Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-10 / 153. (2078.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztői DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184.—Sürgönyeim: Hirlap, Praha Nagy megütközéssel fogadták Budapesten a csehszlovák kormány hétfői jegyzékét Prága Pecha Vince szabadlábraiielyezését. sajnálkozást ás biztosítékokat kért Budapestiéi - A csehszlovák kömény álláspontja - magyar vélemény szerint - ellenkezik a vasúti egyezmény 29. szakaszával Budapest, juliiuis 9. (Budapesti saerfceez- tőeégiünk teteiankéten tőse.) Félhivatalosan jelentik, hogy a budapesti csehszlovák követ tegnap átadott jegyzékében a közös határp ál vau dvarok ra vonatkozó egyezmény 19., valamint 23. cikkére hivatkozva kifejti, hogy kormánya abban látja az egyezmény megsértését, hogy a magyar hatóságok Peoha Vince hidasnémeti csehszlovák jegypénztárost letartóztatták, noha a csehszlovák kormány felfogása szerint bármely bűncselekményért is az illető hivatalnoknak csak az áthelyezését követelheti a magyar kormány. A jegyzék továbbá kifogásolja, hogy a magyar hatóságok eljárásukkal megzavarták a vasúti forgalom lebonyolítását. Végül a csehszlovák kormány azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a magyar kormány el fogja ismerni, hogy a magyar hatóságok megsértették az egyezményt, efelett sajnálkozását fogja kifejezni, Pecha Vincét szabadlábra fogja helyezni, valamint biztosítékot fog nyújtani arra vonatkozóan, hogy ilyen esetek a jövőben nem fordulhatnak elő. Pallier budapesti csehszlovák követ jegyzéke nagy megütközést és felháborodást keltett Budapesten, mert a magyar kormánytól egy tettenért kém letartóztatásáért sajnálkozást követel és annak sza- badonboesátását, valamint azt, hogy hasonló esetek ellen biztosítékot nyújtson a magyar kormány. Ez a felfogás a magyar körök szerint képtelenség, ügy látszik, hogy a csehszlovák kormány nem ismén a határforgalmi egyezmény szövegét, amelynek 29. szakasza kifejezetten azt mondja, hogy „mindkét félnek a közös határállomásokon lévő alkalmazottai alávetik magukat az illető országban lévő büntető és rendőri törvényeknek, ahol működnek“. Ez a szakasz minden további vitát kiküszöböl, hiszen a csehszlovák követelés nemcsak erkölcsileg lehetetlen és nemzetközi jogba ütközik, de ugyanazon egyezménybe is ütközik, amelynek alapján a csehszlovákok követelésüket előterjesztik. A Saar-vidék problémája as európai politika előterében A lotharingiai vas és a saarvidéki szén viszonya — A rossz francia számítás — Stresemann nyilatkozata és Waiter Schücklng cikke — Hit kivan a Saar-vidék érdeke? Bogátiné ravatala Kassa, julius 9. Egy közszeretetben állló család élete tört derékba. A görög sorstragédiák végzetével rohant Anamdhé sötét utján, amelyre tizenöt évvel ezelőtt szabadították, csontos, eres kezeit a magasba emeli, azután bután, meggondolás nélkül lesújt és ártatlanok százai, ezrei hullanak össze egy rettenetes heka- tamtoába, amelynek böcklini komorsága amegüli az emberiséget, de mégsem tudunk szabadulni tőle, mégsem engedünk utat a napsugárnak, hogy visszahozza a szivekbe az ellopott békét és örömöket. Millió és miliő fiatal élet hullott el a szörnyű háborúban. Békés otthonok gyulladtak ki, családok omoltak szél, kultúrák pusztultak el. Azután megszűnt a fegyverek ropogása és a megviselt idegzetű emberiség jobb, igazabb korszakban reménykedett, olyanban, aminőt a klasszikus énekelt meg az aurea aetasról. Egy deoennium telt el azóta és mi gyászoló szívvel állunk ennél az ujabb ravatalnál, amelyen egy szelíd, csöndes úri asszony, egy igazi feleség és egy igazi anya alussza most már nyugodt, örök álmát. Emiéi a ravatalnál, amely szimbólummá magaszloeodott, tetemre kell szólítanunk az elsikkadt emberiességet, méltányosságot és belátást és ide kell szólítanunk az elkallódott igazságot. Mert Bogátiné azért hozta nagy áldozatát, azért vetette oda agyonzaklatott életért, hogy ezzel tegyen tanúbizonyságot az igazság mellett. Tragikus hősnője volt korának és a tragédia hősének végzetével hullott sírjába. í Adva van az uj Európa, melynek szivében egymás mellett kis nemzetek balmozata nyüzsög. Uj rendet teremtettek a kis nemzetek számára, békét és konszolidációt hirdettek és ahány nemzetközi konferencia van, mindamnyija harsogó szájjal hirdeti világgá a nagy vívmányt: Középeurópa konszolidációja állandóan előrehaladóban van. De milliók sárnak és szenvednek, mert kisebbségi sorsukban szörnyen magukra hagyottaknak érzik magukat és sehol sem találnak segítséget keserves életsorsuk elviselésére, megjavítására. Béke és nyugalom helyett gyü- lölség-matéria halmozódik fel és elektromos feszültséggel telik meg a levegő. A kölcsönös bizalmatlanság atmoszférája üji meg a lelkeket. Az emberi aljasság orgiákat ül. Egy szennyes embertipus mászik elő a kloa- kából, amely más emberek szenvedésének vámosa és nincs, aki! korbáccsal verje ki éket az emberiség templomából. Ennek a típusnak élethivatásává vált a besugás, a rágalmazás, ártatlan emberek bevádolása s ami szörnyűbb, a kigyók sziszegése gyakran hitelre talál, működésbe lép a hivatalos apparátus, kezdődik a vexatura és újból exisz- tenciák roppannak össze, idegrendszerek szakadnak meg, dühöng ez a borzalmas ha- láltánc, amely sötét örvény felé rántja az egymásra acsarkodó embereket. Bogáti Elemért és fiát egy kloáka-ember aljas besugása juttatta börtönbe. A rendőrség első alkalommal maga is belátja, hogy az agent prvocateur ez alkalommal egészen megbízhatatlan, ostoba a mese, amit feltálal, nem / egyeznek a dátumok, minden adata kétségtelen tanúvallomásokon és alibiken cáfolóddk meg. Mint éhező kér és kap bebocsátást Bogáti házába a spicli. De néha az emberi jóságért is bűnhődni kell! Néhány nappal ezelőtt Bogáti fiával s Bariba Bélával, politikától mindig távol álló, szelíd lelkű káplánnal együtt vizsgálati fogságba kerül. Bogáti felesége kétségbeesett erőlködéssel igyekszik övéit kiszabadítani, kauciót szerez, hivatalo(sp.) Prága, julius 9. Az európai politika legújabb fázisában sok szó esik a Saar-vidék kiürítéséről. Miután a jóvátételi kérdés végleges rendezése eldöntötte a rajnai kiürítés problémáját, mely a legújabb események után és főleg MacDonald kormányrakerülésóvel csupán formális és technikai aférré vált, a német-francia politika porondjára hirtelen fölkerült a Saar-kér- dés, mint a világháború likvidálásának utolsó komplikált pontja. Tiz évig, Versailles óta, alig esett szó erről a Luxemburg, Westfalia és Lotbaringia közé ékólt, hallatlanul értékes földarabról. A Saar-vidék tiz évig francia volt. Ipari és egyéb termelése vám nélkül Francia- országba ment át, mig szénteremelésének mindössze húsz százalékát vásárolta meg drága pénzen a német birodalom. A franciák soha nem nyilatkoztak hangosan arról, de annál többet gondoltak rá titokban, hogy a Saar-vidéket csendesen annektálják, vagy legalább önálló vámterületté alakítják át, amely soha többé vissza nem tér Németországhoz és a lotharingiai vaskohók kifogyhatatlan és közvetlen szén- ellátójává válik. Mint ismeretes, a Saar-vidékről a békeszerződés úgy rendelkezett, hogy a béke megkötésétől 1934-ig francia fennhatóság alatt marad, kizárólag francia kézben, mig 1934-ben népszavazás dönt hovatartozandóságáról. A kát kilincsel, amikor pedig rideg visszautasításra talál, a méregpohárhoz nyúl. Megbomlott idegrendszere ezzel a kétségebe esett áldozattal akar bizonyságot tenni igazsága mellett. A ravatalnál pedig ott áll az összeroskadt férj, akit félórával feleségének tragikus halála után helyeztek szabadlábra. A felelősséget egy stereotip kézmozdulattal el lehet hárítani. Ha minden asszony öngyilkos lenne manapság azért, hogy férje politikai vétek vádija alatt vizsgálati fogságba kerül, párisi kormány titokban arra számított, hogy a földterület lakossága, mely soha sem rokonszenvezett túlságosan a poroszokkal és világéletében megfoghatatlan nosztalgiával szerette mindazt, ami francia, az uj rezsim alatt testestül-lelkestül franciává válik és 1934-ig annyira beilleszkedik a francia életbe, hogy a népszavazásban is kitart uj hazája mellett. Tiz év praxisa megmutatta, hogy a Saar- vidék lakosságának átoricntáJódásáról szó sem lehet. Az 1928 négyzetkilométer nagyságú és nyolc- százezer főnyi tiszta német lakosságú terület, amely tüneményesen gazdag szénben és emberben, nemzetileg német akar maradni. Maurice, a Saar-vidék francia főkommiszáriusa éppen a napokban ismerte el, bogy a francia kísérlet nem sikerült és a Saar-vidéki németek kitartanak régi hazájuk mellett. Holott francia szempontból kardinális jelentősége van a Saar-vidék birtokbavételének. Közgazdászok előtt régi tény, hogy a modern nemzet ökonómia a vasat csak úgy tudja kellőképen fölhasználni az ipar számára, ha a vasban gazdag vidékek közvetlen közelében szén van, amellyel olcsón és komplikált transzportok nélkül kiolvaszthatják az ércet. Nos, Európa leggazdagabb vasbányái Lotkaringiában vannak. A francia nemzetgazdaság szempontjából óriási értéket képvisel a szomorú, kiaszott lotharingiai föld, — de csak úgy, ha Ugyancsak sok filozofálásra volna alkalmuk a hamleti sírásóknak. De itt van szörnyű me- mentónak egy konkrét eset, itt áll egy ravatal, amely vádol és figyelmeztet. Reméljük, hogy Bogátiné mártiruma nem lesz hatás nélkül, hogy erre a ravatalra vissza fognak gondolni az illetékesek akkor, amidőn ujabb kloáka-emfoereik, a Weiser-légió tagjai hitvány obulusokért surranak be párnázott ajtókon, hogy börtönbe juttassanak ártatlan, 'tisztes embereket. elérhető az a szén, amellyel az értékes vasat kiolvaszthatják. A világháború előtt a francia vas azért nem volt konkurrenciaképes, mert a közvetlen közelben lévő szénbányáktól erődökkel övezett, áttörhetetlen határ választotta el és minden deka szénért drága vámot kellet fizetnie német konkurrensének, aki természetesen igyekezett minél jobban megnehezíteni a szénnek Lotharingiába való jutását. Tragikus helyzet volt ez: a természet ennek a középeurópai földterületnek megadta a modern idők legnagyobb kincsét: a vas és a szén közelségét, s mégis lebonthatatlan határ választotta el a két, egymást kiegészítő értéket. A háború után a helyzet megváltozott. Franciaország lotharingiai vasbányáihoz hozzákapta az elzászi gazdag vasbányákat s egyúttal biztosítani tudta önmagának a Saarvidék kiaknázását s ezzel vas-hegemóniáját. A világháború óta a kontinens piacán szuverénen uralkodott a lotharingiai vas, amelyet a saarvidéki szénnel Franciaország olcsón bányászhatott ki. A francia birodalom háború utáni föllendülésének, a frank szanálásának, a régi gazdagság visszaszerzésének egyik legfontosabb támasza éppen az volt, hogy a lotharingiai vas és a saarvidéki szén végre egymásra leltek és akadály nélkül kiegészíthették egymást. A francia gazdasági világjelentőség ismét csökkenne, ha a saarvidéki szén visszakerülne Németországhoz és újra áttörhetetlen határ meredne a vas és a szén közé. Tagadhatatlan, hogy a Saarvidéknek gazdasági szempontból előnyösebb a Franciaországhoz való tartozás, mint a Németországgal való egyesítés. Németország a Ruhrvidéken elegendő szénnel rendelkezik s a Saar-területek széntermelése a békében amugyis csak tizenöt százalékát tette ki a birodalom széntermelésének. Elvitathatatlan tény, hogy a saarvidéki szén jelentőségét egyedül a lotharingiai vassal való érintkezés biztosítja; s amint ez a kapcsolat megszűnik, a saarvidéki iparnak is befellegzett. Soha olyan jólét, munkakedv és prosperitás
