Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-11 / 206. (2131.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 13Q, j\ szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre! l't'L * 7 * 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: ^ pOLltlKCLl nCLpiLQpjQ Felelős szerkesztői hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.—Tehavonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 K2 DZURÁNY1 LÁSZLÓ F0R6ÁCH GÉZA lefon: 34184. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha Kai stám tömte TCotcEal Apponyi Albert gróf nagyszabású beszéde a népszövetség közgyűlésén Briand, MacDonald és Strésemann meglett a legnagyobb siker — Pineurőpa* hangulat Genfben — Kedvesé sajtőkommentárok harisban Tanulságok egy futballmérkőzésről Vasárnap délután a sportvilágnak nagy eseménye volt, amely nemcsak a közvetlenül érdekelt csehszlovákiai és magyarországi sportvilág figyelmét kötötte le teljes mértékben, hanem az egész kontinentális sportér- deMődést magára vonta. A véletlen ugyanis úgy hozta magával, hogy a Svehla volt miniszterelnök által alapított európai serleg sorsa ezen a mérkőzésen fordult meg. Ha a magyar válogatottnak sikerül a mérkőzést megnyernie, akkor a serleg biztos győztesének tekinthető, ha döntetlent ér el, reménye van a serleg megnyeréséhez, mig ha elveszti a mérkőzésit, Csehszlovákia fotball-sportja jut az értékes trofeum birtokába. Sporttörténeti szempontból tehát igen sok fordult meg ezen a mérkőzésen és ma, amikor a fotbali a nagy- tömegeknek a sportja, amikor egy-egy na- gyobbszabásu mérkőzés a metropolisokban tízezernyi* tömegeket tud lekötni és nemcsak a mérkőzés idejére, hanem előzetesen és utólagosan is százezreknek figyelmét koncentrálja a zöld gyepen lefolyó vetélkedésre, Csehszlovákia és Magyarország fotball-reprezen- tánsainak találkozása kinőtt az egyszerű sport- esemény keretein ős társadalmi eseménnyé nőtt Hogy a jelentős sportesemények társadalmi eseményekké alakulnak át ebben nem volna semmi hiba. Éppen ebben van a sportélet fejlődésének a lehetősége. A sport a tömegek érdeklődése nélkül elveszítené létalapját és nemcsak a primitívebb kultúrájú államokban, hanem olyan országokban is, ahol legfejlettebb a társadalmi élet, mint például Angliában, éppen a társadalmi érdeklődés teremti meg a sport egészséges fejlődésének a lehetőségét. Az angol derby el sem képzelhető a királyi család részvétele nélkül és hogy fofballra tereljük a szót, tradicionális szokás, hogy a legnagyobb angol fotballdijat, a kupát, a walesi herceg nyújtja át a győztes csapat kapitányának. Nincs abban semmi kivetni való tehát, ha hatalmas tömegek érdeklődnek és izgulnak egy-egy reprezentatív mérkőzés alkalmából és az is természetes emberi tulajdonság, hogy mindenki a maga színeiért drukkol, a maga színeinek győzelmét kívánja. Határozott veszedelem azonban az, ha a sport kikerül öncéljából és a társadalmi érdeklődés teréből s a politika eszközévé válik. Ebből a szempontból a vasárnapi csehszlovák- magyar mérkőzésnek olyan tanulságai vannak, amelyek mellett nem haladhatunk el szó nélkül. A mérkőzést a prágai sajtónak hatalmas kampánya vezette be. A nagy terjedelemben megirt cikkek túllépték a sportrovat kereteit és a lap első oldalának anyagát, a politikát hátravitték azokra a hasábokra, ahol semmi keresnivalója nincs. Ezek a cikkek doppingolások voltak a tizenegy kiválasztott játékos és a közönség számára. A közönséget arra hívták fel, hogy lelkesítő magatartásával sugározzon energiát a tizenegy reprezentánsba, a tizenegy fotbali istát pedig arra szólították fel, hogy minden erővel küzdjön a nemzeti színek becsületéért. Hosszabb szemelvényeket idézhetünk a lapokból, amelyek úgy aposztrofálják a tizenegy reprezentatív fotb»allistát, mint a nemzeti eszme képviselőjét, mint a nemzet ügyének védelmezőit. Itt követte ei a prágai sajtó azt a hibát, amely a vasárnapi atmoszférát feszültté tette és végzetes gyümölcseit azután egy sajnálatos összetűzésben meg is hozta. Minden tiszteletűnk és becsülésünk a derék foibaiiisláké, akik bizonyára nagyon jő! értik a labdarúgás minden csinját-binját, stoppolnak, passzolnák, dribliznek, suttolnak Genf, szeptember 10. Stresemann, Scialoja és Benos tegnapi nagyszabású népszövetségi beszédei után, melyeket tegnapi számunkban közöltünk, Briand francia miniszterelnök és külügyminiszter diplomáciai reggelit adott és vendégül látta a nyugateurópai népek delegátusait. Ez a reggeli teljesen Páneurópa eszméjének volt szentelve és kitűnt rajta, hogy a francia államférfim nagyszabású gondolata a dolgok jelen stádiumában több az utópiánál és valamennyi európai felelős poli- tiKus komolyan szivén viseli megvalósítását Az elhangzott pohárköszöntőlk ugyan általános jellegűek voltak, de egy-két komoly és pozitív ajánlat is történt, úgy hogy az európai népeik gazdasági együttműködésének eszméjét csakhamar megfelelő szakemberek kezdik el tárgyalni e igy szó lehet esetleges megválóéi fásáról. Elsőnek Briand szólalt föl, aki megismételte a népszövetség előtt elmondott beszédié- nek Páneurópára vonatkozó részleteit. Utána Stresemann nyilatkozott, aki utalt délelőtti szavaira és megkérdezte, hogy az európai föderáció a tervek szerint milyen szerepet fog játszani politikai szempontból a népszövetség keretén belül. Henderson szerint a tervezett egység nem zavarhatja meg egyes nemzetek szuverénitását és utal a brit impórium példájára. Streeruwitz osztrák kancellár felemii tette, hogy Európa ma épp ellenkezőképpen van megszerve ahogy szervezve lennie kellene. Marinlkovics üdvözölte Bri-and-t és megjegyezte, hogy az európai államok egyesülése nemcsak gazdasági, hanem politikai probléma is. Hymans belga delegátus határozott ajánlatot tett arra, hogy az Európai Egyesült Államok megteremtését előkészítő gazdasági bizottság már októberben ülést tartson Gemfben. A népszövetség tegnap délutáni ülésén Graham angol kereskedelmi miniszter indítványt tett a vámemelések ellen s mint jelezte, ezzel meg akarja tenni az első lépést az európai népek gazdasági összefogásához. Este Briand és Loucheur újabb estélyt adott, amelyen egy újságíró megkérdezte, hogy milyen szerepe lesz Oroszországnak a tervezett Páneurópában. Briand meglehetősen ingerülten egy ellenkérdóssel válaszolt. és — last nőt least — alkalomadtán sunyin fautóinak i?, azonban bocsássák meg a tiszteli cikkíró urak, ha nem tudunk behelyez- kedni és nem tudjuk méltányolni azt a mentalitást. amely tizenegy ilyen labdarugó művészben a nemzeti eszme képviselőit ünnepli. Ebben a véleményben nem állunk elszigetelve, a komoly cseh sajtó is igazat ad nekünk, mert hiszen a Lidové Noviny legújabb száma szintén vezércikkben bélyegzi meg ezt a beteges tünetet, amelyet nem a sport iránti szeretetnek, hanem hisztériának minősít. Ha valamelyik nemzet a bennerejlő értékeket, eszméket, ideálokat akarja a nagy világ előtt reprezentálni, akkor semmiesetre sem tizenegy kitűnő labda tologat óval áll elő, h-rroem olyan tudósokat, államférfiakat, kultüx ember eket választ ki, akik az egyetemes emberiség tisz— Mindenáron súlyosbítani akarja a problémát? Szerinte egyelőre elég, • ha huszonhét európai állam elvben elfogadta a föderáció tervét. Ha ez a huszonhét állam megteremti a szükséges egységet, akkor természetesen mindenki előtt nyitva áll az ajtó, aki őszintén és hátsó gondolat nélkül be akar lépni a szövetségbe. Páneurópa felé Pári®, szeptember 10. A párisi lapok genfi tudósítói a népszövetség tegnapi napját egyhangúan nagy és történelmi jelentőségű napnak nevezik. A Petit Párisién szerint Briand valóban elégedett lehet. Nagy eszméje, az Európai Egyesült Államok terve óriási lépésekkel halad a megvalósulás felé. Csak most tűnt ki, mennyire népszerű ez a terv a delegátusok és a közvélemény előtt. Stresemann, Scialoja, Benes egyhangúan mellette állottak és gazdasági szempontból senkinek nincs kifogása az ökonomikus összefogás ellen. Természetesen az ügy legnehezebb része nincs megoldva s az európai népek, ha intenciójuk jó, kénytelenek lesznek a közeljövőben tisztán szembenézni a legnehezebb gazdaságii komplexumokkal és gyakran háttérbe szorítani saját egyéni érdekeiket. Ugyanakkor a lapok a német külügyminiszter beszédét is jóakaratuan fogják föl. A számottevő információs sajtónak nincs kifogása a német külügyminiszter tervei ellen s a Matin szerint Stresemann ismét bebizonyi- totta, hogy komolyan az, európai népek érdekéiben dolgozik. A Petit Journal szerint a beszéd a jó európai nyilatkozata volt. Ugyanígy ir az Ere Nouvelle is. Egyediül a konzervatív sajtó nincs megelégedve s az ultra- nacionalista Figaro csapdákat lát Síre sémáim nyilatkozatában. Pertinax szerint a figyelmes olvasó hamar észreveszi a beszédből, hogy Stresemann és vele együtt természetesen egész Németország rendszeresen és következetesen koszit,i elő a revanot. Apponyi beszéde Genf, szeptember 10. A népszövetség ma délelőtti ülésének első szónoka Appoteletére és megbecsülésére érdemesek. A nemzet érdekeinek védelmét pedig komoly sajtó nem teheti egy végeredményben pillanatnyi kondíciótól és nagy mértékben szerencsétől is függő labdajáték esélyeitől függővé. A felpaprikázott játékosok és a felpaprikázott közönség olyan érzésekkel áll az ilyen döntő mérkőzés küszöbén, amellyek egyáltalában nem foglalhatók össze a szépséges angol sport-elvben: Győzzön a jobbik, hanem igy formulázhatók meg: Mindenáron és minden eszközzel győznünk kell. Ilyen légkörben születnek meg azután az incidensek, amelyek termesztésen nem maradnak hatás nélkül, tovább gyűrűznek és elkeseredést keltenek a másik o’dalon is. A sport nagy feladatát a vezető európai sportemberek éppen abban fornyi Albert gróf, Magyarország képviselője, volt. A nyolcvannégy éves agg állaim- férfiú teljes testi és szellemi frissességgel emelkedett szólásra s már maga ez a külső tény is alkalmas volt arra, hogy a nép- szövetség tagjainál a szokottnál is nagyobb érdeklődést keltsen. Apponyi kitűnő szónok s ,>a népszövetség élő lelkiismerete“, mint a tavalyi közgyűlésen egyes delegátusok nevezték. Nagyszerű beszéde kétségtelenül a tizedik népszövetségi közgyűlés egyik legnagyobb szenzációja volt. A delegátusok csaknem egyhangúan megállapították, hogy MacDonald, Briand és Stresemann nyilatkozatai mellett Apponyi beszéde volt az, amely a legnagyobb érdeklődést keltette. A beszédet — amelynek egyes kijelentéseit a közgyűlés melegen megtapsolta — alább részletesen ismertetjük. Kétféle dSntfiblráskodás Fejtegetéseiben Apponyi Albert gróf a kötelező döntőbíráskodás elvének méltatásából indult ki. Ez az elv egyik vezető gondolata volt a közgyűlésen lefolyt mostani általános vitájának. A. Kellogg-szerződésben az államok kötelezettséget vállaltak a háb'oru elítélésére. Ha ezt a kötelezettséget komolyan vállalják, akkor okvetlenül gondoskodniuk kelt arról, hogy megfelelő eljárást építsenek ki a nemzetközi ellentétek békés rendezésére. Jobb ugyan a viszályok okait elhárítani, mint a már kitört viszályokat orvosolni. Bizonyos azonban, hogy amíg nem találnak megoldást az esetleg felmerülő viszályok békés rendes- zésére, mindaddig számolni kell a háború lehetőségével. Örömmé! veszi tudomásul, hogy ma már a nagyhatalmak is hozzájárultak a.z állandó nemzetközi bíróság statútumának fakultatív záradékához. A fakultatív záradék biztosítja a jogi ellentétek békés megoldását, de ennél is tovább mégy a múlt vében kidolgozott általános okmány, amelynek a békéltető eljárásra vonatkozó rendelkezései közelebb hozzák a békés megoldás lehetőségeit azokban a vitákban .is. amelyek nem jogi, hanem más természetű ellentéteken alapulnak. Apponyi nagy örömmel üdvözli a döntőbíráskodás 'gondolatának érvényesülését, sajnálja azonban, hogv a kötelező döntőbirásmulázták meg, hogy közelebb hozza az ezernyi szakadékkal elválasztott nemzeteket egymáshoz. Szép dolog is az amikor a nemes olimpiai sportvéte!kedések alkalmával a különböző nemzetek lobogói egymás mellé kerülnek és összeölelkezuek az árbocokon. A fanatizált és nemzeti sovinizmussal megrontott sport azonban éppen az ellenkező hatást váltja ki és igy a sporttalálkozások nemhogy a közeledést szolgálnák, hanem még. mélyebb szakadékokat árkolnak. Az a fanatikus játékos és közönség, mely a vendégcsapatban nem ellenfelet, hanem ellenséget lát, sem a sportnak, sem a politikának nem tesz szolgálatot. A vasárnapi prágai tanulság feltétlenül szükségessé teszi, hogy az európai sportpolitikát is revízió alá vegyék és meg le re intsék a sport Loca máját.
