Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-21 / 163. (2088.) szám
USfeXrfet A fekete-vörös koalició griindolői megfeledkeznek Kliükárói és a német keresztényszodalistákről Bediyne kezdeményezése csak a cselt néppárt diszkreáitálásáf célozza? — A német kereszSényszocialisták a kisebbségi kérdés rendezését állitják előtérbe Prága, julius 20. A fekete—vörös koalició lehetősége még mindig élénken foglalkoztatja a prágai sajtót. Bechyfié agrárellenes riadója egyelőre csak a cseh szocialista csoportoknak a cseh katolikusokkal való együttműködésére vonatkozott. Egészen a mai napig sehol egy szót sem lehetett olvasni a német szociáldemokratáknak, valamint a német keresztényszocialistáknak és a szlovák néppártiaknak a vörös—fekete koalícióba való fölvételéről, pedig a német pártok, valamint Hlinkáék nélkül ez a koalició még papiroson sem valósik- ható meg, mert a cseh néppárt egyedül nem vállalhatja magára azt az ódiumot, hogy a szocialistákkal szövetkezzék és ellenzékbe szorítsa a német és szlovák katolikus testvérpártokat. A szocialista—néppárti együttműködés eddig még semmiféle komoly formát nem öltött 8 a sajtókampány csupán tapogatózás volt, hogy a közvélemény miképpen fogadná ennek a tervnek a megvalósítását. A cseh polgári sajtó, látva a polgári többség veszélybenforgását, most úgy állítja be az egész dolgot, mintha a szocialisták diszkreditálni akarnák a cseh néppártot. Tervük állítólag az, hogy a cseh néppárt azután legyöngülve, izoláltan magára maradjon. A Národni Listy megállapítja, hogy Bechyné fölszólitására a cseh néppárti sajtó elutasító választ adott, amit a szocialisták bizonyára meg is fognak érteni. A néppártiak ráeszmélnek arra, hogy milyen csúnya föladat várna reájuk a szocialistákkal való együttműködés esetén, mert azok nem akarják közvetlenül a polgári koalíciót megtámadni, hanem a cseh néppártot diszkreditálni s ezzel a polgári koalíciót fölrobbantani és a kormányzást átvenni. Az agrárius Venkov a szocialisták legújabb tervét humorosan kommentálja és többek között azt írja* hogy a haladó közvélemény egyszerre csak azt veszi észre, hogy a szocialisták harca A kle- rikalizmus ellen csak agitáció céljait szolgálta. Bechyné megnyilatkozása kellemetlen helyzetbe hozta a szociáldemokrata pártot, amelynek vidéki sajtója már észrevette a központ által elkövetett hibát és most a katolicizmus ellen intézett újabb támadásokkal igyekszik a helyzet igazi képét eltakarni. Hasonló a helyzet a nemzéti szocialista táborban is. A preraui nemzeti szocialista Hlasatel azt Írja, hogy & cseh néppártiak mindenképpen arra törekszenek, hogy az államot mennél szorosabban az egyházhoz s az egyházban uralkodó magasabb hierarchia érdekeihez kapcsolják. Ez tehát annyit jelent, hogy a cseh néppártiak az államot arra akarják kényszeríteni, hogy ezt a kasztot szolgálja. Ezért törekszik a hierarchia az államhatalom elnyerésére la A magas egyházi méltóságok azonban keveset törődnek a szegény ember nyomorával, szükségleteivel és érdekeivel. Éppen ezért ne higyjen nekik senki és ne adjon nekik semmit. A Venkov erre azt jegyzi meg, hogy a Hlasatel hangja nagyszerűen rímel Bechyné ui tervével; úgy látszik, hogy a nemzeti szocialista tábor nem nagyon akar megbarátkozni a fekete—vörös koalíció gondolatával. A német keresztényszocialisták álláspontja A sajtópolémiába most először avatkozik bele a német keresztényszocialista párt hivatalos szócsöve, a Deutsche Presse, amely egyebek között a kővetkezőket állapítja meg: Igazat adunk a Lidové Listynek, ha a katolikusok és szocialisták együttműködésének kérdését még korainak mondja, de csodálkozunk azon, hogy ezt a kérdést egyáltalában fölvetették, még mielőtt megkérdezték volna azt, hogy mit szólnak ehhez a német és szlovák katolikusok, illetve azok politikai néppártjai, amelyek együttműködése nélkül a fekete—vörös koalició már előre is lehetetlennek látszik. Az a kultúrpolitikai álláspont, amelyért a német keresztén y szocialista pártnak el kell foglalnia, majdnem teljesen fedi a oeeih néppárt álláspontját is. Nemzeti szempontból azonban német katolikus körökben tatán még üdvözölnék is a cseh szociáldemokratákkal való együttműködést, föltéve, hogy az általuk hirdetett nemzetközi békés magatartást a belpolitikában is meg akarnák valósítaná. Gazdasági kérdésekben ez az együttműködés sok tekintetben a felelősség megkönnyítését és megoszlását jelenítené. Tagadhatatlan ugyanis, hogy a mai koalició által megoldott szociális kérdések (kezdeményeződ nagyobbrészt a néppártiak voltaik. As idő azonban még nem éréit meg a katolikus é« szocialista pártok együttműködésére. A szocialistáknak elsősorban is az volna a kötelességük, hogy a nemzetiségi politikai programjaikat fölállítsák. Csak ennek megtörténte után lehet tárgyalni konkxéteíbb formában a megegyezésről éa együttműködésről, mert tisztán a cseh katolikusok és a cseh szocialisták közötti együttműködés nem, hanem csakis valamennyi nemzetiség keresztény néppártjainak és szocialista táborainak együttműködése vezethetne eredményre. A némeit keresztényszooialisták tehát elvben nem utasítják vissza a vörös-fekete koalíció tervét, azonban olyan követelésekkel állanak elő, amelyek teljesítése, a* eddig szerzett tapasztalaitok szerűit sem a cseh néppártnál, sem pedig a cseh szociáldemokratáknál a kö* zelJövőben nem várható. A aensseüségi probléma végleges megoldásának folytonos halasztása az oka annak, hogy a hasonló osztályérdekeket képviselő, de különböző nemzetiségű politikai testvér- pártok nem tudnak közös platformra jutni. Ez valamint a szocialistákra, úgy a katolikus néppártokra is vonatkozik. Mielőtt tehát a fekete-vörös koalícióról komolyan tárgyalni keedwnének, szükséges volna valamennyi kar totíkos pártnak egy közös nevezőre való hozása, ee azonban a cseh néppártnak sovioiea* ta orientációja miatt jelenleg még csak a messze jövő kérdése. A belpolitika jövő terveinek boncolgatásánál Szlovenszkó legnagyobb politikai pártja és ennek sajtója teljesen elnémult. A szlovák néppárti sajtó eddig egyetlen szóval sem fog* lalt ülést Bechyne kombinációjához, sőt arat nem is említette meg és a prágai sajtó Hlink* pártját ennél a kombinációnál ugyancsak teljesen mellőzte. Ez csak annak a jele, hogy a szlovák néppárt mai ereje ellenére nem tudta kiharcolni azt a pozíciót, amely őt a belpolitikában megilletné s ugylátszák, hogy & szlovák néppárt a kormánykoalíciók alakításának tervénél csak az ötödik kerék szerepét fogja játszana s éppen úgy, amint 1925-ben, a jövőben is mindig kérsz dolgok elé áJtttjáík Hlinkát. A kínai közmondás Irta: Krúdy Gyula L Az egykori Magyarországom Mtelt, bizalmat, tekintélyt gerjesztettek maguk iránt azok az emberek, akik bár magyarul beszéltek: számolásra kerülvén a sor, hirtelen németre fordították a szót. összeráncolták a homlokukat: — Az egyszeregyet nem lehet megcsalni, — mondták. — Az ájnanalánc az egész világon ájmnalájnc. Ilyen ember volt például Egyszery is. Nem az egyszeri (ember), aki a népmesékben és más tréfákban szokott szerepelni, hanem valóban Egyszery, aki miután minden vagyonát elköltötte, — egy forradás a fején körülbelül ezer pengőjébe került és volt sok ilyen forradása vértől, bottól, fokostól emlékben, — vénségére az egyszeregyre adta magát. Akkoriban már Pesten kódorgóit Egyszery, a gabonatőzsde körül állongott órákig egy kávóházban és irigykedve nézegette a szerencséseket, az úgynevezett nyerőket, — de ugyanígy irigyelte a szerencsétleneket is, mert volt nekik valami veszteni valójuk. Egyszery- nek nem volt már veszteni valója sean. Kövér, brontesz, rövidlélekzetü, de holmi dohányfüstöket eregető férfiú volt, aki egy fél cigarettát elszívott egyetlen szippantással. Még percek múlva is füstölgőt! orra-szája egy cigaretta után, mert a füst csak akikor jó, ha odabent van a jólszabott tüdőben. — Csak volna valaki, aki megvenné az életemet, — mondogatta, miután már se búzát, se rozsot, se „tavaszit*', se „őszit** nem vásárolt tőle senki, mert hiszen Egyszeryt „kába rangozták** a tőzsdéről. Talán a sebforradásait megvenné valaki, gúnyolódott egy kávéházi vendég, akinek ugyancsak nem volt ebéd re valója. Egy egykori vidéki úriember megtapogatta rövidrenyirt haját. Még juhászbotok nyomai is voltak itt. — Ugyan ki adna pénzt azért, hogy valaha Sárga Józsival verekedtem? Sárga Józsival, a leghíresebb alföldi betyárral. Ámde az idők mindig rosszabbodtak Egyszery felett. Az egyszeregybeli tudománynak csak annyi használ vehette, hogy azt szárnit- gatta, hogy hány borotválkozással,'hány baj- vágással tartozik a borbélynak. Vidéki urfi koromban magam borotválkoztam, a juhászáéval nyírattam le a gyapjút fejemről. Mióta pesti ur lettem, azóta járok borbélyhoz. — mondogatta Egyszery és tovább állt a kávékázban. — Mit tudják ezek a pesti csavargóik, hogy a fiatal juhásznék miként nyírják meg az embert, meg a birkát? A birkára például ráülnek, hogy a* mozdulni se tudjon. A gabonatőzsde környékén mendegélt az élet, nyár volt, az üzletemberek hamar végeztek a dolgaikkal. Egyszery mind magányosabban maradt a kávéháziban. — Hát jól van! Eladom a forradásaimat, — kiáltott fel egyszer* mintha mindenki ezt várta volna tőle. Pedig senki se várta. Egyeszerv mégis ekkor ,csinálta meg Szerencs éjét**, mint mondani szokták. n. Fiatalember jelentkezett első vevőjeként, Amolyan félbemaradt, görnyedt, beteges fiatalember, akinek arcára van írva a halál. Vagy a börtön. Ámde a fiatalember egy gazdag bankárnak volt a fia. Egyelőre bankó- barikádokkal volt elzárva az az ut, amely a fiatalembert a börtön felé vezetné. — Maga erős, bátor embernek látszik, Egyszery, — mondja a bankár, amikor egyszer betévedt a kávéháziba. Ilyen testőrt szeretnék a fiaim mellé. Ervinnek nyomban megtetszett Egyszery, amikor atyja ráparanosolt, hogy ezt a betört koponyáját embert tisztelje ezentúl. Ez lesz a nevelője, egyben védelmezője, mert Ervin nem járhat egyedül a városban. Habár már harmincadik éve felé közeledik. A kalapját is ellopják tőle. — fin, uram, — mondta Egyszery a fiatal- embelytek — juhászoknak voltam az orgazdája. Emiatt sokat verekedtem velük. Nem kell félni, ha velem van. Ervin engedelmeskedett. Bálba ment nyeg- legéot éa ott a legerősebb táncosba kötött bele. Ervin épen szabadult a verekedésből, de Egyszery koponyája megismerkedett egy pesti széklábbal, ugyanezért néhány napig Ervinnek otthon kellett maradni, míg Egyszery fejsebe begyógyul. A bankár ezer forintot fizetett. Ervin vonzalmat táplált magában bizonyos veszedelmes hölgyek iráni, akik már sok férfit ültettek bele az élet siralomhézába. Azt mondta, hogy ez azért van, mert anyja korán meghajt és igy anyát keres minden hölgyismeretségben. Különösen olyan pesti nők tetszettek Ervinnek, akik koruknál, élettapasztalatuknál fogva imponáltak Ervinnek. A „velszi herceg** egykori imádottja például, aki kanári madarát Edwardnak nevezte: sokáig bilincsben tartotta Ervin szivét. Majd, mikor a hölgy érzelmes sétákon, a város körül elterülő erdőségekben megpendítette a házasság eszméjét: Egyszery elérkezettnek látta az időt, hogy előlépjen a bokrokból. — Ha már házasodni kell, itt vagyok én, — mondta nemesielkü barátként. A w el szí herceg hölgye persze ebbe nem egyezett bele. Bosszút állt azonban Egyszerytn. Virágosérepet dobott rá erkélyéről, amely cseréptől ugyancsak meglékelődött Egyszery koponyája. — Megint visszajött egy régi ezres, — mondogatta Egyszery a kávéházban, ahol bekötött fejjel megjelent. Ervin szeretett incselkedni állatokkal, amelyek nem vétettek nelki semmit. Kutyákat csalogatott maga után, amelyeket alkalmas he- , lyen megvert.. Macskáknak szúrta ki a szemét. Gyanútlan lovakat ostorozott vagy főbevert Ugyanezért Egyszerynek már alkalma 8 volt szert tehetni Ervin védelmében kutyaha* rapá&okra éa lórugásofcra is. í"rr'9 Az üzlet elég jól ment. Egyszerynek mindig be volt kötözve valamely testrésze. Olyan volt, mint az a kirakatbeli ember, aki egész életé ben mankóval és művégtagokkal jár az orto péd .kereskedők reklámjából. — Jönnek haza az ezreskék, — mondtt* megelégedetten Egyszery, amikor egy népünnepélyen megsántult, miután Ervin csak t bál királynét akarta el szöktetni. De még a kezét bírta Egyszery, két izmos ökle tudott torkonragadni veszedelem idején. Igaz, hogy már kis tolókocsiban ült élete vége felé, de a tolókocsi mindenütt ott járt Ervin nyomában és ha Ervint rossz természete miatt valahol megverték: Egyszery kinyújtotta hosszai kampó? juhászbotját a tolókocsiból ée azzal magához rángatta a verekedőt. Miközben karjai dolgoztak, mint a vitorlák. — Megint hazajött egy ezres, — mondotta, amikor pisztollyal rálőttek a tolókocsiban, miután Ervin egy budai kisasszonyt akart el- szőktetni éjszakának idején. III. Egyszery még sokáig „nevelte** Ervint, tolókocsiján (amelyet már géppel hajtott), meg- jelengetett akkor is, amikor Ervin már házasember volt, — szerencsétlenségére Amandát véve feleségül, aki híres volt arról, hogy kiváltságos testi erejénél fogva: megveri már leánykorában is az udvarlóit. Ervin éppen Amandát vette nőül un ért Egyszerynek mind kevesebb hasznát vehette a testőri teendőkben. Itt következett aztán Egyszery nyugodalmas élete, amikor Ervin* szegényt a felesége allén kellett megvédelmeznie: Ervin nem tárt el egyedül az asszonnyal, a félig béna Eftyme- ryre lett megint szüksége, hogy elviselhesse az életet. Egyszery bekormányozta a tolókocsit a ház egyik szobájába és ott megbetegedett, — nem messzire a hálószobától, miután a verekedések ott szoktak kezdődni. Nem kellett többé bálba, nőpfhmeipélybe, orcára Járni, hogy Ervint védelmezni kellessen. Otthon, a osaládi otthonban verekedett Kgyvxerry pártfogol tja m egett. Amandát néhanapján megverte. — Már Rótsildnnk érzem niagamait, — sóhajtotta Egyszery, amikor az ezreseket összeolvasgatta. — Nem hiába tartja az ázsiai kimondás, hogy a vorefoedés bséaaaoe wlplrniaMi IC&ZÍ$BHeB”Í hogy Schmidthauer Igmándi ■ceserQvize, Európa legtartalmasabb keserüviz-forrása s mint Ilyen egyedüli a maga nemében. **W—W—IWSmW imm--WSBIsmsmsSSSMSmsmmSSMSÍSSWWSBmSi II Hl I SJil Gyomor- éa béltlaztltó hatása páratlan. RenfV/m s adag éhgyomorra fél ivó pohárral, Sok esetben elegendő már néhány evő kanállal ig Fcris ismertető és gyégyjavalat minden palackhoz mellékelve. 2 Lnxus-Express-Hajéjáratok Adria — E^yptom Május I-töl-&agnsztas Si-ig mérsékelt érsJt Adria* QSrSgomáj' • Konstantinápoly Kombinált jegyek szaftod*! tartózkodással Athénben és Konstanti nápolyba*. Olaszország — Bombay „Marittimo Italiana*~vnl Őoszekőttetésbsa Rendkívüli utazás a „Frosidento Wilson” mai Triesztből Bombayba, októberbe® körutak as egész Keletre mérsékelt áron. Lloyd Trleatlnoi Prag H., # VM«mU «7. 1929 fnflua tt, vasárgafL^
