Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-10 / 153. (2078.) szám
2 TOX^-MAG^aR-FARI^ 1989 jnllo« 10; sperib. tÜafoiScn a/utáglm a por és füst tűrhetetlen,- akármit is próbálhatsz bár: Odol szájvíz, csak ez használ. yfz egész világon az Oc/olt használják, mert a száj baktériumait megöli s az embert fel üdíti. A világhírű odolosüveg ideális útra való, Tte utazzék el e nagyszerű úti társ nélküli Nemzeti önkormányzatot követelt a német nemzeti szocialisták gablonzi pártnapja nem volt ezen a vidéken, mint a háború utáni években. Az nt, amely a-eaarvidéki szenet a piac felé vezeti, Franciaországon át halad. A szén vagy a lotharingiai vaskohókba kerül, vagy Dünkir- chenen, Calaison át az Atlanti óceán kikötőibe és egyéb piacokra. A rajnai transzport kedvezőtlen, mert jóval távolabb esvén a tengertől a ruhrvidéki szénnél, nem bírja a transzportköltségeket és általában drágább, mint az esseni termelés. A franciák a háború utáni első években joggal gondolhattak arra, hogy a Saarvi- dék lakossága a gazdasági helyzet szemelőtt- tartásával inkább marad Franciaország oldalán, mint Németországén, mert igv jobban biztosíthatja önön prosperitását. A terület lakossága azonban a nemzeti érdekeket a gazdasági érdek fölé helyezte és nap-nap után tanujelét adja annak, hogy minél előbb vissza akar kerülni a birodalomhoz. A háború utáni szeparációs törekvések megszűntek s egy-két nagybirtokoson kivüí senki sincsen, aki a mai helyzet mellett törne lándzsát. Ebben a stádiumban került sor ismét a saar- vidéki probléma fölvetésére. A franciák amellett kardoskodnak, hogy alakítsanak ebből az országrészből önálló vámterületet a népszövetség égisze alatt. Ezzel a birodalom és Franciaország közé kellő ütközőáHam kerülne, amely fölfogná az ütéseket, akár keletről, akár nyugatról jönnek. A saarvidéki gazdasági helyzet is ezt a megoldást követeli, továbbá a lotharingiai vas kihasználhatósága, amelytől végeredményben nem csak Franciaország, hanem az egész kontinens vasprodukciójának sorsa függ. A németek természetesen hallani sem akarnak erről a megoldási módról és StTesemann német külügyminiszter éppen tegnap jelentette ki Sauerweinnek adott Interjújában, hogy a Saarvidék a jelenlegi körülmények között nem jelent hidat Németország és Franciaország között, sőt ellenkezőleg állandó súrlódási területet, amely csak komplikálja a helyzetet. A Saarterület eddig elsősorban jóvátételi zálog* volt a franciák kezében s amint a németek önként kötelezettséget vállaltak a jóvátétel rendezésére. ami a Young-tervezettel megtörtént, a franciák kötelessége, hogy visszaadják a Saarvidéket a birodalomnak. Ugyanakkor a párisi Revue des Vivantsban érdekes polémia indult meg a Saar-kérdésről. Egy névtelen szerző, akiben jólinformált körök Máurice urat, a Saarvidék francia főbiztosát sejtik, fölpanaszolja, hogy a francia propaganda teljesen csődöt mondott a Saarvidéken, amely ma németebb, mint 1919-ben volt. A jelen körülmények között Franciország szempontjából az egyetlen lehetőség a saarvidéki status quo megőrzése. Német részről Walter Sdhücking tanár nyilatkozik a fontos kérdésről. . Szerint© egyetlen német kormány sincsen, amely teljesítene olyan követeléseket, amelyeket a franciák a versailiesi szerződés kereteit túlhaladva állítanának Berlin elé. A Saar-terü- let ezer év óta német lakossága tiszta germán és egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy germán hűségét ne hangoztassa. A nyolcszázezer németből sohasem lesz nyolcszázezer francia. Az a kísérlet, hogy a Saar-vidékből önálló néipszöveteégi államot teremtsenek, kegyetlen és erkölcstelen lenne, mert egy kísérlet és Franciaország gazdasági érdekei szem- pontjáfból a béke kellős közepén s a béke- szerződésekkel ellentétben nyolcszázezer embert elszakítana az anyaország testétől. Ez ugyanaz volna, mintha Longvy és Briey területét leválasztanák Franciaországról és önálló állammá alakítanák át. Bizonyosra vehető, hogy Longvy lakosai utolsó csepp vérükig tiltakoznának e kísérlet ellen. A Saar-vidék visszaadása nem jelenti azt, hogy Németország és Franciaország nem találhat olyan megoldási módot közgazdasága számára, hogy a lotharingiai vas és a Saar-vidéki szén egymásra találjanak. A Revue des Vivants egy harmadik cikkéiben nem tagadja azt, hogy a Saarvidék német és németnek is kell maradnia. Senki sem akarja Franciaországhoz csatolni és önállósításáról sincs szó. Ezzel azonban a Saar-prdbléma nincs megoldva. Ha a Saarvidéket leválasztják .Francia- ország testéről, amelyhez gazdaságilag tartozik, aligha élhet meg. Németországnak nincs szüksége a Saarvidék szenére, Franciaország pedig máshonnan lesz kénytelen szenet szerezni a vaskohók számára. A Saar-területet Elzász és Lotharingia látja el élelmiszerrel, a Ruhr iparvidéke nem alkalmas arra, hogy mezőgazdasági terményeket juttasson Saar- burgba. A tengeri ut Dünkirchen, Ronen és Marseille-n át vezet s a Saar-export sohasem bonyolódíhat le Hamburgon át. Ha egyetlen tollvonással megváltoztatják a mai helyzetet, a Saar-vidék elveszti franciaországi piacát ée nem talál kárpótlást Németországban. Egyszerűen becsukhatja bányáinak kapuit s nehéziparát ócskavasként elkótyavetyélheti. A Revue des Vivants ezer int tehát középutat kell találni, amely egyrészt számol a lakosság nemzeti érzésével, másrészt tartós gazdasági kapcsolatokat teremt Németország és Franciaország között. Csak ha ezt a súlyos problémát megoldják,. válik a Saarvidék békehiddé Franciaország ée Németország között. Prága, július 9. A német nemzeti szocialista párt vasárnap „népnapot" hirdetett Gab- lonzban. A gablonzi cseh kisebbség a németek nagy demonstrációjának hírére tiltakozó edlentüntetést akart rendezni, később azon- ban lemondott erről, úgy hogy a német nemzeti szocialista párt népnapja minden különösebb incidens nélkül folyt le. Óriási tömeg vonult föl Gáblonzban, de nagy rendőri készültség is jelen volt. A rendőrök és csendőrök nem tűrték meg, hogy jelvényeket, zászlókat, amelyek fekete-fehér-vörös, vagy fekete- vörös-arany szinüek voltak, a felvonuláson használhassanak. Egyes személyeket ilyen jelvények miatt a helyszínen pénzbüntetéssel sújtottak. Az ünepélyen felszólaltak a nemzeti szocialista képviselőik. Simm képviselő többek között ezeket mondotta: Legközelebbi feladatunk lesz a köztársaság keretén belül a teljes ée korlátlan önkormányzatot elérni. Ez a kérdés »ttlfW. A következő szónok Knirsch képviselő volt, aki ikijelonteti«, hogy vannak kérdések, amelyek a múlandó pártok közötti napi tárgyalások anyagát nem képezhetik. Ez a nemzetek életkérdése. Európa nem békeálLam, hanem puskaporos hordó. Mennél előbb változtatják meg a csehek sovén politikájukat, annál jobb az rájuk és az államra nézve. A „népnap“ Knirsch képviselő indítványára elfogadott egy manifesztumot, amelynek rövid tartalma a következő: „Magasabb érdekekből valamennyi kisebbség védelmére és a bék©diktátumok revíziójára törekszünk. Szántunkra, szu- dótanéin etek számára nem követelünk kisebbségi jogokat Mi nem tartozunk a politikai értelemben vett kisebbségek közé. Mint hárommilliós nép nemzeti és szociális életünk minden terén egyenjogúságot követelünk. Követeljük nyelvünk egyenjogúságát, iskolaügyünk önkormányzatát, jogot az állami mnnkapiaoon és önálló szudétanémet országos képviseletet.“ Ezután Jung képviselő szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy nemzetiségi szabadság nélkül lehetetlen a szociális fejlődés és szociális fejlődés nélkül soha sem valósulhat meg az igazi nemzetiségi szabadság. A láthatatlan ellenség A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: DARVAS lAHOS (55| — Ezredes ur... tiz perc múlva? Pardon, nem értettem jól... Ki beszél? Wilbour ezre — des — ur?... Kérem, itt valami félreértésnek kell lennie... Maga az Ezredes ur beszéli? ... Ugyanis az Ezredes ur gépe már ezelőtt öt perce szállott föl.... Szent Isten!... Bocsánat, ezredes ur, azonnal intézkednem kell. — Ugy-e megmondtam! Megszöktek! — to- porzékolt a beszélgetés hallatára Hobarth felügyelő. — Úgy látszik, igen — dadogott a tiszt. — Wilbour ezredes a repülőtéri szállóból telefonált. hogy indulni akar. Hobarth kikapta a kagylót a tiszt kezéből. Pearcyt hívta föl. — Néhány perccel ezelőtt valaki megszöktette Wilbour ezredes gépét, melynek ma kellett volna startolnia. Igen. A sarkvidékre. Carvon alezredes fölkutatására. Nézetem szerint csak a két láthatatlan ellenfelünk lehetett. Kérek rögtön villámgyors intézkedést, hogy nyugat felől a walesi és írországi légi haderő azonnal útjukat vágja. Lecsapta a kagylót s az átnuló tiszthez fordult. — Kérem a leggyorsabb járatú gépfegyveres repülőgépet, de azonnal, hogy a menekülők üldözésére siethessünk. A tiszt kétségbeesetten keresett telefonösszeköttetést Lord Byrddel. Byrdnek rossz éjszakája volt, nagyon korán ébredt, úgyhogy már a dolgozóasztalánál ült, amikor Wilbour gépe London fölött repült. A tábornok megelégedéssel bólogatott, amikor látta, hogy a gép kört ir le a háza fölött. — Wilbour nekem jelzi, hogy indul — gondolta befelé mosolygóvá és Carvon sorsát illetően szivét ha nem is reménység, de valami megnevezhetetlen bizalom töltötte el. Mikor Pearcy jelentette, hogy alighanem a láthatatlan éterit föltalálója szökött el a Wil- bour-féle gépen a hajnali pipa a szörnyű meglepetéstől kiesett a szájából. Mindenre számított, csak erre nem. A maga részéről biztosra vette, hogy valamelyik kikötőben fogják majd el a szökevényeket, esetleg hajón, legrosszabb esetben valamelyik repülőtéren, de hogy ez a gonosz fráter azt a csúfságot követhesse el vele, hogy a légi haderő legjobb gépeinek egyikét szöktesse meg a londoni helyőrség szemeláttára, ez már a soknál is több volt. Tehetetlen dühéiben ököllel csapott az asztalra. Betelefonált a légügyi hivatalba. — Rádiótéviratban és telefonon egyidejűleg valamennyi angolországi, skótföldi, vel- szi és Írországi légi csapattest parancsnokaival közlendő, hogy ezennel elrendelem az összes légi erőknek a riadót és a harci készenlétet. Csapattestparancsnokok, illetve parancsőrtisztek a repülőterek telefonjánál várják intézkedéseimet. . A szolgálattevő tiszt a telefonogram átvétele után kétszer is megkérdezte, ki telefonált? Azt bitte, hogy Byrd főparancsnok megőrült. Lucy hallotta, amikor atyja elment autóján hazulról. Érezte, hogy valami fontos dolognak kellett történnie, ő sem aludott. Ablaka éjjel nyitva volt s egy ala icsonyan repülő aeroplán bugása fölzavarta hajnali szen- dergéiséből. Nyitott szetpmel feküdt tovább. Nyugtalan érzés szállta meg. Eszébe jutottak a tegnapi események. A revolverlövés. Milyen borzasztó dolgok történtek. Hiszen az atyja le is lőhette volDa Selleyt. És pont ennek a két embernek kell harcolnia egymás ellen! Atyja szörnyen makacs. Ki tudja, nem valami veszedelembe rohan-e bele? És szegény Selley. Bizonyosan azóta ezer veszély gyűlt a feje fölé. & ha megszökik, az még borzalmasabb, mert akikor soha többé nem tér vissza Angliába. Ha kisiklik az angolok kezéből, Amerikába megy. Az ellenséghez. Anglia ellensége lesz. Hát nincs itt kivezető ut? Sokáig gondolkozott, vergődött, gyötrődött. Nem tudta, mitévő legyen. Mert valamit tennie kellene. így nem szabad hagynia a dolgot. Itt senki más nem segíthet. Egyedül 5 De ő is mit tehetne? Semmit A mellére szorította a kezét. Úgy érezte, belül fáj néki valami. Fizikai fájdalom, a szive táján. Különös nyomasztó, aggasztó érzés. Rettegés. Szabadulni kell belőle. — Egyetlen reménység van: a Walesi herceg — csillant meg a mentőötlet agyában. — Igen, Wales hercege. Atyja a maga engesztelhetetlen makacsságával a legnagyobb bajba sodorhatja magát és Angliát, ha Selleyt találmányával külföldre üldözi. Ezt a konzervatív Byrdet csak egy ember lágyíthatja meg: a Walesi herceg. Igen, ez az egyetlen mentség. Föl fogja keresni. Mindent föltár előtte. A Walesi herceg oly megértő. Mert ember. És elvégre az ő birodalmának jövője forog kockán. Nagy bizalom ömlött el szivén. Igen, föl fogja keresni. Ezzel tartozik Angliának. És atyjának. És Selleynek. Meg saját magának. Sietve magára kapta pongyoláját és a fürdőszobába ment, hogy a szokásos reggeli zuhannyal elűzze álmosságát. Byrd, a légi haderők első lordja ekkor már a hivatalában volt s olyan érzéssel ült le asztalához, mintha most kezdődne élete legfontosabb órája, a nagy összecsapás, a leszámolás Amerikával. Mert ha ezt a szökést most nem tudja meghiúsítani, akkor mindennek vége. Vége Angliának. Mert hogy a láthatatlan ellensége szökött meg a Wálbour-féle géppel, az már bizonyos. A gépet kivontató katonák egyike sem látott a titokzatos start alkalmával a gép belsejében embert. És Pearcy jelentéséből kivehető, hogy a oroydoni repülőtér felé haladott a ‘két gonosztevő és az egyikük hadipilóta volt a világháború alatt. Lord Hampton nyitott be hozzá Houston tábornokkal. Hampton jelentette, hogy a vezérkar titkos telefon és hadiközpontja készen tartja az összes vonalakat és minden légi csapattest parancsnoka a telefonnál várja a parancsot — Harry — szólt Byrd kissé ünnepélyesen — ön most azonnal autóra ül és a oroydoni repülőtelepre vágtat, ott magához veszi Ho- ibarth detektívet, beszáll vele egy repülőgépbe és a katonai köteléleken kívül üldözőbe veszi a nyugat felé haladó carvonit-gépet, amelyben az a két gazember szökik. A C. IV. 65 és az ön gépe lesz az egyetlen gép, mely ima Anglia fölött magánosán fog mozogni. Az ellenséget üldözni fogja és gépfegyverével llelövi. Ha kényszeeleszállással próbál mene- tküilni, ön is leszáll és Hobarth detektiwet tovább üldözi a két szökevényt a szárazon. ! ILelépni. Lord Hampton örömtől ragyogó arccal vet- j te át a parancsot és már vágtatott is Croydon felé. Érezte, hogy most kapta katonai pályája alatt a leggyönyörűbb föLadatot. Byrd a tel efon terein be lépett. Minden repülőezredhez külön telefonhuzal szaladt innen. Byrd tábornok hogy minden telefonvonalon egyszerre hallhassák parancsát, emelkedett hangon hangerősitőbe mondta a következőket: — Ezredparancsnok urak! A C. IV, 55. szánni Carvonitgépen két szökevény akarja elhagyni Anglia területét, hogy elrabolja egyrészt a carvonit-gépet, másrészt a carvonit- fém titkát, nem különben más rendkívül foD- tos katonai titkot. A legmagasabb érdek úgy •kívánja, hogy a szökevények kísérletét minden áron és minden eszközzel meghiúsítsuk. Első Szlovák Leánykiházasitó Intézet m. sz. KoSice, Hlavná (Fö-u.) 7. Képviseletek Szlovenszkó és Podkarpatszka Rus minden nagyobb városában. Hozományról gondoskodunk, ha tagul belép. Kérjen prospektust.
