Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-23 / 190. (2115.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 130, szlovenszkói és rUSzitlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: • / . .» . 12, H. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOlltlKOl napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Tehavonta 38 Ke. Egye* szám ára 1 *20 Ke DZÜRÁHY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mai Mánimk 13o!tfal Politika az egyházakban Hágában együttmaradnak a delegációk, mig végleges döntést nem koznak * Németország szeptember elsejétől a Yeuns-terv alapján kivan fizetni — A tárgyalásokon kirobbannak a szenvedések — A pozsonyi országos hivatal iskolai neto- irátusa — minit rusziínezkói szerkesztőségünk jetLemtt — intést adott a 'római katolikus papságnak, bogy Szent István napját no ünnepelje meg. Ez a gyengéd figyelmeztetés tudjuk mit jelent. Azt jelenti, hogy a referálná a Szent-István-kultusz ápolását az állammal szemben illojális ténykedésnek tekintené, azt viszont ismét nagyon jól tudjuk, hogy az iskolai referátus a kongrna főintézője, illetve fő-el-nem-intézője. Ha a lelkész egyszerű magánember lenne, akkor ez a gyengéd figyelmeztetés egyszerű magánügy lenne amihez nincs közünk. Nemkülönben akkor is nagyon egyszerű elbírálás alá esnék a dolog, ha a pap állami alkalmazott lenne, mert akikor meg a munkaadótól jövő utasítást szó nélkül végre kel hajtania és sok vitának nincs helye. De a 'baj ott van, hogy a lelkész nem magánhivatalnok, sem pedig állami alkalmazott, hanem egy közjogi testületnek a reprezentánsa, mely közjogi testület alkotmányitör vémyileg szentesített különleges jogokkal bír lelkészei 'fölött és a vallás szabad gyakorlásának jogát élvezd. Hiszen az állam még az egyházi bíráskodás jósát, ami tulajdonképp főhatailimi jog gyakorlása, szintén kénytelen elismerni és megadni az egyházaknak. Ha tehát valaki, aki nem egyházi hatóság, abba szól bele, hogy a római katolikus egyház valamelyik szentjét a templomában ne ünnepelje, vagy mily mértékben ne ünnepelje, akikor az az egyháznak mint közjogi testületnek a jogaiba szól belé, az egyházi hatóságok kompetenciáját sajátítja ki. Szent István napja nem állaim! ünnep Csehszlovákiában, Nepomüki Szent János napja sem. A római katolikus egyház azonban mégis mindákét szentet eszmeileg egyformán tiszteli. A magyar katolikusok épp úgy tisztelik Nepomüki Szent Jánost, mint Szent Istvánt és a szentek napjaim az idegen osztrák katolikusok ás ugyanoly magasztosult keresztényi lélekkel imádkoznak mindkét más nemzetiségű szent közbenjárásáért. Soha sehol a magyar vagy osztrák impé- uiiim aiatt nem jutott senkinek eszébe, hogy Nepomüki Szent János napján befolyásolja az egyház 'funkcionáriusát, vagy hogy ennek a szentnek az emlékét esetleg kisebb mértékben tisztelje egy másikénál. Mert ez az egyház dolga. Soha senkinek eszébe sem jutóit, hogy a római katolikus egyház emelkedett, nemzetek fölött álló eszményi egyetemességét ázzál a gyanúval illesse, hogy az egyetemesség egyháza egyes szentjeinek kultuszával nacionalizmust, irredentizmust, nemzeti torzsalkodást, akar szítani. Már pedig ezzel a gyanúval illetik a katolicizmust azok. akik Szent István egyházi kultuszát egyházon kívüli hatalmi szóval politikai mo- tivuimdkíból csökkenteni akarják. A lelki- iismeneti szabadsághoz nyúl az, aki az egyház szabad vallásgyakorlatát ilyen belső dolgokban — a szentek tiszteletében — világi szempontú korlátok közé akarja szorítani. Épp tegnap mutattunk rá, hogy a politika agrárpárti kíméletlen kufárai a szlovensz- 'kói református egyházba is bele szeretnék lopni a politikai ikorteskedés szennyét s, az egyház intakt erkölcsi magasságát emberi kicsiségük színvonalára kívánnák lesüllyeszteni. Ugyanez a kufár, konkolyhintő szel- , .lem nyúlt a szlovenszkói evangélikus egyház életébe ás, mert itt a nemzeti türelmetlenség eszközévé süllyesztik le az egyházat ak- , kor, amikor a magyar hívektől megtagadják a nyelvük szerint való egyházi szerHága, augusztus 22. Tegnap délután Hender- son, Briand, Hymans, Stresemann és Wirth tárgyalásra ült össze, hogy megbeszéljék a íajnai terület kiürítésének kérdését. Ennél a tanácskozásnál azonban nagyobb jelentőségű volt az a megbeszélés, amelyet Snowden folytatott Pirelli olasz delegátussal. Pirelli kijelentette, hogy amelyben rámutatott arra, hogy a konferencia két. és fél hét alatt semmit sem végzett és éppen ezért nyugtalansággal tekint a közeledő szeptember elseje felé. MacDonald a Daily Héráid munkatársának kijelentette, hogy a hágai angol delegáció a kormány teljes bizalmát bírja. következtetést olvassa ki: Még nem szakadt el minden kötél. Minden delegátus, Snowdent is beleértve, elismerte annak a szükségességét, hogy minél előbb eredményre kell jutni. Minél inkább közeledik a döntés pillanata, annál rezerváltabb lesz Snowden, aki nem meri kimondani a szak: tó szót. így1 tétovázik tovább a konferencia, bár ténybelileg a helyzet semmiképpen sem változott. Egyfittmaradnak a delegációk Hága, augusztus 22. Ma délelőtt a delegáció vezetői tovább folytatták tanácskozásukat, melyet tegnap Stresemann hosszú beszéde után félbeszakítottak. Ennek a tárgyalásnak eredményeképpen végre le lehet szegezni, hogy a konferencia tulajdonképpen most kezdődött meg. Ma már nincs szó arról, hogy szétszaladnak a konferencia résztvevői, ellenkezőleg nagyon élénken foglalkoznak annak a kérdésnek a megvitatásával, hogy miképpen kell berendezkedni olyan módon, hogy a genfi tanácskozás ne zavarja meg túlságosan a hágai konferencia menetéi. A legérdekesebb a dologban az, hogy azon az ülésen fejeződött ki a hosszú ideig tartó konferenciázásra való óhaj, amelyen a szenvedélyek különösen heves módon robbantak ki. Általában most már elérkezett az az idő a konferencián, amikor a diplomácia sima udvariasságát a temperamentum kitörései váltják fel. Beavatott körökből hírlik, hogy a tegnapi tárgyaláson a rajnai terület kiürítésének megvitatásában Henderson és Briand olyan hevesen szólal kozott össze, amint eddig a diplomácia fórumán nem igen volt példa. A Stresemann beszédét követő általános vitában olyan szenvedélyes hangok törtek fel, hogy a tárgyalás rendjét sokszor csak igen nagy nehézség árán lehetett fentartani. Azonban éppen ezek a heves kitörések tisztították meg a konferencia atmoszféráját. A németek világosan rámutattak arra az örvényre, amely elé a konferencia került. Ma már odáig fejlődött a helyzet, hogy a délelőtti ülésen tárgyalni sem akartak a németek provizóriumra vonatkozó ajánlatáról, mert a többi delegáció arra hivatkozott, hogy provizóriumra egyáltalában nem lesz szükség, meg fogják hozni a végleges döntést. Ha pedig a Young-terv teljes egészében nem is tudnának megegyezni, legalább az alapvető irányvonalakban sikerül egységes álláspontra jutatok. A tárgyalások most újból elsősorban az angol igények kielégítése körül mozognak. Ezekre a tárgyalásokra Németországot is meghívják. Ma délután már egybe- gyülnek a pénzügyi bizottság német tagjai a négy szolidáris hatalom megbizottaival. Ezután a tárgyalás után pénteken újabb ülés következik, amelyen megállapítják, hagy a konferencia bizottságai most már előterjeszthetnek-e végleges határozatokat. A politikai bizottságnak péntek délutánra tervezett ülését egyelőre elhalasztották, mig a miniszterek tanácskozását a rajnai terület kiürité- sónek ügyében pénteken délelőtt féltizenegy órakor tartják meg. Úgy szeretnék a dolgokat intézni, hogy szombatra alapvető határozatot hozhassanak, meri Snowden a week- endet Londonban akarja tölteni. Ma már általános a felfogás, hogy a konferenciának állandóan permanenciában kell lennie. Olaszország semmit sem engedhet a Young- tervezetben kilátásba helyezett reparációs járulékból, hajlandó azonban belemenni abba, hogy a szénszállításra más kulcsot állapítsanak meg. A német delegáció indítványára kitűzött tanácskozást tegnap délután hat órakor kezdték meg és nyolc órakor félbeszakítva, folytatását csütörtökre halasztották. Stresemann volt az első felszólaló, aki kifejtette a német delegáció álláspontját a konferencia összes kérdéseire vonatkozólag. Németországot különösen az a kérdés érinti, hogy miképen és milyen időpontban térnek át a Dawes-tervről a Young-tervre. Stresemann azt ajánlotta, hogy ha az érdekelt hatalmak egyelőre nem tudnak véglegesen megegyezni a Young-terv elfogadásában, szeptember elsején provizórikusán léptessék azt életbe. Amint a mai berlini lapok írják, Streseman- ■nak ezt az indítványát a hitelező államok nem nagy rokonszenvvel fogadták. London, augusztus 22. A reggeli lapok bizonyosra veszik, hogy a hágai konferencia ezen ■a héten minden pozitív eredmény nélkül be ifcg fejeződni. Egybehangzóan jelentik, hogy Olazországnak a szénszállításra vonatkozólag tett értéktelen ajánlata kilátástalanná teszi a megegyezést és a Daily Express jelentése szerint Mussolini megtorpedózta a konferenciát. A tegnap délutáni titkos ülésen Stresemann nyomatékosan hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a Young-tervet legalább provizórikusán már szeptember elsején léptessék életibe és kezdjék meg a rajnai terület effektiv (kiürítését. Briand azonban mindkét kívánságra kijelentette, hogy teljesítésük lehetetlenség. Snowden a Young-terv bevezetését az egész tervezet elfogadása nélkül gyakorlatilag lehetetlennek minősítette, egyúttal azonban hozzáfűzte, hogy az angol csapatok a Young-terv sorsától függetlenül szeptember elsején megkezdik a rajnai terület kiürítését. 'Stresemann dr. erre keserűen válaszolt, amire az ülés folytatását igen feszült hangulatban mára halasztották. A Times hágai levelezője szerint Stresemann hosszú és igen éles beszédet mondott, vezkediés jogát. És ugyanez a politizáló világi szellem próbál most a római katolikus egyházban is konkolyt hinteni. Az emberi jogaiért küzdő magyarságnak mindhárom egyházban egy erkölcsi parancsot kell követnie: a lelkiismeret és a vallásgyaíkorlás szabadságának csorbítatlan megtartásáért kell harcolnia. Az emberi méltóság és isteni!ui egyenlőség eme legszentebb csarnokaiból valláskülönbség nélkül egy szívvel, egy lélekkel kell kiáltanunk a politika kufárjai felé: A politika kufárjai- uak Lton házában nincs helyük. Franciaország 1930-ban üríti ki a harmadik övét Páris, augusztus 22. Briandnak a rajnai terület 'kiürítésében elfoglalt álláspontjáról a Matin a következőket írja: Briand igen szilárd álláspontot foglalt el. A politikai engedmény abban a tényben rejlik, hogy elismerték a rajnai terület időelőtti kiürítésének szükségességét és a harmadik öv kiürítését nyomban megkezdik, amint a reparáéió kérdését véglegesen szabályozták. Stresemar.u politikájának ezt a nagy eredményét pár heti várakozás nem teheti értéktelenné. Briand hajlandó arra, hogy a második övét négy hónappal hamarább, tehát szeptemberben kiürítsék. Az angoloknak arra a nyilatkozatára, hogy ötezer emberüket, három hónap múlva visszavonják, a franciák az: felelhetik, hogy ugyanezen időközben 12.000 főnyi francia katonát fognak visszavonni. Hogy azonban a többi 35.000 megszálló katonát elhelyezhessék, arra megfelelő technikai előkészületeket kell tenni. A francia főparancsnokság nem hajlandó arra, hogy még a tél folyamán visszavonja a nagyszámú csapatokat és az igen nagytömegű hadi anyagot. A katonák kellő elhelyezése és a higiénikus szempontok figyelembevétele következtéiben a kiürítési operáció a harmadik övben nem kezdődhetik 1930 március elseje előtt, tehát 1930 szeptemberénél nem fejeződhetik be hamarább. Ennek a fedező seregnek a határ közelében kell maradnia és nem lehet távoli helyőrségekbe szétszórni. Briand nem hajlandó katonai munkatársainak véleményét figyelmen kívül hagyni. Paris, augusztus 22. A tegnapi teljes ülés lefolyásáról az Eclho de Paris azt írja, hogy a Young-terv provizórikus életbeléptetésére vonatkozó német kívánsággal szemben Snowden éppenugy, mint Briand, Mosconi és Jaspar elutasító álláspontot foglalt el. Világos, hogy a Dawes-tervet sem megszüntetni, sem felfüggeszteni nem lehet addig, amíg a Young- térvből nemzetközi törvény nem lesz. Stresemann annyira nyakasnak mutatkozott, hogy szinte végleges döntésre akarta kényszeirite- ni a konferenciát, mikor burkoltan azt fejezte ki, hogy ellenkező esetben Németország nem fizet. Ha ezt nyíltan megmondja, a természetes következmény a konferencia azonnali félbeszakítása lei!- volna és a hitelező államok Németországot egyszerűen rászorították volna a Davves-terv kötelezettségeinek további teljesítésére. A hitelező államok azonban közös ellenségüket és adósukat ma már nagyon kímélik, ilyen szilárd elhatározásra nem képesek és kijelentették készségüket arra, hogy ma délelőtt folytatják a tanácskozást. Ez kétségtelenül Stresemann első eredménye. A Pettt Párisién diplomáciai tudósítója az ülésről kiadott hivatalos komünikéből ezt a
