Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-31 / 197. (2122.) szám
KaO szántunk 12 <©rc2ai ^ ^ l *r augusztus 31 Előfizetési ár: évente 300, féIévj*« 15Q A SzlovenSzkŐi és rUSZXTlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre* ‘ 7 * 12, II. emelet. Telefon: 30311 -- Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztői pOLlllKOl napilapja felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Tehavonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Kő DXURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha t A hágai béke Pénteken délben aláírták a rajnai terület kiürítésére vonatkoié megegyezést Pénteken délután a pénzügyi tanácskozásokat is befelezték is szombaton tartják a konferencia záréüléséf — Hágában likvidálták a háborút Három hétnél hosszabb ideig tartó dulakodás után — mint előrelátható volt — Hágában kitört a bétko. Az osztozkodó hatalmak megegyeztek a német jóvátétel végösszeg-eben, felosztásának kulcsában és törlesztésének időtartamában. Nincs győző és nincs legyőzött — Írják a francia, olasz és belga írjei,gok. Az utolsó pillanatban felülkerekedett az érdiekéit felek háborgó szenvedélyein a jobb belátás, összeszoritott öklüket kinyitották és most tenyerüket tartják a pénz után, amelyhez még jó hatvan esztendeig a német dolgozó társadalom véres verítéke fog tapadni. Valójában azonban Anglia pénzügyminisztere győzött és a iboxolók nyelvén szólva, leütötte az egész társaságot. Hetvennyolc, mások pontosabb számítása szerint nyolcvanhárom százalék erejéig érvényesült az angol álláspont, amelyet egy embernek hajthattad lan következetessége és bátorsága képviselt. Mr. Snowden ma kétségtelenül legnépszerűbb tfia hazájának. Talán Beaconsifield lordját sem fogadták a berlini kongresszus után nagyobb kitüntetéssel és lelkesedéssel- mint a szocialista államférfit, aki háromhetes izgalmas huzavona után a szövetséges és társult hatalmak többségével szemben diadalra juttatta-Jaz angol érdieket és megmentette Britannia presztízsét, amely a konzervatív kormánynak Pária járszalngjára fűzött gyámoltalan külpolitikája miatt annyira megkopott és elhalványodott Beaoonsfield lordot az angol élclapok annak idején úgy ábrázolták, mint öreg állatszelidátőt, aki az orrba- űzött karikával vezette vissza a Balkánról, Konstantinápoly tornyai, minarettjei és kupolái alól az orosz medvét. Snowden nem is egy hatalmat győzött le, hanem négyet, holott kedvezőtlenebb politikai és gazdasági pozícióban aligha vívott még meg valaki párviadalt és éppen a volt szövetségesekkel szemben, mint Snowden. Nem törődött azzal, hogy az angol' bank aranyfedezete napról- napra fenyegetőbben apad. Nem törődött azzal sem, hogy kitartásával és ellenállásával felrobbanthatja az angol-francia szövetséget. A győzelem belpolitikai visszahatásai ma még áttekinthetetlenek. Egy látszik csupán bizonyosnak: az- hogy a munkáspárti kormány meg fog erősödni. A dolog külpolitikai következményei pedig nagyjából az alábbiak,bán összegezhetők. Az angol külpolitika a hágai vívmányok ellenértékeképpen most a legnagyobb erőfeszítéssel rajta lesz a rajnai -terület: gyors kiürítésének forszározásán, sóit sürgetni fogja a Saar-terület viszonyainak rendezését is. A németek részéről ugyanis ez volt az alap- fel tétele a Young-terv elfogadásának és a hat évtizedre terjedő hadisarc vállalásának. Nem nehéz megjósolni, Németország hatalmi szférája az európai szárazifőldőn tágulni fog, tekintélye szemlátomást emelkedik, aminek előjeleit már az angol-francia udvariás versenyének tényei hirdetik. A rajnai megszállás feloldásának és a hadisarc fizetésének második következménye az lesz, hogy Németország belátható időn belül szabad kezet kap a Kelet felé, hiszen valahol csak meg kell keresnie a reá kirótt jóvátételt, amire pénzügyi kapacitásának fokozása nélkül gondolni sem lehet. Németország a ver- sailesi szerződés tizedik esztendejében eljutott odáig, hogy 'bilincseit meglazították, a gazdasági statusquót szétrobbantják és a szervezett német gazdasági erő a Young- terv életbelépése után mint egyenlő versenytárs jelenik meg a fogyasztási területekért és a piacokért való mérkőzésben. Hogy a németségnek roppant gazdasági ereje és Hága, augusztus 30. Miután csütörtökön 1 délben a politikai bizottság ülésén megtör- j tént Franciaország nagy gesztusa a rajnai terület kiürítésének kérdésében, Németország a maga részéről megtette a kivánt pénzügyi koncessziókat és ezzel biztosította a hágai konferencia eredményes befejezését. Ma még a részletkérdéseket tárgyalják meg, a záróülés pedig szombaton lesz. Briand és Henderson már nem vesz részt a záróülésen, amennyiben a két államférfi pénteken délután elutazott Genfbe. A német engedmények 1. Németország lemond a 300 millió márka feleslegben való részesedésről. Ezt az engedményt azon meggondolás alapjáin teszi, hogy a hitelező államok egymás közötti megegyezed ', ne veszélyeztesse és a Young- terv életbelépésének ne álljon útjába. 2. A megszállási költségek fedezése ügyében a következő megegyezés történt: A megszállásban érdekelt összes államok közös pénztárt létesítenek egy egyszeri, 60 millió márkát kitevő alappal. Ehhez Németország 30 millióval járul hozzá, a másik 30 milliót a megszálló hatalmak szolgáltatják. Németországnak semmi egyéb kötelezettsége nincs a megszállási költségek irányában. Á megszálló hatalmaknak tehát saját érdekükben áll, hogy a kiürítést minél gyorsabban foganatosítsák a költségek kimélése szempontjából. 3. Németország lemond a megszállási károk megtérítéséről a gyors kiürítés ellenér- tékeképen, ezzel szemben Németországnak elengedik azokat az előlegeket, amelyeket a megszálló hatalmak a költségek fedezésére máris folyósítottak. A megszállási károk mintegy 40 millió szervezettsége milyen esélyeik előtt áll, azt -abból Is megítélhetjük, hogy -a szövetséges és társult hatalmakkal szemben a német gazdasági világot katonai kiadások alig terhelik s egész tevékenységét és népi energiáját arra összpontosíthatja, hogy a jövő nagy gazdasági háborúját a maga javára dönthesse eh A hágai értekezlet után bizonyára lassan emelkedni fog az a nagy pénzügyi depresz- szió is, amely világrészünkre szakadt. Annak a nagy gazdasági összefüggésnek törvényei, amelyek összekapcsolják az egész Íöldí- gömíböt, érvényesülni fognak abban is, hogy a gazdasági bizonytalanság erjesztő anyaga legalább -részben csökkenni fog: az amerikai hitelezők és az európai adósok közötti jogviszony évtizedekre szabályozódéit e ezzel bizonyos állandóság és szilárdság állt be a világ gazdasági életének ritmusában. A komoly békéhez való ut a háború végleges likvidálásával ki van jelölve, Ami ezután következik, az nem lehet más, mint a hajdan egységes középeairópai gazdasági arftairchia újjászervezése. A nagy megegyezési folyamatban Csehszlovákia is érdekelve van, ha nem is olyan nagy részben, mint a világhatalmak. Mellékszerepet játszik, de azért a csehszlovákiai adófizető polgárokra nem közömbös a hágai megegyezés. Az egykori ántántállaimok helyI márkát tesznek ki, a megszállási előlegek, ! amelyeket most törölnek, 20—30 millió márka között mozognak. 4. A német annuitások meg nem védett részét a következőképpen modulálják: A teljes annuitások felemelése nélkül a német fizetségek védetten része a Young-terv első esztendejében 700.5 millió márkát tesz ki, ezután 20 év alatt fokozatosan csökken a 676 millióra, hogy a következő 17 esztendőben 612 millióra csökkenjen. A nyers átlag tehát 660 milliót tesz ki, a pontos átlag pedig 654 milliót. A szabályozásnak ezt a pontját igy is meg lehet fogalmazni: A német fizetségek védetlen része tartósan és változatlanul 612 millió márkát tesz ki, ehhez hozzájárul a Dawes-kölcsön kamatositása és törlesztése, amely az első évben 88.5 millió márkát tesz ki, azután fokozatosan csökken. hv-j.N a ?0- flr évben végleg üt unjon. A 612 milliós annuitásból Franciaország 500 milliót, Anglia 60-at, Olaszbrszág 42-őt kap, 10 millió jut a kis hitelezőknek. 5. A tárgyi szállítmányok kérdésében létrejött egyezményt már régebben publikálták. A reexport minden formájában, tehát a kvótának az egyik országról a másikra való átruházásában is tiltva van. A tárgyi szállítmányok moratórium idején megszűnnek és a moratórium idején a nemzetközi bank egy bizottsága dönt a különleges intézkedések felől. Olaszország részét a tárgyi szállítmányokból, különösen a szénből továbbra nem csökkentik tíz esztendő alatt 75 millió tonnáról 30 millióra, hanem tiz évi időtartamra Olaszország részére átlagos kvótát állapítanak meg 52 és fél millióban. Az első évben a 75 millió tonna és az átlagos 52 és fél millió között mutatkozó különbséget Franciaország átveszi, úgy hogy a megegyezőiét hitelezői és adósulivoltuk szabályozta, Cseh Szlovákia helyzete komplikáltabb volt. A szövetkezett hatalmakhoz tartozik, de egy legyőzött állam örököse és ezért nemcsak a háborueliőtti adósságokat kellett magára vállalnia, hanem megfelelő ellenértékét követeltek tőle a terület-én fekvő állami javakért, azonkívül felszabadítás! költséget is kell fizetnie. Mivel az állam alapítása körülbelül a háború végével esik egybe, Csehszlovákiának nincsenek reparáciőe igényei Németországgal szemben, tehát az adós szerepét kellett vállalnia. Csehszlovákia kezdettől fogva védekezett az ellen, hogy a területén fekvő állami javakért, vasutakért stb. fizetnie kelljen, mert azt a felfogást képviselte, hogy ezek a javak a területén élő polgárok adófil- iléreilbő! ée munkájából születtek meg, tehát kettős fizetség nem jár értük. Hágában ezt az álláspontot elismerték és ennek örülnünk kell, mert a nagy terhek a magyar adófizetők vállára is nehezedtek volna. Kisebb részét teszi a tehernek az úgynevezett feleza- baditási költség, amelyet először 750 millió aranyfrankban szabtak meg, a csehszlovák delegációnak azonban sikerült ezt a számot 250 millió aranyfrankra lealkudnia. De ez az összeg miég mindig horribilis megterhelése a csehszlovákiai adózóknak. Az összeg annuitásokban törlesztendő, amelyeknek ma-1 zésnek ebből a pontjából Németországra semmi hátrány nem származik. Ez nagy körvonalakban a megegyezés. A részleteket ma tárgyalják meg és különösen azt a kérdést beszélik meg, hogyan szabályozzák az átmeneti időt szptember elseje utánra, mert hiszen a Young-terv erre a terminusra nem lép életbe, először ratifikálni kell azt. London megelégedett London, augusztus 30. Az angol sajtó nagy megelégedéssel fogadja a hágai megegyezést. A Times ezeket írja: A három hétig tartó, kissé felfokozott izgalom hágai tárgyalások szerencsés befejeződését a német delegáció engesztelékeny magatartása tette lehetővé. A lap a rajnai termet kiöntésére íéuvjóu mög- egyezést is kielégítőnek tartja és örömmel fogadja azt a tényt, hogy a szövetségesek által közösen megkezdett akciót együttesen is fogják likvidálni. Ebben a tényben a Times eklatáns cáfolatát látja annak az állításnak, hogy Snowden energikus magatartása a Franciaországgal fennálló entente megszakítására vezet. A lap továbbá megjegyzi, hogy a versaillesi szerződés ideiglenes területi rendelkezései közül most már csak a Saar-terület kérdése van függőben, amelyet a Franciaország és Németország között kötendő külön egyezséggel lehet szabályozni. Ezt a megegyezést a versaillesi szerződést aláirt többi hatalomnak is ratifikálnia kell. Ebben a kérdésben is előhaladás történt, — írja a Times. — Briand és Stresemann megállapodtak abban, hogy hivatalos tárgyalást gasságát még nőm állapították meg. Ha ezek a részletek csupán 100 millió csehszlovák koronát tennének is ki évenkiot, a költség- vetés kiadási tételeiben óriási összeget jelentenek és veszélyeztetik a költségvetés egyensúlyát. Évek óta a szociális 'és gazdaági feladatok százai és százai várnak megoldásra, amiket idáig mindig kedvezőbb időre halasztottak. Most, hogy a reparációs terhektől megszabadult az állam, a feladat az, hogy a felszabadítást költség terhét olyan módon biztosítsa a pénzügyi politika, hogy abból se az adófizetők válla ne roskadjon még mélyebbre, sem a megoldandó szociális, kulturális és gazdasági problémák hátrányt, ne szenvedjenek. A magyar kisebbség főleg azt követeli, hogy az ő hátrányára ne történjék a magyarságra nézve oly paradox értelmű „felszabadítás" pénzügyi likvidálása. Hozzávetőleges számításunk szerint a magyar kisebbség adófiBéreiből évenkint legalább tiz millió korona megy majd a külföldre a ,,fölszabadítás" válságaként. Ennek a tiz milliónak arányában a magyarság jogosan megkövetelheti, hogy kulturális intézményeit, színházát, .iskoláit stb., gazdasági és szociális igényeit éppen úgy honorálják, mint azokért a népelemekét, amelyekre a felszabadulás a szó szoros értelmében vonatkozik, 41 í
