Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-25 / 166. (2091.) szám

2 1929 jnlins 25, csütörtök. iwmmbbbbbbwibwwwmwbbwm—| Hoszkva „rendet teremt11 a csehszlovákiai kommunista pártban Harmintöttagu választmányra bízza a földalatti felforgató munka megszervezését - A hatóságok már csirájában elfojtják a kommunisták augusztus elsejei tüntetését fejezetten nem állapítja meg. Ettől annál is Inkább távol áll, mert a csehszlovák kormány maga is mindig a legnagyobb gondját viseli annak, hogy a csehszlovák köztársaság fel- ségjogai mindenkor és mindenben sértetlenül maradjanak. Másrészről azonban a csehszlovák kor­mány azt tartja, hogy szintén helyesen fogja fel a 19. szakasz és a 21. szakasz mindkét bekezdésének értelmét és hatályát. Mindkét szakasznak az a célja, hogy a szolgálat sza­bad gyakorlatát biztosítsa. Pecha esetében eme szakaszok kapcsán mindenekelőtt azt kell konstatálni, hogy Pe­cha Vincét elfogatása napján az egyezmény értelme szerinti személyzethez tartozó egyén­nek kell tekinteni. Mert Pechát a 22. szakasz szerint szabályszerűen bejelentették s kije­lentése nem történt meg s az illetékes magyar hivatalok az elfogatás napján sem tiltakoztak az ellen, hogy Pecha szolgálatot végezhessen, noha Pecha a magyar szervek szemei előtt s azok tudomásával ténylegesen végzett szol­gálatot A tizenkilencedik szakasz körül Az egyezmény tizenkilencedik szakasza a szolgálat gyakóriásának akadályait egye­netlenségekben állapítja meg és pedig nemcsak a két szerződő fél alkalmazottai között felmerülő egyenetlenségekben, ha­nem — amint ez a szakasz második és harmadik fejezetéből kitűnik — más oly egyenetlenségekben is, amelyek közvetlenül kell, hogy befolyást gyakoroljanak az egyik fél alkalmazottainak a másik fél al­kalmazottaihoz való viszonyára és amelyek megnehezítenék, vagy lehetetlenné tennék a szolgálat teljesítését. A tizenkilencedik eaakasz éppen ezért kötelességévé teszi a kiküldő államnak azon alkalmazottak visz- szahivását, akiknek visszarendelését a be­fogadó állam kéri ég a befogadó állam ké­rését emellett indokolni sem köteles. Ami­kor ez a szakasz a kiküldő állam szem­pontjából ezt a kötelezettséget megálla­pítja, ugyanakkor olyan közvetítő eszközö­ket is tartalmaz, amelyek arra irányulnak, hogy az egyenetlenségeket kiküszöböljék és ilyen módon a szabad szolgálat teljesí­tését lehetővé tegyék, vagyis kívánni le­het azon alkalmazott visszahívását, aki az egyenetlenségekre alkalmat szolgáltat. A tizenkilencedik szakasz a kiküldő államra ▼aló vonatkozásban jogi kötelezettséget, a befogadó állam számára pedig célszerűségi előírást tartalmaz. Amint Excel]enciád kije- lentí jegyzékében: a magyar királyi szer­vek már hosszabb ideje figyelték Pecha magatartását, tudomásuk volt arról, hogy Pechának bizonyos adatokat ajánlanak fel, de ő azokat visszautasítja. A tizenkilence­dik szakaszban tartalmazott célszerűségi előírásoknak bizonyára jobban megfelelt volna, ha az illetékes magyar tényezők Pecha azonnali visszahívását követelik. Ma­gyarországnak nem lett volna kötelessége az indokokat megjelölni és Csehszlovákiá­nak kötelessége lett volna a kívánságnak azonnal megfelelni. Ezzel a Pecha részé­ről nem kiránt ajánlattétel is eredmény­telenül végződött volna, minthogy ezek az ajánlatok különben is olyan egyénektől ered­hettek, akik ezeket az adatokat a magyar területen kívül nem tudták volna értéke­síteni. Az illetékes magyar tényezők azon­ban nem kérték a visszahívást, amiért is jogos az a kérdés, amelyet a csehszlovák közvélemény állít fel, vájjon különösképen nem épen Pecha személye volt-e fontos? Erre és még sok egyéb kérdésre, amelyek ezzel kapcsolatban felmerülnek,, a bűnvádi eljárás eredménye adja meg bizonyára a választ. A huszonhatodik szakasz a befogadó ál­lamra való vonatkozásban ugyancsak pozi­tív kötelezettségeket állít fel. Különösen azt a kötelességet állapítja meg, hogy a kiküldő állam szolgálati ok- myányainak és a hivatalos pénzeknek bizton ságáról gondoskodik. Amikor Pechát letar­tóztatták, nála volt a hivatalos helyiség kulcsa. Ebben a helyiségben többek között éppen szolgálati okmányok és hivatalos pénzek voltak, tehát olyan tárgyak, ame­lyekről a 23. szakasz első bekezdése szól. ,A nemzetközi egyezmény meg­állapításaival össze nem egyeztethető eljárás" Miképpen gondoskodtak a szerződő fél azon orgánumai amelyek Pechát letartóz­tatták, ezen objektumok biztonságáról? Nem úgy, hogy Pechának megengedték volna, hogy - természetesen az ő kíséretükben és felügyeletük alatt — a kulcsot közvetlenül a csemzlovak vasut képviselőjének adta volna át, avagy ők átadták volna a magyar állomás főnökének, vagy helyettesének as­zal a meghagyással, hogy a csehszlovák vasut valamelyikének hivatalból átadja, ha­nem olyképpen jártak el, hogy a kulcsot a vasúti vendéglő bérlőjének adták át, te­hát egy nem hivatalos személynek, akinek nem volt kötelessége megtenni azt, amit tőle kértek és akinél az említett tárgyakra vonatkozólag nem voltak biztosítékok, mint lettek volna a hivatalos személynél. Excelleneiád jegyzéke ezt az eljárást az­zal a törekvéssel magyarázza, hogy a hiva­talos formaságokhoz kötött eljárással a for­galom zavartalan fentartását nem akarták gátolni. Ha a magyar közegek a kulcsot az említett utón adták volna át, úgy az adott körülmények között — ha nem is előbb — de bizonyára nem is később jutott volna a hivatottak kezébe. A szolgálati okmányok és a hivatalos pénz biztonsága véletlenséből nem szenvedett sérelmet és a szolgálat tel­jesítésében közvetlen anyagi akadály nem következett be. A kedvező véletlen azonban nem mentheti a nemzetközi egyezmény világos megállapításaival össze nem egyez­tethető eljárást. Azonkívül szükséges még hangoztatnom, hogy a magyar detektívek ezen eljárásukkal a csehszlovák állam tulaj­donával szemben sértő nemtörődömséggel jártak el, ami nem csekély mértékben járult hozzá a csehszlovák vasúti alkalmazottak lelki felindulásának előidézéséhez, amely lelki állapot bármilyen szc7-'1 teljesítését lehetetlenné tette és végül is a forgalom tel­jes beszüntetéséhez vezetett. A huszonharmadik szakasz továbbá a be­fogadó államra azt a kötelezettséget is meg­állapítja, hogy ez a szolgálat zavartalan tel­jesítését biztosítsa. A szakasz ezen értelme­zése alapján az illetékes magyar közegeknek elvitathatlan kötelességük lett volna saját kezdeményezésükből olyan intézkedéseket tenniök, hogy a magyar államvasut állomás­főnöke közvetlenül Pechának letartóztatása után értesítse a csehszlovák államvasut kép­viselőjét, avagy az egyik illetékes csehszlo- vá kalkalmazottat, úgyhogy ezek idejében értesültek volna arról, hogy Pecha nem tér vissza állomáshelyére és szükséges pótlásról gondoskodhattak volna, hogy a szolgálat tel­jesítésében zavar ne álljon elő. Ez — sajnos — nem történt meg. A csehszlovák alkalma­zottak kényszerültek a Pecha letartóztatá­sára vonatkozó hivatalos értesülést valóság­gal kikönyörögni, sőt kétizben vissza is uta­sították tudakozódásukat. A magyar közegek ezen eljárása annál is inkább érthetetlen, s annál is inkább rovásukra Írandó, mert ez a kötelezettség saját törvényeikből, az 1896. évi XXXIII. t.-c. 108. szakaszának előírásai­ból és az igazságügyi minisztérium 1873. évi 7547. számú és 1897. évi 13.449. számú ren­delkezéseiből ered. Mindezekből a körülmé­nyekből alkalmazottaink a csehszlovák szol­gálat érdekeivel szemben bizonyos komolyta­lanságot és a csehszlovák hivatalos szemé­lyekkel szemben tiszteletlenséget állapítottak meg, ami pszichikailag igen erősen hatott rá­juk. A magyar közegek ezen eljárási módjá­nak sem volt közvetlen anyagi befolyása a szolgálat közvetlen teljesítésére, mert a cseh­szlovák alkalmazottak Pecha letartóztatásá­ról véletlenségből, magáninformációk utján szereztek értesülést és Pecha utóda kéznél volt. Azonban ebben az esetben is teljes mér­tékben fönnáll annak az álláspontnak a jo­gossága, amelyet fennebb említettünk a nem­zetközi egyezmény kötelezettségeivel kap­csolatban. A csehszlovák vasutasok visszahívása Ennél az eljárásnál nem lethet csupán mulasztásról beszélni, mert a magyar kö­zegek egyenesen rendeletet kaptak arra, hogy ne tegyék meg azt, amit az egyezmény alapján meg kellett volna tenniök. Ez töb­bek között világosan kitűnik Neogrády dr. magyar kapitány kijelentéséből, amely sze­rint a csehszlovák alkalmazottaknak Pecha sorsára vonatkozó kérdésére egyáltalán nem tud feleletet adni, mivel hivatalos ti­toktartás kötelezi. Pecha letartóztatását a csehszlovák alkalmazottak előtt nagyon szi­gorúan titkolták. A vasúti vendéglő bérlő­jét, amikoT a csehszlovák alkalmazottaknak Peeha letartóztatásáról beszélt, a magyar katonai hírszerző-szolgálat közegei azon­nal letartóztatták, mert a nyitott ablakon keresztül fülükbe jutott a vendéglős elbe­szélése. Természetesen nem azért történt a letartóztatása, mert a vendéglőjében hagy­ták a Pecha számára szóló levelet, mert ha Pecha letartóztatása után szükségessé vált volna a vendéglős letartóztatsáa is, tar Ián nem . adták volna át neki mint arra tel­jesen alkalmatlan személynek, a hivatalos helyiség kulcsát, hogy azt hivatalos szemé­lyeknek továbbítsa. Azon gyanú miatt, hogy a csehszlovák»alkalmazottaknak Pecha le­tartóztatását elárulták, szigorú kihallgatás­ban volt része két magyar forgalmi tiszt­nek is. Mindez a csehszlovák alkalmazot­takból azt a föltevést váltotta ki, hogy Pe­cha letartóztatása olyan aktus, amely a le- trtóztatás elnevezését sem érdemli meg. Ez a felfogás, amely egyrészt a magyar kö­zegek titkolózása következtében teljesen jogoa, másrészt azon magyar állampolgárok Prága,) julius 24. Mint már többi zben je­lentettük, Moszkva parancsot adott az egyes országok kommunista pártjainak, hogy au­gusztus 1-ón minden országban a világháború kitörésének évfordulója alkalmából nagy tün­tetéseket rendezzenek. Az egyes országok azonban már ismerik Moszkva parancsait és nagyon jól tudják, hogy az ilyen „háboruel- lenes“ tüntetéseknek mi a valódi céljuk s ez­ért az állami hatóságok a legnagyobb erély- lyel megakadályozzák az augusztus 1-ei tün­tetések rendezését. A prágai rendőrség még eddig nem tapasz­talt eréllyel lép fel a kommunisták ellen és letartóztatja mindazokat, akik az augusz­tusi tüntetési előkészítik. Előrelátható, hagy augusztus 1-én a vörös nap ugyanolyan ku- dm'ccal fog végződni, mint végződött tavaly julius 6.-án. • Moszkva mindenáron rendet akar teremteni a belső harcokban széttagolt csehszlovák kom­munista táborban s vörös megbízottakat kül­dött M, akik megállapították, hogy már sen­ki sem fizet tagdijat s a párt gazdasági hely­zete kétségbeejtő, mert mindazok a gazdasági vállakózások, amelyek az óriási apparátust f öntar tolták, az úgynevezett likvidátorok ke­zében vannak. A komintern középeurópai osztályának most az az álláspontja, hogy legjobb volna a kommunista pártot, egy kis frakcióra, redukálni, amelynek élén egy Moszkvához hü harmincöt, tagú választmány állana s ennek az úgynevezett földalatti szervezkedés lenne a föf eladcsta. Ezt a harmincöt bizalmit főleg a fiatalok kö­ziül válogatják ki és a harmincöttagu választ­mány teljhatalmat kap arra, hogy ugyneve- ! zett bunkókat, prvokatőröket helyezzen ed a* | elleni intézkedések, akik Pecha letartóz­tatásáról beszéltek, a fentebb említettek­kel együtt olyan izgalmat és olyan bizony­talansági érzületet keltettek a csehszlovák állaim vas úti alkalmazottaknál, hogy azok azonnali visszahívásukat kérték, rámutatva arra, hogy lelkileg annyira fel vannak in­dulva, hogy a szolgálat teljesítésére kép­telenek. Kérésük egyre sürgetőbbé vált Felindulásukat megértve, a csehszlovák kormány a magyar területről való távozá­sukhoz hozzájárulását megadta. A vasúti szolgálat teljesítéséhez a lelki állapot fe­lette fontos. Ezt helyesen tartja szem előtt a tizenkilencedik szakasz. A va&utí szolgá­lat teljesítését nemcsak anyagi okokból lehet megnehezíteni, vagy teljesen lehe­tetlenné tenni, hanem lelki okokkal is. A huszonharmadik paragrafussal tehát nem­csak az anyagi okoból eredő fellépés ösz- szeegyezhetetlen, hanem a lelki okokból kiváltott eljárás is. Ha a tizenkilencedik és huszonharmadik paragrafus applikációjának fontosságáról valaha kétség merülhetett fel, úgy Pecha esetében ez a kétség teljesen összeomlik. \ Abból amit előbb voltam bátor előter­jeszteni, kitűnik, hogy az e hó hatodikéról kelt jegyzékemben kifejezésre jutott követ­A létért való küzdelem súlyos napjaiban csak a fiatalos erő, az acélos izomzat, a nyugodt, kiegyensú­lyozott idegrendszer képesít bennünket arra, hogy megálljuk a helyünket. Az életküzdelem egész fegyver­tárát egyesíti magában a valódi DIANA sósborszesz Ha testünket és különösen serdülő gyer­mekeink testét esténként lefekvés előtt és reggelenként a napi robot megkez­dése előtt tiszta vagy hígított DIANA sósborszesszel bedörzsöljük, rugékonyságra, frisseség­re és erélyes tetterőre teszünk szert, mely a munkához kitartást és buzgó életked­vet kölcsönöz. Kísérelje meg mindenki, aki bá­gyadt, könnyen fárad, lehangolt, ke­délybeteg, mert csodát fog látni. DIANA sósborszesz Az egész országban mindenütt kapható Csak Diana névvel valódi! Egy eredeti palack ára 5.50 Ki. összes munkásszervezetekben. Ezeknek a „bnmkák^-íixak lesz kötelessége állandóan, nyugtalan irtani a közéletet. Ha a bunkó azt látja, hogy egyes szervezetekben senkit sem tud saját céljaira megnyerni, minden ere­jével arra kell törekednie, hogy az idegen szervezetben, hacsak teljes némasággal* is, figyelje az ottani fejleményeket és infor­málja ezekről a harmincöttagu választmányit Moszkva ettől a legújabb tervétől reméli a szervezeti és egyesületi élet olyan mértékű megl szitását, amely maga után vonná számos vezető politikus és szakszerv ezt i ember le­mondását. Az augusztus 1-i tüntetés előkészítésére megindított agitáció már eleve megbuko<tt Szovjetoroszország igy hiáiba vár nagy ese­ményeket augusztus 1-én Csehszlovákiában. A Pravo Lidiu értesülése szerint Moszkva parancsot adott, hogy minden kommunista szervezet és frakció küldje el Moszkvába agitádós plakátját és készítsen az augusztus 1-4 tüntetésekről fényképföl­vételeket, melyeket a jelentésekkel együtt küldjön be a moszkvai központnak. Ugyiátszik, hogy a szovjet vezérei saját hazájukban akarják in­gadozó pozíciójukat megmenteni azáltal, hogy a külföldi kommunista demonstrációkról ké­szített dokumentumokat megmutatják az elé­gedetlen orosz munkástömegeknek, hogy ez­zel öntsenek újabb életet a szóvjeturaloinba. A prágai cseh polgári sajtó örömmel álla­pítja meg, hogy a rendőrség végre erélyesen lép fel a kommunisták államfelforgató moz­galmával szemben és biztosra veszi, hogy au­gusztus 1-én komolyabb tüntetésre sor sem kerül. keltetések és kívánságok nem voltak és most sem tárgytalanok. Felmondják a szerződést? Ha csen kívánságok Excelleneiád előtt még esen jegyzék után is tárgytalanoknak látszanak, kormányom kénytelen volna ezt úgy felfogni, hogy a magyar kormány a szer­ződésnek olyan magyarázatot ad, amely ?.z én kormányom véleménye szerint a szerző­dés céljával összeegyeztethetetlen. A cseh­szlovák kormány ebben az esetben kényte­len volna módot keresni arra, hogy mikép­pen pótolhassa az egyezmény mee nem fe­lelő intézkedéseit olyan intézkedésekkel, amelyek ilyen fontos kérdésekben eltérő magyarázatot nem engednének meg és hogy ilyen módon a magyar területen működő csehszlovák alkalmazottak számára a jövő­ben megfelelő biztosítékokat teremtsen. Ezen célból a körülményekhez képest el van tökélve a 35. szakasz alapján a szerző­dést fölmondani. Megnyitják a forgalmat Hogy azonban a magyar kormány szaba­don dönthessen, a csehszlovák kormány föl­hatalmazza a vasutigazgatást olyan intézke­dések megtételére, hogy a fölmerült nehéz­ségek dacára a forgalom Hidasnémetin ke­resztül megnyittassék. Ezt az alkalmat megragadom arra, hogy Excelenciád at mély tiszteletemről biztosít­sam: PALLIER s. k., a csehszlovák kormány budapesti követe. Súlyos autószerencsétlenség a gödöllői országúton Budapest, julius 24. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A gödöllői ország­út úgynevezett halálkanyarjában, ahol már több szerencsétlenség történt, ma újabb sú­lyos autókatasztrófa történt. Frank Imre bu­dapesti nyomdatulajdonos autóján rajta kí­vül Pálos György, Földes Oszkár magántiszt­viselők és Limi Brante bécsi színésznő tar­tottak Budapest felé. A kanayrodónál az autó gummidefektust kapott, a kocsi felborult, és az uettest mel­letti csaknem három méter mély árokba zuhant. Az utasok valamennyien a kocsi alá kerültek. Limi Brante színésznő gerinc­oszloptörést és a balkonján súlyos sérülési szenvedett, Frank Imre ballábát törte. Pal­los György fejsérülést és agyrázkódást szen­vedett, Földes Oszkár könnyebb termé­szetéi sérüléssel menekült meg a katasz­trófából. A súlyosan sérült utasokat kórházba szállí­tották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom