Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-28 / 169. (2094.) szám

Kina és Oroszország között megkezdődtek a közvetlen tárgyalások I konfliktus teljes likvidálása felé - Véres kommunista tüntetések Sanghajban - Rnémetek is részt vesznek a nagy békítési akcióban törtőrtt meg, hogy a párisi külügyi hivatal ■egyik nyomatékos pro pozíciója simán megbu­kott és a német álláspont diadalmaskodott. A konferenciát nem Parisban és nem Brüsszel­ben tartják meg, hanem semleges helyen, ott ahol a népszövetség frankofil atmoszférája nem támogatja a párisi kormány kiküldöttéit s ott, ahol az angol munlcáskormány teljes erejével megkezdheti a háború következmé­nyeinek likvidálására irányuló munkáját Poincaré érezte, hogy a talaj kezd kicsúszni a francia külpolitika alól s hiába ellenáll­hatatlan erejű szónok Briand, koncessziók­ra hajló fejével képtelen lesz érvényt sze­rezni a francia álláspontnak. Ilyen körül­mények között Hágába a régi, hajthatatlan, háborús Poincaré ment volna el, aki tör­hetetlen energiával képviselte volna hazá­jának érdekeit. Talán jobb, hogy nem így történt. Poincaré az utóbbi években tapasztalt változás éltemén© is túl reakciós államférfin ahhoz, hogy a wé- ímet-angol kibékülés szentemével együtt ha­ladjon. Jobb, ha a teljes felelősség Briand kezében van, aki otthon szabadon hajladozva bal felé és jobb Mié, kívül biztosabban nyújt­hat baráti jobbot MacDonaldnak és Stnese- mannak, mint bárki más. A legújabb jelen­tések szerint a Young-tervezet sorsa koránt­sem biztos. Az angol mnnkáskormány nincs megelé­gedve & német annuitások felosztásának kvótájával s as a vélemény, hogy a párisi szakértőkonferencián elhatározott reduk­ciók oroszlánrészét ő viseli, míg a többi nemzet érdekeit alig tángálták. Ez igazság­talan s Snowden épp tegnap jelentette be az alsóházban, hogy az igazságtalan felosz­tás ellen Hágában küzdeni fog. Hágában tehát heves összecsapásokra kerül sor s el­sősorban a franciák kerülnek a németek ás as angolok kereszttüzébe. Poincaré, aki tölgyfa volt, kettétörött volna ebben a nagy viharban, Briand, aki nádszál, tufán elviseli. Külpolitikai szempontból hatá­rozottan előnyős, hogy Poincaré kénytelen otthon maradni e Berlinben bizonyára Őröl­nek ennek a hírnek, de Franciaország snern- pontjá'ból nagy hátrány, hogy legszívósabb ál­lamférfiét a váratlanul jött betegség tétlen­ségre kárhoztatja a közeli hetek döntő jelen­tőségű eseményei előtt Poincaré egyénisége A francia lapok saerfart Poincaré volóerijnö lég végleg beesőt mond a politikai pályának. Ha ez igaz, a modern francia parlamentariz­mus egyik legnagyobb alakja, a francia nem­zet legnagyobb sikert elért politikusa, a vi­lágháború előkészítője és megnyerője s a francia frank megmentő}© tűnik el a porond­ról. A nagy loíharingiai, mint Poincarét ne­vezni szokták, nem tartozik a ragyogó és fűl­ni ináns francia államférfiak megszokott so­rába. Ebben a tekintetben a délfrancia Briand, Poincaré vetélyfársa, akivel sokat harcolt életében, de akivel karriérje legújab­ban párhuzamosan futott a politikai égen a francia nép nagy örömére, messze felülmúlja. Poincaré tipikuson északi ember: hideg, színtelen, nyugodt, de szívós, ravasz és megingathatatlan. Az a szerencséje, hogy egyetlen politikai doktrinához sem ragaszkodik, ámbár ebben követi a francia politikusok többségét. Mig Briand tüneményes utat futott meg a francia szocializmustól a jobboldalig, addig Poincaré a legújabb években lelkiismeretfurdalás nél­kül jutott a legkimondottabb reakció frontjá­ról a németbarátság frontjára. Sem Briand-f, sem Poincarét nem az anyagi vagy hatalmi érvényesülés, hanem a meggyőződés vezette át egyik oldalról a másikra. A lemondott francia miniszterelnök, aki & háború előtt több mint egy évtizedet a hár ború előkészítésére fordított s a németség legádázabb ellenségének számított, a Ruhr- megszállás csődötmondott politikája után a helyzet kitűnő megismerésével jóformán máról-holnapra megváltoztatta addigi poli­tikáját és a szélsőséges jobboldal helyett a középpártokkal, majd pedig a balpártokkal kormányzott a palais Bourbonban. Érdekes pálfordulásának illusztrálására csak egy epizódot ragadunk ki múltjából. Tegnap a francia kamara az ő akaratából és az ő rá­beszélésére ratifikálta az adósságrandoző szer­ződéseket, holott évekkel ezelőtt Poincrévolt az, aki a legádázabb kampányt viselte a há­borús adósságok ellen. Akkor bűnnek mond­ta e pénzek visszafizetését, ma minden ener­giáját latba veti, hegy a más véleményen le­vő kamarát megnyerje a ratifikálásnak. így tudott Poincaré a helyzethez idomulni s bizo­nyára ez volt a titka örökös érvényesülésé­nek is. Letűnése nagy űrt hagy hátra a fran­cia politikában s kétséges, vájjon Briand egyedül meg tudja-e oldani nemzete súlyos problémáit, viszont azonban épp úgy kétsé­Moszkva, julius 27. Egy vladivoeztoki Je­lentés szerint az oroszok és a kínaiak ha­marosan kedvező platformot találnak a köz­vetlen tárgyalások megindítására. Egyes jelentések szerint illetékes mandzsuriai té­nyezők hajlandók a konfliktust barás tágíts eszmecserével kiküszöbölni. Mukdenben lé­péseket tettek arra, hogy a mandzsuriai kormánykörök békés elhatározásáról a moszkvai kormányt is értesítsék. Ugyanakkor az United Press is megnyug­tató jelentést kapott Ázsiából. A dél mami - muriéi vasúttársaság értesítést kapott ar­ról, hogy a kínai kormány Oangcsinghuit, a keletkinai vasút kerületének kormányzó­ját arra utasította, hogy kerülje el az oro­szokkal való torzsalkodást és szüntesse be a további katonai előkészületeket. Charbin- ból nem szállítanak többé csapatokot a ha­tárra. Állítólag az oroszok is beszüntették az előkészületeket és minden jel arra mu­tat, hogy a közvetlen tárgyalások hamaro­san megindulnak. Mefnikov orosz főkonzul Kirin tartomány kínai kormányzójával együtt visszatér Ctíiarbinba, a kínaiak és az oroszok hajlandók a közvetlen tárgyalá­sokat megkezdeni, de az oroszok azt kíván­jál:, hogy a tulajdoképpeni tárgyalások megkezdése előtt a kínaiak állitsák vissza, legalább ideiglenesen, a keletkinai vasút status quo-ját. A jelen pillanatban ez az orosz követelés az egyetlen nehézség, de ezt is sikerülni fog kiküszöbölni. fiz első kedvezfi jelentés A Times mukdeui levelezője szerint Ki­rin kínai kormányzója és Mellűkor ebarbi- ni orosz konzul között Csangesunban meg­kezdődtek a közvetlen tárgyalások. Az esz­mecsere részletéről egyelőre nem érkezett jelentés. Beavatottak szerint a kínai kor mány bizottságot küld ki a maiidzsnriof orosz kérdéskomplexum megvizsgálására. Utcai harcok Shanghaiban London, julius 27. Shanghaiban tegnap ai kommunisták tüntéiése alkalmával véTea összeütközésre került a sor a rendőrség és a tüntetők között. A rendőrök kénytelenek voltak fegyverüket használni. Számos röp- iratot, melynek éle a kuomintang ellen irá­nyult, elkoboztak. A németek a békéért London, julius 27. A Reutér-ügynökség wa­shingtoni jelentés szerint Németország diplo­máciai ügyvivője közölte az Egyesült. Álla­mok kormányával, hogy minden rendelkezé­sére áll erővel résztvesz az orosz—kínai kon­fliktus békés elintézését célzó nemzetközi ak- ! cióban. ges, hogy Poincaré Briand nélkül meg tud­ta-e volna oldani őket­A lemondás Páris, julius 27. Miután Barthon és Briand missziója a beteg Poincarénál nem járt eredménnyel g a miniszterelnök kitartott elhatározása mellett, a kormány ma dél­előtt szintén elhatározta, hegy benyújtja le­mondását Doumergue köztársasági elnök­nek. Barthon igazságügyminiszter ma dél­előtt félóra hosszat Poincarénál tartózko­dott, majd a köztársasági elnökhöz ment, és beadta az j>sszkormány lemondását. A szenzációk napja Páris, julius 27. A tegnapi nap újból a po­litikai meglepetések négy napja volt Párás­ban. A parlament as eeti órákig nyugodtan tár­gyalt, de alig fejezte be a ratifikációé vitát s alig folytak le az utolsó szavazások, melyek mind kis, de biztos többségei hoztak a kor­mány számára, amikor félhétkor, a szenátus utolsó szavazásának kihirdetése után Barthou igiazságügyminiszter váratlanul megjelent a tribünön és as elképedt kamara előtt felol­vasta a nyári azaaszáó hozásáról szóló dekré­tumot Es a hirtelen seótidUdéw váratfanul érte a képviselőket A nagy vitát ugyan befejezték és a kor­mány győzött, de a legtöbb ellenzéki kép­viselő teljes joggal úgy vélte, hogy bizonyos hátrálékos kérdések elintézése céljából a ka­mara még együtt marad b csak a legfonto- sab dolgok letárgyalása után, augusztus első napjaiban megy szabadságra. Barthou beje­lentése tehát általános megdöbbenést keltett és a képviselők, különösen a radikálisok nyomban hozzáláttak, hogy megtanácskozzák a teendőket. Alig ocsúdtak föl a képviselők az első meg­lepetésből, máris újabb és nagyobb megle­petés érte őket. A* esti órákban hivatalos kommüniké jelent meg, amelyben Poincaré miniszterelnök bejelenti, hogy lemond, mert súlyos betegsége több hónapra munka­képtelenné teszi. A kormány tagjai a kül­ügyminisztérium palotájában este tíz óra­kor tanácskozásra gyűltek össze és fölkér­ték Barthou és Briand minisztereket, hogy másnap reggel igyekezzenek Poincarét el­téríteni szándékától. A jólinformáltak rögtön tudták, hogy a kísér­let meddő marad, mert a miniszterelnök nem szokott alapos megfontolás nélkül határozni. Ha elhatározta, hogy visszavonul, betegsége bizonyára olyan, hogy lehetetlenné teszi szá­mára a maradást. A drámai dialógus Franciaország a hágai nemzetközi jőváté- teli konferencia előestéjén akut politikai krí­zisbe került. Az elmúlt napokban bizonyos körök hiába igyekeztek Poincaré betegségét jelentéktelen­nek feltühtetni, a közvélemény már sejtette, hogy a betegség veszedelmes, és súlyos mű­tétre lesz szükség. Két-három hónapon belül a lemondott miniszterelnök nem vehet részt a politikai életben. A kormány tagjai megkí­sérelték, hogy a beteg premier válláról leve­gyék a munka terhét, de Poincaré nem olyan ember, hogy mással végeztesse kötelességét. Betegségének logikus konzekvenciája a lemondás. Ez a lemondás, amely hároméves nehéz és eredményes munka után következett be, ter­mészetesen általános megdöbbenést keltett még az ellenzéki pártok körében is, ahol ed­dig mindig hevesen támadták a miniszterel­nököt Tardieu belügyminiszter tegnap este a következő nyilatkozatot tette: — Van valami tragikus ebben az esemény­ben — mondotta. — Poincaré három év alatt rendbehozta Franciaország pénzügyeit, a leg­ádázabb küzdelmekben vett részt és most, amikor végre győzött, a betegség őt győzi le. A sors néha tényleg igazságtalan. Briand és Barthou ma reggel ismételten megkísérelték, hogy Poincarét visszatartsák. Jólinformált körök szerint Briand össze­szedte minden ékesszólását, hogy meggyőz­ze a beteget: — A kamara vakációzik, a nemzetköd jóvátételi konferencia programját a minisz­tertanács egyhangúan megállapította, —* mondotta. — Valamennyi miniszteri tárca jó kezekben van, semmi sem gátolhatja te­hát önt, miniszterelnök ur, hogy pihenjen, mig mi ön helyett is dolgozni fogunk. A parlament őszi ülésszakának megkezdéséig helyreáll egészsége és ismét teljes erővá kapcsolódhatik bele a munkába. Poincaré, aki, mint ismeretes, táreanób kuli miniszterelnök és az államügyek leg­felsőbb vezetésén és az eJszászlotharingial ügyeken kívül szakügyekkel nem kell fog­lalkoznia, fáradt mosollyal rázta fejét: — Az én temperamentumom nem olyan* — mondotta, — hogy miniszterelnöki mi* nőségben aktivitás nélkül figyelni tudja 4 küszöbönálló konferencia munkáit. Állóan dóan nyugtalankodnék, a felelősségérzet kJ* , nozna, holott abszolnt nyugalomra van saftln , 'ségem. Beteg vagyok, de egészséges akarok i lenni s tudom, mire van szükségem. Ki kel! kapcsolódnom a dolgokból. Azt hiszem, senki sem tagadhatja meg tőlem, hogy magamra gondoljak. Elvégre az életemről van szó! Briand nehézségei Poincaré lemondását tehát végérvényes­nek kell tekinteni. Két lehetőség volt: vagy lemond a kabinet, vagy Briand veszi át a je­lenlegi kormány vezetését. Az előbbi követ­kezett be, de még igy sínes más lehetőség, minthogy Briand álljon az államügyek élére. Az ő egészsége sem áll erős lábon, de a je­len pillanatban más ember nincs. Nyolc nappal ezelőtt, amikor Poicaré meglá­togatta Doumerguet, Briand-t ajánlotta utód­jának. A. ma reggeli lapok, a jobboldaliak és a baloldaliak egyaránt, csak Briandról be­szélnek, mert ő az egyetlen államférfim aki elegendő presztízzsel indulhat Hágába. Briand Locarno és Genf embere, az Európai Egye­sült Államok gondolatának előharcosa, ugyanolyan tekintéllyel .rendelkezik, mint Poincaré, Franciaország nagy nemzeti hé­rosza. A személyi kérdés tehát nem kompli­kált, de a kabinet többségét nehezebb lesz biztosítaná. Ebben a tekintetben is megtörténtek a leg­fontosabb előmunkálatok s bizonyosra ve­hető, hogy Marin szélsőséges csoportjának \ kiválásával a középpártok bevonásának út­jában nincsen akadály. A radikálisok meg­nyerés© a igy a régi nemzeti koncentráció helyreállítása nehéz dolog lesz, de Briand- nak inkább sikerülhet, mint Poinenrénak. Tardieu belügyminiszter és Barthou igaz­Közismert tény. hogy Schmidthauer ■ceíerfiviae* Európa legtartalmasabb keserüviz-forrása s mint Ilyen egyedüli a maga lsemében. Gyomor- és béltisztitó hatása páratlan. Rendszeres adag éhgyomorra fél ivó pohárral, sok esetben elegendő már néhány evő kanállal js Forrás-ismertető és gyógyjavalat minden palackhoz r,.ellékelve. ságügyminiszter az utóbbi időben agresswlr kominunistaellcnes politikát folytatott, esni kétségtelenül bizonyos animozitást keltett baloldali körökben, de az ellentéteket néni lesz nehéz elsimítani. Csak a parlament tegnapi elsietett bezárása volt nagy b*ó meri elkedvetlenítette a baloldali pártokat A radikálisok különben ma délelőtt ülést tartottak s állást foglaltak a parlament el­sietett szabadságraküldése ellen, de Poicarő és a kormány váratlan lemondásának kin votkeztében nem foganatosították azokat 4 tulnyers rendszabályokat, melyeket terve* tek. A helyzet, főleg a baloldal tegnapról datálódó haragja miatt, nehéz, de nem r©-> meny télén. Az Ere Nouvell© és a Populaiire ma reggel hevesen a kormány ellen foglaltak állást, tik lakoznak a fasiszta diktatúra ellen, s meghall­gatásukat követelik. Ilyen körülmények kö­zött nem biztos, vájjon a mai kormány jelen­legi összeáll! tásáiban .megmaradt-e. Briand lesz az uj miniszterelnök, de kabinetjét való­színűleg kénytelen lesz rekonstruálni. Ulitzot it hónapra ítélték Kattowitz, julius 27. Az Ulitz-pörben a kattowitzi bíróság tegnap a következő Íté­letet hozta: Ulitzot bűnösnek mondták ki abban, hogy elősegítette Bialucha lengyel katonaszökevény szökését. A bíróság ezért öt hónapi fegyházzal bünteti. A hatheti vizs­gálati fogságot beszámítják, ezenkívül Ulitz büntetését két évre felfüggesztik. A bíróság enyhítő körülménynek tudta be, hogy Ulitz tettét nem saját előnyére, hanem fiútestvé­re iránti szerétéiből követte el­Mint ismeretes, Ulitz a lengyelországi pé- met kisebbség vezére. Működése régóta sze­met szúrt a lengyeleknek, akik mindent el­követtek, hogy ártalmatlanná tegyék. Azzal vádolták, hogy katonaszöktetéssel foglalko­zik és börtönbe vetették. A feltűnően enyhe ítélet azt bizonyltja, hogy csak a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült Ulitzot bűnösnek talál­ni. A német lapok szerint az ilélei nem any- nyira Ulitz személye, mint inkább a lengyel- országi német kisebbség ellen irányul. j 2 <1^*AÜIIÍ^ 1929 julius 28, raacfawmy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom