Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-04 / 150. (2075.) szám
2 1929 jaüus 4, cattÉ&rtíJk. TM III IBII — UWHI.iU4HrzaWII—l bestében a magyar követség egyelőre kiesük • tárgyalásokból. A követ minden valószinü- eég szerint már Budapesten megkapja a szükséges instrukciókat." Az Expres a leghatározottabban cáfolja a Ceské Sloro azon hírét, hegy az egész magyar határ- forgalmat elzárják. A lap ezt kigondolt kombinációnak mindsiti és fölösleges izgatásnak a komoly pillanatban. Ilyen intézkedést csakis a minisztertanács foganatosíthat s a jelen pillanatban csakis Hidasnémetire vonatkozólag hozott a minisztertanács döntést. Nem igaz az sem, hogy Pecha szabadlábra- helyezésére Magyarországnak péntek délig adtak határidőt. Az ügy komoly, — inja az Expres — de most Prága, július 3. Borsky Leó cseh publicista, aki imperialista és militarista hajlamairól ismeretes, a köztársasági elnöknek Táborban mondott vasárnapi 'beszédével és Kramrár Magyarorszag-ellenes cikkével kapcsolatban vezércikket irt a Národni Politikában. Cikkében többek között ezeket inja: — Mostanában, amikor Magyarországon a kormány és a sajtó egyaránt provokálja a kisantantot, különösképpen Csehszlovák iát, épp ideje volt annak, hogy vezéreink beszéljenek és- cikkeket Írjanak. Nem volt az kardosörtetés, hanem komoly figyelmeztetés és intelem a magyarok felé. A régi hibák helyreigazítása volt ez és szükséges is volt már csak azért, mert Budapest a béke iránti hajlandóságunkat gyengeségnek tekinti és ezért merészkedett arra, amire nem merészkedett volna, ha annak tekintett volna bennünket, ami a valóságban vagyunk. A legtanulságosabb volt a magyarok számára a köztársasági elnöknek Táborban mondott beszéde. Budapest a békepolitikának éppen ezen hirdetőjétől hallhatta a pacifizmus magyarázatát. A köztársasági elnök Táborban ast mondotta, hogy a rrri pacifizmusunk nem jelenti a harcias szellem elnyomását, azaz a polgárt tudatosan kell nevelni a békére, de ha szükség van, jó katona is legyen. A ravasz Bethlen gróf s vei© együtt a többi magyarok bizonyára megértik, hogy mit jelent a pacifizmusnak ezen uj és nálunk olyannyira szükséges megszövegezése. És ha a magyarok saját kárukra ezt meg nem értik, bizonyára megérti ezt a csehszlovák nemzet. Borsky diosérőleg emlékszik meg Krarnár ismeretes vezércikkéről is és ezzel kapcsonam alkalmas az idő arra, hogy a külügyminiszter pártjának lapja kardjával is csörtessen. Szerencse, hogy Klofács Vencel már nem nemzetvédelmi miniszter, mint 1919-ben. Csányig közlekednek a csehszlovák vonatok Kassa, julius 3. (Kassai szerkesztőségünk telefonjel öntése.) A vasúti forgalom Hidasnémetin keresztül tegnap dél óta szünetel. A csehszlovák vonatok továbbra is rendesen közlekednek Csányig, a magyar vonatok pedig Hidasnémetiig. A határon át tegnap óta nagy autóforgalom indult meg, egyik autó a másikat követi és az utasok nagy része most vonat helyett bérautóval közlekedik. Azok az utasok azonban, akik Budapest felé igyekeznek, vagy onnan indulnak Kassa felé, többnyire Sátoraljaújhelyen keresztül utaznak. latban rámutat arra, hogy hasonló szellemben beszéltek Srdinko miniszter, Bradács, a nyolcasbizottság elnöke, és Masata, az agrárpárt alólnöke is. A magyar sajtó dühöng — Írja Borsky —, mert polgárunk letartóztatásáért beszüntettük a forgalmat azon határállomáson keresztül, ahol a letartóztatás történt. A diplomáciai beavatkozás Budapesten majd csak a mi részünkről történt vizsgálat után fog bekövetke7yni. Mi nem akarunk konfliktust Magyarországgal, mert a nyolcmilliós állam nagyzási hóbortját fölösleges ezzel még támogatni is. Hogy azonban Bethlen gróf az egész ügyet tervszerűen más útra ne terelje, jó és aktuális volt, hogy vezető férfiaink vasárnapi nyilatkozataikban figyelmeztették őt. Ebben rejlik e nyilatkozatok jelentősége és súlya. Magyar vélemény Krarnár cikkéről Budapest, julius 3. Kramárnak Magyarország ellen uszító cikkével a budapesti sajtó részletesen foglalkozik. így a Budapesti Hírlap többek között a következőkben válaszol a cseh nemzeti demokraták vezérének: „Kramárnak a cikke — eltekintve attól, hogy időben egybeesik a Masairyk-féle nyilatkozattal és a hidasnémeti forgaloméieg- saakitással egyébként sem egyedül álló jelenség. Néhány nappal ezelőtt foglalkoztunk a román sajtó egy részének kirohanásaival, amelyek a gyűlöletnek egész paroxizmusában odáig jutottak, hogy büntető háborús expedíciót követeljenek Magyarországgal szemben. Néhány nap eltelte után most ugyanazt a hangot ugyanúgy halljuk Prága felől. cseh politikának egyik— eddig viselt állásai és magasra törő ambíciói után Ítélve — súlyos egyénisége, Krarnár nem kevesebbet követel tehát, mint azt, hogy a csehszlovák köztársaság mozgósítson Magyarország ellen azért, mert a magyar külügyminiszter a kis- antant-államok követeinek adott válaszában a trianoni békeszerződés békés revíziójának lehetőségéről beszél. Különösen figyelemreméltó, hogy Krarnár a fejünkre szórt méltatlankodásában is maga ellen szolgáltat érveket. A cikk ugyanis azon botránkoaik meg, hogy egy nyolcmilliós állam — tegyük hozzá mindjárt: egy teljesen lefegyverzett nyolcmilliós állam — reprezentánsa merte elkövetni ezt a hallatlan vétket a negyvenöbmilliós kis antanttal szemben — amely föílfegyver- kezett. Krarnár nem veszi észre, hogy a kiáltó aránytalanság,, amely a nyolcmilliós lefegyverzett állam és a nyegvenötaniMiős föl- fegyverzett szövetségesek között fennáll, ez az aránytalanság meggyőzően bizonyltja, hogy itt nem lehet szó a béke megzavarásáról Magyarország részéről." „A helyzetet nem lehet befolyásolná olyan Rimaszombat, julius 3. (Tudósitónk távirati jelentése.) A rimaszombati református egyháztanács hétfői ülésén Zehery István dr. főgondnok bemutatta Pálóczi- Czinke István püspök levelét, amelyben egészségi okokra hivatkozva lemond rima- szombati első lelkészi állásáról. Czinke István püspök a levélben költői szépségű sorokban elbúcsúzik híveitől. A presbitérium mély fájdalommal vette tudomásul Czinke István elhatározását és annak lelkészi, írói, szónoki, valamint organizátori érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta és hálás elismerése jeléül a jegyzőkönyvi kivonatot Czinke Istvánnak eljuttatja. Elhatározta a presbitérium, hogy a püspök lemondását az esperességnek bejelent?továbbá azonnal intézkedik az első leikései állás betöltéséről. Jövő vasárnap megtörténik az ajánlás, rá egy hétre pedig a választás. A presbitérium egyhangúlag Simon Mihály ezidőszerinti második lelkészt jelöli az első lelkészi állásra. A választás egyhangú meghívással történik. Simon Mihály valószínű megválasztásával tehát a rimaszomtabletták csak ereöeti „áBayer“ csomagolásban nem ártanak a szilinek. minden gyógyszertárban kapható — Orvosilag alánhig. Hivatalos óetatlór exet. forg. adó és Opaf. Ke 9.80 f X \ Illetik. . SSaVbp| ....mii hmm valót lanságok híresztelés ével, mint amilyeneket Krarnár e cikkéiben leírt és amelyekben azt is el akarja hitetni, bogy a világháborúért a magyarok a felelősek. Ma már a világ müveit közvéleménye tudja, hogy a világháború kitörlésének előestéjén a magyarok voltak azok, akik megpróbálták megakadályozni, hogy mások szabadijára bocsássák a háború borzalmait. Krarnár nagyon jól tudja, hogy azokon a helyeken, ahol a volt monarchia sorsa megfordult, a magyar óiknak vajmi kevés szavuk lehetett." háti második lelkészi állás betöltésére kerül majd a sor. Czinke István levelével eloszlott a homály a püspökség körül is. Czinke püspök ugyanis egyidejűleg levelet intézett az egyházkerület elnökségéhez is, amelyben lemondott püspöki méltóságáról. Pálóczi-Czinke Istvánt harminchárom évvel ezelőtt választották Rimaszombat lelkészévé, ahol közszeretetben és köztiszteletben működött. Hat évvel ezelőtt választották meg a kerület püspökévé. Czinke István lemondása következtében elesik nyugdíjigényétől is. Pálóczi-Czinke István távozásáról őszinte sajnálattal értesül nemcsak az egyetemes református egyház, de Szloveoszkó egész magyarsága is. Mint püspök maradandó értékű munkát végzett úgy egyháza, mint a kisebbségi magyarság egyeteme érdekében 8 ezért személye mindig a legnagyobb közmegbecsülés és ^tisztelet tárgya lesz s mindnyájan mindig hálával fogunk gondolni itteni áldásos működésére. Borsky: „A mi pacifizmusunk nem jelenti a harcias szellem elnyomását" Pálóczi-Czinke István lemondott lelkészi állásáról és püspöki méltóságáról A lemondást levélben közölte a rimaszombati református egyháztanáccsal és a püspöki hivatallal — Czinke utédiául a rimaszombati első félkészt állásra Simon Mihályt Jelölik i láthatatlan ellenség A Prágai Magyar Hirlap eredeti regénye Irta: DARVAS JÁNOS (52j-- Semmit. A lövöldözésre a segítségükre jöhetnek mások. Menekülnünk kell. — És a gépek? Mi lesz a laboratóriummal? — Meg kell semmisíteni. — De oda már nem mehetünk le, mert... Dinamóbugás hallatszott ki tompán a háiz belsejéből. — Az átkozottak! — kiáltott föl Gyuri. — Megtalálták a lejáratot. — Nyisd ki gyorsan a főkapcsolót — rendelkezett Selley. Gyuri egy rántással fölmyitóttá a falban levő kapcso1őszekrénv ajtaját. Selley egy fogantyú megmozd itásá val megszakította az. áramot. Az elektromotor bugása megszűnt. — Ha mennünk kell, úgy siessünk! — sürgette Gyuri. — A többiek az autóval bármely pillanatban ideérhetnek. Selley villanyos zseblámpája fényénél kicserélt néhány csavarbiztositékot. Gyuri elértette, hogy rendkívül magas feszültségű árammal el akarja égetni laboratóriumának műszereit 6 ezzel eltüntetni az éterittelifés titkát. Sistergő kattanás kékes lila lángja lobbant föl a kapcsolótáblán. A ház belsejéből ideges fulkosás és kiáltások tompa zaja szűrődött át a falon. — Rövidzárlat! — kiáltott Gyuri. — Hm, nem ezt akartam — szólt tompán Selley. - Ha rövidzárlat, akkor aki a labo- ratóriumban van, az elveszett. Elrohantak. Az ucca túlsó oladláró! még egy utolsó búcsúpillantást vetettek otthonukba, ahonnan kiűzték őket. A vastag vasrácsokkal borított ablakokból két hang segítségért kiáltozott. — Meneküljünk, gróf ur, — ragadta meg Kovács Selley kezét, aki magamegfeledkezőn figyelte a jelenetet és alig bírta megállani, hogy a kiáltozok segitségére ne siessen. — Én csak védekeztem — mormolta magának önigazolásul. Mire az utcasarokra értek, már sebes-vágtat- va jött a rendőrségi autó a lakásuk elé. Vájjon a két embert ki tudják-e még menteni a lánghalál torkából? WILBOUR GÉÖPE STARTOL És most merre? Fedezék nélkül, segítség nélikül, a zárt éterit-öltözékben, mely olyan, mint valami izzasztó fürdő. A Myatts Field fasora alatt egy elhagyatot(abb padra telepedtek. — Már fulladozom ez alatt az álarc alatt, — lázadozott Kovács. —Nem sok habozni valónk van, Gyuri — szólt Selley, szintén kibontva arcát. — Az időnk nagyon kevés. Sajnos, éteritünk legföljebb 36 óra hosszat bírja még ki. És a laboratórium már nincs meg . . . Messziről tűzoltótrom bitálás hangja csapódott feléjük. Gyuri felfülelt: — Mennek már oltani a laboritóriumot. •— Gyorsan határoznunk kell, •— sürgette a döntést Selley. — Melyik hajóról tudsz valamit? Kovács kételkedő arckifejezéssel meredt maga elé.-- Én a hajóban nem bízom, — szólt lemondóan. — Miért? — Azért, mert három-négy lépés távolságból az éterit körvonalai — bár csak szemkáp- rázatnak látszanak — megás sejthetők. Most már az ilyen, csekélységből is gyanút fognak, mert vadásznak ránk. A hajólépcsőkön mindenképp találkoznunk kell emberekkel és kis távlatról meglátnak, főleg pedig a szemünket látják meg. Látta gróf ur, hogy őrzik a hidakat? Hát még a mólót? A kikötőben a karjaik közé rohannánk. — Pedig Angliának minden oldalon tenger a határra s a tengeren csak hajóval lehet át- lábolni. — Én a repülőgépet ajánlom — vetette ellen Gyuri. — A repülőgépeket is ugyanúgy őrzik. — Elhiszem, hogy a személyszállító gépeket csak tizenhárom vámvizsgálat után bocsátják útnak, de a pdlótanélküli, pihenő gépeket csak nem fogják úgy őrizni, mert azt egyelőre nem igen tudják, hogy ml mindketten hadipilóták voltunk. Selley elgondolkozott. — Jó, jó, de ha észreveszik a gépszöktetést, a leggyorsabb hadigépekkel utolérhetnek! Nem lesz meg az az előnyünk, hogy láthatatlanok maradihatunk, mert a repülőgép maga látható. Kitűnő célpont az elhárító ágyuknak. És akkor éteri tűnkkel együtt a cápák étlapjára kerülünk. Gyuri élénken közbevágott. — Azért kell mennünk earvouit-gépen! Selley rábólintott. — Igaz. Meg kell próbálnunk. Oroydon két és fél óra ide. Van is egy earvonit-gép, amely utrakész. A Wilbouré. — All right! Elindultak. Alig tettek néhány lépést, nagy. kövér cseppekben megindult az eső. — Még csak ez hiányzott! — dörmögie Selley és arra gondolt, hogy az esővíztől az éterit-ruha elveszti fénytelenségét és a rajtalevő vékony vízfelület vissza fogja verni a lámpádényb úgyhogy bár lovább is átlátszónknak maradnak, mégis a owllogás kőiül fogja rajzolni alakjukat. A legközelebbi uocasarkon az ujeágráus a gyéren menő járókelők után kiabálta a reggeli lapok éjféli kiadásának tartalmát: — A rendőre ég sikeresen üldözi London láthatatlan banditáit . . . Újabb gyilkosság terheli a banditák lelkét . . . Selley megállt. — Gyuri ezt az újságot meg kell szerezr nönk. Visszatértek a parkba. Gyuri gyorsan levetkőzött és rendes soffőr-őltözékében födetlen fővel átsietett a megvilágított úttesten az újságárushoz. A lapot szó nélkül átvette s némán fizetett. A rikkancs közelében egy virsliárus is ácsorgóit. Egyszerre hat pár virslit s ugyanannyi adag kenyeret vásárolt tőle. A zsákmánnyal örvendezve sietett vissza Selleyhez. — Nagyszerű ebéd és vacsora 1 — dicsérte Gyuri találékonyságát Selley s mindketten lóhalálában nekifogtak az evésnek. Az újságok láttán eühfllt bennük a vér. Mindegyik lap az első oldalon a kettőjük fényképét hozta. Futólag olvasták át a címeket s ebből megtudták, hogy közönséges szélhámosoknak és banditáknak tűntetik fel őket. Selley fejére tiz, Gyuriéra ötezer fontot tűztek ki és fölhívják Anglia egész lakosságát, hogy ha a közölt fényképek alapján valaki fölismeri őket, nyomban Jelentse a rendőrségnek. Selley mosolyogva vette tudomásul, hogy fakirbüvésznek tették meg s úgy hiszik, hogy a különös nyelv, melyen az autóbaleset pillanatában szólalt meg, a dravidanyelv egyik ága volt. Arcára fagyott azonban a mosolya, amikor azon akadt meg a szeme, hogy Thomson matróz, meggyilkolását is neki tulajdonítják s emellett még a legutóbbi hetek földen tétlen rablógyilkosságai köziül vagy hetet írnak' a „láthatatlan takirbanditék" rovását*.
