Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-28 / 169. (2094.) szám

mai sxáraunSs SO eEclaJ VU1* ^6S* szárn^ * VSScIraap 1929 ^ulius 28 Előfizetési ér: évente ^4 SzlovmStkÓi és rOSZinSzkÓi ellenzéki pártok 8»*rk«tő«ég r Prá ga Par^á ulica negyedévre76, havonta26Kft;külföldről ».,., . 7 * 12, 0. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 225, negyedévre 114, FCsxerficsstíő: ^ pQíltlKQl TtOpilCipjCt Felelős szerkesztői hivatal: Prága 0., Panskául 12/III. — Te­havonta 38 Kft. Egyes szám ára 1*310 Kft DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA lefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha POINCARÉBETEGSÉGÉNEK VÁLSÁGOS KÖVETKEZMÉNYEI lemondott a francia kormány A minisztereink tegnap bejelentette, hogy visszavonul, mert betegsége meggá­tolja aktivitását — Minisztertársai ma kivették vezérüket — Súlyos krízis a francia belpolitikában Hága előtt — A baloldalt elkedvetlenítette a kamara bezárása — Briand a dezignálf minisztereinek — («p.) Prága, juhos 27. Aki lisim-etri Poincaré hajthatatlan energiáját Neon utoleő sorban a -vita alkalmával elmen­Őszinte sző ai ifjúsági ügyről Ma: GYŐRT DEZSŐ H. -rf . Az ifjúsági mozgalom utján az első bot­ránykő az irodalmi kérdés volt. A többit az­tán ideg a haladó ifjúság jószándéku, de nem mfíirndüg 'teljesen áfigomdoíBt kezdeményezésed ős főleg eranek a tábornak egyéni, de nem imndenbecx ezememcséB frazeológiája szolgál- itaétá. Tavaly nyáron Gomíbaszőg jelentette volt a mindkét félé megértést és nyugalmat jelentő s a mozgalomnak is csak a javát szol­gáló egészséges állomást. Igaz, hogy megvi­tatás alá kerültek egyes pontok, amikben a felnőttek és a fiatalság egy részének nézete nem mindenben fedhette egymást, de egyrészt megvett a közös akarod a kérdések megvöa- tásfae, nsSsrésat ezek a megbeszélések re­ményt nynjtottafc arra, hogy neon az eükűlö- nűJért, de a nézetek tisztázását lógják ered- •ményezhedstí. Sajnálatos, hogy a fejlődés ez évben sokban ellentétes citna kanyarodott , ..-iá* <É03ö$t tél és tavasz szódban komoly eltcdód&foAoBd m 0 hsftyzet eftmérgweedéoőt okoz (A. ÁM «agé«E foíyamert tanáthetese aon fér ffeto • dkk teevb&tm, ttt csak ■ hántás M- nyögés érteUbstem a naá hegyset ahspflfin. Ez prtMd megfogaSfaMoáiftap agy hangáik, hogy az ts Sájtsségl csoport, amely körűi a vihar kítOrt, ktaáfik-e a magyar munka egy­ségéből vagy sem, Sietve hogy éndefce-e a magyar mudkáawafc. hogy egek fcferóljamak vagy sem, Szerintem enne « kérttésr© ástak egy hatá­rozott nem, tehet « letetet Sem az ifjúság­nak nem lefest sem szándéka, setm érdeke, hogy igy vagy amúgy de Mkapcsolódjék a magyar munkáiból b hamotokegyeoeSt szem- befceriö$Btt a társadalommal: hisz ez teendő raraaik&tare. De a magyar társadalomnak sem letoeí érdeke, hogy az az Hja gárda, mély a máig a szarosán vett egyesületi életen kí­vüli ikezdeményezeít és végzett tíláikmunka kilencvenöt ezásalékált jelentette, MhnIIjan, a szitán, (melyen a magyar munkát rostálják. A közős ©arsfeapcsdaitok erősebbek kell hogy legyenek minden taktikai és résdeí fÖMogás- nál e minden esetleg könnyön túlméretez­hető elvi efientétaéL A felnőttek sorain Ifiéiül a vezetők nagy­része a higgadt és várakozó megértés állás­pont járói akarja szolgálni a fejlődést A má­sik kis rész viszont a merev kritika, a ki- méletien félneszoritás és az elszigetelés Boem- nus kardiját veti a mérleg serpenyőjébe. Igaz ugyan, hogy ennék a kisebb csoportnak sok agitáciőra alkalmas ziccert hagy egyes tempe­ramentumos ifjú. veszélyesen jóhiszemű e könnyen kihasználható idealizmusa, harci heve és zavaros frazeológiája s ezeket a zic- oerket könnyű az egész haladó ifjúság ellen a temegyerekeskedés bizonyítására megját­szani — Van azonban egy jelenleg sokat em­legetett pontja az ifjúsági mozgalomnak, illet­ve vezetőik egy részének te és emellett nem tudok szótlanul tovább menni: széliében­hosszában vádak hangzanak el, amelyek be­igazolódás esetén ma a szlovenszkói magyar­ság közéleti porondjáról egyszerűen. lefújnák azokat, akik ellen beigazolódnak. Az a tény, hogy ilyen vádak egyáltalán föhnerüllhették, már olyan stdyoe és beteg állapotra vall, hogy az ügynek minden (ba­rátija, épp az ügy iránti szemeteiből, csak kö­vetelheti a gyors tieztulsrt és a sürgős tisz­títást. A tisztulási folyamat megindítása sze­rintem érdeke a társadalom vezetőinek is, de érdeke az ifjúságinak te. Az egyes Ifjúsági PHpmtok Jrttett mérkőzés Ai « MŰM tat­ég szívósságát, egyetlen pillanatig sem kétel- kedhetik abban, hogy a francia miniszterel­nök tényleg súlyosan megrendült egészségi állapotára való tekintettel mondott le felelős­ségteljes állásáról. Betegsége neon politikai természetű, mert harcos szelleme aligha hát­rált volna meg a továbbá munkák elől most, amikor a legnehezebben már tud van. Negy­ven évi parlamenti működésének kétségtele­nül egyik legsúlyosabb vitája volt a tegnap este 'befejeződött ratifikációs harc és kevés p-ly pyrhnsd győzelmet aratott unég a francia minisztemJiQiök, urduit tegnap. A hmx&m. m dhr é* a ha&M^ia nsegsaBaraftCt, fte Peiaearé egéaeaége «ótmore»oíódott. cok magában véve még nem hiba: Ilyen <Kf- ferenxMbődás elől nem te lehet elzárkózni. Ez a harc azonban maradjon meg szellemi téren és ne fajuljon él a személyes gyűlöle­tek, a kizárások és a kontea-alakcüásók egész­ségtelen (rendszerévé, mert tódkor félő, hogy az a felfogás fog eluralkodni a kooperáció le­hetősége helyett, amelyiknek már az eJJem- eég holtteste te jószága. Ilyesmit a mi viszo­nyaink között nem engedhetünk meg ma­gnóknak. A fiatalságnak minden felfogáson és ellentéten teKH van nem te egy, de három közös találkozási pontja: a magyar gondoláit, a kisebbségi sonsközösség és a diákéndefcvé- delem. Az ifjúsági mozgalom egyik oldalának be kell látnia, hogy aki kevesebb munkát vé­gez, az kevesebb hibáit te csinál, de azt is, hogyha Mussolini jogos megvetéssel tudta odakááltani az olasz tömegnek, hogy a „semo romárai e tanító Ibasta": rómaiak vagyunk és ez elég! — nem elég, mert ez csak kiindu­lási alap lehet és erre munkát kell fölépí­teni — akkor a sokkal rosszabb erőviszo­nyok közt élő magyar kisebbség fiataljai eem elégedhetnek meg azzal, hogy jó magyarok vagyunk és ennek a hangoztatása elegendő. Magyar érdek, hogy itt minden magyar fej és. minden magyar kar dolgozzék. Szükség van a teremtő és megtartó munkára, mert ex mihálo niháiL Ma ezer magyar főiskolásból vagy ötven dolgozik az egyik szélen s tán ugyanennyi sem a másik szélen. Hol a többi kilencszáz munkája? S erre nem lehet az a felelet, hogy a tanulmány minden időt el­vesz, mert statisztikailag kimutatható, hogy éipp a szellemi mérkőzésekben s egyéb mun­kákban is résztvevő csoportok tagjai mutat­ják föl tanulmányi téren te a relatíve jobb előmenetelt, ügy látszik, a munkának csak edző hatása van rájuk. Az a kifogás pedig, hogy a neon egyesületi diákmunka idáig egy­oldalú, csak azt jelenti, hogy nem kevesebb, de több munkáira van szükség s azt, hogy ezt a munkát eddig úgyszólván kizárólag csak az egyik oldal csinálta. — A másik oldalra még vissza fogok térni, de már itt kijelenthetem, hogy félreért az, aki azt hiszi, hogy a szürke eluniformízálás a célom. Tagadom. Az élet a haladás és a megőrzés örök eredője. A szi­várvány is azért szivárvány, mert minden szi­lé a napsugáré ugyan, de mégis hét színe 1S». 1 datt háromnapos beszéd, a parlamentarizmus egyik rekordteljesitményeu volt a végső ke­gyelemdöfés, amely a miniszterelnököt lete- ritette. Beavatottak jól tudták, hogy hetekig ,két fronton küzdött a nagy államférfin: a parlamentben az ellenzékkel, önmagában a (betegség csirájával. A (belső harcot nem adta föl, csak amikor a külsőt megnyerte s hogy most visszavonult, annak mélyentekvő egész­ségi okai lehetnek. Tegnap a francia kamara végleg elhatároz­ta, hogy ratifikálja a Beranger-féie amerikai adósságrendezési szerződést és az angol szer­ződést is magáévá teszi. Ugyanakkor' a ka­nnára befejezte nyári., ölésszckátf urílywt %ra- dtekxnáilsan a jaftus 144 nemaetl ünnepen A felnőtteknek xx a kte, de e téren erősen aktív csoportja, mely Alapy Gyula dr. körül csoportosul s mely legerősebben támadta az ifjúságot az ellentétek kiélezéséért s ibulerős hangon és módon igyekezett megtenni eakk- hnzásaát, szerintem épp az ellentétek kiéle­ződéséit, a táborok eltolódását s az ifjúság el­távolodását segítettel elő. Nem helyezkedtek annak az általak is nagyrabecsült Tisza István mák felfogására, hogy, „nem baj, ha a fiatal­ember nagyon ellenzéki, mert csak azokból lesz jő kormányzó elem, akik Ifjúkorukban harcos és heves ellenzékiek voltak. “ Ennek a csoportnak a fölfogása, mint minden egyéni fölfogás, tiszteletreméltó lehet, de nem mondhatnám, hogy szerencsés lenne, meri aiki szelet vet, vihart arat, igazságát nem hogy megdöntötte volna, de ép beigazolta. — Ter­mészetes azonban, hogy épp igy nem helyes­lem az ifjúság egyeseinél sem azt a primi­tív és veszélyes fölfogást, mely iksz és ip- szílon támadása miatt $ magyar társadalom e©en fujja meg a kürtői Az ifjúság már a közélet sorompóit döngeti. Annak azonban, aiki idekészül közüliünk, fel kell vérteződmie a kritikára is s tudnia kell, hogy az általá­nosítás rosszabb mint a bűn: ostobaság. — Egyes magyar emberek ütleg&iéri egy ma­gyar ember sem emelheti föl kezét a ma­gyarságra: mely eszményként él a lelkében. De jó kopó is a végén szorít: én is a vé­gére hagytam mondanivalóm azon részét, mely az ifjúság leghaladóbb csoportjának szól: sajnos, vádakról kell szólanám, melyek nekem, akit esztendők munkája fűz az ifjúsá­gi munkához és a fiukhoz, személysaerint is fájnak. Vádak elől gyávaság volna homokba dugni a tejeket. Nem vagyok hivatott « fele­letre. Másoké a felelet joga. Osak a magam nézetét mondhatom meg: s ez az, hogy — ne­vezzük itt is nevén a gyermeket — a Sarló, ennek tagjai és ezek szándéka, hogy Sha- kespeatne-rel szóljak „jobb a hírénél." Én magam nem hiszem, hogy ezek a fiúik, aki­ket jó néhány évvel ezelőtt arról kellett le­beszélnem, hogy munka-fanatizmusuk sugal­latára tízesztendős szüzességi fogadalmat ne tegyenek, akik szegényen és kopottan — ma iá szegényen és kopottan — önként tették ki magúkat munkájúidnál a kritikának, 8 akik a kié egyéni érdekeken telűlemelkediő poron­don keresték reália életérzésükre büszkén, szoktak befejezni s csupán a legnagyobb szük­ség idején, (mint, most, tolnak ki e napon túlra. Az európai államférfiak közben elhatá­rozták, hogy az augusztus 6-án kezdődő nem­zetközi jóvátétel! konferenciát Hágában tart­ják meg. A nagy belpolitikai idény után a francia nemzet megnehezült körülmények között a napokban újabb külpolitikai fronton kénytelen fölvenni a harcot ellenlábasaival s a Hágában megkezdődő viaskodás francia szempontból talán súlyosabb lesz, mint bárki gondolná. Poincaré érezte a megin­duló küzdelem veszedelmes voltát és ön­maga akart Hágába utazni. A Qttaá <f Qrsay-ét néhány nap előtt ifoelle- métten csalódás érte: a háború óta e&fcz&r a magyar jövő megváltó igéit és a magyar megújhodás lehetőségét, hogy ezek megta­gadták volna magukat, eltértek volna a ma­gyar gondolattól, (be hagyták fogni magukat idegen érdekek szekerébe s hogy kormány­pénzekéit fogadtak volna el. Hogy a harc he­vében, a munkaláziban, jószándéku, de karín tfkáüan tempóval gtkszereket csináltak, ko­moly fóLreértésekre adtak komoly alapot, art a jelek mutatják. S az is igaz, hogy a reális élet véires vágtájában a jószándékkal magá­val a pokoliba vezető ut is lehet kikövezve. De sokban tán csak a frazeológiájuk a hibás. Igaz, hogy könnyebb a követ köszörülni, mint a szót. De ezzel szemben az is igaz, hogy csak az örök, ami egyszerű. A kérdés AcMHee-pontjálhoz szorosan hozzátartozik az e téren szükséges tisztánlátás, mely a tisz­tulás előfeltétele. — Az ifjúsághoz való vi­szonyom megengedi nekem azt, hogy arra szólítsam tel a Sarlósokat, hogy vegyék tudo­másul a vádakat s adják meg ők lelkiismere­tűk parancsa szerint az egyedül kompetens feleletet: igaz-e az hogy nem vallják ma már art az elvet, mely mindem magyar kisebb­ségi diákot testvérként képes összekapcsol­ni a kisebbségi magyar diák érdekvédelmi szervben? Igaz-e az, hogy ki akarnak kapcso­lódni a magyar munka egységéből? igaz-e az, hogy letértek a magyar gondolat útjáról s a marxista oeztályharc álláspontjára helyezked­nek? és igaz-e az, hogy a kisebbségi magyar életküzdelembeu meg nem engedhető anyagi' forrásokat használnak? Feleljetek, fiuk, az igazság és a lelki isme­retetek szerint. Ha nem igazak a vádak, ne tűrjetek magatokon foltot és ne hagyjátok a becsületeteket. Ha meg .igazak, akkor szembe fordulunk egymással, de akkor vállaljátok cselekedeteitek következményeit. A felelet ■szükséges, mert igazságtalanság az audiatuT et altéra paire elvét negligálni. És a ti beszé­detek legyen ugy-ugy, nem-nem. Az őszinte szóhoz azonban még hozzá tarto­zik annak a hitnek újbóli meglobogtatása is, amely hisz abban, hogy túl harcokon és túl tévedéseken minden tiszta erkölcsű magyar szándék egybetorbafik a századoknak is nya­kán ülő célban: hiszen az emberis égben a magyarság is egy olyan végtelen, amiben minden párhuzamos egyszer összetalálkozik. L..X- H—JL-JSI

Next

/
Oldalképek
Tartalom