Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-25 / 192. (2117.) szám
26, Y&étmaip. 11 tm Halál helyett életfogytiglani fegyházra ítélték a mezőtúri gyilkos traiihosnét A bíróság előtt is a Í4 éves kisleányát vádolta a gyilkossággal az asszony a tárgyaláson Szolnok, augusztus 24. 1029 február 26-án reggel megjelent a mezőtúri csendőrség előtt 'vitéz T-oJdy Sándor trajfikos és elmondotta, hogy fiatalabb leánya most értesítette arról, hogy a lakásán megjelent szomszédasszonyt, özvegy Muzsnyai Gáboxnét, akivel hosszú idő óta rossz viszonyban éltek, idősebb leánya megölte. Muzsnyai- néval rövid szóváltása volt a feleségének. Mnzsnyainé rátámadlt, ütötte, fojtogatta, a ruháját letépte, miire tízenhatéves Ilona nerü leánya baltát ragadott és anyja védelmiében Múzsáimét három csapással agyonütötte. A trafikos bejelentésére a csendőrök azonnal a helyszínére siettek, amint beléptek Toldyné szobájába, a küszöbnél vérbefagyva holtan találták Muzsnyai Gábornét, szétroncsolt fejjel. Kezében rongycafatok voltak, Toldyné ruháiból, a másik kezében egy csomó 'haj, amit a látszat szerint küzdelem közben téphetett ki Toldyné hajából, Toldyné két lépésnyire a holttesttől az ágyban feküdt összekarmolva, kócosán, ájultan. A kérdésekre nem válaszolt. Az asztál mellett ült a tizenhat esztendős Ilona, aki a csendőrök kérdésére elmondotta, hogy ő ölte meg Muzsnyainét, mert úgy látta, hogy édesanyja élete veszedelemben forog. is. Már február 23-án azért jött haza a kórházból, ahol betegen feküdt, hogy Muzsnyad- néval végezzen. Február 24rén azt mondta nékem, hogy üssem agyon Muzsmyiainét, de én nem vállalkoztam rá. Február 25-én átküldött anyám Muzsnyatné- hoz, hogy hívjam át Miklós öcsémhez, aki rosszul van. Ugylátszik Mnzsnyainé rosszat sejtett, mert nem jött át A gyilkos asszony megrendezi az „önvédelmet* Február 26-án reggel, amikor az apám elment a trafikba, Margit húgomat küldte át Muzsnyainéért, nekem pedig 'meghagyta, hogy vigyázzak az ablaknál, ha jön. 0 meg a baltával a kesében az ajtó mögé huAmikor Mnzsnyainé jött, szóltam az anyámnak, aki esben állt az ajtó mellett. Amikor Mnzsnyainé belépett az ajtón, anyám hátulról a baltával háromszor fejbeütötte, azután szétzilálta a saját haját, kitépett belőle egy csomót és a hajat a halott kezébe tette. Letépte ruháját a nyakán és a mellén, annak foszlányait a halott másik kezébe dugig.. Ezután megkarmolta önmagát, fojtogatta saját nyakát, sőt engem is kényszeritett, hogy fojtogassam öt Amikor mindez megvolt, kátanitotta kis húgomat, hogy mit mondjon az apámnak a trafikban, engem pedig kitanistott, hogy mit varjak a csendőrök előtt. Ezután teljes kimerültséget, ájultságot színlelve, ágyba feküdt. En az anyám kívánsága szerint vallottam a csendőrök előtt, de a fogházban a vizsgálóbíró a lelkemre beszólt és én a vizsgálóbíró ur kérdéseire megmondtam az igazat. Toldyné szótlanul, teljes apátiával hallgatja leánya súlyosan terhelő vallomását és feltűnő apátiája megmarad akkor is, amikor szembesítik leányával. Kihallgatják a kisebbik leányt, aki ugyanúgy mondja el a gyilkosság történetét, mint a nővére, az anyját vele is szembesítik, az anyja azonban továbbra is tagad. Több tanút hallgattak ki, akik a gyilkosság előzményeire vonatkozólag tettek vallomást, majd felolvasta az elnök azokat a leveleket, amelyeket Toldyné ki akart csempészni a fogházból hozzátartozói számára, illetve, amelyeket el akart juttatni a fogházban levő két leányához. Ezekben a levelekben kitanitja őket, hogy mit vall janak. Kronberg dr. kir. ügyész vádibeszédéiben bizonyítva látja az előre megfontolt szándékot és súlyosbító körülményül felhozza a rettenetes kegyetlenséget, amellyel a tettet végrehajtotta, halálbüntetést kért Toldyné fejére. I Kedves falak 1 |Szárazzá tételei | „áramló levess” | | módszerével. | Í Teljes jótállással vállalja, fel világosi- jf $ fással és díjtalan költségvetéssel szolgál: $ $ Schulz goztéglagyárak r. t szeciális ¥ $ osztálya, Bratislava, Leinburggasse 22. ¥ Móra Lajos dr. védő a kilenc gyermeket, a nehéz anyagi viszonyokat és az asszony beteges állapotét kérte enyhítő körülményekül betudni és ez alapom kért enyhe Ítéletet. Halát helyett életfogytiglani iegyház A bíróság hosszas tanácskozás után bűnösnek mondta ki Toídr Sándomét gyilkosság bűntettében és csért é&etfogy*igjÍMtá fegyházra Ítélte. Egyedüli enyhítő foÖriSlméinymsefc aa& vette a bíróság, hogy kilenc gyermeke van, akiknek a jövőjét féltette Mozsnyainénak a büntető periben elmondandó vallomásától. A nagyobbik leányt, Hónát nyolchónapi foghánra wéüte a bíróság, míg a tizennégy éves Margüot egyévi próbaidőre bocsátotta. Toldyné fellebbezett. Felmentésért féüedv bezett. A két leány megnyugodott a® Ítéletben. Az ügyész az asszony ítéletének súlyos tolásáért jelentett be fellebbezést, a két lény ítéletéiben megnyugodott Nagyszabású terv merült fel az érsekujvárí járási hivatal elhelyezésére Ötmillió koronás költséggel a város és a járás közösen alakítaná át az ódon Városház-épületét A csendőrök beszállították a szolnoki ügyészség fogházába Toldy Ilonát, az anya pedig elment Gyulára, ahol felvétette magát az ottani kórházbaNéhány nappal később a csendőrök adatokat kaptak arra vonatkozólag, hogy Mnzsnyainé meggyilkolása nem ngy történt, ahogy a leány előttük elmondotta. A nyomozás során kiderült, hogy Muzsnyai- némák egy ügyben tanúnak kellett volna lennie Toldyné ellen. Toldynét újból kihallgatták a kórházban, ő azonban újra erősen tagiadott. Közben azonban a leány a szolnoki fogházban bevallotta, hogy Muzsnyainét nem 5 ütötte agyon, hanem az édesanyja, aki féltékeny volt reá. ő csak az anyja utasítására vállalta a gyil- kosiságot, abban a hiszembeu, hogy mint fiatalkorú kis büntetéssel szabadul. E vallomásra letartóztatták Toldynét, továbbá fiatalabb, 14 esztendős Margit nevű leányát és letartóztatták Toldyt is, akiiről azonban hamarosan kiderült, hogy teljesen ártatlan az egész dologban és néhány heti fogság után szabadonbocsátották. Az érdekes bűnügyet ma tárgyalta a szolnoki törvényszék Bodnár-tanácsa. Az édesanya és leánya izgalmas kihallgatása Elsőnek a vádlott anyát hallgatták ki, aki elnök kérdésére elmondotta, hogy 42 esztendős, kilenc gyermek anyja. A gyilkosságról semmit sem akar tudni. Most is azt állítja, amit előzőén vallott, hogy Mnzsnyainé megtámadta őt, fojtogatta, lmját tépte. Hogyan halt meg Muasnyamé, azt nem tudja, sőt azt sem akarja tudni, hogy meghalt. Izgalmas csendben szólította be az elnök a tizenhatéves leányt,, Toldy Ilonát Alacsony termetű, vértelen arcú leány, aki lesütött: szemekkel, reszketve áll az elnök előtt. A nacionáléját elmondja, azután hallgat Egymásután teszi fel az elnök a kérdéseket, a leány azonban egyik kérdésre sem válaszol — Nézd, Hona — mondja végül az elnök — igaz-e az, hogy te szeretted Muzsnyainét és n is szeretett téged? _ Igaz, — hangzik halkan a hatodik kérdés után az első válasz. Az édesanyám a gyilkos ! — sírja a leány Az elnök előrehajol és tovább kérdez: — Ha igaz, akkor miért ölted meg? — Nem öltem meg, — nyögi a lány — nem én öltem meg. — Hát ki? Pillanatig tartó néma csend, mindenki elő- rehajolva figyeli a választ: — Az anyám, az édesanyám ölte meg — sírja a leány. Az elnök percekig hagyja a leányt sírni és csak azután töri meg a csendet. — Mond el hát, hogyan történt? Toldy Ilona ezután már folyamatosan adja elő vallomását. — Régen haragudott már Muzsnyainéra édesanyám, régen meg akarta ölni, részben, mert féltékeny volt rá, de a tanúskodás miatt Érsekújvár, augusztus 24. (Saját tudósítónktól.) Az alig néhány évvel ezelőtt felépített érsekujvárí járási ház ma nem felel meg a rendeltetésének s miután az állami pénzügyi hivatalok készségesen átveszik ezt az épületet, a járási választmány legutóbbi ülésén elhatározta, hogy három millió költséggel uj, monumentális járási palotát építtet. 4 Az uj járási palotához a városnak kell a telket adományozni, azonban váratlan nehézségek támadtak, mert a város rendelkezésére álló telkek közül egyik sem felel meg kellőképpen egy ilyen nagyszabású építkezés céljaira. Hetek óta eredménytelenül folynak a tárgyalások. Tegnap váratlan fordulat állott he a kérdésben. Olyan terv. merült fel, mely az első pillanatban minden oldalról érdeklődést váltott ki s az illetékes körök már komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az uj Járási Palota építését összevonják a régóta óhajtott uj, monumentális Városháza megépítésének tervével. A sokszáz éves, ódon érsekujvárí városháza, Stockholm, augusztus 25. A történet olyan, mintha fantasztikus regényírók képzelete alkotta volna meg. De Foe, aki megírta Robinson csodálatos történetét, vagy a kalandos regények inéi sem tudnak olyan csodálatos esetet kitalálni, mint amilyen Kard Petterson svéd matrózé, aki mód dúsgazdagon, óriási vagyonnal tér meg hazájába, miután lemondott a királyiágról és pihenni akar. Kares Petterson 25 esztendős volt akkor, hatalmas szál szőke emíber, amikor egy svéd vitorláson szolgált mint matróz. A Gusztáv Adolf büszkén indult íká az uj-giuiineai kikötőiből, hogy a Csendes Óceánon keresztülhaladva, Indiába hajózzon. A polinéziai szige- teg között óriási orkánba jutott a hajó, a vitorlák elszakadtak, az árbocok eltörtek, a fenék léket kapott és a Gusztáv Adolf elsüllyedt. Karéi Pét tersen valahogy az egyik csónakba vetődött és ezzel a ladikkal jutott el négynapi vergődés után a legközelebbi szigetre. Holtfárad tan ért partot a svéd matróz, amimely a város kellős közepén, hatalmas területen, nagyjában kihasználhat!anul fekszik, már régen megérett arra, hogy a modern viszonyoknak megfelelően átalakítsák. Miután a járás három milliót szánt az épületre, a város pedig, ha csak két millióval járni hozzá az építkezéshez a kiadandó üzlethelyiségek jövedelméből legalábbis részben amortizálhatná ezt a befektetést, az igy rendelkezésre álló 5 millió koronából felépíthető volna Érsekújvár legszebb pontján a város legnagyobb, legm onummtá- Iisabb épülete. Kérdést intéztünk ebben az ügyben Sándor István járási főnökhöz, aki a tervvel kapcsolatban a kővetkezőket mondotta: — Már régebben is felmerült ez a terv, mely mindenképpen rokonszenves annak, aki súlyt helyez arra, hogy ezt a szép épületet ne rejtsük el mellékuccába. Sajnos azonban, komoly aggodalmak vannak, mert a közös gazdálkodásnak mindig meg lehetnek a hátrányai. *—i Az ügy azonban foglalkoztat s a közeljövőben megtárgyaljak Holota János dr. város- bíró úrral. kor pápuák vették körül, akik megragadták, megkötözték és a sziget belsejébe vitték. A sziget lakói akkor még emberevők voltak és miután körüMáncoiták áldozatukat, megkezdték* az ünnepi lakoma előkés zQUeíeii. Pettersont egy fához kötötték, máglyát gyújtottak és a szegény svéd matróz már a halálra készült A harcosok közé ekkor érkezett meg a sziget 'törzsfőnöke, családjával együtt. Karéi Pét torson nem azért volt fiatal matróz,' hogy megadja magát sorsának és miután a törzsfőnök leányaival együtt jött el az ünnepségre, az összekötözött Petterson jelekkel udvarolni kezdett a törzsfőnök leányának. A törzsfőnök hatalma nagy lehetett a szigeten, de még nagyobb volt a leányé apja fölött, mert néhány perc múltán Petterson kötelékeit feloldották és a matrózt a törzsőftnök rabszolgájául fogadta. Karéi Petterson attól kezdve, hogy visszakapta szabadságát, az európai ember szívósságával fogott hozzá ahhoz, hogy az elhagyott földön, emfberevők között uj életet kezdjen. Miután nem volt más lehetősége, feleségül vette a tőrzsfőnfik leányát, majd megkezdte a szigetlakók tanítását Megtanította őket a különböző állatok feldolgozására, leszoktatta őket az emberevésről, munkára fogta őket, majd lassan hajét kezdett építeni. Mire ez a hajó már felépült, Tábor — igy hívták a szigetet — termékeivel, szőrméivel és állataival kereskedésbe fogott. Csakhamar rézbányát is fedezett fel Petterson a szigeten. Ezt üzembe fogta, úgy hogy jólét fejlődött ki. Ekkor már Pettersonmak kilenc gyermeke volt és amikor meghalt az apósa, őt választották meg törzsfőnőknek i amire Petterson felvette a Vabor királya elmet és érintkezést keresett az angol gyannatügyi minisztériummail, amely el is ismerte királyságát. Tábor ekkor már élénk kereskedelmi forgalom színhelye volt, állandóan felkeresték a hajlók és a sziget gazdagságával kiemelkedett a többi polinéziai sziget közük Amikor Pettersommak meghalt a felesége, akkor hazatért Svédországiba. Nemcsak a szigetlakók vagyonosodnak, hanem ő is meggazdagodott és vagyonát tizenöt esztendővel ezelőtt már harmincmillió svéd koronára becsülték. Ekkor Pettersen Svédországban megnősült, feleségül vette Gréte Simsont, a genfi gázgyár igazgatójának leányát. Feleségével visszatéri a szigetre, az asszonyt Tábor királynéjává koronázták meg. Most, hatvanöt esztendős korában Petterson lemondott a tábori királyságról Elhatározta, hogy hazamegy Svédországba, óriási vagyonnak az ura és Tábor szigetét immár magára hagyja. íE^yik fia lesz az utóda, ő lesz a tábori király. Karéi Petterson pedig nyugalomba megy. A taifun pusztításai Honkongban Hongkong, augusztus 24. A Times hongkongi jelentése szerint tegnap taifun vonult át a városon és óriási károkat okozott A borzalmas erejű forgószél romboló hatását növelte, hogy ugyanebben az időben tűz keletkezett, melyet a szél villámgyorsan széthordott. Hatvan lakóház porrá égett A taifun elsü- lyesztett két kínai ágyunaszádot, amelyeknek legénysége közül harminc matróz a vizbe fűlt. Ezenkívül még egy személygőzös is el- sülyedt és annak hat utasa a hullámsirba veszett. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képe hetilapja a Képes Hét Gazdag tartalommal jelenik meg minden csütörtökön IIBUII'III III IMIII'—ilillMI ^1— Ilim IIH illlllHIIIHIilillir SÍISMjfTTPIITTMWllll'nill IIMlü llllll ÍTT~T mi—"■! Tábor polinéziai sziget svéd matrózból lett királya lemondott királyságáról és Svédországba vonult vissza öreg korára
