Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-07 / 177. (2102.) szám
4 T>R!VGAlMA<vV_A^HtmiAI> 1W9 auguartua 1, tmvrUn. Tanú: Csak a jegyzőkönyvbe irta bele, azután a jegyzőkönyvet elvitte. Egyéb forradalmi tervekről nem tudok. Ottlik dr.: Mit tud a Rodobrana megesketé- séről? ön is esketett rodobraneoeket? Tanú: Igen. Három-négy községben. Gállá dr.: A Rodobrana élére állították volna azokat a tiszteket, akiknek névsorát ön Tukának átadta? Tanú: Igen. Gállá dr.: Hol és kiket? Tanú: Neon tudom, kiket. Gállá dr.: Mondjuk Verébéi yen. Tanú: Ott. egy volt őrmester volt a vezető, a nevét nem tudom. Gállá dr-: Ki választotta meg ezeket a vezetőket? Tanú; Maguk a rodobranecek választották meg egymás között a vezért. Én nem ajánlottam a választást, csak jelentettem Pozsonyba a választás eredményét. Gállá dr.: Az eskü szövege államellenes volt ? Tanú: Volt két esküszöveg, egy nyílt és egy titkos esküszöveg. A nyilt esküszöveg nem volt államellenes. Elnök: 1923-ban R ad obr ana-főta náes alakult? Tud erről? Tanú: Csak generálist választottunk, de főtanács nem volt. Elnök: Szlovák- vagy köztársaságellenes tiszteket kellett maguknak szervezni? Tanú: Nem beszéltünk nemzetiségről. Olyanokat kellett szervezni, akik az autonómia mellett voltak. Elnök: Maga milyen nemzetiségieket szervezett? — Nem kutattam nemzetiségüket. Velem csak a helyi vezetők közölték a neveket Elnök: Ezek szlovákok voltak? — Nem tudom. A néppárt hívei voltak, én szlovákul beszéltein velük. Ezután Tuka föláll és a következőket mondja: — ön állítólag száz-kétszáz tiszt nevét szolgáltatta át nekem, ezekből azonban csak három névre emlékszik. Ha kiment a faluba és érdeklődött a papnál a volt, tisztek után, mit mondott neki? Kuntscher: Azt kérdeztem, hogy tud-e megbízható híveket az autonómista mozgalom számára? Tuka: ön ezt így nem mondhatta, mert akkor nem kaphatta volna meg a tisztek neveit. Kuntscher: Én először másról beszéltem és csak azután arról, hogy tisztekre és altisztekre volna szükségünk. Tuka: És a papoknak ez nem tűnt föl? Kuntscher: Kérem, én az autonómia híveit kerestem föl. Tuka: Legalább e^v papot nevezzen meg. Kuntscher: Például a szentgyörgyi paptól kaptam fölvilágositáet tisztek és altisztekre vonatkozólag. Gállá dr.: Indítványozom, hogy idézzék be a szentgyörgyi papot és azt a három tisztet és pedig: Kadlecet. Svandát és Hluchyt, akiket Kuntscher megnevezett. Gállá dr.: Hol szerzett még ilyen adatokat és kitől? Kuntscher: Mindenütt. Zsebéből előhúz egy jegyzőkönyvet és lapoz benne. Majd azt mondja: — így például Malackán, Kutyn. Elnök: Miért akarja a védelem ezt a három tisztet és a szentgyörgyi papot beidéztetni? Gállá dr.: Mert nem igaz, amit a tanú állít, ö a helyi intelligenciánál érdeklődött és senkinek sem tudja a nevét megmondani. Az ügyész ellenzi Gállá indítványát. Gállá dr.: Maguk a titkárságon együtt dolgoztak. A titkárok úgyszólván éjjel-nappal együtt voltak. Kaptak többen is olyan utasítást, mint maguk? Kuntscher: Nem tudora. Gállá dr.: De hiszen éjjel-nappal együtt dolgoztak, tudnia kellene erről? Kuntscher: Például Hudec kapott. Tuka sértett önérzete Tuka: ön azt mondotta, hogy én megbízást adtam magúknak, hógv a magyar lakossággal szemben lojálisak legyenek azért, mert azok is keresztény pártba, a keresztényszocialista pártba tartoznak. Én nem ezt mondtam, hanem azt, hogy minden szavazat fontos, mindenkit meg kell szervezni, hogy a választáson ránk szavazzanak. ön a rendőrségen azt mondta, hogy én a régi rezsimet vártam vissza és Szlovenezkó elszaki- tásán dolgoztam. Kuntscher: Én 1923-ban láttam, hogy úgynevezett forradalmi tanács alakul. Tuka (fölháborodva): És ön ezen az alapon merészelt engem megsérteni és azt állítani, hogy én a nemzet ellen dolgoztam. Kuntscher: Kérem, professzor ur, én annyit dolgoztam, talán még többet i«, mint mások. Maga szellemileg, én testileg dolgoztam. Az elnök ezután fölszólítja a tánnt, hogy szolgáltassa be azok ueveit, akikkel érintkezett, amikor a katonatisztek neveit gyűjtötte össze. Kuntscher átnyújtja noteszét, amelyben jegyzetek vannak erről. Gállá dr. kéri mindazok beidézését, akiknek neve a noteszba van írva. Az elnök átnyújtja a noteszt a védelemnek, hogy a védők válogassák ki a neveket. Az ügyész kéri Kuntscher megesketését, Gállá dr. kéri az esketés fölíüggesztését, amíg a bíróság Hudecet és másokat ki nem hallgat. Weichherz dr. elfogultság címén ellenzi a tanú megesketését A biróság úgy határoz, hogy megesketi Kuntschert, ami ellen a védelem semmiségi panaszt jelent be. Az elnök ezután szünetet rendel el Tigrisek és oroszlánok Szünet után Szomolányi Ferenc huszonnyolcéves ungvári fogházőr tanúvallomása következik. Elmondja, hogy 1923-ban Koleszár Miios- sal megismerkedett, aki meg akarta nyerni őt a szlovák legényegyesület céljainak. Közben ő találkozott Harangozó László káplánnal, akinek említést tett az ügyről, s a káplán azt mondta neki, hogy ne lépjen be luteránus egyesüetbe. Ő majd bemutatja Tukának. El is ment Tukához, aki felkérte őt, hogy szervezzen népgyülési rendezőket Malackán, Szenicén és Szakolcán. Tuka még azt is mondta, bogv ezek a feloszlatott rodobranecek, ha pedig a népgyülési rendezőket is feloszlatják, akkor tigriseknek fogják magukat nevezni, ha pedig a tigriseket is feloszlatják, akkor oroszlán lesz a nevük. — Tuka — foolytatja ezután a tanú — nem mondta nekem, milyen célzattal szervezkedtek a rodobranecek, csak annyit mondott, hogy legényeket gyűjtsék a pártgyíilések védelmére. Él is kezdtem a szervezés egyes falvakban, ro- dobraneceket és kridlárokat gyűjtöttem. Tuka még azt is mondta, hogy a szárnyakat az egyes járásokban csoportokba tömöritsem. A szárnyak élére volt katonákat vagy híres verekedőket kellett állítani. Úgy apósak Tuka mondta, bogv a fegyvereket is írassam össze. Ez 1924-ben volt. amikor Szakolcán szerveztem. Egy alkalommal Szakolcán a Ferencieknél gyűlést hívtam össze, ahol jelen volt Verman főiskolai hallgató is. Mindketten beszéltünk. Izgattunk a csehek ellen, ahogy azt Tuka megparancsolta. Azután megeskettük a. jelenlevőket azon eskü- szöveg alapján, amelyet Tuka előzőleg adott nekem, és megkezdtük a fegyverek számának megállapítását. Tuka a fegyverek összeírására vonatkozólag itt a tárgyaláson kijelentette, hogy az eucharisztikus kongresszus mellett felállítandó diszszázadnak volt erre szüksége. — Kérem, ez nem lehet igaz, ezt ón megcáfolom, j mert szuronyok nem kellenek a, diszszázad lövéseihez. Bizalmas közlések sorozata Elnök: Honnét tudja ezt? Szomolányi: Az újságokban olvastam. Egyéb ként Tuka mindig négy-szemközt beszélgetett. Azt mondotta, hogy az ember a négyszemközti beszélgetést, könnyebben letagadhatja. Később árvamegyében szerveztem. Hetenként vagy minden két hétben voltam Tukánál, aki pénzt adott nekem és biztatott, ha nem volna elég a fegyver, majd ő szerez. Arra is kért. hogy ne áruljam el senkinek, hogy kinek a megbízásából dolgozom, ezért az embereknek mindig azt mondottam, hogy a parancsok felülről jönnek. Egyszer Tuka azt mondta., hogy a hadseregben is mélyen begyökerezett a mozgalom és már magasrangu tisztek is a pártunkon vannak. Később még azt is elmondta Tuka, hogy a Rodobranának kémkedési osztagai is vannak, amelyek a határok mentén dolgoznak és fény- képfelvételeket csinálnak. Tuka irodájában láttam egyenruhás tiszteket is, hogy mit csináltak ott. azt nem tudom. Egyszer Jehlicskáról beszéltünk s amikor én azt mondtam, hogy Jehlieska áruló, Tuka legyintett a kezével s azt mondta: maga még fiatal ember, nem ért a dolgokhoz, különben is, ha Jehlieska nem volna árulónak kikiáltva, akkor nem lehetne vele együtt dolgozni. Máskor megint azt mondta nekem Tuka, bogy megismertet majd a Szent Család elnökével egy doktorral Bécsben, de nem mentem el. Kijelentette Tuka, hogy az iroda Bécsben van. élén egy magyar tiszt, áll. áld nagyon jó szolgálatokat tesz nekünk. Tuka nem a párt utján pénzelt engem, hanem a maga zsebéből. A pozsonyi .színházi és a bolicsi zavargásokat, ő rendezik A Rodobrana katonailag volt szervezve. Hudec egyszer Sasváron azt mondta, hogy mindenre el kell készülni, nagyobb fegyelemnek kell lenni a szervezetben, mint a katonaságnál, naponként kell találkozni és megnézni, nem jött-e újabb parancs. A Rodobrana mindenütt késekkel és fokosokkal volt föl- I fegyverkezve. Elnök: Maga a Rodobranát 1923 és 11)25- ben szervezte e a néppártnak tagja volt- Mi volt azelőtt? Szomolányi: Szabó. szlovákokat Csehországtól megszabadítsad. Tudakolnom kellett azt is, hogy milyen a nép hangulata, el akar-e szakadni a csehektöl. — Tehát titkos célja volna a szervezkedésnek? — Erről nem tudok, Tuka csak azt mondta, hogy főképp katonákat kell szervezni. — Nem ígért magának Tuka gazdagságot és jutalmat? — Nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki a Rodobranában volt, megígérte, bogy nagy jutalmat kapunk. — Milyen volt a Rodobrana szervezet? — Falvakban szárnyak voltak tiz-tizenöt taggal, élén a kridlár, aki vagy katona, vagy hires verekedő volt, több szárny csoportot alkotott, ennek élén katona vagy volt csendőr állott, a csoportok szakaszokat alkottak, melyeknek élén volt tisztek állottak. így Szakolcán Mittag István volt magyar tiszt. — Mit tud az esküről? — Kétféle eskü volt Az egyik nyilvános volt, Tuka közölte az esküszöveget, de arra nem emlékszem.-i- Maga azt mondta a vizsgálóbíró előtti vallomásában, hogy a fegyverek számának megjelölésére külön jeleik voltak. — Erre nem emlékszem. — Miért lépett ki a Rodobranából? t — Mert állaraelleners volt-— De hiszen maga is résztvett ebben a munkában. Kinek adta oda azokat a jeleket amelyeket a fegyverek összeírásánál használtak? — Kozának szolgáltattam ki. — Kora hívta magát? — Igen, kikérdezett, mit tadok a Rodobraná- ról. — Miért nem ment a rendőrségre?-— Mert én amolyan tudatlan falusi gyéréit voltam, és féltem, bogy becsuknak. „Tuka őrölt, ha zavargásokról hallott** Elnök: De hiszen maga szervező volt. most meg fogházőr, tudnia kellett volna arról, hogy feljelentést kell tennie. Szomolányi: Akkor nem tudtam. — Koza nem mondta, hogy adatokat gyűjt Tuka ellen? — Nem emlékszem. — A cikket aztán a, Slovensky Národ leközölte? — Igen. Elnök: Mondta Tuka, hogy Szlovenszkón felkelés készül? Tanú: Igen, 1924-ben kijelentette előttem, hogy a Rodobrana Szlovenszkót meg akarja szabadítani a mostani rezsimtől, tagjai szlovák lovagok. Én akkor a cseheknek esküdt ellensége voltam, ezért dolgoztam is a Rodobranában. Mondta Tuka, hogy zavart kell csinálni? — Igen, s ha ilyenről hallott, annak nagyon örült. — ön mondta, bogy Tukának külön pénzalapja volt. — Igen, ő maga mondta, hogy külön alapja van. melyről a párt nem tud. — Nem mondta, Tuka. hogy Jehlicskától van pénze? — Nem. — Nem mondta, hogy külföldről kap pénzt? — Mindig mondta, hogy van elég pénz, és kezével a Danán túlra mutatott. Az eloSk zavarbahozó kérdései Elnök: Miért mondta ön a vizsgálóbíró előtt, hogy Tuka kijelentette, hogy Jehlios- kától van a pénz? Szomolányi erre nem tud válaszolni és mikor az elnök többször is felteszi ezt a kérdést, a tanú nem válaszol. Elnök: ön szervezett kémkedési osztagokat? Szomolányi: Nem. Elnök: Ki mondta, hogy vannak ilyenek? Szomolányi: Tuka. Elnök: Neon másvalaki? Szomolányi: Nem. — Tud valamit Snaezky és Mach összeköttetéseiről Tokával? — Nem. — Látta Sn&czkyt Tukánál? — Nem. — Miért mondta a vizegáióbijró eftStt, hogy látta Tokát Snaezkyval? Szomolányi zavarban van, nem tad válaszolni. — Mondta magának Tuka, hogy forradalom esetőn a Duna másik partjáról magyar katonák jönnek segítségre? — Igen. — Miért mondta? — Amikor én azt mondtam, hogy a Rodo- branák egyedül nem tudják megcsinálni a forradalmat, akkor mondta Tuka, hogy a magyarok jönnek. — Miért mondta a vizsgálóbíró előtt, hogy Tuka Jehlicskától kapott pénzt? Mondta magának valaki, hogy igy valljon? — Nem. A gépírókisasszony fehér keztyiije Elnök: Mondta Tuka, hogy JebRoska nagy ember lesz? Tanú: Igen, ezt mondta Tuka, sőt Hudec is. — Mennyi tagja volt a Rodobranának? — A szervezet titokban működött, de szerintem vagy ötvenezer ember volt. — Volt Tukának valami térképe az egyes szárnyakról? — Igen, az irodájában. — Maga valami levelekről szólott, amiket Írógépen kopogtattak le. — Igen, láttam Tukánál az irodában, hogy a levelezést egy kisasszony Írógépen kopogtatja le, kezfyüvél kezén, •••' Milyen keztyiivel? — Fehér keztyü volt a kezén, ez nekem mindjárt gyanús volt. — Tud arról, hogy Tukának Bécsben kém- irodája volt? — Egyszer azt mondta nekem Tuka, hogy Bécsben van a Szent Család elnöke, egy dok- I tor, menjek el Becsbe. — Miért mondta ezt magának? Bizalma volt magához? — Nem mondom, hogy bizalmasa lettem volna, de jó szervező voltam. — Mire esküdtek meg önök Tokának? — Hogy mindent a legnagyobb titokban tartunk. Elnök: Forradalomról nem volt szó? Tanú: Nem. — Mondta valamikor Tuka, hogy Magyar- országon jobb dolguk voit a szlovákoknak, mini ma? — Igen, sokszor. — Tuka maga ie össaeirt fegyvereket? — Nem tudom. Havié szavazóbiró: Mennyi diétát kapott Tukától? „ — Vagy hat-hétezer koronát. Hlinka András-ünnepe Ügyész: Az András-napi tüzekről tud? Tanú rövid habozás után azt mondja, hogy igán. Ügyész: Minek kellett volna akkor történnie? — Nem emlékszem. Gállá: Hallott az András-napi ünnepségekről ? — Igen, azt hallottam, hogy a Rodobrana nyilvánosan fog fellépni ezeken az ünnepségeken. Milyen ünnepségeknek kellett volna lenni? — Hlinka András ünnepének. Maga mit mondott Szakolcán az Audrásna- pi ünnepségekről, hogy minek kell akkor történnie ? Szomolányi sokáig gondolkozik, nem válaszol, majd kiböki: Azt mondtam, hogy legyenek elkészülve, testül etil ag lépjenek fel, hogy lm a lángok felgynHordva!;, ez less a forradalom jele Ez lett volna az András-napi ünnep ? — Igen, ezt Tukától tudtam. Miért vettek ki az emberektől a?, esküt? — Azért., hogy el ne árulják, amii mondtunk. Forradalmi tüzek vagy névnapi tisztelgés Nagy jutalmak reményében •— Milyen fizetése volt magának a. Rodobra nánál? — Tuka csak a kiadásokat fedezte, amikor szerveztem. — Mikor Tuka felfogadta magát, mit mondott?-- Azt. mondta, hogy menjek a falvakba, gyűjtsem össze a szétoszlatott Rodohránát és szervezzem őket. újonnan, mint rendezőket. Később mondta n>ég, hogy a Rodobrana célja a. (icr,Ua dr. védő most átnyújt, egy jegyzőkönyvet, amely szerint Tornának, Juriga ét Tuka képviselők annakidején jegyzőkönyv, be fektették, hogy 1924 november 50.-án Hlinka néviíamepén füzeket, fognak gyújtani, ettől azonban később eltekintettek. Gállá, ezután ismét a. tanúhoz fordul ét folytatja a kérdéseket. Ki hívta össze a gyűléseket ? — Én. Neon 'Tuka? — Nem, én, de mindenben Tuka megbízása szerint jártam el. Mit mondott nekik? — Hogy a fegyveredet írják össze ét készüljenek fel. i Nem mondta még. hogy Audrá napján I menjenek ki az udvarra és nézzék meg eg- netk-e tüzek a hegyeken? — Neon. Azt sem, bogy .száz ló várja őket a morva- szlovák határon? — Nem. Elnök; Kik írták össze a fegyvereket? — Hárman, köztük Rékák is és egy hét múlva elküldték a jegyzéket. Ebekét a jeleneteket emlékezetből tudta? — Igen. Maga a vizsgálóbíró előtt a/.l mondta, hogy a jeleket otthon tartja, majd később elhozza őket, azután meg azt mondotta, hogy a felesége ellette őket. Azelőtt emlékezni-
