Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-30 / 170. (2095.) szám

1*29 juffus 30, kedd TRSCT-MActeaimKL.?® 3 A kínaiak és az oroszok Berlinben megkezdték a közvetlen tárgyalásokat Ellentétes jelentések Mandzsúriából — Semleges zóna a határ mentén — Kétszázezer kínai katona áll készenlétben — forradalom előkészítésére, másrészt a kémiro­dákkal való együttműködésre. Ennek a szervezetnek a tagjai forradalom esetén átvették volna a katonai forradalmi - csapatok (a rodobranecek) fölötti parancs­ig nokságot, esetleg a közigazgatási hatóságok ?. yesetését. A forradalom végrehajtásának és / Szlovenszkó elszakitásának eszközéül Tuka megalapította és megszervezte a Rodo- ■ branát, •melynek tagjai, néhány beavatott vezéren ki- ivttl, nem tudták, hogy milyen föladatra sze­melték ki őket. „Földalatti organizáció** Tuka dr. „földalatti szervezetéiről különö­sen Belánsky Károly tanú tett vallomást. Be- lánsky 1922-ben, mint a losonci 11. számú tü­zérezred tisztje, ismerkedett meg TukávaL Tuka, akinek Belánsky megnyerte tetszését, hamarosan megvallotta neki titkos terveit, hogy Szlovenszkó autonómiáját csak forradal­mi utón lehet kivívni és különböző kérdések­ben szakvéleményt kért tőle. Többek között kijelentette Tuka, hogy a forradalom előkészületeit összpontosítani kell egy külföldi irodában és pedig Bécsben. Azután megkérte, hogy maga helyett ajánl­jon neki egy katonai szakértőt, mire a tanú Kováts Jánost ajánlotta, volt tanárát a bu­dapesti kadettiskolán, akivel Tuka meg Is volt elégedve. Vagy egy hónapra rá Tuka elküldte Belán- skyt Kovátshoz, akivel a tanú különböző ka­tonai kérdésekről beszélt, és pedig szloven- szkói vonatkozásúakat. Kováts elmondta Be- lánskynak, hogy a bécsi irodában lévő tér­képről majd meglátja, mennyire haladtak elő­re az előkészületek. Ebbe az irodába Kováts később Belánskyt el is vezette. Kováts Belán­sky szerint Tuka legfőbb társa volt. Szerinte Kováts alezredes a szervezet katonai szakér­tője volt. Kováts azonban még a Tuka elleni bűnügyi eljárás megindítása előtt külföldre tá­vozott. Tuka másik társa Sznacky volt. Tukával — amint bevallotta Belánskynak — járt a bécsi irodában. Jostiak József és . Sida József Be­lánsky szerint szintén tagjai voltak a szerve­zetnek. Jostiak, egy volt pap, jó szolgálatokat tett Tukának s elhozta hozzá például Sida ósendőrkapitányt és Stenzinger kapitányt. Sida egy nap — amint Schwartz Albert csend­őrőrnagy vallotta — megjelent az őrnagynál és magas politikai tényezőkkel való összeköt­tetéseire hivatkozással külön szlovenszkói ósendőrszervezetről beszélt. Sida még azt is élmondotta, hogy egy magyar csendőralezre­des lesz a csendőrség parancsnoka. Belánsky elmondotta, hogy Tuka egy alka­lommal azt mondta neki, hogy a titkos szer­vezetnek hetvenhárom tagja van. Névsorukat azonban ígérete ellenére, bizonyára bizalmat­lanságból nem közölte vele. Kuntscher Béla, a Rodobrana egyik meg­szervezője, elmondotta, hogy Tuka őt azzal a föladattal bízta meg, hogy alkalom adtán a (helyi bizalmiaknál gyűjtse össze az autonó- mista meggyőződésű volt és aktív tisztek, al­tisztek és csendőrök névsorát. Ezeknek azt az Ígéretet kellett volna tennie, hogy amennyiben Tuka tervei megvalósulnak, befolyásos álla-1 mi álláshoz jutnak. A tanú mintegy 100 ilyen egyénnek a nevét adta át Tukának. Briska Péter tanúnak, amikor a nyitrai ro­dobranecek élére szlovák legényeket akart ál­lítani, Tnka azt mondotta, hogy a rodobrane- <cek vezéreinek magyar tiszteknek kell len- niök. A Rodobrana keletkezése és szervezete A vádirat azután részletesen foglalkozik a Rodobrana keletkezésével, szervezetével s a tanúvallomások, valamint a rodobranecek egy íöpirata alapján arra a nézetre jut, hogy a Rodobrana fokozatos katonai egységeken ki­épített, tisztára katonai a lakulat volt. A ha­A létért való küzdelem súlyos napjaiban csak a fiatalos erő, az acélos izomzat, a nyugodt, kiegyensú­lyozott idegrendszer képesít bennünket arra, hogy megálljuk a helyünket Az életküzdelem egész fegyver­tárát egyesíti magában a valódi DIANA sósborszesz Ha testünket és különösen serdülő gyer­mekeink testét esténként lefekvés előtt és reggelenként a napi robot megkez­dése előtt tiszta vagy hígított DIANA sósborszesszel bedörzsöljük, rugékonyságra, frisseség­re és erélyes tetterőre teszünk szert, mely a munkához kitartást és buzgó életked­vet kölcsönöz. Kísérelje meg mindenki, aki bá­gyadt, könnyen fárad, lehangolt, ke­délybeteg, mert csodát fog látni. DIANA sósborszesz Az egész országban mindenütt kapható Csak Diana névvel valódi 1 Egy eredeti palack ára 5.50 K£. Berlin, julius 29. A berlini orosz nagy- követség és a kínai követség között közvet­len tárgyalások indultak meg. Miután a kí­naiak Washingtonban kijelentették, hogy hajlandók Oroszországgal tárgyalni, de Washington és Oroszország között közvet­len diplomáciai összeköttetés egyelőre nin­csen, az ellenfelek kénytelenek voltak a né­met közvetítést igénybe venni. Eredetileg Franciaország szerepelt közvetítőként Kina és Oroszország között, de amióta a moszkvai kormány visszautasította a francia ajánla­tot, Németország került előtérbe, mert egy­forma rokonszenvre támaszkodik mind a kínai, mind az oroszországi illetékes körök­ben. Hivatalos német közvetítésről nem le­hetett szó s igy a holtponton a félhivatalos jellegű berlini közvetítés vezette át az el­lenfeleket, amennyiben lehetővé tette, hogy az oroszok és a kínaiak berlini diplomáciai ügyvivői egymással találkozzanak. Jól in­—a—ww"iiiiii rnr»BW»amn8u^afflBSft«aaiWiai««iMiBWMi tóságok később a Rodobrana működését be is 'Szüntették és a szervezetet föloszlatták. Szomolányi tanú szerint 40—50.000 tagja volt a szervezetnek, Pavlik tanú szerint 18.000 rodobraneonek kellett volna megszállnia Po­zsonyt. A szervezet „Tizpa.rancsolat“-a fegyel­met és titoktartást irt elő, az esküben hűséget, tettrekészséget és elszántságot ígértek a ta­gok és pedig „arra az időre is, amikor a cse­heket el kellett volna kergetni Szlovenszkó- ról“. A szervezet föl volt fegyverkezve, Tuka dr. maga is beismerte, hogy 1924-ben külön­böző járásokban összeiratta a fegyvereket. Ezt azzal magyarázta, hogy az eucharisztikus kongresszuson lövészek diszcsapatát akarták fölállítani vadászfegyverekkel és vadászruhák- ban. Mráz Mihály tanú szerint Chrappa János közölte vele, hogy a Tuka-egyesület minden tagja föl van fegyverkezve és hogy a fegyve­reket egy földalatti raktárban őrzik. Még mielőtt Tuka összeiratta volna a fegy­vereket, megkérdezte Belánsky tanút, hogy mi módon lehetne Szlovenszkóra fegyvereket szállítani. A tanú akkor a dunai utat aján­lotta. A haditerv A vádirat azután idézi az egyes tanuk val­lomásait arra vonatkozólag, hogy Tuka dr. milyen instrukciókkal látta el azokat, akik a vidéken a Rodobranát szervezték. Majd sorra kerülnek azon tanúvallomások, amelyek sze­rint a Szlovenszkó elszakitására irányuló terv aprólékosan elő volt készítve. Kubis dr. vallomása szerint Tuka a Rodo- hrana céljául azt jelölte meg, hogy „lehetet­lenné kell tenni a katonai helyőrségeket és lefegyverezni a csendőrséget. A Szloven- szkót a történelmi országokkal összekötő útvonalakat meg kell szakítani." Pavlik tanú szerint Sznacky előtte kije­lentette, hogy átvette a pozsonyi Rodobrana vezetését, hogy végrehajthassa a tervet: „Po­zsony megszállását". Briska tanú szerint Tuka fölszólította őt, (hogy szervezze meg Nyitrán és Zólyomban a katonaság zendülését és szítson elégedetlen­séget a katonaság közt. Tuka katonai objek­tumok iránt is érdeklődött, igy a trencséni objektumok után, valamint a pozsonyi Dina- mitgyár iránt. Tárgyalás a kommunistákkal Tuka dr. egyes tanuk vallomása szerint érintkezést keresett a kommunista vezetőkkel is, igy Mlynarik és Koreny tanuk szerint Gottwald, a kommunista párt egyik vezetője, amint elmondotta nekik, 1926-ban Bécsben tárgyalt Tukával arról, hogy milyen álláspontot foglalna el a kom­munista párt az esetben, ha a Rodobrana közvetlen akció útjára lépne. Gottwald még azt is elmondotta, hogy Tuká­nak nagy érdeke fűződik a szlovenszkói kom­munista párt megerősödéséhez, mert ennek a pártnak a céljai nemzetiségi tekintetben ugyanazok, mint Tukáéi. Mlynárik szerint ennek a megbeszélésnek volt az eredménye a kommunisták zsolnai manifesztuma, mely a csehszlovák állam egysége ellen irányult. A „Vacsum juris“: alarmjei? Tuka a köztársaság jubileumi évében, ja­nuár 1-én megjelenteti a Slovákban „Vacuum juris" cimü cikkét, amelynek jeladásnak kel­lett volna lenni az állam egysége ellen irányuló támadásra. Hogy a Rodobrana is készült ek­kor komoly forradalmi akcióra, arról Jakab János tanúvallomása is tanúskodik, amely sze­rint Tuka kijelentette, hogy eljött a kritikus idő­pont s most dől el, hogy „továbbra is rab­szolgák akarunk-e lenni, vagy pedig szabad szlovák nemzet". A mártom szerződés tanúi még élnek s ebben a szerződésben benne .van, hogy „tiz éy múlva formált körök tudomása szerint a közvetí­tést egy előkelő német diplomáciai szemé­lyiség vállalta, aki jól ismeri a keletázsiai viszonyokat és mindkét fél előtt rokonszen­ves. A német birodalmi kormány szüksé­gesnek tartja kijelenteni, hogy egyelőre Berlinben tisztán magánjellegű tárgyalások folynak, amelyek nincsenek összefüggésben a hatalmak ismert hivatalos akciójával. A mandzsuriai helyzet Shanghai, julius 29. Az összeütközések elkerülése végett a mandzsuriai kínai csa­patok az első vonalból visszavonultak a második vonalra. Az oroszok a határ má­sik oldalán ugyanígy cselekedtek, úgyhogy a határ mentén megfelelő szélességű sem­leges zóna keletkezett. Nankingban biztosra veszik, hogy a közvetlen tárgyalások Kina és Szovjetoroszország között néhány napon belül megkezdődniük. önálló nemzeti életről dönthetünk. Ha ez nem fog menni törvényes utón, megmutatjuk ke­mény szlovák öklünket, mert ha októberig nem kapjuk meg szabadságunkat, sohasem kapjuk meg." A vádirat azután hivatkozik Tukának — kihallgatása alkalmával — a forradalomról val­lott tézisére: „Forradalmat titokban, igen messzekiterjedő agitációval kell végrehajtani, a forradalom a börtönökből tör ki, mert forra­dalmasításunkra merényletekre és egyéb ha­sonlókra van szükség." Tuka dr. azonban tagadja, hogy titkos földalatti szervezetet organizált és hogy a Rodobranát forradalmi célokkal szervezte volna meg. A vádlott egyébként tagadásba veszi a tanuk valamennyi vallomását is. A katonai kémkedés vádja A vádirat azután rátér a katonai árulás de- liktumára. Tuka dr.-nak céljai eléréséhez szük­sége volt a szlovenszkói polgári és katonai vi­szonyokról szóló hirekfe s Belánsky tanú igy jellemzi a vádlott kémkedési tevékenységét: „A professzor ezen t vékenység megjelolé- lésére a „földalatti tevékenység" terminust használta." Ebben a tekintetben Belánsky vallomása azt mondja, hogy Tuka, miután beavatta őt a már elvégzett munkába, említést tett neki a bécsi irodáról is. Majd egy kereskedelmi levélben Bécsbe hívta 1924 február 7-óre s akkor Be­lánsky Tuka beleegyezésével Kováts alezre­dessel Bécsbe ment. Bécsben Kováts a Kol- schitzky-ucca 30. szám alá, a második, vagy harmadik emeletre vezette őt s ott „Losonci ur"-ként mutatta be a jelenlévő három urnák. A lakás ajtaján lévő névjegy szerint ott „von Seibel" lakott. Az egyik férfit, akit alezredes­nek szólitottak, kiejtése alapján a tanú birodal­mi németnek vélte, a másik kettőt ausztriai németnek. Ezek egyikét főhadnagynak szólí­tották. Az alezredes azután a katonaság el- helyzésére, a polgári hatóságokra, a közleke­dési útvonalak, a táviró- és telefonvonalakra, az automobilok számára vonatkozólag tett föl kérdéseket Belánskynak. Kikérdezte a gázvé- dökészüiékek felől is, végül pedig azt üzente vele Tukának, hogy küldjön több jpénzt és hogy még nem kapta meg Szloven­szkó sematizmusát. Belánskynak Becsből való elutazása előtt a Zieglergasse 61. szám alatti másik irodában, melyet Lonsky Aladár alezredes vezetett, át kellett volna adnia egy pamfletét, amelyet Bazovsky dr. irt Petrogalli dr. irodájában. A tanú „von Seibel" irodájában aludt s mi­kor reggel a főhadnagytól megkérdezte? hogy nem késik-e le a vonatról, mert a Ziegler- gasse-ba kell mennie, a főhadnagy ezt vála­szolta: „61. szám?" Majd felajánlotta, hogy a pamfletot maga viszi el a címre. Ebből a ta­nai arra következtetett, hogy a két iroda szo­ros összeköttetésiben áll. Kapcsolat a bécsi kémirodákkal Amidőn a tanú Tulkánál kívánságához ké­pest jelentkezett, Tuka megkérdezte tőle, hogy az iroda milyen benyomást tett rá. Belánsky azt válaszolta, hogy az egy közönséges kém­iroda, mire Tuka nem védekezett, hanem azt mondta, hogy ez az iroda értékes szolgálato­kat tesz nekik. A tanú később találkozott Snaczkyval s ez kérdésére beismerte, hogy ő is járt a bécsi irodában, de más cím alatt, mert az iroda minden három hónapban vál­toztatja helyét. A vádirat ebből arra a nézetre jut, hogy Tuka érintkezésbe lépett a bécsi német kémirodával, de bebizonyitottnak veszi azt is, hogy Tuka érintkezést tartott fenn a Lonsky vezetése alatt álló magyar irodá­val is. Szomolányi tanú is megemlékezik a bécsi iro­London, julius 29. A Daily Express char- bini jelentése szerint a kínaiak újabb kato­nai előkészületeket végeznek Mandzsúriá­ban. A határon koncentrált kínai hadsereg létszámát kétszázezerre becsülik. A muk- deni katonai hatóságok Mancsuliba hat, Pogranicsnajába négy, Blagyesztcsengbe két repülőgépet küldtek. Shanghai-i jelentések szerint a szovjet az elmúlt napokban meg­kísérelte, hogy általános felkelést szítson Mongoliában, de igyekezete kudarcot val­lott. Időközben ugyanis Csankajszek érte­sült a tervről és erélyesen elnyomta az ide­gen ágenseket. Nankingban pontos tervet dolgoztak ki az orosz-kinai határ védelmé­re. E terv szerint Csangszuliang, Mandzsú­ria kormányzója, az északkeleti határt, Jengszian az északi határt, Kingcsien tá­bornok pedig a szingkiangi határt lógja vé­deni. dáról s azt vallotta, hogy Tuka említést tett előtte egy bécsi úrról, aiki nagy szolgálatokat tehetne az ügynek. Tuka később azt mondta, hogy az illető doktor és a bécsi „Szent Csa­lád" egyesület elnöke. Belánsky szerint Tuka kémkedési tevékenysége kifejtésére főképpen a földalatti szervezetben oragnizált tiszteket, nevezetesen Kováts Jánost, Sznaczkyt, Jostia- kot és Sidát használta fel. Szomolányi tanú szerint a Rodobrana pozso­nyi központjában pontos statisztikát vezettek egész Szlovén szk óról, a lőfegyverekről, s egyéb fegyverekről, valamint a hadsereg hely­zetéről. Az iratokat magánkázaikiban rejtették el. Mráz Mihály tanú szerint Chrappa János kijelentette előtte, hogy a Tuka-egyesületben vannak osztagok, amelyek Csehországban Ma­gyarország javára kémtevékenységet fejtenek ki s az ügy már annyira előkészített, hogy egy napon sor kerül a forradalomra. A szerzett híreket a bécsi iroda utján to­vábbították, de a bécsi iroda nem volt az egyetlen, ahová a híreket küldték. Tömének Flórián tanú előadja vallomásában, hogy Tu- kától irajtcsomagokat vitt Becsbe Podhradsky- hez, akinél ismeretlen személyek vették át azokat. A vádirat rámutat arra, hogy Tuka és tár­sai valóban kém-módszerekkel dolgoztak. Tuka sohasem kapott postát, a szolgálatot mindig futárok látták el. Sakson tanú szerint egyizben Tuka részére francia táviratot ka­pott Brünnből, amit Tuka be is ismer. Tuka dr. tagadja Belánsky állításait a bécsi irodát illetően s azt állítja, hogy Belánsky a bécsi ut után azt mondta neki, hogy találkozott volt háborús bajtársaival, akik katonai természetű kérdéseket tettek fel neki. De Tuka kategórikusan tagadja, hogy bármi­lyen módon kémkedést fejtett volna ki. A vádirat összegezésképpen a tanúvallo­mások és a tényálladék alapján bebizonyi­tottnak veszi, hogy Tuka és társai kémked­tek, ami másként nem is képzelhető el, mert aki forradalmat akar szítani Magyar- ország javára, kémkednie is kell ennek az államnak a javára. A Sznaczky bünlistála A vádirat azután Sznaczky Antal vádlottra tér ki. Sznaczky 1925-ig a losonci 25. számú gyalogezred tisztje volt. 1923 óta ismeri Tu- kát s 1925-ben, amikor kilépett a hadsereg­ből, a Slovák szerkesztője lett. 1927-ben kilé­pett a néppártból s 1927 novemberében meg­alapította Autonómia cimü lapját. 1928 ele­jén uj autonómista pártot akart alakítani. Az uj párt előkészítő bizottsága 1928 ápri­lis 9-én Zsolnán alakuló közgyűlését tartot­ta, de más pártok hivei a gyűlést szétzavar- ták s igy egyáltalában nem került sor az uj párt megalakítására. Belánsky Sznaczkyra vonatkozólag azt vallja, hogy amikor Bécsben a kémirodában járt, megemlítette Sznaczky nevét. Az alezredes ekkor felkiáltott: „Maguk ismerik egymást?" Sznaczky később beismerte előtte, hogy járt az irodában és pedig 1928-ban Tuká­val. Hanzalik József tanú vallomásában előadja, hogy 1925 óta figyelte Tuka viselkedését, Hogy jó információkra tehessen szert, Jehlics- kához fordult, akivel egy vidékről származ­nak. Jehlicska felszólította, hogy lépjen be Sznaczky mozgalmába s megemlítette, hogy I később Tuka fog a mozgalom élére állni. Jeh­licska megemlítette még, hogy együtt dolgo­zik Tukával s hogy többször konferáltak már. Amidőn az Autonómia cimü lap megszűnt, a tanú megegyezett Jehlácskával, hogy uj moz­galmat hiv életre, amihez Jehlicska anyagi segítséget helyezett kilátásba. 1928 nyarán Hanzalik tárgyalt Sznaczkyval s ekkor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom