Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-28 / 169. (2094.) szám

11 A XIX. századbeli Miss Európa élete CasÖglfone olasz gróf Londonban keresi s hazájában találja meg Európa legszebb hölgyét A mtdt századbeli Miss Európa a francia trónra vágyott — Diplomáciai kiküldetés: a császár elcsábítása — Viktor Emánuel, Cavour, ül. Napóleon, Hertford lord, Laffitte bankár démonja — A világszép Nicchia és Eugénia császárnö találkozása Pária, JxzXHhs ti A amit ssáuri utolsó éveiben Montmartre egyik asük urnájának egy kis házában zárt aj­tók és ablakok mögött élt egy öreg hölgy. A szomszédok közül senki sem ismerte a kis ház lakóját, mert ez senkivel sem érintkezett. A ház kis kapája csak bizonyos meghatározott jelre nyílt ki a hálószobából működésbe hozott el­més szerkezeti segítségével, amelyből a magá­nos lakó egész napon át nem mozdult ki A hölgy csak éjfélkor jött elő lakásából; mélyen lefátyolozva, mindig talpig drága prémekbe burkolózva, két, formátlanra hízott kutyája kí­séretében hosszabb sétát tett a városban; sé­tája mindig az egyik nagy téren álló palotához vezetett; a titokzatos, magányos nő itt, a pa­lota előtt megállott, ennek zárt, sötét ablakaira fölnézett, majd megfordult s otthonába tért vissz*. 1899 november 87-én vagyont érő ékszerei­vel földiszitve s legdrágább ruháiba öltözve a hölgy Voisin éttermeiben jelent meg; itt sziv- szélhüdés érte; kórházba szállították, ahol né­hány nap múlva meghalt. A haláláról csak né­hány idegen külföldi szerzett tudomást. Éjnek idejéne temették el a Pére Lachadse temetőben. így végződött be Castiglioni Virginia grófnő életé, aki hnsz esztendőn át Európa legszebb nője volt s aki Páris, London, Madrid, Péter- vár, Torino és Róma udvari báljain s főleg ül. Napóleon udvarában, a Tufllerieben két évti­zeden keresztül tartotta kezében a bálkirály­női pálmát. Castiglione gróf asszonyt keres Londonban Az angol királynő köseü rokona, fnvemess hercegnő 1854 telén rendezett bálján egy fiatal olasz főur, Gastigfione gróf is megjelent. A da- liástermetü gróf Walewsky grófnak, a francia nagykövetnek a bálon azt mondta, hogy Lon­donba azért jött, hogy féleséget találjon. w Ezért nem kellett oly messzire utaznia — válaszolt a nagykövet —, hazájában maradha­tott volna. Utazzék Flórencbe, vegye el felesé­gül Oldoini márki leányát s öné lesz Európa legszebb nője. Castiglione gróf szót fogadott, Plórencbe mait s ott megállapította azt, hogy Oldoini márki leánya tényleg világszépség. Már a be­mutatást követő napon a grófnő lábaihoz rakta szer elemre gyulladt szivét s minden vagyonát. A türelmes udvarié az öreg márkiad befolyásával célhoz jut «-• Non szeretem... számomra a legközöm- bösebb marad mindhalálig; keressen máshol fe­leséget, — igy utasította el a gazdag és szép kérőt Oldoini „Nicchia" kisasszony. Castiglione azonban türelmes és kitartó ud­varló volt s Nicchia főképpen anyja sürgeté­sére kimondta a boldogító rigen“-t. Mezítlábas vizit az anyósnál Rövidesen megtörtént az esküvő. Olasz szo­kás szerint a menyecskének már az esküvőt követő napon meg kellett volna látogatnia az anyósát. Nicchia erről hallani sem akart még harmad-, sőt negyednap sem. Castiglione gróf ekkor cselhez folyamodott: titokban megpa­rancsolta kocsisának azt, hogy a legközelebbi sétakocsizásnál az öreg grófnő várkastélyába hajtson. Nicchia egy szót sem szólt, amikor a kocsi menetirányát észrevette, azonban a cél előtt alig néhány száz lépésnyire, amikor a ko­csi egy hidón haladt át, hirtelen lehajolt, fél­cipőjét lerántotta s a folyóba hajította. — Remélem, hogy nem akar mezítláb bemu­tatni az anyjának, — mondotta jéghidegen. A gróf a kocsit természetesen azonnal vissza- fordittatta. A „re galantuomo* hódolata Castiglione gróf világszép feleségével Torino mellett fekvő várkastélyában telepedett le s itt Is ment tönkre anyagilag és erkölcsileg is. A gróf szellemileg felesége mögött maradt, aki ftérhcsaik gyönyörű szép volt, hanem nagyon elmésnek, okosnak is bizonyult. Nicchia fity­málva, félvállról kezelte a férjét, annál is in­kább, mert hódolói és tisztelői sorában láthatta II. Viktor Emánuel piemonti királyt is, akinek aj udvari krónika a „re galantuomo" — gá- látjs király — jelzőt adta. Nicchia a király ked­vé^ lett. Cavour, a nagy államférfin, Olaszor­szág egységének a megteremtője, szintén ba­rátja volt Nicchiának, de amikor a haza érdeke azt kívánta, akkor a királyt is rábeszélte, hogy möbdjon le kedveséről. As első diplomáciai misszió . Cavour Nícchiát fontos politikai misszióval TJI. Napóleon párisi udvarába küldte; itt kez­dődött tulajdonképpen a mtrit század szépség- któlynfyének magasfrvelésü pályája. Megbízatásához bőven, mindenekelőtt Wa­lewsky grófot látogatta meg a külügyminiszté­riumban, majd szoros barátságot kötött ennek ugyancsak flór énei származású feleségével. A párisi sajté elragadtatással irt Castiglione grófné ragyogó szépségéről, mire Niechiát a meghívók tömege valósággal elárasztotta. A grófné azonban nem fogadta el a meghíváso­kat, mert legmagasabb megbízóinak intenciói szerint a Tuilleriákban legközelebb rendezendő udvari bálon kellett megkezdenie a nyilvános szereplést. Az udvari bál királynőjét ÜL Napóleon szórakoztatya Nicchia erre a bálra elég későn érkezett meg, amikor az általános kíváncsiság már a tetőfo­kát érte el. A táncterem bejáratánál olyan to­longás támadt, hogy a párok a táncot nem folytathatták. Eugénia császárnő — maga is nem minden­napi szépség — már szintén nem tudta elpa­lástolni kíváncsiságát. HL Napóleon császár Nicchia fogadtatására sietett s a grófeét Eugé­niához vezette, majd Ernő szász-kóburg főher­ceget kérte föl arra, hogy ez a császárnőt tánc­ra kérje, ő maga pedig Niochiával többször kö­rültáncolta a hatalmas báltermet « a tánc befe­jezése után még hosszú ideig társalgótt vele. Az összes jelenlevők elragadtatással nyilatkoz­tak Nicchia szépségéről s egyhangúlag bálki­rálynőnek proklamátták. Bukik a krtnolin óz a aSuam hajviselet Nicchia első győzelme után a győzelmek egész sora következett; ő szabta meg a divat irányait is. Mert büszke volt sudár testalkatá­nak gyönyörűen formált idomaira, hadai üzent a krinolinnak, a sok szalag, abroncs és váll- füző divatjának, sőt az Eugénia császárnő ál­tal kedvelt sima hajviseletnek is. Ilyen körül­mények között a császárnö gyűlölni kezdte Niechiát és mikor ez egy alkalommal a Com- piégneben rendezett bálon csupa átlátszó csip­ke- és fátyoíruhában jelent meg, » császárnö a teremből kivezettette. Napóleon azonban leosőmdesitette a császár- nő haragját. Niechia ismét a császárnö kegyeibe került, aki udvarhőlgyeivel együtt csöndesen beletörődött abba, hogy az olasz grófnő szép­sége fölülmuEhatatlan. A diplomáciai misszió pontos teljesítése Nicchia egyéni és személyes sikerei mellett nem felejtette el magas diplomáciai kiküldeté­sét és megbízatását sem. Cavour miniszter Cib- rari külügyminiszterhez intézett egyik levelé­ben a következőket irta: „ .. a gyönyörű szép grófnét a piemonti dip­lomáciai testület tagjai közé osztottam be; azt a rendeletet adtam neki, hogy Napóleon császárt csábítsa el s megígértem neki, hogy föladatának sikeres megoldása esetén bátyját pétervári nagykövet­nek nevezem ki. Föladatának végrehajtását tegnap kezdte meg diszkréten, az udvari hang­versenyen ...“ ül* Napóleon császár Miss Európa rabszolgája Napóleon császár rövidesmi Nicchia rabja lett. Nicchia a legjobb órában lépett föl. III. Napóleon éppen akkor foglalkozott azzal a gon­dolattal, hogy elődje, L Napóleon örökébe lép s megszerzi Itália felszabadítójának a elmét. Nicchia nagyon komolyan vette a megbízatá­sát: mindenről tájékozódott, intrikált, tanács­kozásokat tartott, a minisztériumokban ottho­nos volt s kiterjedt levelezést folytatót Rómá­val és Torinóval. Egyik római útja alkalmával állítólag a pápát magánkihallgatáson Viktor Emánuel megbízása szerint Rómában való ma­radásra beszélte rá, majd ismét Párisban ül. Napóleont rávette arra, hogy ez a párisi kon­gresszusra —i amelyen Itália egysége első Ízben került szőnyegre •— Cavourt is hívja meg. Nicchia személyes és diplomáciai sikereinek nö­vekedésével egyenes arányban nőtt a férje s a saját anyja ellen táplált gyűlölete, ül. Napó­leon császár, a kedvese, lassankint teljesen kö­zömbössé vált számára. „Ha az anyám nem kónyszeritett volna arra, hogy Castiglione fele­sége legyek, s ehelyett inkább Párisba hozott volna néhány évvel korábban, úgy ma császár­nő volnék annak a spanyol asszonynak a he­lyén'*, — mondotta Nicchia szükebb baráti környezetben. HL Napóleon azonban megállt a félúton. Ausztriával elhamarkodva kötött békéjében az olasz hazafiak nagyon csalódtak. „Nem men­tem volna bele •—• mondotta Nicchia —, mint az a spanyol nő, a mexikói kalandba, amelyet Sedán, a francia császárság bukása és Francia- ország eltorzítása követett. Ah, ha én ülnék a francia trónom! De az én Napóleonom félt s én elhagytam őt..." A tragikusrégü légyott Nicchia a császár bizalmas látogatásait a Beauvau-palotában fogadta. Napóleon bizalmas ügynöke, a korzikai származású Griscelli, az utolsó látogatásról ezeket írja emlékirataiban: „... a találkozó esti nyolc órára volt megbe­szélve. A császárt segédtisztjével, Fleury gene­rálissal együtt Msértem el. Amikor a palotába belopóztunk, a folyosók csaknem sötétek vol­tak. Lábüjjhegyen mentünk az első emeltre ve­zető lépcsőkön. — Vigyázat, generális — sut­togtam —, olasz nő házában vagyunk! — Az egyik ajtó zajtalanul kinyílt s a komorna a császárt s a generálist bebocsátotta; magam az egyik ablakmélyedésben észrevétlenül meg­húzódtam. A komorna kettőt tapsolt. Valami férfialak körvonalai bontakoztak ki a homály­ból, aki a szalon felé tartott. Mielőtt az ajtót elérte volna, tőrrel szivén szúrtam. Az ismeret­len férfi összerogyott, a komorna sikoltott; Fleury Mugrott a szalonból, a komomát az egyik szobába becsukta s én az ismeretlen férfi hulláját a szalonba vonszoltam. Az ismeretlen férfi öltönyében két töltött pisztolyt s mérge­zett hegyű tőrt találtunk." A következő napon Niechiát az olasz határra szállították. Torinóba utazott s innen fenye­gette leveleivel Napóleont, hogy a legrettenete­sebb dolgokat leleplezi, ha a császár nem enge­di meg neki a Páríjban való szabad tartózko­dást. Napóleon a fenyegetésektől megijedt s Nicchia rövidesen ragyogó pompával ünnepelte meg Párisba való visszatérését. A császárság bukásával elbukott Miss Európa Ss Nicchia ezután gyors egymásutánban cserél­gette intim barátait; Hertford lord után Laf­fitte bankárt, majd D'Aumale főherceget jut­tatta az anyagi tönk szélére. Egy alkalommal saját palotájában bált rendezett, amelyhez az egész tánctermet, annak mennyezetét is, fekete bársonnyal vonatta be, hogy ez által is ki­emelkedjék öltönnyel alig takart alakjának minden bája. A császárság utolsó éveiben min­dig ritkábban és ritkábban kapót az udvartól meghívásokat. A francia császárság bukásával letűnt Nicchia fénykora is. Páris elejtette s Ró­mából nem kapott újabb diplomáciai megbíza­tást. Nicchia idő előtt megöregedett, elhízott s megőszült; nem mert már megjelenni a bálter­mek, szalonok és színházak fényárjában; eladta ragyogó'palotáját, a már leirt kis lakást bé­relte ki s szivében elkeseredve, gyülöltettel telve várta a megváltó halált, amely oly so­kára jelentkezett. Amikor az végre megjelent, a következő napon olasz ügynökök kutatták át lakását s összes iratait, levelezését elvitték ... A múlt század legszebb asszonyának álma ez­zel véget ért... „Félreértés — a román határárok lövöldözése" A Néródul Listy szerint csempészeknek nézték a Tiszában fiirdOző csehszlovák állampolgárokat Prága, július 27. Megírta a P. M. H„ hogy a romám—csehszlovák határon a román határ­őrség állandóan életveszélyben tartja a Ti­száiban fürdőző csehszlovákiai lakosokat, kik­re minden ok nélkül rálövöldöz. Ebhez a hír­hez moert a Národni Listy pozsonyi keltezés­sel a kővetkező kommentárt fűzi: A csehszlovákiai német és magyar sajtó sokat ír a csehszlovák—román határon tör­tént állítólagos incidensekről s azt állítja, hogy a román határőrség lövöldöz polgá­rainkra. A vizsgálat megállapította, hogy cerrpán félreértéiről van szó, mert a román határőrség a Tiszában fürdő polgárainkat csempészeknek nézte, akiktől valósággal hemzseg a határmentí vidék. Tudósításunk szemtanuk alapján számolt be az ügyről s ebből meg lehetett állapítani, hogy a román határőrség nem sokait törődött a csehszlovák határőr tiltakozásával sem és folytatta tréfás ember vadászatát. Jellemző, hogy ezt a lia tár incidenst a® a Národrtí Listy bagatel izál ja, amely a legkisebb nézeteitől rést, amely esetleg a csehszlovák—magyar határon előfordul, azonnal elefánttá fújja fél s rögtön nemzetközi incidenst állapít meg: Amerikában várotokatdöntött romba a földrengés — Toklo és Yokohama alatt is megmozdult a föld — TőkSo, ju&us 27. Ma reggel félnyolc óra táj­ban hatalmas erejű lökések rázkódtattákmeg a földet Tokio, Yokohama városok és környé­kük alatt A lakosság kétségbeesett pánikban tört M és fejvesztve menekült a szabad ég alá. Az előjelekből ítélve | attól tartanak, hogy megismétlődik a hat ér előtti EjMrengési katasztrófa. Rettegve várták a® rajabb iökési hullámokat, de szerencsére a rengés nem ismétlődött meg. Az anyagi kár aránylag jelentéktelen. Négy munkás megsebesült, a telefon- és táviirógoMPekóttetég helyen két megrongáló­dott. Azokon a termeteken, ahol a földlökés átvo­nult, a vonatok nagyobb késéseket szenved­tek. Newyork, jnláius 27. Ecuador állaimban a Kuiuito és Áokhati között fekvő Moyruge várost tegnap WMreugés rombolta össze. Már az első hullám iis rendkívül erős volt, ngy hogy a rengés a házak legtöbbjét beoan- lasztotta.' Az összedőlt házak romjai hatTan embert maguk alá temettek. A földrengés óriási rémületet keltett a lakos­ság között s a pánik még fokozódott,' amikor rövid időközökben vészes morajlás kísére­tében újabb lökéseket észleltek. A földrengés pusztításairól miég nem érkezett részletes jelentés, csak annyi bizonyos, hogy a földrengést a teljesen megsenimisiteít Moyruge városon kiviil Tumbillo, Nachachi és Lataitacicca városok is érzékenyen meg­sínylették. A telefon-, távíró- és vasúti összeköttetés ezekkel a városokkal teljesen megszakadt; úgy hogy az egész földrengéssujtofta terület el van vágva a külvilágtól. — Zomborban uj magyar lap indult meg. Zomfborból jelentik: Zomborban Bácskai Ma­gyar Újság d»inen uj magyar lap indult meg. *— Scotus Viator a Tátrában. Scotus Viator, aki jelenleg Jugoszláviában tartózkodik, egy<>s szlovák lapok értesülése szerint a közeli na­pokban a Tátrába érkezik. Családja már több hete a Magas Tátrában üdül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom