Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-30 / 170. (2095.) szám
2 1929 feliné 80, kedd jfz @doé* PeákUf/ ág^t^ammM[ -NI.-..../"— ——» {Porban és hőségben a szádat Üdollal fertőtlenítsd!Pgg nagy üveg Cdol csak Í8 PC 5 az hónapokig e/ég. tiltakozik a két katonai szakértő elles és kéri, hogy uj szakértőket nevezzenek ki. Tiltakozik aktív tiszteknek katonai szakértőkké való kinevezése ellen, mert kételkedik objektivitásukban. Szerinte ezek az állam és társadalom olyan pszibikai nyomása alatt vannak, amely miatt az objektivitásukat nem lehet föltételezni. Kéri, hogy szlovákul is tudó francia tiszteket hallgassanak ki szakértők gyanánt, vagy pedig nyugalmazott tiszteket. Úgy tudja, hogy a két katonai szakértő első pozsonyi útja a pozsonyi rendőrség politikai osztályára vezetett és csak azután mentek az ügyészségre. Az elnök közbevetőleg megjegyzi, hogy a két katonai szakértő első látogatása neki szólt. Weichherz dr. védő kéri, hogy katonai szakértők gyanánt ne alkalmazzon a bíróság csehszlovák aktiv tiszteket, mert az egész csehszlovák tisztikar ellenséges viszonyban van az autonómistákkal és a szlovák néppárttal. Az elnök figyelmezteti Weichherz dr.-t, hogy ne használja ezt a kifejezést, mert erre nincsen bizonyítéka. Ottlik dr. védő szólal föl ezután, aki kijelenti, hogy csatlakozik Gállá indítványához, ami a katonai szakértőket és a bíróság kompetenciáját illeti Az ügyész replikája Boricky dr. államügyész szólal föl ezután, aki válaszol a védők kifogásaira. Ami azt a kifogást illeti, hogy ez a pör az esküdtszék elé tartozik, idézi az idevágó szakirodalmat és hivatkozik a Magyar József-féle kémkedési pörben a legfelsőbb bíróság döntésére, amely a rendes biróság mellett döntött, nem pedig az esküdtszék mellett. Ilyen komplikált ügyet ezakbiróságnak, nem pedig népbiróságnak kell eldönteni. rAmi Mach Sándor ügyének Tuka ügyével való összekapcsolását illeti, amelyben a védelem Tuka immunitási jogának megsértését látja, hivatkozik a büntető perrendtartás 18. paragrafusára, amely szerint a bűntársak ügyét lehetőleg össze kell kapcsolni. „Az ügyészt nem lehet kényszeríteni'* Belánszky, Szomolányi és Hanzaük, akik Tubának állítólagos bűntársai, a rendtörvény 27. paragrafusa alapján nem kerülnek a vádlottak padjára, amely paragrafus kimondja, hogy amennyiben az illetők megbánást matatnak és önként jelentkeznek, büntetlenséget élveznek. As államügyészt nem lehet kötelezni arra, hogy valakit vád alá helyezzen. Ami azt & felfogást Sieti, hogy a régi magyar törvényt kellene az 1923. év előtt elkövetett delik tűm okra alkalmazni, a legfelsőbb bíróság döntése szerint nem a jogi minősítés, hanem a bűncselekmény a fontos, amiért a parlament a mentelmi jogot felfüggesztette. Ami a katonai ellenőrző szakértőket illeti, nem kell félni attól, hogy függő viszonyban lévő szakértőkről van szó. Talán Polniscb magyar századost, vagy Kovács alezredest alkalmazzák katonai szakértőnek? Az ügyész végül kéri a védelem valamennyi indítványának elvetését. A biróság tanácskozásra vonul vissza és öt perc szünet után az elnök bejelenti, hogy a kerületi bíróság a védők összes indítványait elveti, mert részben időelőttiek, részben pedig olyanok, amelyekre nézve már a döntés megtörtént. A Mach-ügynek a Tuka-ügyhöz való kapcsolása ügyében már jogérvényesen eldöntötték a bíróság kompetenciáját, uj motívum pedig azóta nem merült fel. A beidézett két katonai szakértő helyett más katonai szakértő meghallgatására nincs szükség. Gállá dr. védő, valamint Ottlik dr. is semmiségi panaszt jelent be e határozat ellen. Elnök: Tuka Béla dr.! Az elnök ezután Tuka Béla dr.-t szólítja elő. Az elnök kérdésére Tuka halk hangon elmondja, hogy 1880 július 4-én született, nemzetisége szlovák, anyanyelve szlovák, egyetemi professzor, újságíró és képviselő. Vagyona nincs. Apja Tuka Antal, anyja pedig Helena Csórná. Szoaczky 1895 augusztus 15-én született, beszél szlovákul, németül és magyarul, nős, volt tiszt. c Mach Sándor 1902 október 4.-én született Tótmegyeren, a szlovák néppárt központi titkára, elnöksértés miatt már egy hónapi fogházzal volt büntetve Trencsénben. Az elnök bejelenti, hogy Vágó Sándor őr. ügy- véri levelet, intézett, hozzá, amelyben bejelenti, hogy kollégája, Bazovezky dr., aki tanúként vari beidézve, jelenleg Jugoszláviában tartóz kodik így nem kaphatta meg az idézést. Gállá dr. kéri Bazovszk> beidézését. Boricky dr. ügyész bejelenti, hogy a gyorsírók alkalmazására annakidején tett indítványát n vonj.), Gállá dr. viszont a védelem névé ben kéri a gyorsírók aftainwplaálL „A tanácskozásra vonul vissza, majd az elnök bejelenti, hogy a bíróság elrendelte, hogy a vádlottaknak, tanoknak és a szakértőknek kihallgatását hivatalból gyorsírják. I Erre azt a két pozsonyi csehszlovák újságírót, akik a gyorsírói szerepet a tárgyaláson el fogják látni, megeskették. Az elnök ezután elrendeli a vádirat felolvasását. Tuka dr. újsághírek szerint az 1919-i nép- számláláskor magyar nemzetiséget jelentett be s 1920-ban még a Tobler-ügyben, mint vádlottnak német nyelven kellett tolmácsolni előtte a jegyzőkönyvet. Már akkor büntető eljárás folyt ellene államellenes tevékenység miatt, azonban az eljárást az amnesztiára való tekintettel beszüntették. Politikai tekintetben az államfordulat utáni időben a magyar keresztényszocialisták pártjának tagjaként tekintették, amint azt Leilei Jenő dr. megerősítette. Érdekes Gál István közlése, hogy 1921-ben rósztvett a magyar ellenzéki pártok pöstyéni értekezletén és hogy az értekezlet előtt ée után titokban Petrogalli dr.-ral konferált. A vádirat figyelemreméltónak találja, hogy Tuka, az egyetemi rendes tanár, fiatal, tehetséges ember, nem ment el tanártársaival Magyarországra, ahol bizonyára fényes karriért ért volna el. Azonban — mondja a vádirat — ha megismerjük a büntető eljárás alaján, hogy milyen feladatokat biztak rá, — a szlo- venszkói magyar irredenta vezérének és inspirátorának lenni — megértjük, hogy miért maradt a helyén. Tuka külföldi tevékenysége Hogy Tuka a külföldön milyen emberekkel érintkezett, már mint jelentős szlovák politikus, ebből részben a nála talált levelezésből, részben a tanúvallomásokból lehet következtetni. Tománek Flórián tanú, aki vallomása szerint többször utazott vele Bécsbe, előadta, hogy Tuka sohasem ment szlovák társaságba s megismertette őt Attüio Támaroval, egy olasz újságíróval, aki ismert ellensége a köztársaságnak. Radics István 1926-ban Bécsben kijelentette Tománeknek, Tukáról szólván; — Kolléga ur. ez az ember nem szláv, ez az ember önökre nézve veszedelmes. Tománek megkérdezte, hogy miért, mire azt a választ kapta, hogy, „sa-pienti sat.“ Tuka Lengyelországban a köztársaság ellenségeivel keresett összeköttetést, azonkívül ő hívta a köztársaságba Tisseyre francia képviselőt 1924-ben, aki Szlovenszkó elszakitásának a propagálóra. Azonkívül meghívta a köztársaságba Lockhart angol publicistát, aki Belánsky tanútól megkérdezte, hogy elő vannak-e készítve fegyvereik a fölkelésre. Ugyancsak Belánsky szerint Tuka Belánsky utján ismertette meg Lockhartot Tarján losonci mérnökkel, a magyar ellenzéki pártok exponensével, Tuka tehát ezekkel a pártokkal összeköttetést tartott fenn abban az időben is, amikor már & néppártban volt. Tuka a szlovák táborhoz 1922-ben csatlakozott, egy budapesti útjáról való megérkezése után. Azonnal belépett a Slovák szerkesztőségébe, ahol főszerkesztő lett. 1923 julius 7-én a párisi eucharisztikus kongresszuson beszédében az „elmenekült kis szlovák nemzet^-et mutatta be a külföldnek. Ugyanakkor a nagyköveti tanács és a népszövetség vezértitkársága elé memorandumot terjesztett Tuka gyakran utazott Bécsbe, ahol — mint beismerte — külföldi újságírókkal érintkezett é? résztvett a Correspondence Slovaque cimü újság kiadásában. 1925. novemberében Tuka a szlovák néppárt képviselője lett, amely párt 1927 januárjában belépett a kormányba. Amint Tuka maga is a jegyzőkönyvbe, diktálta, a pártban következetesen mindig az antono- mista irányzatot képviselte s ezért a programért dolgozott mindig. Tuka politika) működése a köztársaság jubileumi évébe te el tetőpontját amidőn 1928 január a Slovákban megjelentette Vacuum jurL cin ii ismert cikkét. Szahotálási akció Magyarország javára A vádirat ezután részletesen kitér a Tuka tethére rótt, a köztársaságellenes üzelmek előkészítésének bűntettére. Ehhez általános képet nyújt Magyarországnak a köztársasághoz való viszonyáról katonai szempontból s 'azt mondja, hogy háború esetén a csehszlovák haderőknek Szlovenszkóra való vonulását megakadályozandó magyar szahotálási akció szempontjából Nyugatszlovenszkó sokkal fontosabb, mint Keletszlovenszkó, amely szabotá- Jási akció Nyugatszlovenszkó közlekedési viszonyaira szentelné figyelmét, azon kívül a. szlovenszkói haderők megzavarását, a hatóságok és a csendőrség és rendőrség munkájának gyöngitósét, vagy lehetetlenné léteiét, követné szem előtt. Ilyen szahotálási akciót készített elő Magyarország javára Tuka dr., aki teljesen tervszerűen járt el. Az autonómia jelszavával a szlovákokat a csehek ellen izgatta, megalapította és szervezte a Rodobranát, fölkelést készített elő egész Szlovenszkón, hogy ilymódon katonailag elválassza Nyu- gatszlovenszkót a történelmi országoktól. Egy ilyen helyzet alkalmas pillanatban lehetővé lentié, ha jól hajtják végre, a magyar illegális alakulatok betörését s azután a magyar katonaságnak Szlovenszkóra való betörését is. Ennek a szahotálási tervnek n végrehuj (ása céljából Tuka dr. úgynevezett földalatti organizációt alapított. Belánsky tanú szerint ennek a szervezetnek az volt a föladata, hogy tiszteket és megbízható emberekot nyerjen mog egyrészt a Megkezdődik a vádirat fölolvasása Katonai árulással és köztársaságellenes üzelmek előkészítésével vádolják a bárom vádlottat Ezután az ötvenhárom és féloldal terjedelmű vádirat felolvasására került a Bor: Az államügyészség — kezdi a vádirat — Tuka Béla dr. nyugalmazott egyetemi tanárt, aki 1880 julius 4-én született Piargon, Selmecbányái illetőségű, nős, azzal vádolja, hogy katonai árulás bűntettét és köztársaságellenes üzelmek előkészítésének bűntettét követte el, amely bűncselekmények a köztársaság védelméről szóló törvény 6. és 2. §-aiba ütköznek. Tuka dr. a vádirat szerint ezeket a delik- tumokat azáltal követte el, hogy különösen súlyosbító körülmények között 1923-ban és későbben Pozsonyban és egyebütt a belföldön Sznacky Antallal, Sida Józseffel, von Seibellel, Lonszky Aladárral és más személyekkel a célból szövetkezett, hogy kikémlelje a csehszlovák hadsereg és csendőrség elhelyezését, állapotát és fölszerelését, a közlekedési utak és a távriró- s a telefonhálózat állapotát, a lakosság között levő fegyverek számát, az automobilok számát s egyéb körülményeket, amelyek a köztársaság különösen pedig Szlovenszkó védelmére vonatkoznak, tahát olyan tényeket, intézkedéseket, vagy tárgyakat, amelyeknek titokban kell maradniok a köztársaság védelme céljából, hogy ezeket közvetlenül, vagy közvetve idegen hatalomnak elárulja és hogy e célból közvetlen, vagy közvetett érintkezésbe lépett külföldi katonai tényezőkkel, különösen két bécsi külföldi katonai kémkedési iroda tisztjeivel. Tuka dr. a fölsorolt bűncselekményeket továbbá azáltal követte el, hogy 1923-ban és később Pozsonyban és másutt is Sznacky Antallal, Kováts Jánossal, Jostiak Józseffel, Sida Józseffel a célból szövetkezett, hogy erőszakkal megkísérelje Szlovenszkó- nak, azaz a köztársaság egy részének elsza- kitását és idegen államhoz csatolását és hogy e célból Szlovenszkó területén véderőt, azaz Rodobranát szervezett. Sznacky Antal, a másik vádlott a vádirat szerint a köztársaság védelméről szóló törvény 6. és 2. §-aiba ütköző bűncselekményeket követte el és pedig katonai árulás és a köztársaság elleni üzelmek előkészítésének bűntettét, azáltal, hogy különösen súlyosbító körülmények között 1923-ban és később Pozsonyban és egyebütt a belföldön és a külföldön szövetkezett. Tuka Béla dr.-ral, Kováts Jánossal, Jostiak Józseffel, Bittera Zsigmonddal és más személyekkel a célból, hogy kikémlelje a csehszlovák hadsereg és csendőrség elhelyezését, állapotát és fölszerelését, közlekedési utak és a táviró- és telefonhálózat állapotát, a lakosság között föllelihető fegyverek számát, az automobilok számát s egyéb körülményeket, amelyek a köztársaság, különösen Szlovenszkó védelmére vonatkoznak, tehát olyan tényeket, intézkedéseket, vagy tárgyakat, amelyeknek titokban kell maradniok a köztársaság védelmére, hogy ezeket közvetlenül, vagy közvetve idegen hatalomnak elárulja és hogy e célból közvetlen, vagy közvetett érintkezésbe lépett külföldi katonai tényezőkkel, különösen két bécsi külföldi katonai kémkedési iroda tisztjeivel. Sznacky a fölsorolt bűncselekményeket továbbá azáltal követte el, hogy 1923-ban és később Pozsonyban s másutt a belföldön és a külföldön szövetkezett Tuka Béla dr.-ral, Mach Sándorral, Kovát§ Jánossal, Jostiak Józseffel, Bittera Zsigmonddal 8 más személyekkel a célból, hogy erőszakkal megkísérelje Szlovenszkónak, azaz a köztársaság egy részének az elszakltását s ide- gei^államhoz csatolását és hogy e célból közvetlen, vagy közvetett érintkezésbe lépett külföldi tényezőkkel, különösen katonai tényezőkkel is, nevezetesen a budapesti külügyminisztérium két, név szerint meg nem állapított tisztviselőjével, Jehlicska Ferenc dr.-ral, továbbá két bécsi külföldi katonai kémiroda tisztjeivel s más személyekkel is ée célból íjxlovensxkó területén, különösen a pozsonyi járásban véderőket szervezett, azaz a Rodobranát Mach Sándor, a harmadik vádlott a vádirat szerint katonai árulás és a köztársaság ellen irányuló üzelmek előkészítésének bűntettét követte el, amely bűncselekmények a köztársaság védelméről szóló törvény 6. és 2. §-aiba ütköznek. Mach ezeket a defíktumokat azáltal követte el, hogy különösen súlyosbító körülmények között 1924-ben és később Pozsonyban és egyebütt a belföldön szövetkezett Toka Béla dr.-ral és más személyekkel is a célból, hogy kikémlelje a csehszlovák hadsereg és csendőrség elhelyezését, állapotát és fölszerelését, a közlekedési utak e a táviró- ée telefonhálózat állapotát, a lakosság között föllelhető fegyverek számát, az automobilok számát s egyéb körülményeket, amelyek a köztársaság, különösen pedig Szlovenszkó védelmére vonatkoznak, tehát olyan tényeket, intézkedéseket, vagy tárgyakat, amelyeknek titokban kell maradniok, hogy azokat közvetlenül, vagy közvetve kiszolgáltassa külföldi hatalomnak. Mach Sándor a terhére rótt bűncselekményeket a vádirat szerint továbbá azáltal követte el, hogy 1924-ben és később Pozsonyban és egyebütt a belföldön szövetkezett Tuka Béla dr.- ral, Sznacky Antallal, Jostiak Józseffel és más személyekkel a célból, hogy erőszakkal megkísérelje Szlovenszkónak, azaz a köztársaság egy részének elszakitását s egy idegen államhoz való csatolását s ugyanezen célból közvetlen, vagy közvetett érintkezésbe lépett külföldi tényezőkkel, nevezetesen a „Levente<<:-egyesület tényezőivel és hogy ugyancsak ezen célból Szlovenszkó területén véderőket szervezett, azaz a Rodobranát. A vádirat további részében kimerítően foglalkozik a vádlottakkal és a terhűkre rótt bün- c s el okim é n y ekkel. Ki volt Tuka Béla az államfordulat előtt? Eszerint Tuka Béla dr. apja Piargban tanító volt, Tuka Béla középiskoláit Selmecbányán és Léván végezte, jogi tanulmányait pedig Budapesten. Külföldön is tanult és pedig Berlinben és Párisban. Párisban az Institut Catholique diákja volt Családja — mondja a. vádirat ■— magyar volt. Medvecky K. A. tanú vallomása szerint Tuka apja szlovák-magyar énekkönyvet adott ki, amelyet a magyarofil papok a szlovák éneknek a szlovák templomokból való kiszorítása céljából használtak fel. A tanú osztálytársa, Záboj Béla, aki szlovák társait denunciálta és Tuka rokona volt, szlovákellene® kirohanásaiban mindig Tukára hivatkozott mint legfőbb tekintélyre. Schwarz csendőrőrnagy elmondta, hogy együtt, tanult a vádlott Géza nevű öccsével és Bélát is mint megátalkodott magyart ismerte. Mindkét fivér kinevette szlovák iskola- társait gimnáziumi tanulmányaik idejében s a szlovák nemzetiséget megvetették. Tuka, 1902-ben, amidőn elvégezte jogi tanulmányait, a budapesti rendőrségen lőtt fogalmazó sőt éven keresztül teljesített ott szolgálatot. Azután a tudományos munkásságnak szentelte magát s a budapesti tudomány egyelómen a nemzetközi jog magántanára lett. 1907-tői 1914- ig a, pécsi jogakadémia tanára volt s 1915-ben kinevezték a pozsonyi egyetemen a jogbölcs,'let é« a nemzetközi jog rendes tanárának, ahol 1921 júliusáig működött, amikor ezt az egyelő-1 műt átvette a csehszlovák kormány és Komén-j eky egyetemmé alakította át
