Csak a történelmet említettük, pedig a veszély­Megnyilt az IRIS PENZIÓ Po/aony, LÖliflCZkapil uoca 17, Central Passajre Modern komfort, Elsőrangú házikonyha. Gr. hiütitorisné tulajdonosnő személyes vezetése mellett. nek hydraáeje van. A közhasználatú magyar nyelv elsatnyulásának, rohamos megromlásának a veszé­lyét is eiőmutatbatnók. Végeredményképpen a jö­vő kisebbségi magyarsága helóta-szellemü, befelé bixaknatlan, kifelé megalázkodó kép jellegreteesé- geit viselheti magén, ha ellen.intéakedéeeket nem teszünk. Ezt a múltat az iskolai oktatása alapján fonákul megveti, a jelen nemzeti életből kikap­csolódva alárendeltségi érzelmekre nevelődik, uj magyar eszmekört, irodalmat, tudományt nem is­mer, ellenben tömegesen áll előtte nálunk például a szláv kultúra számtalan életerős vívmánya. Meg­lepően fájdalmas, de nem megmagayráahatatlan aztán, ha már most találkozhatni nem egy kis ma­gyarral, aki tanköri yvmondatok határozott stílu­sában beszél a magyarság alárendelt kultúrájáról, összeharácsolt, de még így is kevesebb szellemi ■tőkeállapotáról a nagy szláv kttHurközösséggel szemben. Egymás kicsinyítésére pedig ne töreked­jünk! A faji kultúrák terjedelme fontos szempont az általános műveltségi állapot megítélésénél, de a. kultúra, mint elvont fogalom s mint a kiváló faji egyedekben jelentkező legmagasabb szellemi állapot, egyforma minden európai népnél. Ilyen értelemben a szláv kultúra terméwaetesen a töb­biek mellett áll, noha nem tagadható, hogy né­mely szláv néptörzs műveftsógének a latitudója kisebb még a magyarénál is. Ma még igy van, de nincs semmi biztosítékunk, hogy a szlávsággal szorosabb életülözösségbe került magyarság a fej­lődéssel lépést tudjon tartani. A fundamentumo­kat kell újra megerősítenünk és szilárd anyagok­kal építkeznünk, mert vályogból még nem épült megvehet ellen vár. ooo így megint eljutottunk az ifjúsághoz. Egyoldalú iskolai nevelés, gondokkal terhelt család, külső idegensóg és belső számyaszegettség között in­dulnak ők az életnek, ahol a kenyérszerzés és ma­gyarság,- elhelyezkedés és magyarság, boldogulás, előrejutás és magyarság sokféle dilemmája vár rájuk. Ha nincsenek mindezek helyes megoldásá­ra ránevelve, iszonyatos mélységek nyitnak fel előttük és kétséges kimenetelű lelkiharcok két­oldalú pergőtüze kőzó kerülnek. Az ifjúsági sajtó rendezetlen ügye késztetett, ezekre a vázlatos vonásokra. Az ifjúsági könyvki­adás és újságok aktuális hírei biztattak, hogy szé­lesebb nyilvánosság figyelmére derítsem ezt az $lsikakdó, pedig lényeges kérdést. Az ifjúság részére történő könyvkiadás egészen a legutóbbi időig jelentős módon folyt már. Évek során át egész kis könyvtárra való ifjúsági olvas­mány jutott a szlovenszkői magyar gyerekek kezé­be. A Könyvbarátok szervezetének 19(28 őszéig működő ifjúsági csoportja volt. Lehetetlen hálával meg uem emlékezni Farkas Guyla dr., jelenleg a berlini egyetemi magyar busz ék tanára műkö­déséről, aki ezt a könyvkiadást megteremtette. Erre a betütengerre, erre a gyógyító fürdőre egy pillantás is elég, hogy a fenti szavak keserűségét kjlssé megenyhithessűk. Ilyen könyvek voltak ezek: Radványi Kálmán: Napsugárteventék; Farkas Gyula: Forrongó lel­kek; A tábortűz üzen; Radványi: Horog István et Comp.; Kovács Dezső: Ballag már a véndiák; Faludy Iván: Mi a színház? Egy Pozsonyi Robin­son töri éne te; ríord Dr. Lukinich Iimróné); A nagy főnök levelei: I. Indián iskola, II. Indián önvédelem; Lábán-Keresztury: Magyar regék; Já­tékos könyv; Tábory Pál: üj Buda; Szorabathy Viktor: Mikulios szárazon ée vizen; Szombati)y: Cirok Pista mozisziuész lesz; Sziklay Ferenc: A fekete ember; Feri bácsi: Magyar ceerkészideá- lok; Cserkész-naptár 1927-re; Darkó István: A felhők hőse Pákozdon; Mócsy-S'ztrilich: Tábori munkák; Cserkészsegitség-nyujtás; Buczkó Emil dr.: Törvényimagyarázat; Sóherer Lajos: A pró­baidős cserkész kiképzése; Cserkészek könyve; Olasz Péter: Ezermester, stb. stb. Még sok hasonló kiadvány. Az ifjúsági könyvek kiadása egy év óta szüne­tel. Újabb kudarc ez, ahol a heroizmus hite a való­ság támadásain megtört. A sok ezer és ezer pél­dányban szétröppent jó könyvek nem kapnak újabb erősdtő csapatokat. Pedig a gyerekek, a pénz­4 UapAm ftSSS. T«Mm 33» / v'3 S * / » - I OS& poraoSBfak 1 ^ . ' X ' ■ ; ' ■ ' " " f - ' ' ' KO SÍ CE| FS-nfoa 19u |j Műt*?-/ véJfoas&üb. JMMtay ánrik 1 .>• ;•• ' i—— BHIBWI . ...................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom