Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-25 / 166. (2091.) szám
7 *92$ jgfaus 25, csütörtök 'PIOTM-MAGfeR-HnOJSP A rnafrvrfpnX/l/'önÓCTAl/' I A K^PES HÉT szenzációs amatörfénykép * 1 CiLV_/1 ICI ■ Jr r\C[JCo^.Gr\. pályázatot hirdet mostani számában. Nagyértékil dijak! —— Mindenkinek pályázni kell! Nyolcszázéves művészi kuliura kincsei a tátraaljai kiállításon A tátraaljai kiállítás nemrégen bezárult és erkölcsi mérlege olyan aktivét mutat fel, melyre méltán lehet büszke a Szepesség lakossága. Nyolc évszázad kulturális életének, fejlődésének és eredményeinek pompásnál-pompásabb dokumentumai sorakoztak fel dús választékban és ízléses rendezésben. A kiállítás olyannyira bővelkedett a tanulságos, páratlan művészi és kortörténeti becsű látnivalókban, hogy megérdemli a legintenzivebb iérdeklődést. Helyénvaló mégegyszer visszatérni a látottakra, melyek beszédesen bizonyítják, hogy a kultúra, a. szépért-jóért való lelkesedés, az eszményekért való áldoznitudás milyen magas színvonalon mozgott nyolc évszázad óta a Szepességen. A holt kőből, fémből, szőttesből eleven kultur- histórla beszél. A tátraaljai kiállítás külön osztályában, az iglói apácakolostor róm. kát. polgári iskolájának helyiségeiben állították ki választékos gonddal ée ízléssel a letűnt évszázadok művészi emlékeit, melyek egyképpen tökéletes inkarnádói a román stílus, a gótika, a barokk, a rokokó szellemének és formanyelvének. A Szepesség középkori kultrájának emléke az a közel kétszáz templom, melyek nagy része XIV.— XV. században épült. A gótika fénykoráról regélnek ezek az építészeti emlékek, arról a gótikáról, amely csodálatos tisztaságban és csiszoltság- ban jelenik meg a Szepesség egyházmüvészeti kultúrájának iparművészeti és ötvös-ágában. A régi festmények, szobrok, hímzett miseruhák és ötvösremekek minden írott dokumentumnál hivebben tükrözik a Szepesség akkori életét, gondolatvilágát, vágyait, törekvéseit. Mutatják, hogy a művészet már ákkor lételeme, primér lelki szükséglete volt a Szepesség lakóinak s hogy a nagyszámú mecénás áldozatkészsége a véső, az ecset, az iparművészet számtalan mesterét segítette hozzá tehetségük kibontakozásához. Magasrendü harmóniává volt hangolva ez az élet, melynek emlékei most szemünk elé idézték a letűnt századok életét. A tizennegyedik század ötvösművészetének reprezentatív darabjai a Sienából Iglóra származott Gallikus Miklós alkotásai. Az 1340-ben készült ereklye tartó-feszület román stílben van tartva. A mester kezei alól került ki a szalóki kehely, a körtvélyesi ciborium és a bélai oltárkereszt is. A lőcsei pro vi diáié edény a tiszta - gót stílust érzékelteti épp úgy. mint a leprások kápolna ci- boriuma, a szepessógi pásztorbot és az oltárkeresztek egyrésse. Az iglói, felkai és lublói monstrancia a tizenhatodik századbeli gótikát képviseli és számos kisebb utfelmutatő mintájául szolgál. Különösen figyelemreméltóak a tizenhetedik századból származó rokokó stílusban tartott urva- csora-kehely, a késmárki és lőcsej., templom ostyatartói, áldozókelyhei, kupái, s a poprádi kehely. A tizennyolcadik századot javarészt ezüst sodronyos zornáoé díszítésű ötvösművek jelenítik meg, a késmárki és lőcsei ágostai evangélikus egyházak kincsei, amelyek túlnyomórészt ismeretlen lőcsei és késmárki ötvösök munkái. 1729-ben tűnt fel Lőcsén a kassai származású Szilassy János ötvösmester, aki a pompás műremekek egész légiójával gyarapította a Szepesség művészi kincseit. Alkotásaiban dominál a barokk. Találunk köztük festett medaillonokkal fedett monstranciákaf, kelyheket, feszületeket. Képeit fehér alapon lehelletszerü finomsággal, virágos árnyalatú színekkel festette. Az ő idejében fénykorát élte a szepességi ötvösség, amely halála után hanyatlásnak indult és a tizenkilencedik században teljesen megszűnt. A kiállításon szereplő szobrászati müvek lég-, kiválóbbja a Lőcsei Pál alkotása: egy kis szárnyasoltár, amely az iglóhutai uj templom tulajdona lesz. Még csak a misemondóruhákra emlékeztetünk, amelyek a XV.—XVII. századból származnak és amelyeknek finom anyaga és gazdag díszítése az akkori buzgó polgárnők és főúri kezek Ízlését dicsérik. A tátraaljai kiállítás nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem tanít és buzdít. Emlékeztet a múltra és utat mutat a jövő felé. — Hogy les* a sémimből elefánt Besztercebányai tudósítónk írja: A besztercebányai Alsó- uoca egyik házában kiadó szoba van, amelyből nemrég költözött ki a bérlője. A bútorozott szobát e napokban megtekintette egy csehszlovák nernl- zetiségü férfiú, akit a főbérlő felesége igen előzékenyen fogadott. Az asszony megmutatta az egész lakást, még a konyhába is kivitte a lakó- jelöltet. De alig hogy a konyhába léptek, az idegen ur felszisszent, mintha vipera csípte volna meg. A íalonfüggő kézimunka díszre mutatott és szigorúan ráparancsolt az asszonyra, hogy a hímzett magyar jelmondatot fordítsa le. Az asszony nem volt hajlandó fordítói munkára vállalkozni, mire az idegen eltávozott és feljelentést tett a család ellen a csend őrségen. Feljelentésében közölte, hogy a konyhában a detronizált Habsburg egyik uralkodójának képével izgatnak a köztársaság ellen. A csendőrség megindította a nyomoEgy őrüti kőműves borzalmas vérengzése a pozsonyi Séeinsaíz-dülőben Baltával agyonverte lahásadóját, Brezina Józsei pósiaszotgát — A kőművest üldözési mániája hajtotta gyilkosságba — Pozsony, július 24. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap este tiz óra tájban a pozsonyi Steinsatz-dülőben egy kőműves minden ok nélkül három baltacsapással halálra sebezte Brezina József postaszolgát, akit a mentők súlyos állapotban szállítottak be az állami kórház sebészeti osztályára. A borzalmas esetről a következőiket sikerült megtudnunk: Brezina József harmincnyolc esztendős postaszolga, mint minden este, úgy tegnap is tíz óra tájban lefekvés előtt házának kapuja előtt ült a lépcsőn. Ugyanekkor a ház kertjében tartózkodott Hyka József 37 éves kőműves, aki amikor Brezinát meglátta, a konyhába ment, onnét egy baltát hozott ki és a postaszolga mögé lopakodva, hátulról hatalmasat sújtott a mitsem sejtő Brezina fejére. A postás velőtrázó sikoltással rogyott a földre. A kőművest a vér látása még jobban megvadi- totta. Újabb két csapást mért a földön fekvő emberre, akinek a koponyája az ütések súlya alatt kettérepedt. A ház lakói látták, a borzalmas esetet, kiszaladtak, de nem tudták megakadályozni a dühöngő ember vérengzését, mert mire odaértek, a kőműves végzett áldozatával. A lakók lefogták a dühöngő kőművest, értesítették a mentőket és a Kertész-uccai rendőr- biztosságot. Néhány perc múlva kiszállott a rendőrbizottság, amely Hyka Józsefet magával vitte és ugyanakkor a mentők is beszállították az eszméletlen postaszolgát az állami kórházba. A rendőrségen azonnal megkezdték a gyilkos kőműves kihallgatását, aki a kihallgatás egész folyama alatt különösen viselkedett és a hozzáintézett kérdésekre zavart feleleteket adott. Azt állította, hogy tettét nem bánta meg, sőt már régen készült arra, hogy a szolgát megöli. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért gyilkolta meg Brezinát, szinte virtuakodva ezt válaszolta: — Ha én nem ölöm meg őt, akkor ő ölt volna meg engem. Majd izgatott hangon ezt a hihetetlen történetet mondotta el: — Brezina, akinél laktam, nagy ellenségem volt s észrevettem, hogy el akar tenni láb alól. Többször láttam, hogy belopózott a szobámba és valamit belekevert ételembe és vizembe. Biztos, hogy méreg volt, de én vigyáztam és kiöntöttem a mérgezett eledéit. Tegnap este is megtörtént ez s erre én elhatároztam, hogy mielőtt megmérgez, végzek vele. Most már nyugodt vagyok, mert nem kell félnem, hogy az életemre tör a nyomorult A kihallgatást végző rendőri közegek rögtön látták, hogy hibbant agyú emberrel van dolguk, amit Trnovsky dr. rendőr orvos is megerősített, mert megállapította, hogy a kőmüve* nem beszámítható. Üldözési mániában szenved, akinek az a fixa Ideája, hogy meg akarják mérgezni. A szerencsétlen embert a rendőrorvos intézkedésére beszállították az állami kórház elmeosztályára, itt azonban nem vették fel, mert nem volt hely. • j Hykát erre visszavitték a rendőrségi fogdába és ott kell bevárnia, míg az elmeosztályon egy hely megüresedik. Tudósítónk ma délután érdeklődött az állam! kórház sebészeti osztályán Brezina állapota iránt és ott azt a felvilágosítást kapta, hogy a halál minden percben bekövetkezhet, mert a szerencsétlen ember agyveleje széjjel van roncsolva. Előbb megfojtotta vőlegényét, azután leöntötte holttestét petróleummal es meggy ujtotta — Letartóztatták az ittinoisi « fáklyagy tikos » leányt — Newyork, julius 24. Eláans állam Krete nevű városában hátborzongató gyilkosság történt a napokban. A rémtettet egy fiatal leány hajtotta végre, aki megfojtotta kedvesét, aztán a holttestet leöntötte petróleummal és elégette. Laura Weaveant, akit a rendőrség letartóztatott, először tagadott, később azonban bevallotta, hogy ő ölte meg a vőlegényét, Wilbur Kitselmannt. A tizenhaté vés leány elmondotta, hogy menyasszonya volt az, áldozatának, aki azonban rendkí vül iszákos volt és emiatt napirenden voltak közöttük a veszekedések. Az egyik este a vőlegénye ismét részegen tért haza. Megvárta, amíg elaludt, akkor leoldotta nadrágjáról a szíjat, a nyaka köré tekerte és erősen meghúzta. A részeg ember a szorításra felriadt álmáiból, a lány azonban áttekerte a szájat a rézágy rostélyán és addig húzta, amíg a szerencsétlen ember i meg nem fulladt. Amikor végzett Kitsetmannal, megnézte pulzusát, s amikor megállapította* hogy vőlegénye halott, a holttestet rongyokba csavarta és legördítette a lépcsőkön az udvarra, ahol az autó állott. Félórái rettenetes erőfeszítés után sikerült beemelnie a holttestet az autóiba és kivitte a folyó partjára. Ott leöntötte petróleummal ég elégette. A rendőrség elfogadta a leány vallomását, eddig még azonban nem sikerült megállapítani, hogy a gyenge leány hogyan emelhette he az autóba a közel százhúsz kilós holttestet. A rendőrségen azt is gyanúsnak találják, hogy a fiatal leány hihetetlen egykedvűséggel vallotta be a gyilkosságod és semmi megbánást nem mutat. Berlin külvárosában ma délben tevegöberöpültegy Az első robbanás szétvetette a gyárépületeket és több száz méter magasra dobta a kőtörmelékeket — Tovább tartanak a robbanások — Munkában a sebesültszállító autók Berlin, július 24. A Tegel melletti Borsigwal- de városrészben ma déli félegy órakor szörnyű detonáció reszkettette meg a főidet és a levegőt. A robbanás zónájába került házak ablakai betörtek és a város lakosságát páni félelem töltötte el. A Linde-féle acethylen-gázat előállító gyártelepen történt robbanást rövid időközökben újabb exploziók követték és nemsokára az egész telep romokban hevert. A romok felett tüzlángok táncolnak é* sürü füst borítja be a telepet. Az első pillnatban csak annyi volt bizonyos, hogy a gyár egyik műhelyében történt a robbanás, amely levegőbe röpítette az egész épülettömböt. A robbanás előidéző okáról és arról, hogy emberéletben kár esett-e, a pánik első perceiben mitsem tudtak. A környező városrészek tűzoltósága úgyszólván egyidőben óit a zabban áai szerencsétlenség színhelyére, amelyet nem lehetett megközelíteni. Az egymást érő klsebb-nagyobb exploziók ugyanis százméteres magasságra hajították fel az egyemeletes gyárépületek falait és a kőtörmelék ötszáz méternyi körzetben repült széjjel és hullott a földre. Mire a tüzolók az oltáshoz láttak, már a helyszínére érkeztek a lovas és gyalogos rendőrcsapatok, széles körben vették körül a telepet és kordont alkotva tartják vissza a szerencsétlenség hirére összesereglett több- ezer főnyi tömeget. Az első jelentések szerint a déli órákban a robbanási katasztrófa pusztító következményeit még nem lehetett áttekinteni. A szomszédos postaépületből vöröskeresztes autók szállítják a kórházakba a robbanás következtében súlyosan megsérült embereket. Gyors egymásutánban fordulnak az autók, amelyeknek rengeteg aebesfltet kell kórházakba vinniük. Az egész városnegyed zug, mint a méhkas. A környéki házak lakóit kilakoltatták s a veszélyben forgó zónát lezárták. A tűzoltók állandó életveszedelemben dolgoznak. A kora délutáni órákban újabb robbanások történtek olyan hevességgel, hogy a kődarabok többszáz méter magasságba repültek föl. A gyár műhelyében főképpen aeethylen-gázt álütottak elő és palackoztak. Ezek az acethylengázzal telt palackok töméntelen mennyiségben repültek a levegőbe.-.^uhí—>i«i ii—niiMiin wn—rm fiz öcsödí tanító borzalmas tűzhalála Felesége bosszúból rágyújtotta a házat Szarvas, julius 24. Az öosödi tanító miájr hosszabb ideje hadilábon állott feleségével házában napirenden voltak a oivódások, Az elmúlt éjszaka a tanító felesége borzalmas tettre határozta el magát. Amikor férje mély álomba volt merülve, az asszony csendesen felkelt, kivitte két kis gyermekét az udvarra, a lakás ajtaját férjére zárta, majd rágyújtotta a házat. A füst hamarosan felébresztette az alvó férfit, aki kétségbeesetten igyekezett a lángtengerből kimenekülni, de eredménytelenül: az ajtó zárva volt, az ablakokon pedig erős, de szűk vasrács volt, úgy hogy azon sem tudott menekülni. A tűzoltók is későn érkeztek, mert mire a lakás ajtaját betörték, a szerencsétlen férfinek már csak szénné égett holttestét találták meg. A bestiális asszonyt letartóztatták. Kihallgatásakor mindent bevallott, csak azzal mentette magát, hogy elkeseredésében elvesztette fejét. A francia ipar a prágai mintavásáron. A francia kereskedelemügyi minisztériumban most ülésezett az albizottság, amely a francia iparnak a prágai mintavásáron való' reprezentatív kiállítását rendezi. A tanácskozás közben Moznier igazgató ismertette a franciák részt- vételét a kiállításon. Jelentése szerint a prágai mintavásár nagyban hozzájárult a két ország kereskedelmi viszonyainak elmélyítéséhez. Az idei prágai mintavásáron Franciaország gyarmatainak áruival és gyártmányaival is részt vesz. Egy külön alosztály a francia könyvet és könyvkötészetet fogja bemutatni. Csehszlovákia eciyetlen szépirodalmi képe hetilap a a Képes Hét Gazdag tartalommal jelenik meg minden csütörtSkSa
