Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-28 / 169. (2094.) szám
A nyitrai kerületi bíróság egy hétszázezer koronás biriokháboritási perben megsemmisítette a vágsellyei járásbíróság ítéletét és elutasította a földh keresetével Hosszas huza-vona után elintézést nyert a sopomyai bonyolult birtokper — A földhivatal időközben »papirosone felparcellázta a földeket Nyitra, julius 27. (Saját tudósítónktól.) A maga nemében páratlanul álló birtokháboritási perben hozott ítéletet a nyitrai kerületi bíróság. Az érdekes ügy részletei rávilágítanak arra az eljárásra, melyet a földhivatal egyes birtoktulajdonosok és bérlők ellen folytat, törvénytelen módon igyekezve megszerezni azokat a földeket is, melyekre nincs és nem is lehet igénye. A jelen esetben a földhivatalnak, mint felperesnek sikerült az elsőfokú bíróságnál kedvező ítéletet nyernie, ellenben a nyitrai kerületi bíróság másodfokban már teljesen más álláspontot foglalt el és teljes terjedelmében megváltó itatta a járásbíróság Ítéletét, megállapítva, hogy a földhivatal keresete nem nyugszik jogi alapokon. Az érdekes birtokháboritási ügyről az alábbi tudósításunk számol be: A Sopornya-Sintava községek között elterülő mintegy háromszáz holdas Ohrenstein- féle birtokot az országos földhivatal még 1922 október havában zárlat alá vette azzal, hogy a birtokot a földigénylők között parcellázni fogja, illetve maradékbirtokot hasit A földhivatalnak ezzel a kezdő lépésével egy olyan ténykedési sorozat következett, mely párját ritkítja a földbirtokok lefoglalása és parcellázásának történetében. A birtok zár alá vétele után ugyanis a birtok tulajdonosa kérvényt nyújtott be, melyben kellőképpen kimutatta, hogy a lefoglalás nem nyugszik törvényes alapokon. Alig egy hónappal később a földhivatal is belátta, hogy a Wrtok zár alá vétele kissé elhamarkodott volt, miért is végzésileg feloldotta a földeket a zár alól. A tulajdonos, illetve a földek bérlője a legnagyobb lelkinyugalommal kezdte meg a földek megmunkálását. Alig múlott el azonban néhány hónap, egész váratlanul megérkezett a földhivatal újabb végzése, mely arról értesítette a földbirtokost, hogy a földeket parcellázás céljaira ismét zár alá vették. Ez alkalommal már nehezebb helyzete volt a föld tulajdonosának, mindazonáltal sikerült elérnie a zárlat újbóli feloldását. A feloldás ténye a jelek szerint nem volt kellőképpen keresztülvezetve a földhivatal könyvéiben, — amennyiben a földhivatal végrehajtást és kilakoltatást kért. Ez történt 1927-ben. A bírósági tárgyaláson kiderült, hogy a földek nincsenek zárlat, alatt és a végrehajtás körül súlyos formahibák történtek, ennek dacára azonban a végrehajtás jogerőre emelkedett és elrendelték a bérlő ellen a kilakoltatási eljárást A kilakoltatás nem ment simán, amennyiben a bérlő panaszt emelt ellene. A panasznak a bíróság helyt is adott s igy y a bérlő továbbra is megszakítás nélkül gazdálkodott a birtokon. Az országos földhivatal a múlt év őszén azt az értesítést küldte a bérlőnek, hogy ez év tavaszán át fogja venni a földeket, miért is készüljön fel a távozásra. A bérlő jogait ismét megcsonkítva látva, kérvényt nyújtott be aziránt, hogy a gazdaságban továbbra is hagyják meg, már csak azért is, mert időközben ő szerződési kötelezettségéhez híven kifizette a bérösszeget közel félmillió korona összegben a földek ; tulajdonosának s igy a földhivatal paran- . csának végrehajtása súlyos anyagi károkat okozna neki. Erre a beadványára választ, érdemleges elintézést nem kapott, mire a szezón bekövetkeztével megtette a szükséges intézkedéseket a földek megmunkálására. A földhivatal ekkor pert indított ellene, melyben azzal vádolta meg, hogy birtokháborítást követett eL A földhivatal a bíróságtól annak kimondását kérte, hogy a bérlő köteles a földeket azonnal átadni s a további gazdálkodást végrehajtás terhe alatt abbahagyni. Ugyanekkor a bérlő viszontkeresetet adott be, biztosítani akarva magát arra az esetre, ha a bíróság váratlanul a földhivatalnak adna igazat. Viszontkeresetét közel félmillió koronás bérösszeg követelésére alapította. A vágsellyei járásbíróság július 4-én foglalkozott az üggyel. A földhivatal képviseletében a pénzügyi pro- kuratura vett részt a tárgyaláson, mig a perbevont bérlőt Malitus József dr. ügyvéd képviselte. A járásbíróság a felek meghallgatása után a földhivatalnak adott igazat és megállapi- tótta a birtokháborítás tényét, kötelezve a bérlőt a földek átadására. A járásbíróság ugyanakkor teljes egészében elutasította a bérlő viszontkeresetét, egyben a hozott Ítéletet végrehajlhatónak mondotta ki, tekintet nélkül arra, hogy az fellebbezés folytán nem emelkedett jogerőm. A bérlő a reá nézve sérelmes Ítélet ellen Malitus dr. ügyvéd utján fellebbezést adott be. A nyitrai* kerületi bíróság a napokban tárgyalta a bonyolult ügyet. A bérlő képviselője hiteles telekkönyvi kivonatokkal igazolta, hogy a földek nem is tartoznak zárlat alá, s igy a földhivatal ab ovo lehetetlen pert tett folyamatba. A földhivatal képviselője ekkor a vágsellyei járásbíróságnál hivatalos leletet vétetett fel, melynek alapján a járásbíróság utólag zárlat alá vette a földeket. A folytatólagos felebbviteli tárgyaláson Malitus dr. rámutatott arra, hogy a járásbíróság ezen intézkedése teljes egészében ellenkezik a törvényes előírásokkal, amennyiben hasonló esetben csak kérvénnyel intézhető el a zárlat alá vétel, mely kedvezőtlen döntés esetén a legfelső bírósághoz panaszolható meg. A járásbíróság azonban nem jogosult a zár alá helyezés kimondására. A kerületi bíróság teljes terjedelmében megváltoztatta a vágsellyei járásbíróság ítéletét és végzését s a perbe vont bérlőnek adott igazai Érdekes fordulatot adott az ügynek az, hogy a földhivatal, amikor látta, hogy a birtokháboritási per kedvezőtlenül végződött reá nézve, a termés megbecslését kérte, azt akarva elérni, hogy a földek hozadékát Ítélje neki a bíróság. A földhivatal eme lépése azonban előreláthatólag csődöt mond, amennyiben a jogszabály az, hogy hasonló esetben nem lehet bírósági utón becslést eszközölni. A földhivatal ügykezelési rendjére jellemző, hogy bár az ügy még nem volt elintézve, felparcellázta a földeket. A bírósági döntés következtében azonban természetszerűleg nem kerülhet sor a papiroson felparcellázott földek kiosztására. Az ügy, a jelek szerint, a legfelső bíróságot is foglalkoztatni fogja s igy a fejlemények elé általában nagy érdeklődéssel tekintenek. (d.) Nagy harc robbant ki Angíia orvosi köreiben a pszichoanatizis körül Az ellentábor a pszichoanalitikus gyógymód betiltását követeli — Leszavazták az indítványt — Manchester, julius 27. Ismeretes, hogy Freud Zsigmond híres pszichoanalázmusa ellen régóta folyik a harc tudományoe körökben. A pszichoanalízis néhány évtized alatt úgyszólván az egész világot meghódította. Ez a bódítás azonban nem volt tartós. Pár év óta egyes tudósok a legkomolyabb aggodalmat fejezték ki az elmélet ellen. Akadtak olyanok is, akik u egéea Freudizmust elvetendönek mondották. Legutóbb a berlini tudományoe akadémiában felolvasást tartottak s ebben a freudizmus súlyos válságát állapították meg. Manchesteri tudósítónk írj*. hogy az angol orvosi egyesület — ez a legelső orvosi testület Angliában — tegnapi ülésén igen heves hangok hallatszottak a pszichoanalízis ellen. L. A., Parry orvosprofesszor indítványt nyújtott be. amelynek az volt a célja, hogy tiltsák el az orvosokat a pszichoanalízis segítségével való gyógyítástól. — A pszichoanalízis — fejtette ki a? orvosprofesszor — voltaképpen semmit sem ér. De ez még nem volna baj. Az igazi baj az, hogy mig a pszichoanalízis tudományos szempontból értéktelen, gyógyítási szempontból határtalanul káros. Parry dr. elmondotta, hogy a lélekelemzés voltaképpen abból indul ki, hogy minden tettünk és minden gondolatunk a azeroálalitásban gyökerezik. — No most már — folytatta — a lélekelemző kivallatja a páciensét s úgyszólván égés* lényét belemártja a szekxualitásba. Beszéli neki tudományosan, hogy minden tette ekörül forog, amivel voltaképpen azt éri el, hogy erre a térre szorítja őt rá. Az orvosprofesszor hajmeresztő adatokat sorolt fel arról, hogy hogyan tettek tőnkre ilyen módon fiatal leányokat és fiukat Londonban tizennégy orvos foglalkozik pszicho- analízis saJ. Sajnos, ez a mesterség egyre terjed s mind többen készülnek „a magasztos hivatásra". Kitért arra is, hogy egy ilyen „kezelés" körülbelül 2000 fontba kerül. — Ha — fejezte be a fejtegetését — idejében közbe nem lépünk olyan súlyos bajok fognak támadni a társadalmunkban, amelyekkel nem tudunk majd megbirkózni. Donglas tanár rámutatott arra, hogy a freudizmusban egyetlen egy uj gondolat sincsen. — Tessék jnegkéredeani akármelyik katolikus papot, — úgymond — ez majd megmondja, hogy a gyónók mondanivalójának 90 százaléka szexuális tárgyak körül kering. Egyáltalában nem nóvum tehát a*, hogy tetteink és szavaink jórészének eredete hol keresendő. A pszichoanalízis nagy bűne azonban az, hogy ahelyett, hogy elterelné a figyelmet erről a tárgykörről, a legképtelenebb eszközökkel reá ja irányítja. Természetesen voltak a* orvoeegyesftletben olyanok is, akik megv értelmezték Freud Zságmondot és a teóriáját Sőt úgy látszik, ezek voltak többségben, mert amikor szavazásra került a 6or, Parry indítványát elvetették. nM Felbukkanó és eltűnő szigetek Vulkánok nőnek ki az óceán talajából — A föld fizikai térképe sem állandó Prága, julius 25. Batáriéból egy rövid kis hir érkezett, amely a geológiával és a geofizika tudományával foglalkozók figyelmét rendkívüli mértékben felit Öltötte. A hir arról számol be, hogy a 278 méter hossza és legmagasabb pontján 138 méter magas Anak-Krakatao sziget egy szép napon. julius hó negyedikén egyszerre hiréelenűl eltűnt, elsülyedt. A Sunda-tengeriszoroe ezzel újból a tudományos érdeklődés központjába kerül és megérdemelten, mert a sohasem nyugvó föld felszínének egyik kétségtelenül Legérdekesebb pontja, amely természeti jelenségeivel igen gyakran szolgál váratlan meglepetésekkel. Ez a 25 kilométeres széleeségü tén- geri ut nem nagy mélységű és igen érdekes keletkezésű, mert éppen úgy, mint a Gíbraltár-szoroe, egy összefüggő lánchegység ketté töréséből keletkezeit. Ezért azután itt a föld felszíne igen meg van sebezve, gyakoriak a beteg, forrádásow helyen a vulkánikus jelenségek, örökre háfcorgő pontja ez a földgolyónak. A földalatti háborgó erők nagyón gyakran jelentkeznek és kitöréseikkel olyankor rendkívül nagy pusztításokat hajtanak végre. A geológiai történetben örökké emlékezetes marad például az 1883. évi augusztus 27-iki dátum, amikor egy hihetetlen erősségű vulkánikus kitörés rázta meg a 830 méter magas Krakatao szigetét és annak legnagyobb részét a levegőbe röpítette. Olyan hatalmas erejű volt az explozió, hogy a robbanás zaját 3600 kilőmétemyi távolságra eihallót- lák, túl egészen Ceylon szigetén és Manilán, tehát olyan távolságig haladtak a hapghullámok, ami megfelel a Prága—Gröuland, vagy Prága—Perwla közli távolságnak. Az izzó Lávatön;egek 50 kiló- méter magasságig vetődtek fél, a finom vulkánikus por pedig olyan magas légrétegekbe jutott, hógy éveken át többször megkerülte a földét és esténként m égboXUnatnak különbig©# vöröses fényt adott. Ezt a szokatlan jelenséget a tudományos viszonyokat nem ismerő, babonás emberek nagy rémülettel nézték és a közelgő világ végéről beszéltek. Krakatao-sziget maga lakatlan volt, azonban a megdöbbentő erejű robbanás mégis rettenetes pusztítást végzett anyagiakban és emberéletekben, egyike volt ez az njkor legnagyobb bö- megkatasrtrófáinak, amikor a vulkáni kitörésnek kísérő jelenséged, földrengés és a rengés áltat felvert szökőár elpusztította a szigetek pártvícTS- keót és több, mint 30.000 embert gyilkolt meg. Hosszú ideig azután lecsendesedtek Vnlkanos erői. Az újságolvasó közönség azonban emlékezhetik rá, hogy a* 1927-ik esztendő # föld történetében újból mint katasztrófa-esztendő szerepelt. Mintha a bosszúálló természet figyelmeztetni akarta volna a botor emberiséget, hogy ne pusztítsa önmagát, él ég az a vérengzés, pusztítás, amelyeket a főid belső erői idéznek élő. 1927-bétt a glóbus különböző pontjain, különösen a megsebzett részeken, ahol egykór föíddarabok szakadtak él egymástól, vagy a földkéreg nagymértékű lesülyé- dése következett bé, újból rengéei és kitörési kalászt róifák ijesztették még a* emberiséget. 1927. decemberében # geológiáikig annyira viharos Sunda-utban is újból vulkánikus tevékenység korssaka lépett fel. Láng ísland és Ver latén ísland szigete között tengervíz alatti vulkánikus kitörések következték egymásra, amelyek újból hatalmas szökőárákat bocsátottak a környező szigetvilágra, úgy, hogy a riz hatalmas, 250 méter magáéásgfa is felszökő tölcsérekben tört az égnek és forró látfatőmegék ogéez 1200 méter magasságig lökődtek fel. Az 1883-as nagy katasztrófa idejére visázáemlékezve a strandök lakossága még idejében vikazáhuzódolt a magaslati helyekre és igy emberéletben csúfján kis mértékű vsaetetég követhwett ha, mm£l m---------' --------------— gyobb volt a pusztulás a kikötőkben horgonyodé hajók között. A holland—indiai kormány Láng ísland azig© tén modern geofizikai megfigyelő állomást szereli fel, hogy a Sunda-szigetek világában fellépő jelenségeket állandóan tanulmányozza. A* 1927-iki rengési és kitörési periódusban az a# állomás néha rekordnapokat regisztrálhatott. Volt nap, amelynek 24 órája alatt 2500 kátö-i résnél többet jegyeztek fel. Azután nagyon különös jelenség következett. 1928. január 28-án egyszerre csak egy uj sziget kontúrjai bontakoztak ki a viz felszínén, a ten-1 geri talajról egy vulkánikus eredetű hegy kezdett feltornyosulni é9 csakhamar magasabb ai« maival a viz színe felett jelent meg. Ezeket a vulkánikus ormokat a tengeri hullámverés nyomban heves ostrom alá vette és darabokra törte, azonban a begyépitő tevékenység tovább tartott és végül is kialakult az uj sziget, amely 278 méter hosszúságban nyúlt el a Sunda-utban, legmagasabb pontja pedig a viz szintje felett 138 méterre emelkedett. Ez év julius 4-én azután ez a sziget, amely tizenhét hónapig élt, újból csak eltűnt és azon a helyen, hol nemrégiben szárazföldet jeleztek a hajózási térképek, most a tenger hullámai csapkodnak. Az oceanografia gyakran emlékszik meg szigetek keletkezéséről és eltűnéséről, az ilyen jelenségeket azonban a leggyakrabban az Indiai és Csendes Óceánnak szárazföldtől nagyon félreeső he-1 lyein figyelték meg. Mindezekben az esetekben arról van szó- hogy egy vulkánikus hegy nőtt ki a tenger fenekéből. A vulkánikus kőzetek lazább darabjai, a légbuboi rékoktól felfújt láva, a laza tuffák, homok és hamu ostromló hullámokkal szemben nem sokáig bírják az ellenállást, úgyhogy • sziget nagyon gyakran már akkor elpusztul, amikor épülőben van. .Amint az egészséges fogat is megtámadja a szu és ha nem kezelik, töméssel meg nem erősítik, egy keményebb harapásra a korona betörik, úgy vert szét a hullámok ostroma a vulkános szigetek koronáját csupán a gyökér, a vulkános hegy kupa- alaku nyele marad meg a viz színe alatt és a felülethez közel nyomuló alattomos szírijeivel válik veszélyére a hajózásnak. Az ilyen tengerből teU bukkanó vulkános szigetek tehát már keletkezésük alkalmával a bomlás csiráit hordják umn gukban. Sokkal ritkábbak és rejtélyesebbek földünk felszínének azok a változásai, amelyek nagy, lakott szigetek elpusztítására vezetnek. A legrégibb történelmi hagyomány az Atlantis elsülyedésérfS szól, erről a hatalmas, nagy kiterjedésű kontis nensről, amely állítólag több ezer évvel ezelőtt a róla elnevezett óceán helyét töltötte ki. Platón görög filozófus közlése szerint, aM Krisztus előtt 400 évvel élt. Atlantison egy hatalmas és virágzó kutturáilam is volt, amelynek királyai hatalmukat^^ az európai kontinens egy részére is kiterjest* " tették. Platón elbeszélése szerint azután hatalmas - földrengések a tenger szine alá sülyesztették egész Atlantist, A mondának egész koszorúja fonódott a titokzatos, kontinens nagyságú sziget köré és az Atlantis-probléma a geográfusoknak é© történettudősoknak buzgó munkája ellenére még mai napig sincs megoldva. Joggal adhatnunk iga-* zat az elmúlt század legnagyobb természetbúvárának, Alexander von Humboldtnak, aki aaf mondja, hogy az Atlantis-mond a a* igazságnak é© mesének csodálatos keveréke. Már ellenőrizhetőbbek azok a jelentések, amelyek Vineta elpusztulásáról szólanak. Ez a veo^ deknek volt virágzó kikötő városa, amely az Odera torkolata előtt épült egy szigeten. A tizenkettedik század folyamán a vihar által felvert hullámok; ostromolták meg a szigetet és a rajta levő virágzó várossal együtt elnyelték. Azóta már rendkívül sokat kutattak a Vineta-monda felderítése körül* de nem nagy eredménnyel. Még ma is keresik Vineta romjait a Peeoe torkolata előtt és búvárok gyakran ereszkednek alá, hogy az eltűnt mesebeli város emlékeit megleljék. A« njabb időkben annak a szigetnek eltűnése érdekes, amelyet Newton kapitány állítólag Illand tői délnyugatra 1578-ban fedezett fel. Aránylag nagy kiterjedésű sziget volt ez, amelyet sok múlt századibeli térkép még feljegyez Bús vagy Busse-sziget néven. A sok legendás szigeten kivül van még igen nagy számban olyan sziget, amelyeknek egykori létezésér® megbízható tudósításunk ván, de ma már a tenger hullámaiban pihennek. Amióta a déli angol krétapadot a tengeri hullámok ostroma elrágta és Anglia meg Franciaország között tengeri csatorna, a Dover-szoros jött létre és igy az ÉSzaki-tenger délnyugati irányban kapcsolatba jutott a nyílt óceánnal, a holland és északnyugati német partokon egész sor kisebb-nagyobb sziget pusztult el. Az Északi Tenger partmentí talaján gyakran találnak elsülyedt erdők maradványaira és ez eléggé bizonykodik arról, hogy itt jókora szárazföldet hódított meg a tenger. A szigeteknek áz az egymás mellett húzódó koszorúja, amely az Északi tenger déli és keleti partvonalát kiséri, csak nyómoruságos maradványa, az egykor összefüggő széles szárazföldi csíknak. Brémai Adóm krónikája, amely az 1070. év körül íródott; Bánt szigetéről mint igen nagy szigetről emlékezik meg. Ennek a szigetnek csak apró, széteső darabkái vannak meg, Norderney, Juist és Borkuni szigete. Ennek a szigetnek elpusztulása n tenger ostromán kívül az északi német tergérpart fokozatos süllyedésében keresendő. W. Wolff professzor, a kiváló német geológus kimutatta, hogy egy évszázad alatt a tengerpart itt 19—33 centimétert sülj’ed. Szigetek tűnnek fél, szigetek buknak újból a viz álé, a fizikai térkép éppen úgy, mint. a politikai, nem állandó, csak pillanatfelvétele a rohanó életnek, amely mindig más és más képű. Panta rei, minden folyik, ahogy a nagy görög bötaseiő* lierákleitas LaniU'tta... Tfawy Zoltán A* f 1929 julius 28, vaaám&p tmmummmmmmmmmmammmummmmm ■
