Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-21 / 188. (2113.) szám
1920 OTgnsgtn.g 21, szerda. ■TOaXB^AfyACfeVR-HlRIAP 5 hogy fl-e lépjon Jd addig, amíg nincs reindtös áülása. Elnök; Máét neon mondott? Nőm a*t mondta, hogy kémkedjen és maradjon 1928 október 28-ig a hadseregben? — Nem, BarátfaWy bosszúból vallott ellenem. Hogy.én ezt mondottam Bairátíalvynak, amit most mondok, annak tanúja Brigter Benjámin, a nagymihályi Slavia-szATI-oda tulajdonosa. Ehiök: Milyen viszonyban van Barátía'lvyval'? — Egy ezredben voltunk, de ott netm ismertük egymást. Csak amikor ezakácsném- hoz kezdőt t járni, akit feleségül is vett, akkor ismertem meg. Az elnök ezután ismerteti Baráttalvy vallomását, amely szerint Jakab azt mondta neki, hogy 1928 október 28-án hagyja el a hadsereget, mert akkor szükség lesz rá. Tanú: Ilyen hülyeséget én nem mondtam. Elnök: ön ellen ebben az ügyben büntető- eljárás folyt. Hogyan végződött ez? — Még nein kaptam végzést. Hayle szavazóbiró: Nagymihályon több szónok volt a gyűlésen, miért csak Tuka és Mach ellen vallott a jegyzőkönyvekben? — Mert csak róluk kérdeztek. Elnök: önt Nagymihályból Kassára vitték? — Igen, megláncoltak és Kassára, mint kémet vittek. Ott Weiscr Miksát vezették elő, de nem tudott ellenem semmit sem mondani. Elnök: Önt a vizsgálóbíró lőtt szembesítették Tukával és Machhal. Tudja mit jelent az, ha valaki hamis vádat emel mások ellen? — Igen, de én akkor mindent aláírtam volna. Havié szavazóbiró: Amikor kiszabadult a fogházból, miért nem jelentette valahol az egész esetet? — A losonci néppárti titkárságon jegyzőkönyvbe mondtam az egészet. Havié szavazóbiró: De a titkárság nem bíróság. Ügyész: ön már augusztus 10-én itt volt, amikor az első tanúkihallgatások folytok. Mikor ment el? — Még aznap. Ügyész: Most miikor jött? — Ma reggel. — Önt Keberle dr. a nagytmihályi járásbíróságon 1928 februárjában már kihallgatta. 13 hónappal később Pozsonyban Linihart vizsgálóbíró előtt ugyanazokat vallotta. Hogyan tudott arra visszaemlékezni? Kaberle előtt i« verték? — Nem. — Miért tett oly terjedelmes vallomást Kaberle dr. előtt, amilyent a kassai rend őségen sem tett? A tanú nem tud válaszolni. Jaíkab kérés-ére most uíjlból felolvassák Kaberle dr. előtt tett vallomását, de ő határozottan Iájelenti, hogy ezeket egyrészt nem mondotta, másrészt nem emlékszik rá. Ügyész: Mondta Kaberle magának, hogy állítsa azt, ami a jegyzőkönytben áll? — Nem. — Hogy kerültek ezek mégis a jegyzőkönyvbe? — Nem tudom. — Linhart vizsgálóbíró előtt hogyan vallott? — A vizsgálóbíró először kikérdezett, azután fölolvasta a jegyzőkönyvet és megkérdezte, hogy igaz-e. En en:e azt mondtam, hogy igen. — Hamar Jolán, az ön anyósa ugyanazt rvallotta a hatóságok előtt, mint Ön. Azt is verték? — Elhozták őt is a kassai rendőrségre. — ön tavaly járt a köztársasági párt ínagyar osztályán? — Igen, egy ur lakást közvetített nekem. Az ügyész tovább folytatja a kérdezősködést. Lapunk zártakor a tárgyalás folyik. Egy bestiális apa halálra verte kisleányát egy szelet görögdinnye miatt Nyíregyháza, augusztus 20. A Nyíregyháza közelében levő Oroszi községben Hermán Mihály földműves felesége görögdinnyét vásárolt, amelyet eltett azzal, hogy majd vacsora után elfogyasztják. A földműves tizenötévé kislánya, aki nagyon szerette a görögdinnyét, nem tudott a vacsora utánig várni, elcsent egy darabot a görögdinnyéből s azt még vacsora előtt jóízűen megette. Hermán Mihály, az apa, emiatt oly dühbe gurult, hogy elővette szeges nadrágsziját és azzal addig verte a szerencsétlen kisleányt, amig az eszméletlenül össze nem esett. A bestiális apa ekkor sem könyörült meg a kisleányon és szeges csizmájával addig rugdosta, amig a szerencsétlen gyermek ki nem lehelte lelkét. A brutális apát a csendőrök nyomban letartóztatták. Kihallgatásnak vetették alá, de az emberics érzésből teljesen kivetkőzött földműves a megbánás semmi jelét sem mutatta. A gyilkos apát a nyíregyházai ügyészség fogházába kisérték át Szitassy Béta a magyar kisebbségi ifjúság elhelyezkedéséről a reális életpályákon Szila&ey Béla dr., az ifjúsági nagy- bizottság szellemi irányító bizottságának elnöke Győry Dezső, a P. M. H. munka- társa előtt a következő nagyérdekü fejtegetésében foglalta össze felfogását az ifjúsági kérdés egyik legfontosabb problémájáról: a magyar ifjúság elhelyezkedéséről. Fejtegetése nagy érdeklődésre tarthat számot úgy a felnőtt társadalom, mint a legjobban érdekelt egyetemi ifjúság részéről is. — A csehszlovákiai magyar ifjúság kérdései ma szinte osztatlan érdeklődés tárgyát képezik. Ez a jelenség — a kérdés aktualitását fokozó kedvezőtlen szimptómákat leszámítva — természetesnek mondható, mert a magyar társadalmat, éppúgy, mint a közvetlenül is érdekelt ifjú nemzedékeket is kell, hogy a legközelebbről érdekelje a magyar folytatás: a magyar jövő kérdése. A kisebbségi magyar jövő kérdései között el nem hanyagolható fontossággal bír a magyar fiatalság exisztenciális jövője: a magyar fiatalság elhelyezkedése a különböző életpályákon. Hiába minden jószándék, szellemi fölkószült- sóg és jóakarat, ha az életbe kikerülő magyar fiatalság nem fog tudni olyan exisztenciális elhelyezkedést biztosítani magának, amely eltartja és kenyérrel ellátja. —« Ezt a problémát a magyar társadalom vezetőinek és az ifjúság képviselőinek jelenlétében már egy évvel ezelőtt szóbahoztam a tavaly nyári gombaszögi táborban rendezett ifjúsági ankéten, ahol ez a kérdés a megbeszéléseknek úgyszólván gerincét is képezte. Azóta ennek a kérdésnek a jelentősége fokozottan megnőtt. Egyrészt azért, mert a magyar fiatalság újabb korosztálya nőtt ki az életpályák sorompói elé, mely elhelyezkedést vár és keres, másrészt azért, mert az utóbbi esztendő is bebizonyitot- ta, hogy a magyar társadalom elszegényedése s a magyar vállalatok gazdasági leromlása folytán az itteni magyarság megállíthatatlanul halad az elpanperizálódás reménytelensége felé. Már pedig nem szorul bizonyításra az, hogy egy elszegényedett magyar társadalom és egy tönkrement magyar gazdasági élet képtelen arra, hogy a szinte fölöslegesen nagyszámú magyar értelmiség újabb és újabb csoportjait egyetemi évei elvégeztével elhelyezze. — A régi viszonyok közt más volt a helyzet a ha egészségesnek éppen nem is volt mondható, a veszély mégis kevesebb volt. Régen a magyar fiatalság azon a nézeten volt, hogy főképpen a diplomás pályákra érdemes mennie, mert a diplomát egyúttal szabadj egynek tekintette az életben való elhelyezkedési jogok követeléséhez. Azt hirdette, hogy a társadalomnak kötelessége kenyeret adni azoknak, akiknek diploma van a kezükben. így jött létre az az állapot, hogy — Szerintem a mai magyar fiatalságnak fokozottan és már jóval előbb kell exisztenciális elhelyezkedési lehetőségéről gondolkodnia és gondoskodnia: nemcsak az egyetemek kapui előtt, de már a középiskola alsóbb osztályaiban Is kell, hogy szemük előtt lebegjen életcéljaik olyképpen való kitűzése, amely az érvényesülés lehetőségének komoly mérlegelése alapján történik s szemük előtt lebegjen az ezekre való elszánt fölkészülés. Én a magam részéről csak azt a tanácsot adhatom a magyar diákságnak, hogy minél előbb, már egész fiatal éveiben is e kérdések megoldására a legnagyobb figyelmét szentelje és ha ezt megteszi, rá fog keltenie jönni arra a megállapításra is, hogy nemcsak egyéni érdeke, de az összmagyar- ságé is azt kívánja, hogy minél több magyar ifjú produktív és reális pályákra készüljön. Az a munka, amely közhasznú és közszükségleti cikkeket produkál, nemcsak, hogy biztos kenyeret nyújt, mely • egyeségyedül a közsztik- séglettől és a fogyasztástól függ, de egyúttal sokkal függetlenebb elhelyezkedést is biztosit az életben, mert íniciativára és egyéni invencióra serkent; ezzel szemben a diploma kenyérreváltása igen sok esetben a diplomát honoráló alkalmazó és igy sokszor a mindenkori kormányzati rendszer föltételeitől és sok függetlenséget nem, de annál több függőséget jelentő jóakaratától függ. Ennek a kérdésnek a megvitatásához tanácskozó és szavazó joggal, kell, hogy bevo- nódjanak az érdekelt ifjakon kívül a magyar szülők is, akik a maguk élettapasztalataival gazdagabban, az élet utjának sok tövises bölcsességével reálisabban odahathatnak, hogy fiaik a reális és produktív pályák becsületes és biztosabb, de számos esetben még bővebb és gazdagabb kenyérkeresetre adják magukat, mert itt a legfőbb Ideje annak, hogy a diplomás pályák privilegizált helyzete és renoméja a magyar jövő érdekében megszűnjön és átadja helyét a reális és egészségesebb magyar életfölfogásnak. A kérdés másik része, ami szintén kell, hogy a magyar ifjúságot s a magyar társadalmat szintén erősen érdekelje, a nagyszámú magyar egyetemi hallgatóság elhelyezése. A több, mint ezer magyar főiskolás diák seregéből évente több száz ifjú szerzi meg diplomáját s hagyja el az egyetem kapuját, hogy ezzel beálljon a társadalom kereső tagjai közé. Sajnos, hogy a diploma ma nem annyira kenyérkeresetre, mint inkább csak álláskeresésre jogosítja föl fiatal birtokosát. Ez pedig ma majdnem nehezebb, mint az előbbi. Erről a kérdésről a tavalyi ifjúsági ankét részletesen tanácskozott s ott elhatározták az te _ ^ A ^ ____^ ^_____„ Fr . Bárt a A Co. prágai uridlvat ét szabósági fii ■zl*téb*n Národni tf. 17. Csákány Károly, I S budapesti cipészmester készítményei mérték j szerint, eredeti budapesti árakon kaphatók, j ifjúság képviselői, hogy a felnőtt társadalom vezetővel karöltve egy ifjúsági és egy felnőtt állásbiztositó szervezetet építenek ki, amelynek előfőltétele természetesen előbb az állástkereső ifjak kataszterének, később az állá9tadó felnőttek, irodák, vállalatok stb. kataszterének fölállítása. Tudtunkkal az összeírás és az előmunkálatok az ifjúság körében meg is indultak, azonban eddig pozitiv ereményt még nem mutattak be a kérdést fölvető felnőtt vezetők előtt. — Magam is voltam fiatalember s Ismerem az ifjúság azon tulajdonságát, hogy sokszor szívesebben foglalkozik olyan tervek végrehajtásával, amelynek részleteit maga dolgozza ki s igy nem is akarok a megoldás részleteibe beleszólni. Csak nagy általánosságban emlékeztetek újból a tavalyi lelkesedésre, mely ennek a kérdésnek a fölvetését fogadta s arra, hogy a szakok szerint működő szemináriumok szakképző munkája mellett nagyon jól elférne a szakképzés kiegészítésére olyan foglalatoskodás, melynek célja az elhelyezkedés: a szakképzés gyakorlati fölhasználása és gyümölcsöztetése volna. Mert, kérdem az ifjúságtól, hogyan fogja gyü- mölcsöztetni a szemináriumi szakképzéssel is erősített tudását például az a mérnök, aki nem kapván megfelelő elhelyezkedést, kénytelen lesz mint soffőr megkeresni a maga kenyerét s legföljebb gumi-« motordefektusok alkalmával fog a szakmájába vágó, de a szakmájának elemistái‘által is jól elvégezhető munkát végezhetni? —- Az ifjúság ma szívesen emlegeti generációs Öntudatát és történelmi felelősségerzetét. Én azt hiszem, hogy az öntudatos és a magyarság iránti szociális felelősségérzettel bíró magyar ifjaknak igenis kötelességük a maguk és társaik elhelyezkedési lehetőségeiről is gondoskodni: öntudatos és magyar fe- ielősségérzetü ifjú nem akarhatja, hogy a magyar fiatalság diplomás rétegéből kenyérfélén, elkeseredett, szellemi proletariátus nőjjön. A magam részéről azt hiszem, hogy ennek a kérdésnek a komoly és kívánatos megoldásában a fiatalság, mihelyest munkakészségét bebizonyítja, niaga mellett fogja találni a felnőtt társadalom segítő kezét is. Ultra = sugarakkal higanyból aranyat akar csinálni egy irancia fizikus a magyar társadalomnak a diplomás és közvetlenül abszolúte nem produktív munkát végző diplomás intelligencia egész légióját kellett eltartania* ugyanakkor, mikor a felnövő fiatalságnak jelentős százaléka a természetesebb produktív és reális pályákra lépés helyett évről-évre csökkentette a produktív és intelligencia-eltartó rétegeket. — Nálunk ma a helyzet sokkal rosszabb: a diplomás pályákon ebben a köztársaságban a magyar fiatalsággal szemben sokkal nagyobb elhelyezkedési esélyei vannak a cseh és a szlovák fiatalságnak s ezért minket sokkal közelebbről fenyeget az a veszély, hogy a túlságosan sok diplomás ember nevelése csak a magyar szellemi proletáriátus számát, az el nem helyezkedett és kenyérte- len exísztenciák tömegét fogja szaporítani. Hogy ez a veszély itt is van a nyakunkon, azt számos jel bizonyítja. Diplomás mérnököket látunk az autók volánjánál, akiket az áldatlan helyzet és a megélhetési kényszer a diplomával a zsebükben oda ültetett a soffőr helyére a mindennapi kenyérért. Ha általánosságban is helytelen és a tövő szempontjából káros az a fölfogás, hogy a diploma már jogot ad arra, hogy a diplomás fiatalember a társadalomban, tehát a produktív munkát végzőkkel tartassa el magát, akkor ez a gondolkozás a mi viszonyaink között egyenesen veszélyesnek mondható. A kérdés megoldásához kettős ut vezet. — Az egyik ut a magyar fiatalság ráneve- lése a reális és produktív gondolkodásra: ne diplomára törekedjék, hanem tanulja meg mindazt, amivel az életben boldogulni, a maga lábán megállni tudhat; a másik ut pedig az egyetemeket végző és elvégzett magyar intelligencia részére a megfelelő elhelyezkedési lehetőségek megkeresése. Mindkettővel érdemes komolyan foglalkoznunk. —. Az ifjúsági mozgalmak ifjúsági vezetői nagyon helyesen járnának el akkor, ha mindkét kérdést érdeklődésük előterébe helyeznék s agilitásuk javát ezeknek az életbevágó kenyéréi igy szociális kérdéseknek széniéi nék. 1 Páris, augusztus 20. Perrin, a kiváló francia fizikus, .a termését tudományi társaság egyik ülésén olyan kutatásáról számolt be, amely nemcsak tudományos körökben keltett feltűnést, hanem méltán számot tart az egész világ érdeklődésére. Per- rinnék az a célja, hogy a higany elemeinek anyagát arannyá változtassa x-en tuti sugarak segítségével. Ezzel a szándékával olyan ösvényre lépett, melyen még a legmerészebb alkimista sem járt előtte és mely esetleg egészen uj felfedezésekhez vezethet. Az x-en túli sugarakat, mint ismeretes, Hess, az osztrák fizikus fedezte fel: felfedezésének azonban oly kevés figyelmet szenteltek, hogy néhány évvel később, az amerikai Millikan, akinek nevéhez az x-en túli sugár felfedezése fűződik, ismét felfedezhette őket. Ez a csodálatosan megnyilvánuló természeti tünemény teljes egészében csak Kohlhörsternek, a német fizikusnak a svájci Jungfrauenjodhon végzett kutatásai nyomán lett ismertté. Az x-en ttrli sugarak, melyek kimutathatók magas hegyormok légkörében, hasonlók radioaktív anyagok gammasugaraihoz, osahogy ősz- szehasoniitbatatlamul keményebbek és oly nagy átütőerejük, hogy százszorozan túltesznek a legkeményebb rádium-sugarakon. Kohlhörster bebizonyította ezeknek a sugaraknak a létezését a Jungfrauenjoch jégbarlangjainak tiz- móteres vastagságú jégpáncélja mögött a megállapította átütő erejüket egy kétméteres ólomtömbön keresztül is. További kutatásai eredményeképpen arra is rájött, hogy ez a kisugárzás minden valószínűség szerint bizonyos ' kozmikus ködökből ered, ködökből, amelyek születendő csillagokat zárnak körül: világokat, melyek szintén embrió szerű állapotban vannak és melyek gázokból állanak, miknek atomstrukturája teljeseen különbözik a földi gázokétól. Efc a még le nem kötött atomenergia lehet ennek a földöntúli kisugárzásnak forrása. Közelfekvő tehát az a gondolat, hogy ez a sugárzás megváltoztathatja földi elemeink atomjainak felépítését és a Perrin ajánlotta kísérletek legalább is csábítóknak és sok eredményt Ígérőknek tűnnek fel. Az a probléma, hogy lehet egy elemet a másikba átvinni, húsz év előtt nemcsak technikai lehetetlenség, hanem tudományos csodabogár is volt, ma azonban a modern atomkutatás egyik legfőbb célja. A feladat egyenértékű az atomok teljes szétzúzásával. Az elemek egymás közötti különbséget elsősorban azoknak a mikroszkópon nem látható, villamossággal telitett testecséknek a száma alkotja, melyek minden elemben az atommag körül elképzelhetetlen sebességgel keringenek. Míg a higany egy atomjában 80 ilyen elektron kering, addig az arany atomjában csak 79. A higany arannyá változtatása tehát lényegében abból áll, hogy a higanyból ezt az egy fölösleges elektront kiküszöböljék. Az angol Rutherford és a két bécsi természetbúvár, Kersch és Petterson már évek előtt eredménnyel keosegtető kísérleteket végeztek azzal, hogy különböző elemeket kitettek a rádium alfa- sugarai hatásának. Az alfasugar&k hatása olyan volt, mintha a legparányibb gránátokkal bombázták volna az atomok legbelsőbb struktúráját. Ezeknek a kísérleteknek azonban csak elméleti értékük volt. Perrin most x-en tuti sugarak segítségével sokkal több eredményt remél elérni. Az x-en tuti sugarakat, mint bejelentette, mesterségesen akarja előállítani lnboratóriumálvin Érthető tehát az a feszült figyelem, amellyel a tudományos világ Perrin kísérletei s velük a modern alkímia ogy uj fejezete elé néz.
