Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-11 / 206. (2131.) szám

GOETHE MINT Irta: Péterit Jenő Karlsbad, szeptember hó. Karlsbad völgykatlanban fekszik és levegő­jét a száguldó autók sikeresen rontják el. Üdébb levegőt csak akkor élvez a városból menekülő sétáló, amikor a Karlsbadot szegé­lyező erdőkbe jut, vagy maga mögött hagyva az előkelő Pupp-szállodacsoportot, a „Goethe- weg" padjain pihen. Ilyenkor fölébredhet az emberben az irodal­mi szenvedély is. Hogyha az érdeklődő a ki­csiny, de érdekes városi múzeumban a város történetére vonatkozó tanulmányokat végzett, beleéli magát azokba az időkbe, amikor Karls­badot nem látogatta évente hatvanezer fürdő­vendég, hanem a kedélyesebb és olcsóbb fürdő­városban Goethe keresett gyógyulást kinzó vesebajára. Hogyan élt, miket cselekedett a költőfejede­lem Karlsbadban, arra nézve a legpontosabb följegyzések vannak. Goethe a német pedan­téria valóságos mintaképe volt. Mindent meg­őrzött és pontosan számontartott. „Rechnun- gen Karlsbad betreffend" éppen úgy helyet foglaltak gyűjteményében, mint a kapott és elküldött levelek, amelyekről előzőleg koncep- tust készített. Nem kevesebb, mint ötven kötet levél és negyven kötet napló maradt Goethe után, aki még arra is ráért, hogy, mint had­ügyminiszter, az 502 emberből álló weimari hadsereg ügyeinek főintézője legyen. A régi jó időkben, hogy ha a város tornyá­ból kémlelő toronyőr észrevette, hogy vendég ■kocsija közeledik, trombitaszóval üdvözölte. Ezt a patriarchalis fogadtatást akkor: „An- ■blasen“-nek nevezték. így fogadták 1785 julius 7-én Goethét is. A toronyőr felesége eléje jött és jó fürdőzést kívánt. Ezért, mint Goethe naplójában följegyzi, egy ezüst húszast kapott a költőtől. Goethe tizenkétszer volt Karlsbadban és t.i- zenharmadszor, öreg korában, Marienbadból jött át, hogy itt a fiatal Lewetzow Ulrikát, utolsó nagy szerelmét, üdvözölje. Frankfurton és Weimaron kívül Karlsbad őrzi leghívebben Goethe ottartózkodásának emlékét. Egészségét mindenkor Karlsbadban nyerte vissza é« azért ezeknek a gyógyforrá­soknak többet köszönhet a világirodalom, sem­mint azt sejteni lehetne. A házak, ahol Goethe lakott, az idők folya­mán eltűntek a föld színéről és helyet adtak modern épületeknek, de a nagy szellem lakó­helyeit kegyeleteden emléktáblákkal jelölték. A „Weisser Haase“, „3 rothe Rosen" (most „Mozart“-ház) és később a „Drei Mohren“ cimü házakban lakott előszeretettel. Ez utóbbi, haj­dan igen díszes és pompás külsejű ház Heilin- gőtter tekintélyes rézöntőmosteré volt. Azért is nevezetes, mert itt tört ki 1759-ben az a bor­zalmas tűzvész, amely kétszázbuszonnégy há­zat hamvasztott el. Mikor Goethe tizenegy esztendő után ismét ellátogatott Karlsbadba, csodálkozott, meny­nyire szépült és fejlődött a város. Ismét Heilingötteréknél szállt meg és na­gyon jól érezte itt magát. Kedélyes és szere­tetreméltó volt. Háziasszonyának gyerekei ki és be járkáltak szobájába és nem zavarták a munkában. A derék, szemrevaló Heilingötter asszony Goethe költészetét aligha tudta értékelni, de úgy mondják, hogy a költő nem volt érzéket­len háziasszonya bájai iránt és bizalmas vi­szony fejlődött ki közöttük. Voltak esztendők, amikor amikor Goethe 3—4 hónapig időzött egyfolytában Karlsbad- ban. A kúra abban az időben radikális volt. A vizet lakásokba szállították és a betegek 50—• 60 pohárral is fogyasztották. A fürdőben so­kan öt óra hosszat ültek. Becher Dávid volt az első orvos, akinek az emberiség a modern gyógykurát köszönheti. Goethe hajnali öt órakor kelt föl, pedig a társaságbeli élvezetekből ugyancsak kivette a részét. Udvarolt és szenvedélyesen táncolt még késő aggkorában is. Schillernek irja egyik le­velében: „Egy kis szerelem elviselhetővé teszi a fürdőéletet." Karlsbad és szép környéke Goethének, a festőnek is sok motívumot adott. Nemrégen fedezte föl a Goethe-kutató Wahl dr. tanár Goethe nyolcvan ismeretlen vázlatát. Ezekben sok karlsbad! részlet van. A vázlatkönyvet az „Insel-Verlag“ adta ki. Goethe az evésben mérsékletes volt. Egy­ezer, délben evett bőségesen, de sokszor két húsételt is egymásután. A dohányzást utálta. A nagy ember annyira szerette Karlsbadot, hogy egyszer, amikor már hónapokig itt idő­zött, azt irta Schiller feleségének, Charlotte- nak: „Már tizennegyedik hete tartózkodom itt. Szeretném, hogyha a nyár újból kezdődnék és igy folytathatnám életemet." Házat is akart vásárolni Karlsbadban. Kinzó vesebajára min­dig enyhülést talált és természetesen az elő­kelő társaság középpontjában állott. Mária Ludovica császárné 'megérkezése után bemutattatta magának a legnagyobb német költőt és sokszor elbeszélgetett vele. A szelle­mes császárné nagyon sajnálta, hogy a szigorú spanyol udvari etiketté lehetetlenné tette, hogy Goethével levelezzen. Két esztendővel később I. Ferenc császárt és leányát, Mária Lujzát, Napóleon nejét, a kari-hadi hódoló polgárság nevében két 'költe­ménnyel üdvözölte. Nemcsak halhatatlan költői müvek, mint az „Iphigenia", köszönhetik létezésüket Karlsbad- nak, hanem nagyszabású természettudományi, geológiai kutatásokat is végzett itt a halhatat­lan mester. Érsekújvár, szeptember 10. (Saját tudósítónktól.) Szent-Ivány Józsefné, dr. Holota Jánosnó, Szent-Ivány József, Szüllő Géza dr. és Holota János dr. fő védnökségé alatt tartotta meg vasárnap az Érsekujvári Gazdakör gazdanapját, amely egész esemény- sorozattal tette emlékezetessé ezt a napot. Már a kora reggeli órákban ébresztő zene­kar járta végig a várost s amikor a délelőtti órákban a főtéri tábori szentmise kezdetét vette, ezer és ezer ember tolongott a hatal­mas érsekujvári piacon. Ehrhardt Viktor cím­zetes kanonok, Érsekújvár ő^z plébánosa ce­lebrálta fényes segédlettel a misét, amely után P. Csulen Kolos ferencrendi zárdafőnök mondott nagyhatású beszédet a gazdatársada- lom hivatásáról s a gazdakör most felavatott művészi zászlajának szimbolikus rendelteté­séről. A szegbeverés formalitása órákig tartott el, mert az érsekujvári s a délszlovenszkói ma­gyar élet számos prominens személyisége után, akik valamennyien ötletes mondatokkal kísérték az ünnepélyes kalapácsütést, a zász­lóhoz járult az érsekujvári gazdatársadalom sokszáz tagja s mindegyik áldozott a nemes BERLIN, szeptember 10. Moszkvai levelet két okból könnyebb és elő­nyösebb Berlinből írni. Először, mert az orosz oenzura nem avatkozhat be az igazmondásba, másodszor, mert a német fővárosban sokszor könnyebb információkat kapni. A politikai világ Berlinben rendszerint jobban van értesülve, mint a moszkvai. Tehát Lunacsarszki megbukott A népnevelési mindenható, Lenin egyik volt bizalmasa, az utolsó a kommunista vezér táborából, aki még a hatal­mon maradt. Sokáig úgy tetszett, hogy a kommu­nista iskolát tovább fejlesztheti különös, nem mindig érthető tervei szerint és megteremtheti a bolsevista irodalmat, amely 1 .ás isteneket, mint a mai hatalmasokat, nem ismer, de Moszkvában is virágzik az intrika, diadalmaskodnak a besúgók, gyilkol és öl a pletyka és ami még tegnap a lehe­tetlenségek sorába tartozott, ma valóvá vált. Kinos interjú Három esztendővel ezelőtt a hatalmas népbiztos Berlinben járt. Az unter den lindeni kövefségi palotában fogadta a külföldi sajtót. Ott ült moso- lyogva, az ellene intézett támadásokra büszke ön­tudattal válaszolva, Lenin arcképe alatt és mesélt az ő nagy népnevelési sikereiről. Hogy végre orosz földön csökken a szerencsétlenek száma, akik Írni és olvasni nem tudnak. Hogy terjed a népnevelési Egyik liberális angol kolléga szerelte volna tudni, hogy mit ért a népbiztos ur — nép­nevelésen? Kérdezte mind követelőbben, hogy mit szabad és mit nem szabad orosz földön olvas­ni? Kérdezte, hogy és mint van Tolsztoj Írásaival? A miniszter végre kénytelen volt beismerni, hogy az orosz népnevelós bizony — egyoldalú. Szerinte nem is lehet más. A gyereknek hinnie kell a bol­sevista paradicso bán, tehát más országokról, más nemzetekről csak a legrosszabbat szabad hal­lania. Erre fölvetettem a kérdést, vájjon mi törté­nik a polgári gyermekekkel? Kérdeztem, való-e, hogy a miniszter hatalmi körében a polgári ifjú­ságnak jelentősége nincs, hogy már az iskolában különbséget tesznek a kommunista, meg a nem kommunista tanulóság között és a gyermek már az iskolában érezni kezdi, hogy nincs semmi joga az állam életében,- ha nem tartozik a bolsevista eszmék terjesztői közé. A népbiztos ur nem igen akart kérdéseimre válaszolni. ’ kívánta tudni honnan szereztem értesüléseimet. Végre is beval­lotta, hogy a kommunista ifjusá^minden tokinlet­Fizessen elő a IIpís iü-re Előfizetési Ara Ví évre 36.— Kcs. Mindet chságárnsnál kapható Olaszországi útját, mely egész művészetét átformálta, Karlsbad után testben, lélekben egészségesen és frissen kezdte meg. Karlsbad századok óta adott és ád enyhü­lést százezrek bajára. Épült és fejlődött a híres város, első sorban áll a világfürdők között, de a mostani színtelen tömkelegben jól esik _ a régi, kezdetleges Karlsbadra gondolni és hír­neves vendégei közül a legnagyobb szellem­óriással, Goethével, mint fürdővendéggel, fog­lalkozni. célra. Délben 16G terítékes társasebéd volt a-z Arany Oroszlán vendéglőben, amelyen szám­talan hatásos toaszt hangzott el. Többek kö­zött Ozorai József dr., Holota János dr., Ko­ezor Gyula, Turchányi Imre dr. és Hauli Bé­la, a gazdakör elnöke beszélt. Rendkívül nagy hatást tett a diákkongresszus két vendé­gének, Albrecht Dezső erdélyi delegátusnak és a rimaszombati Boross Zoltánnak a felszó lalása, aki toasztjában a gazdatársadalom je­lenlevő tagjainak lelkes éljenzésétől kísérve újólag leszögezte, hogy a csehszlovákiai ma­gyar diákság minden rétege a magyar nem­zeti gondolat alapján áll s a magyarok egy­ségét és együttdolgozását kívánja. Kora délután történt a gazdanap felvonulá sa, majd künn az ESE sporttelepén kisebb­fajta gazdasági kiállítás volt. Este ugyancsak a szabad ég alatt nagysikerű táncmulatság volt, amelyen az érsekujvári gazdatársadalom tag­jainak ezrei vettek részt. S hogy jól érezték magukat, igazolja, hogy reggel már teli fény­nyel tűzött a nap s a cigány még gyorscsár­dást húzott a fáradhatatlan újvári magyarok­nak. I ben előnyben részesül, de nem azért, mert bolse­vista. hanem mert föltehető róla, hogy — szellemi- | lég erősebb, érettebb és az állam szempontjából haszaavehetőbb, mint a polgári elem. A végered­ménye a hosszas beszélgetésnek az a tudat volt, hogy Oroszországban az iskoláikban a polgári fiatalságot nem szívesen látják, lehetőleg a hát­térbe szőri tják, a felsőbb iskolákba nem engedik és ha nem tudnak belőle használható anyagot a kommunizmus számára faragni, akkor egyszerűen — kiteszik a szüret. .Ez volt a Lunacsarszki szel­lem, iskolapolitika, nevelési program, irodalmi törekvés, szóval Uj-Oroszország egyik alapvető munkaköre. A mai orosz fiatalság nem is vágyódik a külföldre, mert az pokol a szemében. Minden jónak a forrása csak Moszkva, úgy hirdette valaha Lenin, úgy taníttatta tanítványa, barátja, minisz­tere, a nevelésügyi népbiztos. Lunacsarszki asszony Hogy mégis megbukott... Nen a programja, nem a sikerei, vagy kudarca, hanem elsősorban — a felesége miatt. Persze orosz földön ki-ki a tet­szése szerint nősül, vagy válik el választottjától Lunacsarszki egy hibát követett el, amikor megengedte, hogy felesége mint filmdiva szerepel­jen és a messze külföldet bejárja. Egy frilmdiva más, mint egy orosz népbiztos, a miniszternek kevés a fizetése és annak egy részét is lakásban, meg élelmezésben kapja, viszont egy filmdiva sokat szokott keresni, tehát alkalma és joga is van nagy lábon élni és a legújabb divat szerint öltözködni. Lunacsarszki asszony öltözékei és ék­szerei szépek, híresek és drágák voltak, a kül­földi sajtó sokat foglalkozott velük és a berlini Rothe Fahne többször mérgesen megállapította, hogy egy népbiztos feleségének másként és főleg szerényebben kellene élnie! A Rothe Fahne pa­naszáról tudomást vettek Moszkvában is és a nép­nevelési ‘miniszter kénytelen vc’t hallani barátai­tól és ellenfeleitől, hogy az asszony viselkedése beleütközik Moszkva elveibe. Vájjon a népbiztos urnák volt-e bátorsága, feleségét más útra kész­tetni, nem tudom, a támadások mindenesetre las­san elhallgattak, de cserébe hire jött, hogy a ha­talmas miniszter állása megrendült és megy, amint végre ment is. Utóda a vörös hadsereg egyik tagja lett. A katonaság Moszkvában minden­ható ... A bukottak Arra a kérdésre, hogy mi történik Oroszország­ban a bukott miniszterekkel, azt a feleletet kap­tam, elsősorban meg kell állapítani, hogy bukott i meg a népbiztos? Ugy-e, mint Trotzkij, vagy úgy­mint Csicserin, vagy úgy . mint a többiek, akik- j ről oly kevés hír jött a külföldre. Trotzkijt elküld­ték minden kártérítés nélkül. Csicserin, aki Né­Ai érsekujvári gazdák napja Ünnepélyes külsőségek közBti szentelték fel az Érsekujvári Gazdakör uj zászlaját MMW—BaraMBSE——BBWBBgaBBBPflWII ) I .aBMMMWB L«.l'J.VA4UaiMCUUU«J'9VgJ»Mi|ieaaUWBUMWMBMM> MOSZKVAI LEVÉL - BERLINBŐL A nagyhatalmú Lunacsarszki népbiztost felesége, a filmdiva buktatta meg Kellemetlen kérdések a nevelésügyi népbiztoshoz — A szovjet a kisgazdák ellen 1929 szeptember 11, roeri*. Aszta!osznühely és butorraktár Bláha Jan, Praha-Kosire Plzenská 312. Telefon: 403-47. Magyar n! beszél. metországban egyik szanatóriumból a másikba vándorol, mint szabadságolt, egyre kapja a fize­tését, mig a többiek, tehát Lunacsarszki is, abba a kellemes helyzetbe jutnak, hogy szabadon kereshetik kenyerüket, úgy, ahogyan tudják. Nyugdijat nem kapnak, de évényesülésüknek nem áll útjában a hivatalos hatalom. A volt népnevelési miniszter írhat továbbra is drámákat, meg komédiákat, helyet foglalhat egyik, vagy másik újság szerkesztőségében, vagy hiva­talt vállalhat ott, ahol munkásságát igénybe kí­vánják venni, szóval nem szükségéé okvetetlenül, hogy éhen haljon. Úgy mondják, hogy vagyona nincs, de tud inni, szervezni és beszélni. Talán még hallunk róla, — de nem p~ ellenzék táborá­ban. Mert ellenzókieskedni Oroszországban annyit jelent, mint előbb-utóbb elpusztulni. A kisgazdák sorsa A pusztulás szelét érzi az orosz parasztság ama csoportja is, amelyet otthon kisgazdának nevez­nének, tehát a jobbmódu föld népe, amely vala­mivel több birtokot — bérel (Oroszországban magánvagyon nincs), szóval segitő erőre szorul, mert önmaga jó termésről gondoskodni nem tud. Politikailag nem valami fényes az orosz kisgazdák sorsa, mert választójoguk nincs, ellentétben al­kalmazottaikkal, akiknek igenis, legalább a papíron, van valami beleszólásuk államuk életébe. De mert e felette kétes értékű jog gyakorlása nem igen ingerelte őket, megéltek úgy is, de éreztették szervezetlenül is hatalmukat Moszkvával. Az orosz kormány hatalma és erejének megszilárdulása pedig elsősorban a közélelmezési kérdések megol­dásától függ, a termés jelentős részének állami lefoglalásában rejlik a probléma kulcsa, mentül többet termel a paraszt és mentül többet bocsát az állam rendelkezésére, annál bizonyosabb, hogy a szovjet tartani tudja magát. A harc a kisgazdák meg az állami hatalom között az évek során egy­re élesebb lett, a konfliktusok száma egyre növe­kedett s Moszkva arra a meggyőződésre jutott, hogy Lenin tanításainak hű követésében a kis­gazdáknak pusztulniok kell. A paraszt, akinek csak akkora földje van, amelyet éppen hozzátar­tozóival megművelhet, inkább Moszkva embere, mert alázatosabb, szerényebb és rettenetes sze­génységében államellenes gondolatokkal nem is foglalkozhat. Ez okból a kisgazdák földjeit féri fogják osztani, nem lesz többé újabb bérlet, a kis­gazda belekerül az utolsó kategóriába, lesz sza­vazati joga, de nem lesz teli kamrája és ami fölös termése lesz, azt elviszi kérlelhetetlenül az állam. Ez ax utolsó, egyelőre vérté len küzdelem agazdavilág, meg a szovjet között, behédolása a parasztságnak az uj rendszerbe, a nyomorúság rettenetes országút ja uj utasokat kap, de mindez még nem jelenti, nem jelentheti a föld utolsó forradalmát. Mert a nyomorultak, de a legnyomo- ruUabbak is lassan be fogják látni, hogy ők az igazi rabszolgái a mai rendszernek, amely csak akkor engedi őket élni, ha mindent megvonnak önmaguktól, amit más országok szabad lakói meg­engedhetnek maguknak. Persze a felvilágosítás e munkájának útjában áll a Lunacsarszki-rendszer. Egyelőre! Az amerikaiak, akik legutóbb Oroszországban jártak és hazafelé Berlint is megtisztelték látoga­tásukkal, mélyen beleláttak a kulisszák mögé. Nyíltan hangoztatták, hogy a mai Oroszország még nem érett meg a világ államaiba való diplomáciai belekapcsolódásra. Politikailag csak elvetőleg nyi­latkoztak, gazdaságilag azonban úgy gondolták, hogy talán az üzlet nem a legrosszabb. A pénzt mindenfelé csak kockáztatni kell, és ebben a ke­retben az orosz üzlet, kellő koncessziókkal, meg állami ígéretekkel megalapozva, nem fenyeget nagyobb veszedelemmel, mintha például Kínának szállítanának. Minden a kereskedő élelmességétől, meg az előlegek nagyságától függ, tehát rajta.... Egész Oroszország hangoztatja már esztendők óta... Amerika segíts és ott, ahol oly sok a dol­lár, meg az arany, nem illik egy nép hivó szavát meg nem hallani! Miután a néniét hitel kiapadt, az angol még húzódozik és Páris hallani sem kí­ván az orosz kölcsönök ről. tényleg Amerikára vár a hivatás Moszkva külkereskedelmi politiká­ját támogatni. Egyelőre Moszkva pontosan és aranyban fizet Amerikának és úgy tetszik, hogy ez újabb kereskedelmi összeköttetés holmi siker­rel is biztat. Hogy melyik fél lesz a végeredmény­ben a nagyobb vesztes, természetesen bizonytalan. A múltban az orosz összeköttetések rendszerint csak a szovjet gazdagságát gyarapították. .. V. NYÁRI INTERIEUR Karcsú darázs zümmög vastag áriát A süriin Lefüggönyözött ablakon. Petyhüdt unalom ásit a falakon. Diána kutyái szaglásznak fürgén, Do csak a képen, mert a '-dóságban Minden zugban lihegő fáradtság van. Cingár, rokokó divánon nyujtózik Lomhán, fullaszíóan a bájos meleg A tikkadt levegő bágyadtan rezeg. Szobor-Apolló ajazza kíváncsin Figyelmének finom, lnnk;.dó iijnt, K parkban a pávák párjukat hijjúk. Mig a kerti tó nyár füzében ragyog S vizéből a hattyú fehér szárnya int. Szeptember előre küldi árnyait. Potrássi-P. Pál. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom