Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-30 / 170. (2095.) szám

4 1929 tutim M, kedd ésirerotte, hogy Tuba adja Srnaczbynak a diszpozíciókat. Sznaczky akkor havi 10—12.000 koronát kí­nált az uj lap céljaira, azonban a tárgyalások n«m vezettek eredményre. Később Hanzalik arról értesült, hogy Michalus Vince, a Szlo­venszkó önállóságát proklamáló dekrétum szerzője, Plechlo dr.-nak havi 10—12.000 ko­ronát kínált lapalapitásra s azt kívánta, hogy a lapot Szlovenszkónak Csehszlovákiától való teljes elszakitása szellemében szerkesszék. Mivel a tanúnak az volt a benyomása, hogy a két akció összefügg, érintkezésbe lépett Mi- chalussaL, akivel később Sznaczky is felvette az érintkezést. A tanú tudni akarta a pénzek eredetét s Jehlicskához fordult, aki levelet küldött neki, amely mellékelve van az iratok­hoz e ebben azt írja, hogy Sznaczky pénze megbízható helyről jön s más forrás nem lehetséges. Hanzalük erre elutazott Jehlicskához, aki megmutatta neki a budapesti külügyminiszté­rium egy tisztviselőjének levelét, amely közli, hogy a pénzforrás biztos, más ut nem lehet­séges és hegy Tuka dr. már beleegyezett ab­ba, hogy Hanzalik megindítsa az akciói. 1928 október 30 Amidőn a tanú Fáikkal, a revizionista liga igazgatójával tárgyalt, ez közölte vele, hogy a liga az úgynevezett titkos klauzula szállítá­sát követeli tőle. A tanúnak ekkor eszébe jutott, hogy kevéesel azelőtt Tűk* i« ezt kérte tőle. Maráky, * liga titkár* elárulta * tanúnak, hogy közvetlenül dolgoznak Tukával s amidőn a tanú említést tett a szlovákok és magyarok együttműködé­sének szükségességéről, Maráky kijelentette, hogy őszre megadj* Szüllőnek az illető uta­sítást. A tanú a bécsi és budapesti látogatás után beszélt Prágában Tukával, akinek első szava az volt: „Tehát maga gyújtott fel minden Prágába vezető utat!M A vádlott eszerint akkor már tudott az ő bécsi ég budapesti tárgyalásairól. Végül megemlíti Hanzalik, hogy Tuka élethosszig­lani járadékot Ígért neki, amennyiben 1928 október 30-án végrehajtja az akciót. Ezt a járadékot azután Michalus kapta, aki me­nekülése előtt bevallotta, hogy fénye® ajánla­tot kapott A vádirat azután azon tanúvallomásokkal és tárgyi bizonyítékokkal foglalkozik, amelyek (Szerinte azt bizonyítják, hogy Tuka ée Sznacx- ky az Autonómia létezése idején szoros kap­csolatot tartott fenn. Majd részletesebben M- iér Lénárt Vilmos vallomására, amely szerint Tuka szoros összeköttetést tartott fenn Bittera Zcigmond volt pozsonyi honvédkapitánnyal, a Hadirokkantak voh szervezetének egykori el­nökévei. * Tuka a tana jelenlétében kijelentette, hogy Magyarországon szlovák légiókat szerveznek 8 a magyarok váratlanul itt teremnek majd, kikergetik a cseheket s a volt magyar hiva­talnokok visszakerülnek állásaikba. 1923-ban Bittera és Tuka a tanút magukhoz hívták s felszólították, hogy vigyen el igen fon­tos iratokat Budapestre, ahol a szlovák légiók vezetőjének kell azokat a parlament épületében átadni. A nevet a tann elfelejtette már, csak arra emlékszik, hogy a volt trencséni 15. gya­logezrednél szolgált. A tanú azonban a felszó­lításnak ígéretek ellenére sem tett eleget, mire 1924 januárjában Bittera maga utazott el Pestre. Belánszky szerint Bittera be volt avatva Sznaczky terveibe. Pavlik tanú szerint Sznacz- ky jelentős szerepet játszott a Rodobrana meg szervezésénél 5*. „Tuka leglelkesebb munkatársa** Mach Sándor, a harmadik vádlott szerepével foglalkozik ezután a vádirat. Mach, aki földmi- ves szülőktől származik, a gimnáziumot Éreek- ujvárott és Esztergomban végezte. Azután megbetegedett, majd később beiratkozott a nagyszombati teológiára, ahol betegsége miatt csak egy szemesztert végzett. 1923-ban és 1924- ben szükebb hazájában szervezte a szlovák néppártot, 1925-ben pedig a párt pozsonyi fő­titkárságához került.. A Rodobrana megszervezője... Mach 1925 óta Tuka leglelkesebb munkatár­sa volt s a Rodobrana megszervezője. A Rodo- brana című lapba éles, csehellenes cikkeket irt, a népgyülé8eken. törvényellenes módon szónokolt, úgyhogy több ízben folyt ellene bün­tető eljárás s többször büntetve is volt emiatt. „Titkos ülés a kolostorban...“ Koreny tanú előadja, hogy amikor kizárták a kommunista pártból, Michalustól Nagyszom­batból Levelet kapott, hogy jelentkezzék Tuká nál s azután Mach vezette be Tukához.,Murgas tanú szerint egy pozsonyi kolostorban folyt tit­kos rodobrancc-ülésen Mach rámutatott kis no készére: „Ha ezt, a noteszt a rendőrség látná". Mészáros tanú szerint a vádlott elmondta neki, hogy Magyarországon járt, ahol a Lovente- cgye.-iiltít szervezetét tanulmányozta. Dicsérő ]rg nyilatkozott a. szervezet fegyelmezettségé rol. A vádirat nyilvánvalónak veszi, hogy Macii­nak tudomással kellett bírnia a Rodobrana, illetve Tuka Rodobrana-céljairól s Mach azért ment a Leventét tanulmányozni, hogy a közös akciót előkészítse. A vádirat azután Ma.chnak több cikkét idézi, hogy dokumentálja, milyen célból szervezte Mach az egyesületet. Egyik cikke azt mondja, hogy „a zsarnokkal szemben engedelmessé­get, a sátán, engedetlenséget az Úristen köve­tel. 1928. rodobranec-év lesz!" Egy héttel e cikk után Tuka tollából megjelent a Vacuum juris-cikk, amely burkoltabb formában állítja ugyanezt. A vádirat azután több tanúvallomás alapján arra a következtetésre jut, hogy a Rodobra­na is készült a jubileumi évre. „... a fekete lista...“ A Machnál lefoglalt anyagból a vádirat ki­emeli azon személyek névsorát, akik közhiva­talok vállalására képesek, különböző jegyző­könyveket, amelyek egyike felemlíti Tuka in­dítványát, hogy fekete és fehér könyvet keli felfektetni, azaz összeírni azokat, akiket hiva­talukból el kell bocsátani s akiknek el kell fogialniok helyeiket. A vádirat felemlíti még, hogy Machnál találtak egy bizalmas előírást, amelyet Svec alezredes adott ki az ideiglenes dróttalan távirószolgálat bevezetéséről. A vád­lott erre vonatkozólag azt állítja, hogy egy Íz­ben egy Úrik Viktor nevű barátjától kapta az­zal a céllal, hogy írjon egy cikket a szlovákok elnyomatásáról. Úrik erre vonatkozólag azt állítja, hogy egy Ízben adott Machnak egy Ívnyi papírt, amelyen valami állott, nem tudja, mi, de mégis azt hiszi, az, hogy a mű­szaki ezredeknél szlovákoknak és cseheknek kellene a vezetőknek lenni. Egyébb katonai vonatkozású Írást, vagy elő­írást nem adott a, vádlottnak. A pénzforrások A vádirat ezután Tukának és társainak finan­szírozásáról emlékezik meg. Erre vonatkozólag fontosnak találja Hanzalik már ismertetett, val­lomását, budapesti és bécsi tárgyalásairól. Szomolányi tanú szerint Tuka egy izben be­ismerte előtte, hogy elegendő pénze van és pedig Jehlicskától, de máshonnan is. Kuntscher tanú szerint, amikor Tükához kér­dést intézett a pénz eredete felöl, ez Hudec dr.- hoz utasította, ki kijelentette, hogy pénz van elég, ha nem a köztársaságban, úgy Bécsben. Mráz Micbal szerint, Cbrappa kijelentette előt­te, hogy Tukát anyagilag Magyarországból tá­mogatják. Suchánek tanú szerint Tukát Flach- barth dr. közvetítésével finanszírozták. A vád­irat felemlíti, hogy Flachbarth, amidőn a Tuka- ügvben eljárást indítottak ellene, külföldre tá­vozott. A vádirat szerint Flachbarthot azzal vádolták, hogy Tuka akcióját finanszírozta. — Több tanú szerint Tukának titkos kasszája volt a Rodobrana finanszírozására. így, amikor a Slovák anyagi nehézségek miatt szünetelt. Tukának volt pénze a Rodobrana céljaira. Á tanuk szerint Tukának az államellenes akció­val kapcsolatos kiadásai jelentősek voltak, me­lyeket nem tudott a magáéból fedezni. Tuka tagadja, hogy külföldről pénzt kapott volna. , A vádirat végül a különösen súlyosbító kö­rülményeket boncolgatja és Tukának a Vacuum jutás cikkével foglalkozik. A vádirat fölolvasása után Sznackv és Mach eltávozik. Tuka elé egy asztalt tesznek, ame­lyen Tuka az iratait rendezi. Az elnök megkérdezi Tukától, hogy meddig fog beszélni, amire Tuka azt válaszolja, hogy körülbelül másfélórát. Elnök: Bűnösnek érzi magát? Tuka: Nem. mentem közéjük, mert nem akartam politi­zálni. Professzorból politikus... Mikor Pozsonyt megszállták, az egyetem de­legációt küldött Prágába, amely Ígéretet ka­pott arra, hogy a jogi fakultás hat-nyolc évig ■megmarad, amig kiépítik a szlovák egyetemet. Tervem az volt, hogy a magyar fakultásról átmegyek a szlovák fakultásra és amikor híre járt a szlovák fakultás létesítésének, kérvényt nyújtottam be, hogy átléphessek. Ekkor kezdtem foglalkozni a szlovák pofi- tikárai. A kapucinus kolostorban egy kisebb társaság jött össze és annak a felkérésére cikket irtán* a szlovák kérdésről. Ezután felszólítást kaptam a szlovák néppárt el­nökségétől, hogy dolgozzak ki egy autonó­mia-tervezetet. Én tudományos munkásságot akartam folya­tatni és a fiatalságot neveim. Ott voltam a szlovák diákok egyesületének zsolnai megala­kulásán, ahol beszéltem, továbbá cikket ir­taim a Vatra folyóiratba. 1921 augusztusaiban a magyar egyetemet feloszlatták, a tanárok Magyarországra mentek. Én nem mentem Magyarországra velük, ahol karriér és katedra várt volna reám, hanem nemzetemnek szenteltem magam. Ismeretes, hogy mennyire vissza akartam ke­rülni a katedrára, nem pedig a politikába, amit Dérer, Kmetykó, Kordács, Hodzsa és mások bizonyíthatnak. Hivatalnoki állást akartam Prágában vállalni, hogy ezen a ré­ven katedrához jussak. Osztályfőnöki állást kínáltak a kultuszminisztériumban. Én Hlinkának azt mondtam, hogy ha ugv vélik, hogy feladatomat elvégeztem, akkor elmegyek ebbe a kényelmes állásba, amire Hlinka azt válaszolta, hogy a nemzet ezt árulásnak venné, hogyha most a politika helyett hivatalt vál­lalnék. 1922-ben kezdtem a Slovákba irnd. Ekkor úgyszólván az uccára kerültem, nem volt kenyerem 8 a néppárt fölszólított, hogy vállaljak szerkesztői állást a Szlovák­nál. Ezt örömmel vállaltam. 1922 májusában az uccai csőcselék szétrombolta a Slovák szer­kesztőségét és a szerkesztők után kutatott. Ekkor ki akartam lépni a szerkesztőségből, hogy személyem ne adjon erre még egyszer. okot. — A vádirat felhozza azt, hogy autonómista vagyok. igenis, autonómista vagyok is az is maradok, mert ezt parancsolja tudományos meggyőződésem Elnök: Adja elő védekezését. Tuka föláll és hosszabb beszédbe kezd. —. Tekintetes bíróság! Tavaly junius 11-én a képviselőházban fölolvastam egy nyilatkoza­tot, amely szerint ellenem súlyos támadások hangzottak el; ezekre6' Vonatkozólag ebben a nyilatkozatban kijelentettem, hogy mint jogász tudom, meddig lehet mennem és mit nem sza­bad tennem. És ha apróság elé kell mennem, nyílt homlokkal állokfida. Tekintetes bíróság! Eljött az az idő, hogy itt álljak a bíróság előtt, de nem azért, hogy az általam el nem követett deliktumokért feleljek, hanem, hogy védekezzek a nyolc év óta ellenem fölhozott rágalmakkal szem­ben. A vádiratot olyan épülethez tudom hasonlíta­ni, amely téglából és cementből épült ég úgy látszik, nekem akar börtönt készíteni. A vádirat egy nemmindennapi Írói tehetség­nek a munkája, egy történelmi regény, mely földolgozza az eseményeket, leir személye­ket bizonyos nézőpontból, a hiányokat és a hézagokat fantáziával pótolja ki. Ezt a témát már Mickiewicz Wallenrod Kon- rád regényében földolgozta. Leírta azt, hogy egy szláv törzsfőnök fia becsempészi magát a német lovagrendbe, ott nagy ember akar len­ni, azután saját testvérei ellen harcol, hogy a német lovagrendet tönkretegye. Ezt a szerepet szánja nekem a vádirat, amely szerint én is belopakodtam a szlovák néppártba, hogy a szlovák nemzetet ismét visszavezessem az ezeréves rabszolgaságba. Ez volna a történel­mi eposz első fejezete. Régi szláv család sarja Tuka ezután rátért családjának eredetére, amely szerint a Tuka-család régi szláv család. Csehországban is két Tuka-család van. Szlovenszkón a XIII. század óta Ismerik a Tuka-családot. Büszkén hivatkozik arra, hogy a szlovákok nagy költője, Hviezdosláv Országh József az ő rokona, azonkívül Moy- zes, az egykori nagyhírű szlovenszkói püs­pökkel is rokonságban van. Szláv érzelmeit meg nem tagadta 191(bben irt könyvembe® is emellett foglal­tam állást. Ax autonómiában látom az állam Erejének a forrását Kétféle állam van. Egységes és összetett állam. A modern államok az ösx- scetett államok típusát veszik át ée a régi centralista államok is erre az alapra he­lyezkednek, mert azt tapasztalják, hogy ilyen módon többet tudnak produkálni. Pél­da erre Anglia, Oroszország és Kína törté­nete. A szlovenszkói autonómia kérdése, amennyiben nem oldják meg, mindig nyi­tott sebe marad az államnak, ha pedig megoldják, akkor az állam javát és fejlődé­sét fogja szolgálni. Az autonómiát az újsá­gok úgynevezett Tuka-féle autonómiának nevezték el. Hivatkozom arra, hogy az au­tonómiát a messze Olcvelandban, Pittsburg- ban és más városokban határozták el és ott meg volt ígérve a saját kormány, saját or­szággyűlés és igazságszolgáltatás. Mindezek hol vannak most? Ennek a történelmi pro­gramnak eleget kell tenni. A vádirat a ti­zenharmadik oldalon azt mondja, hogy iz­gattam. Igenis izgattam, mert mindenki iz­gatott ebben az értelemben Szlovenszkó au­tonómiája mellett. Ennek az úgynevezett izgatásnak következménye az lett, hogy a választók többsége a néppárt mellé állott. Félmillió szavazatot nyertünk és most elő­állott az a divina comedia, hogy két társam a miniszteri székben ül, én pedig a vádlot­tak padjára kerültem. Az autonómia felé az első lépés megtörtént a tartománygyiilési rendszer életbeléptetésével, ami teljesen uj atmoszférát jelent és épp azért ez a per tu­lajdonképpen csap anakronizmus. Egyik ellenségem, aki most itt ellenem ta­núskodni fog, a parlamentben annakidején azt mondta, hogy a szlovák nemzet nem hajlandó éhezni és ha az állam minket tönkretesz, nem bánjuk, köztársaság ide, vagy oda. Az érem másik oldala kémből. Hogy én miképp beszéltem, idézem a Lidové Novinyt, amely szerint egy kassai népgyülésen én beszéltem egye­dül tárgyilaogsan. A vádirat olyan színben tüntet föl engem, hogy én elejétől végig harcoltam a csehek el-i len. Ennek megcáfolására fölhozom, hogy már 1919-ben érintkezésbe léptem a skolsky reter rátussal és első politikai ténykedésem az volt, hogy amikor egy huszita tanárt Szlovenszkói ról át akartak helyezni Prágába, közbenjártam az érdekében. Amikor arról volt szó, hogy a néppárt be­lép-e a kormányba, én amellett voltam, hogy igenis, a kompromisszumok utján kell ke­resni a csehek felé vezető utat. 1926-ban és 1927-ben pártom háromszor kül­dött Rómába. Pártom fontosnak tartotta ugyanis az egyházzal való kibékülést és ez irányban is dolgoztam a parlamentben, hogy a köztársaság kibéküljön az egyházzal, mert aki Szlovenszkó viszonyait ismeri, az tudja, hogy a szlovákok és a csehek között a harmónia addig helyre nem állítható, amíg az állam az egyházzal rossz viszonyban van. így jött létre a modus vivendl, amelynek megalkotá­sában szerény személyemnek is része van. Azonkívül a Vatikánnál sürgettem a két kato­likus pártnak: a Mákoknak és a Indákoknak a kibékitését. Az elnök ekkor félbeszakította Tuka beszé­dét és szünetet rendelt el. Szünet után Tuka folytatta beszédét és a következőket mon­dotta: —• Tekintetes bíróság! Feleségem családjá­nak házában igen sok Husz-képet láttam. Elő­ször megütődtem ezen, de később rájöttem arra, hogy a Husz-tlsztelet annyira begyökerezett a csehekbe, hogy erőszakos eljárás esetén ka­tasztrofális szakadékokra kerülhet a sor. Ha tréfásan akarná magát kifejezni, úgy azt mondhatná, hogy százszázalékos igaz! csehszlovák. Sorsa a magyarok közé vetette, de szláv érzelmeit sohasem tagadta. 1910-ben megjelent könyvében állást, foglalt a nemzetiségi kérdésben, amihez akkor igen nagy bátorság volt szükséges. Nem voltam granicsár — folytatja emelt hangon Tuka —, nem voltam magyar agitá­tor, néni voltain magyar politikai párt tagja, politikai lapokba nem irtani soha, választá­sokon nem vettem részt. Amikor Pécsett voltam, mint szerződéses ta­nár, ha ott a szlovák kérdésben állást foglal­tam volna, a temperamentumos magyar diákok hamar véget; vetetlek volna pályámnak. A ma­gyar éra alatt nem politizáltam. Hogyan kö­rű Mi-ni ezután a politikába? A forradalom után barátaim fölszólítottak, hogy lépjek be az országos keresztényszociallsta pártba. Két-három ülésen ott voltam, de azután nem Elnök: Ki mondta ezt? Tuka: Juriga. Egy másik, Koza Matejov vi­szont passzív rezisztanciára izgatott és azt mondotta: „No adjatok a cseheknek és ne higyjetek nekik." Ilyen fölfogással én sohasem értettem egyet, ilyen cikket sohasem írtam, soha egy cikkemet nem kobozták el és csak egyetlen egyszer koboztak el négy sort a cik­„Ez nem kémkedés. Hogy hogyan keletkezeti ez a per, az egye­nesen fantasztikus és ilyet még a világ nem látott. A hivatalok tudlak a tevékenységemről, tudlak arról is, hogy tavaly megtették el­lenem a feljelentést kémkedés miatt. Köt élességük lett volna társaimat lefogatni és a képvíseüiiház néhány nap alatt elintézte volna az ón kiadatásomat. Alomban nem ez Arra a gondolatra jutottam, hogy amint vala­mikor Jeanne d‘Arc-ot, az orleánsi szüzet az egyház először máglyán égette el, majd, mi­után a pört revízió alá vette, szentté avatta, miért ne lehetne revízió alá venni a Husz-pört is? Könyvet is akartam írni erről és előkészí­teni a kérdés megoldását, e terv azonban ku­darcot. vallott, dogmatikus okokból. ez belpolitikai pör" történt, hanem a/, hogy a kémeket szabadlá­bon hagyták. Ez nem kémkedés-i, hanem politikai, sőt bel­politikai per. Engem sznbotóiási akcióval is vádol a vád­irat. A forradalom után sokan készpénznek vették azokat a híreket, hogy jönnek a ma­gyarok és fegyverrel foglaljak el SzUnven- szkót. ismeretes Masnryk elnöknek az a nyilatkozata, amelyet Wolíf tanár, berlini Tuka dr.: Nem vagyok bűnös ^^CT-MAG^^T=majg> _______

Next

/
Oldalképek
Tartalom