Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-25 / 166. (2091.) szám

1929 Haas 25, csütörtök 3 KÉK SZA ‘ Még nem ismerték a rekordmániát és világ­rekord alig tiz-tizenöt sportfolyóiratbán léte­zett, amikor az Óceán kék szalagja körülvita­tott érték volt már és a legnemesebb országok versenglek érte. Emlékszem, gyermekkorom­ban mi sem érdekelt jobban, mint ez a misz­tikus kék szalag, amelyet az a hajó kap meg, amely a legrövidebb idő alatt teszi meg az vitat Cherbourgból Newyorkba. Hajó, hajó! A szárazföldi gyerek nagy nosz­talgiája. A béke gyerek, a Vilmos-császári ten- gerprogrcmoklcal együtt nőtt osztrák-magyar gyerek, aki kívülről tudta Csuzijárnál, előfizet­te az Adria Egyesület „A Tenger“ című lap­ját és utolsó kraeárjának felét odaadta az el­ső magyar dreadnought gyűjtésére, még a vo­natoknál is jobban érdeklődött a soh‘ sem lá­tott és soh‘ sem hallott tengeri szörnyek iránt. A Duna Pozsonynál már élmény volt, mert óriási viz, s amikor egyszer a hid alatt a szürke reggeli ködben megláttam az egyik cs. és kir, monitor lomha testét barnán, és valódi bronzágyukkal, két napig dobogott a szivem a gyönyörűségtől. Tízéves voltam s ti- zenkétéves koromban elképzeltem, micsoda otromba vad csoda lehet a valódi tengeri dreadnought, az akkor elkészült Viribus Uni- tis, avagy a német Seydlitz, a leggyorsabb ha­jó, avagy az angol Qicen Elisabeth, a legna­gyobb csatahajó, avagy a rácsárbócos amerikai hodályok, a diadalmas japánok, az uj oro­szok és a többiek. A múltkor megtaláltam egyik harmadikos gimnázista koromban irt latin füzetemet. Néhány elrontott mondatocs- ka volt benne és egy „etiami( után elkezdői­tek a hajórajzok a végkimer ülésig. Hajók, ha­jók, ágyuk, ágyuk és mellettük tonnaszámok, gyorsasági tabellák, akciórádiusok, kaliberek és torpedólanszircsövek. Mennyit tudtam ak­koriban ezekről a dolgokról! És az egyik oldalon nagy betűkkel állt a mondat: „Megnyerte az óceán kék szalagját“. Nem tudom, mire kire értettemde ott van a latin füzetben. Akkoriban a gyermekek a technika hősko­rát élték. Még minden távol volt és illúzió, ami gép, egyelőre kocsin jártunk, avagy csó­nakon, petróleummal viiágitottwnk és az egyetlen megfogható tehnika a vasút volt, ami már ötven év óta beleilleszkedett a tájba. De a petróleumom világban távoli nagy technikák­ról ábrándoztunk, gigászokról. A mai gyerek reálista a technikában: motorfordulat*zámok- rót mereng, kis kocsikról, megismert az autó­márkát a motorzugásról és oly szakértelem­mel áll meg a pmdusrka Sabnson mellett, mint Achilles Mlhatott hajdan az uj fegyverek előtt, melyeket Hefcmztos Patrokíos halála után szállított. Mi még nem adtuk alább dre- adnoughtoknál és húszezer tonnánál. Kis és reális dimenziókban a technika nem számított előttünk. Ábrándoztunk a nagyságokról és a gyorsa- ságokról. Emlékszem, a nevelőnőnk a japán­orosz háború alatt ismerősei előtt a sétatéren sóhajtozva mesélte: — Nem tudok aludni! Egész éjjel róla ál­modozom. Róla! Micsoda pompás fiú, ó, sze­relmesem Edgár. Közbeszóltam négy évemmel. — Én is ábrándozom! — Miről? — lmhótázták. — Róla! — De miről? — jj. japán f jöttéről — vágtam ki büszkén. S igaz is volt, nyugtalanít attak ezek a ja­pánok. Azt sem tudtam, mi ez a flotta — egy­szer megkérdeztem, van-e szeme, ha „a ja­pán flotta hirtelen megpillantotta Osuzi,jármá­nál az orosz flottát“ — de érdekelt. És később is, a pozsonyi nagy monitor élményen át, az el­ső dreadnoughtokig, a harmadikos latin füze­tig, ötödikig amikor hajók helyett puskákat kezdtem rajzolni, mert beesett életembe Wi- neltou, a nagy vadász, teméntelen hőstetteivel. S tudom — a harmadikos latin füzet a ta­núm — a flottaélmények kwlminációját ez a „Kék Szalag“ história jelentette, amikor be­leírtam a füzetbe, hogy valaki megnyerte — ha jól enniéleszem, képzeletben jómagam vol­tam a nyerő, a saját hajómmal, mely a leg­gyorsabb, a legszebb és a legnagyobb volt. A Kék Szalag! Úgy kergettem, mint hajdan No- valis romantikusai a megtalálhatatlcm mese­beli Kék Virágot, vagy Maeterlmck gyerekei a Kék Madarat — az elérhetetlen volt az él­mény, a vágy, az élet kulcsa. Azóta sok minden történt. Ma olvasom a Kék Szalag létezik, a Bremen nyerte meg. A verseny tart, csak a fiatalságom múlt el. Ma nem fontos a Kék Szalag, nem fontos az áb­ránd, semmi sem fontos, loiöleUek az illú­ziók és a vágyak. Ugyy köszönlönn ezt a vadonatúj gigászi Bre- ment s elnyert Kék Szalagját, mint egy régi­régi álmot\ a mesehajói? a tündérmesék eső­Szovjetorosmsiss Nagy-Briténfóval csak mint egyenrangú féllei hajlandó társulni Moszkva válaszjegyzéke Londoniban -+- Dovsalevszki vezeti az angol- orosz előzetes tárgyalásokat — Danielsen norvég kővet szerepe Moszkva, julius 24. Mint ismeretes, Anglia a moszkvai norvég követ utján ajánlatot tett Szovjetoroszországnak az angol—orosz dip­lomáciai viszony ujrafölvéfelére. A szovjet­kormány most ugyancsak a norvég követ közvetítésével elküldte válaszjegyzékét Lon­donba. A választ Karachan irta alá, aki, úgy látszik, Csicserin 'és Litvinov letűnése után a legnagyobb ur a moszkvai külügyi hivatal­ban. A jegyzékben a szovjet tudatja az angol kormánnyal, hogy Dovgalevszki párisi orosz követ a napokban Londonba utazik, ahol megkezdi az illetékes körökkel való diplomá­ciai tanácskozásokat. Az angoloknak Dovga- ’evszki személye ellen nincs kifogásuk s igy ő lesz az, aki a diplomáciai viszony ujraföl- vételének tárgyalásait orosz részről vezetni fogja. Moszkva, julius 24. Az a jegyzék, amelyet a külügyi hivatal az angol-orosz viszony kérdésében Danielsen moszkvai norvég ügyvivőnek átadott, többek között a követ­kezőket tartalmazza: A szovjet mindenekelőtt megállapítja, hogy az angol-orosz szakításért a felelősség nem Moszkvát terheli. Éppen ezért a békü­lési törekvéseket mindkét ország és a világ­béke érdekében örömmel üdvözli és szük­ségesnek tartja, hogy valamennyi vitás kér­désben hamarosan teljes megegyezés jöj­jön létre. E törekvésében abból az állás­pontból indul ki, hogy tartós egyezség csu­pán a teljes egyenrangúság elismerésével érhető el. A szovietkormánv inee"-' - zés esetén magára vállalja a rendezett diplomá­ciai viszonyban ('*■'» országokra háruM ösz- szes kötelességeket, természetesen csak ab­ban az esetben, ha Anglia is m —'" vállal­ja ugyanezeket a kötelességeket. Miláües diplomáciai bonyodalom követte Stimson Nankiitgha és Moszkvába küldött jegyzékét Ki ragadja meg az iniciativát! — japán Amerika ellen — Aknák az Amur folyóban — Kína érzi gyengeségét! — Páris, julius 24. Tegnapi számunkban részle- i tesen beszámoltunk azokról a diplomáciai bo­nyodalmakról, amelyek Stimson amerikai kül­ügyi államtitkár közvetítő ajánlatát követték Moszkvában, Parisban és Nankingban. A moszkvai külügyi hivatal tegnap érthetetlen nyilatkozatot adott ki, amelyben visszautasí­totta Briand francia külügyminiszter közvetítő ajánlatát, de egyetlen szóval sem emlékezett meg Stimson jegyzékéről, melyet Herbette moszkvai francia nagykövetnek tegnapelőtt kellett volna átadni Karachannak, az orosz külügyi hivatal keleti osztálya igazgatójának. Viszont a Quai d‘Orsay ma hivatalosan kije- jelentette, hogy Briand nem tett önálló köz­vetítő ajánlatot, azaz a Stimson-féle jegyzék szabotálásáról és elsülyesztéséről szóló hí­rek alaptalanok. A komplikált helyzetet tovább bonyolítja az i3, hogy Kina elfogadta Stimson közvetítését, mig Moszkva szemmelláthatóan kiutat keres és nem hajlandó a nagyhatalmak gyámkodását elismerni A helyzet az, hogy a washingtoni kormány talán kissé elhamarkodott diplomáciai lépése, Moszkva renitens magatartása és Briand köz- vetitése bonyolult atmoszférát teremtett a nagyhatalmak között. A konfliktus már nem is olyan veszedelmes, mint ami belőle származott és a három nap óta szakadatlanul folyó jegy­zékváltások bizonyítják, mily nehéz a Kel- logg-paktumnak érvényt szerezni s mily komp­likált békiteni, ha a békités jogát, elsősorban nemzeti presztízskérdésekből, külöm-külön va­lamennyi nagyhatalom magának tartja fönn. Egy francia zsurnaliszta szellemesen jegyezte meg, hogy „a szegény háborúnak rendkívül megnehezítik, hogy kitörjön". Az egyik konfliktusba keveredett fél hallani sem akar a háborúról, de föltételül szabja, hogy bizonyos jogait elismerjék, ha a hatal­mak nem akarják, hogy fegyverhez nyúljon; a másik fél még kevésbé akar háborút, de védelmére föltétlenül mozgósítania kell a mérgesgázezredeket és a tüzérséget. Egy harmadik hatalom meg akarja gátolni a há­ború kitörését, a negyedik hatalom viszont meg akarja gátolni, hogy a harmadik legyen az első, aki a háborút meggátolja T minden­nek következtében az ötödik hatalom „diplo­máciaiig mellőzöttnek“ érzi magát, mire vi­szont a harmadik hatalom kijelenti, hogy eszeágábari sem volt komoly közvetítő javas­latot tenni. A helyzet körülbelül olyan bonyolult, mint az előbb vázolt kép mutatja. Sem Oroszország, sem Kina nem akarnak hallani a háborúról, de váltig fegyverkeznek. Amerika közvetítő békeajánlatot tesz, amit Franciaország sértő­nek érez a maga számára, viszont Japán be­jelenti, hogy egyedül őt illeti meg az inicia- tiva joga, mire Amerika néhány nap előtti ajánlatát jelentéktelennek igyekszik föltün­tetni. Ilyen körülmények között jóformán semmi sem történik a háború meggátlására. Derült égből jövő villámcsapásként hatott a moszkvai külügyi hivatal tegnapi nyilatkoza­ta, melyben leleplezni igyekszik a franciák és az amerikaiak hiú versengését. A helyzet vigasztalannak látszott, amikor tegnap este Stimson önmaga dezavuálta a moszkvai jelen­tést, amennyiben megállapította, hogy Briand moszkvai közvetítő ajánlata és Stimson jegy­dáját, a ragyogó gyermekkori álomfantómo- kat. És a tehnikusok, akik látták a Brement, azt is mondják, hogy igaz is: a legszebb, a leg- pazarabb, a legtündéribb hajó. Szvaitkó Pál. zéke azonos s xémerika kénytelen volt Fran­ciaországnak ezt a direkt segítségét igénybe venni, mert önmaga nem rendelkezik Moszk­vában megfelelő diplomáciai képviselettel. Xina Japán közvetítését kéri London, julius 23. Napról-napra világo­sabbá válik, hogy Kina mindenáron meg akarja őrizni a békét és hajlandó a nagyha­talmak valamennyi feltételét elfogadni. A tokiói kínai követ tegnap megjelent a japán külügyminisztériumban és fölkérte a kül­ügyminisztert, hogy ragadja meg az inicia- tivát Kina és Szovjetoroszország kibékité- sére. Ennek a követlátogatásnak általában nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert egy­részt tanujele Kina gyöngeségének, más­részt azt bizonyítja, hogy a nankingi kor­mány szívesebben látná Tokio közvetítését, mint Wishington beavatkozását. A japán külügyminiszter megnyugtatóan válaszolt a kínai követ kérésére és közölte vele, hogy ha mindkét konfliktusba keveredett fél föl­szólítja Japánt a közvetítésre, a tokiói kor­mány szívesen vállalja a szerepet s reméli, hogy ezzel behatóan előmozdítja a béke ügyét. Rémhírek Charbinhan Charbin, július 24. Óráról órára ujaibb rém­hírek érkeznek a harctérről s hiába cáfolja az öfíszaceapásokról szóló híreket a kínai kor­mány, a lakosság továbbra is kitart amellett, Páris, julius 24. Hivatalos jelentés szerint Poincaré hivatali tevékenységét a jövő hét hét­főjén újból megkezdi. Eddig az időpontig az or­vosok a legszigorúbb kíméletet parancsoltak. Poincaré tehát a szenátus ma délutáni ratifiká­ciós vitájában nem vesz részt, ami nem fontos, mert általános vélemény szerint a szenátusban csaknem egyhangú szavazásra van kilátás s a kormányja;vaslat ellen legfeljebb tizenöt ellen­zéki szenátor fog szavazni. A szenátus külügyi bizottsága különben a kamara különböző rati­fikálási feltételeihez még egyet fűzött hozzá, amely igy szól: „Az adósságrendező' szerződé­sek kivitele nem idézheti elő Franciaország adóterheinek emelését még akkor sem, ha Né­metország közben nem fizet. Franciaország szu­verén nemzeti jogait a pénzügyi természetű megállapodások soha meg nem zavarhatják. Tisztogatás a francia kommunista pártban Páris, julius 24. A rendőrség tegnap a kom­munista párt titkos elnöki ülésén kilencvenöt kommunista agitátort letartóztatott, akiket az állam biztonsága ellen elkövetett bűncselekmé­nyekkel vádolva állítanak a bíróság elé. Ugyan­akkor négy más kommunista vezért is letartóz­tattak s tiz külföldi agitátort áttettek a hatá­ron. A szakszervezeti helyiségben körülbelül két teherautó rakományt tevő terhelő anyagot foglaltak le. Hol lesz a konferencia? Páris, julius 24. Ha a nemzetközi konferen­ciát augusztus 6-á.n tényleg meg akarják kez­hogy a határon máris komoly összecsapások­ra került sor. Legújabban a Pögranicsnaja vidékén állomásozó kínai csapatok ágyutüz alá vették azokat a szovjet repülőket, akik át tévedtek kínai területre. Az orosz gépek sértetlenül visszatértek Pogranicsnajaba. Az United Press tudósítója szerint az orosz hatóságok folytatják az Amuron lévő kínai gőzösök lefoglalását. A kínaiak aknákat he­lyeztek el a Sungary folyó és az Amur egye­sülésénél úgyhogy az oroisz ágyunaszádok nem nyomulhatnak be kínai területre. A Chacbin-vladivosztoki keletkinai vasútvonalon a kínaiak a határ közelében több kilométer hosszúságban fölszedték a síneket, hogy meg­gátolják az oroszok benyomulását. Japán Stimson ellen Tokio, juliius 24. A tokioi külügyi hiva­tal ma nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelenti, hogy Japán hivatalos felfogása nem minden tekintetben egyezik meg Stim­son amerikai külügyi államtitkár jegyzé­kének szövegével. Hamabuchi miniszterel­nök holnap visszaérkezik a japán főváros­ba. Pénteken minisztertanács lesz, ame­lyen véglegesen döntenek az orosz-ki^ai konfliktus ügyében tanúsítandó magatar­tásról. Az ülés után a washingtoni japán nagykövet részletes utasításokat kap. deni, hamarosan meg kell találni az. alkalmas helyet, ahol a Young-tervezetet törvényerőre emelő konferencia összeülhet. A ma reggeli francia lapok mintegy parancsszóra nagyfokú elégedetlenséget és türelmetlenséget mutatnak. Ugyanekkor úgy tudják, hogy a konferenciát semmiesetre sem napolják el. Párisban a legszí­vesebben látnák, ha a konferenciát Ostendében vagy Brüsszelben tartanák meg, de nem bán­ják, ha az államférfiak Hollandiába vagy eset­leg Kopenhágába is mennek. London, julius 24. A Times félhivatalos je­lentése szerint a küszöbönálló jóvátételi és Rajna-vidéki konferencia helyéről és idejéről az európai államférfiak még korántsem egyeztek meg. Az angol kormány még mindig azt re­reméli, hogy a politikusok Londonba jönnek. Lloyd fen® Németországba megy London, julius 24. A Daily Express szerint Lloyd George a közel jövőben Németország­ba utazik. Utazásán fia, Lloyd George őr­nagy kíséri el. Lloyd George útközben nem látogat el Berlinbe, hanem az ország fürdőit és műkincsekben gazdag vidéki városait ke­resi föl. A beteg Poincaré nem megy a szenátusba A szenátus egyhangúan ratifikál - Kommunista letartóztatások Párisban - Kopenhágában lesz a nemzetközi konferenciai

Next

/
Oldalképek
Tartalom