Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-09 / 179. (2104.) szám

3 IW# augusztus f, péntek. ^■■■■■^^MeaMeaEzeitóaoeMKaiBmi Ravasz Viktor képviselő a szlovák nemzet és a néppárt őszinte hívének tartja Tűkét, aki minden fillérről elszámolt a pártnak A szlovák néppárti képviseld tanúvallomása a Rodobrana megszervezéséről, céljairól és pénzügyi számadásairól - Jostiák Antal tanú szerint a Rodobrana tevékenysége kizárólag a népgyülések védelmére szorítkozott — Ivánka ké­réssel és fenyegetésekkel toborzott tanukat — Belánsky ötvenezer koronát ajánlott fel, ha első helyen jelölik képviselőnek - Egyedül Belánsky tud magyar pénzforrásról és súlyosan kompromittáló adatokat hoz fel önmaga ellen ii ><■! ni i«i m—i MIMII ni" i nTiri-~i— ii -l-----:a»i»«»ii:itia»5«L»nai^ K Kirándulásoknál, «i4on és uiind: nlmfía sporluá! J | ; j ■- v.* ^■':,*:-xV ^ elsOrangu gyógy- és Ivóvl*. | _uimBiinww !■—mii —ammw----.<tt»xvwra«*iwu«EK*ii Pozs ony, augusztus 8. A tegnap délutáni tárgyalás végén kihallgatták még Visnov- fikyt, a szlovák néppárt titkárát, aki vallo­másában kijelentette, hogy sohasem hallott azokról a dolgokról, ame­lyekkel most Tukát vádolják. A pártban szigorú utasítást kaptak a titká­rok, hogy Jehlicskával no lépjenek semmi­féle összeköttetésbe. A tanú kihallgatása vé­gén Tuka azt kérdezte tőle, hogy adott-e neki utasítást a forradalom előkészítéséire. A tanú igy válaszolt: Nem. A párttitkárok néha tüzes beszédeket tartottak, ilyenkor a pártvezetőségtől átiratot kaptak, hogy mér­sékeljék magukat, mert ellenkező esetben maguk viselik a következményeket. Érté­sükre adták, hogy ne égessék* fel maguk mögött a hidat, hanem továbbra is maradja­nak összeköttetésben a hatóságokkal. Tuka kérdésére, hogy miért hagyta el Kunecher a pártot, kijelentette a tanú, hogy nem hagyta el a pártot, hanem elküldték, minthogy meg nem engedett dolgokat köve­tett eL Vianovskyt nem eskették meg. A tárgya­lást este hét érakor fejezték be. Ravasz Viktor képviselő sem tud titkos pénzekről és államellenes aktiéról Pozsony, augusztus 8. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) A Tuka-pör mai fő- tárgyaíását délelőtt negyedkilenokor nyitotta meg Terébessy János dr., a főtárgyalás elnö­ke. A tárgyalás megnyitása után Ottlik dr. védő emelkedett szólásra, aki előadja, hogy a védelem a tárgyalás jelenlegi iramával nem tud lépést tartani. A védők nem tudnak elkészülni a másnapi tárgyalásra, mert a bíróság az eredeti progra­mot nem tartja bp és délután is tárgyak In­dítványozza, hogy a tanács döntsön arról, hogy az eredetileg megállapított tárgyalása időt tartsák be. Terebessy elnök kijelenti, hogy a tárgy állá­si idő megállapítása az elnök diszkrecionális joga és ez az állapot, hogy délelőtt és délután is tárgyalnak, legfeljebb egy-két naipág fog még tartani. Ezután megkezdődnek a tanúkihallgatások. A mai nap első tanúja Ravasz Viktor dr. szlovák néppárti képvi­selő, jelenleg lévai közjegyző. Előadja, hogy a három vádlott államellenes űzőiméiről nem tud semmit, de nem tud a bécsi kém­kedési irodáról, a földalatti organizációról és arról sem, hogy Toka külföldi pénzeket kapott volna. Elnök: Mit tud a Rodohranáróil? — A Rodobrana a népgyülések védelmére alakult. Az én vidékemen is megalakult a cél­ból, hogy a népgyüléseket körülvegyék és megvédjék az idegen elemektől. A Rodobra­na egyéb céljairól nem tudok. A Rodobrana a néppárt alkotó része volt, az én vidékemen részint én, részint pedig Hudec dr. szervezte. Hudec akkor, mint diák, délutánonként az én irodámban dolgozott, délelőtt a falvakat ke­reste fel és organizálta a Rodobranát. A* én választókerületemben mintegy négy­ezer rodobranec volt megszervezve. — Ki adott önnek direktívákat » Rodobra­na organizálásána vonatkozólag? — A központi titkárság, illetve Tuka, aki azt vezette. — Mit tud a garamszentbenedeki esküről? Az államellenes eskü nem kötelez — 1925-ben ijedten jöttek hozzám egyes fiatalemberek, hogy Garamszentb enedek en Krisztus szent vérére esküdtek és kérdezték, hogy köti-e őket az eskü. Azt mondották, hogy előzőleg Belánsky beszélt és erre eskettetek meg őket. — Nem mondták meg, hogy Belánsky mit beszélt? — Azt mondták, hogy Belánsky élesen ki­kelt a csehek ellen. Belánsky kijelentette, hogy ki kell a csehe­ket kergetni, készenlétben kell lenni, a ka­tonaság és a csend őrs ég ellen is fel kell lépni. Én azt mondtam a fiatalembereknek, hogy olyan eskü, amit lelkiismeretűk és az állam ellen tettek, nem köti őket. — Fegyvereik voltak a rodobraneceknek ? — Csak botjaik voltak. De a mi vidékün­kön a fiatalság rendszerint husángot visz ma­gával, akkor is, ha a réteken megy keresztül. — Kapott-e ön pénzt Hüdéétől vagy Titká­tól? — Tokától egyszer vagy kétszer kaptam. — Volt Tukának ilyen alapja? — Azt hiszem, hogy Tukának volt valami alapja, mert mondta egyszer, hogy öt-tízezer koronát tudna folyósítani. Tuka azt mondta, hogy a gazdag néppárti emberek adták össze ezt a pénzt. A Tuka elszámolásait magam is felülvizsgáltam és rendiben találtam. Pénzt rendkívüli esetekre folyósítottak, például Hlinka névnapjának megünneplé­sére, a Rodobranára és egy éb ilyen célokra. A számlákat Tuka vezette és a néppárt pénz­tárosának ehhez nem volt köze. — Mit tud Snaczkyról? — Belánsky egyszer kedvezőtlenül beszélt egy Snaczkyról, akiről azt mondta, hogy nem jó szlovák. Ügyész: Miért organizálták a Rodobranát még a feloszlatás után is? Tana: Erről nem vagyok tájékozva, mert a párt 1926 után nem is foglalkozott külö­nösebben a Rodobrana szervezettel. Lehet, hogy Maeh és inások exisztenciájukat akar­ták biztosítani es ismertté akarták tenni nevüket. Ügyész: A rodobranecek gyakorlatoztak-e? — Kivonultak a rétre és ott menetgyakor­latokat tartottak. „Misiden a pirt tudtával és parancsára történt" Gállá dr.: Mennyi ideig tartott, mig ez a négyezer ember együtt maradt a szervezetben? —‘Nem sokáig. Később meglazult a szerve­zet és széthullott. A legerősebb volt 1921-ben a választások előtt. A választások utáu már nem törődtünk velük. Mint rendes szervezet tovább már nem is létezett. Gállá dr.: Tiszteket organizáltak? — Nem. Tuka mondta, hogy tűzoltóparancs­nokokat, vagy káplárokat kellene a Rodobrana élére állítani. Gállá dr.: Mikor a számlákat rendezte, lát­ta-e, hogy a pénzek megengedett forrásból származnak? — Diákok nagyobb összeget kaptak, Be­lánsky is kapót nagyobb összeget Tukától, talán 23.000 koronát a Slovenská Národná Jednota céljaira, amely az autonómista pro­gram alapján állt. Az összeget a párt, vagy Tuka adta. Gala dr.: Tud-e arról, hogy párthatározat volt, hogy egy autonómiatervezetet terjessze­nek be a parlamentbe? Ravasz dr. előadja, hogy a pártelnökség ha­tározta el ezt és az autonómia tervezetét Tu­ka dolgozta ki. A parlamenti klub ezt a ter­vezetet letárgyalta Gállá védő kérdésére kijelenti, hogy Tuka nem azért készítette el és nyújtotta be a tervezetet a parlamentbe, hogy a néppár­tot kiugrassa a kormányból, hanem csupán a párthatározatnak tett eleget. Ami Tukának a frankafférban elmondott beszédét Illeti, Tuka megtanácskozta ezt a beszédet a párt vezetőivel és direktívákat kapott a beszéd kereteire vonatkozólag. Gállá dr.: Tud-e arról, hogy a „vacuum juris“ megjelenése után a parlamentben nyilat­kozat hangzott el Tuka részéről? — Igen. Tuka azt mondotta, hogy emelt fő­vel áll a bíróság elé. Gállá dr.: Tudott és egyetértett-e a párt Tuka külföldi propagandájával? — Igen. Tuka beszámolt bécsi útjairól. Gállá dr.: Volt-e arról szó, hogy kulturális. vagy gazdasági alapon kell átszervezni a Ro­dobranát? — Igen, később beszéltünk a pártban arról, hogy politikai programot már adtunk, most gazdasági programot kell adni a Rodobraná- nak. Gállá dr.: Tud-e a Rodobrana államellenes, vagy forradalmi céljairól? Ravasz dr. hosszasan gondolkozik, majd a következőket feleli: — Nem tudok erről. Egyszer érintkezésbe léptünk Gajdéval, hogy abban az esetben, ha a kommunisták megerősödnek, akkor a Rodo­brana Gajdéval és Gajda fasisztáival együtt a kommunisták ellen megvédi a rendet, akár erőszakos utón is. Gállá dr.: ügy ismerte-e Tukát, mint a szlo­vák nemzet ellenségét? —■ Nem mondhatnám. Sőt ellenkezőleg, Tuka őszinte híve volt a néppártnak és a nemzetnek. Gállá dr.: Hudecnál észreyett-e valami ál­lamellenes tevékenységet. — Nem. Weichherz dr.: Befolyást gyakorolt-e Tuka' arra, hogy kit válasszanak a Rodobrana-szer- vezetek élére? —• Nem. Weichherz dr.: Tud-e arról, hogy Tuka uta­sítást adott katonai gyakorlatozásra? — Nem tudok. Az én vidékemen én adtam utasítást a gyakorlatozásra. Az elnök átnyújt Tukának egy csomagot, amelyben a Rodobranáról vezetett számlák vannak és fölszólítja Tukát, hogy adjon ma­gyarázatot a számlákról. Tuka előbb a következő kérdést intézi Ra­vasz dr.-hoz: — Mondja el a képviselő ur, hogy ismerked­tem meg az orosz diákokkal? Volt*e szó arról, hogy segíteni akartunk rajtuk? Kapcsolat az orosz emigrációval Tanú: 1923 végén két orosz diák járt nálam, az egyiknek neve Voroncov volt, segélyt kér­tek és akkor én több ismerőst fölszólítottam, hogy támogassanak abban, hogy a diákokat különböző helyen elhelyezhessük. Ez több éven keresztül ment is. Egy nap újból hozzám­fordultak, azt mondták, hogy Moszkvába szeretnének menni, hogy ott kö­rülnézzenek. Párisban van a vezérkaruk NI- kolajevlcs Nikolaj vezetése alatt és Moszk­vából híreket szeretnének vinni a párisi ve­zérkarnak. Én ekkor elmentem Tukához és kérdeztem tőle, hogy nincs-e abban a helyzetben, hogy segítsen ezen a két diákon. Tuka azt felelte, hogy, sajnos, nincs pénzünk. Erre a diákok azt mondták, hogy lépjünk összeköttetésbe Vran- gel tábornok öccsével, aki Rómában lakik. Tukával Bécsbe mentünk és találkoztunk Vrangel báróval, aki kétszázezer koronát kért az ő kurírjai részére. Pénzt azonban nem adtunk neki. Elnök (Tukához): Miért akarta ezt tudni? Tuka: Azért, mert Saxon azt állította, hogy én Brünnből egy francia sürgönyt kap­tam. Ez a sürgöny erre vonatkozott, mert a diá­kok Brünnből sürgönyöztek. Tuka számadásai Tuka ezután részletes magyarázatot nyújt a számlák egyes tételei felől. Kijelenti, hogy minden kiadást és bevételt, minden eshetőség­re számítva, rendesen följegyzett, a számlákat betette a párt safe-jébe, az egyik kulcsot Si- váknál, a másik kulcsot pedig Tománeknél hagyta. Ravasz dr. kijelenti, hogy ő átnézte annak­idején ezeket a számlákat, Tukának mindenről volt melléklete és Tuka a rendelkezési alapból fizette ki az össze­geket. Az elnök szünetet rendel el, amely után Ravasz Viktorhoz ama memorandum felől in­téznek kérdéseket, amelyet Belánsky terjesz­tett elő a szlovák néppártban Tuka ellen. A néppárt külön bizottsága e memorandummal foglalkozott és Ravasz szerint úgy határozott, hogy nem talál okot arra, hogy Tukával szemben bizalmatlan legyen. A bíróság Ravasz dr. megesketését mel­lőzi, mert sem a vád, sem a védelem nem kí­vánja. Ezután Tömének Flóriánt hallgatják ki új­ból, akihez egy jegyzőkönyv aláírására vonat­kozólag intéznek kérdéseket. Tománek elismeri, hogy aláírta azt a jegy­zőkönyvet, amelyben Tománek, Juriga és Tuka jelentést tesznek a pártelnökségnek, hogy tekintsenek el Hlinka András születés­napjának kivételes módon való megünneplé­sétől, amikor tüzeket kellett volna gyújtani a hegyeken és mozsarakat sütögetni. A következő tanti Jostiák József 36 éves fe- 1 ekedet nélküli kassai magánhivatalnok. Jo­stiák Mach Sándor sógora, feleségének a bu­ga ugyanis Mach felesége. A három vádlott államellenes üdéiméiről nem tud semmit. Ki jeleníti, hogy a vizsgálóbíró kérdései alap­ján sejtette, hogy miről van szó és hogy őt is gyanúsították ilyen üzelmekkel. Jó szlovák­nak érzi magát. Apjának két fegyelmi ügye is volt szlováksága miatt a magyar uralom alatt. Mint diák Rózsahegyen propagálta a szlovák öntudatot, azután papnak ment. Később kilé­pett az egyházból és megházasodott. Tukával Belánsky utján ismerkedett meg, amikor Kas­sán tanár volt. Belánsky nagyon imponált ne­ki, mint a Slovenská Národná Jednota szer­kesztője. Régi ismerőse, Bazovsky dr. utján ismerkedett meg vele. 1923. elején Belánsky vele együtt Kassára jött, hogy ott szlovák asztaltársaságot alakít­sanak. Belánsky felhívta a figyelmét Tubára, aki még nagyobb politikai kapacitás, mint Ba­zovsky dr. Akkor kezdett érdeklődni a politika iránt. Elnök: ön tiszt volt? — Nem, tisztelendő ur voltam. (Derültség.) A szlovák néppárt és a Rodobrana kassai zászlóbontása Jostiák ezután a következőket mondja: — Egy Ízben elmentem Tukához, azt hi­szem, az uccán mutatott be neki Sidor. Felke­restem őt az irodájában. Tuka kapacitálni kezdett, hogy szervezzem meg a szlovák néppártot Szlovenszkó keleti részében. Mondtam, hogy ezért üldözni fog­nak, amit később tapasztaltam is. Az aján­latot mégis elfogadtam, de előbb megkér­deztem Tukát, hogyha baj lesz, átvesznek-e a párt szolgálatába. Azt felelte, hogy ezt nem Ígérheti biztosra. Abban állapodtunk meg, hogy pártirodát nyitok Kassán és a pártiroda költségeire, valamint még egy alkalmazottra havi ezer koronát irányo­zunk elő. Nekem ebből egy fillér sem jutott, mert mint tanárnak, rendes fizetésem volt. Ez 1923-ban történt. Én tovább tanítottam Kassán, egyút­tal tovább szerveztem a néppártot. Lesko Ig­nác volt a munkatársam, aki a vidékre járt ki. Egy nap felszólítást kaptam a központtól, hogy szervezzem a Rodobranát is. Jött is egy Holly nevű főiskolai hallgató Ró­zsahegyről, aki utasítást adott nekem, hogy a népgyülések megvédolmezésére a fiatalo­kat, 18—25 éves korig meg kel] szervezni. Én magam is szerveztem Kassa környékén ezeket a rendezőket. Néngyülést is tartottunk, amelyen Klimkó szenátor és Onderosó képvi­selő beszéltek, azután bemutattak engem a népnek és én beszéltem a Rodobrana céljai­ról. A Rodobranának nem voltak titkos céljai. 1925-ben a választások után azt láttam, hogy egyes pártok mindjárt megkapják a választás eredményét, mi pedig nem. Ez nagyon bosz- szantott s ezért saját kezdeményezésemre Tel akartam a rodotoraneoéket használni arra, hogy lovakon hozzák el nekem az egyes fal vakból a választás eredményét. Ez azonban mégsem történt meg. Minden faluban volt egv vezető embere a Rodobranának, akit maguk választottak, ezzel leveleztem és ő továbbítot­ta az utasításaimat. A fő a kurázsi Elnök: Katonák voltak ezek a vezetők? Tanú: Néha katona is. Elnök: Nem kapott utasítást arra, hogy ka­tonát állítson a szervezet élére? Tanú: Nem, csak azt mondták nekem, hogy lehetőleg olyan ember legyen a Rodobrana vezetője, aki katona volt, mert a katonának nagyobb kurázsija van. Elnök: Hány faluban szervezte a Rodobra­nát és mennyi volt a taglétszáma? — Tizennégy faluban szerveztem és mind­egyiknek tiz-tiz tagja volt. Később, a Rodo­brana feloszlatása után már nem organizál­tam, csak egyes titkároknak szóltam, hogy szervezzenek népgyülési rendezőket. Később a politikát otthagytam. Elmentem Tukához, mondtam neki, hogy a politikától megundo­rodtam. A választások előtt voltunk, nem akartam szégyent hozni a néppártra azáilal, hogy kiugróm a papi reverendából és megnő­sülök s ezért azt kérdeztem Tukától, hogy nem tudna-e állást szerezni részemre. Azt mondotta, hogy igen, egy párisi cégnek kép­viseletét át tudná adni. Én ekkor tényleg Sza­lag mérnöknél, a párisi cég főképviselőiénél vállaltam állást. Nemsokára levelei kaptam a kassai püspöktől, hogy menjek vissza Kassá­ra. Én azonban ezt nem tettem és három hét múlva megnősültem. Elnök; Kapott-e pénzt Tukától?

Next

/
Oldalképek
Tartalom