Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-16 / 158. (2083.) szám
"Vsmzm'j v ÜA,\jíY/\K.*n l KÜLtAJbr nfCT yanilfl TU, IWB. i [Porban és hőségben A‘ űt szádat Odóllal. HBBKÉj fertőtlenítsd'!égy nagy üreg (Jdol csak 18 5 űz hónapokig elég. A szocialista pártolt küzeletiése Srámekékhez? Kramár az ui választásokról Prága, julius 15. KraimáT dr., a cseh nemzeti demokrata párt litomysli népgyülésén tartott beszédében egyebek között az uj választások lehetőségével is foglalkozott s megállapította azt, hogy a parlament feloszlatását s az uj választások kiírását csak egyes ellenzéki szocialista csoportok sürgetik 6 ily irányban törekszenek befolyást gyakorolni az állaim bizonyos tényezőire. Kramár megállapítása szerint az uj választásokra semmi szükség nincsen. A szlovenszké! és ruszinszkói hadikárosulfsk segélyezése Prága, július 15. A katonai igazgatás a szlovenszkói és ruszinszkói hadikárosultak segélyezésére szánt, államfordulat előtti időből származó 'katonai gyűjtéseket és karitatív alapokat egyesítette. Az egyesített alap mintegy kétmillió koronát tesz ki. Ezt az összeget a katonai igazgatás 1938-ig fokozatosan fogja kiosztani a legnagyobb Ínségben levő hadikárosultak között. Ebből az alapból oly hadikárosultak, rokkantak s ezek hozzátartozói kaphatnak egyszeri, vagy időn- kint megismétlődő segélyt, akiknek a kassai és pozsonyi katonai parancsnokságok területén fekvő községben van illetőségi joguk. A kérvényező szegénységét és keresetképtelen állapotát köteles igazolni. A segélyt a katonai paranscnofcságok mellett működő külön bizottságok fogják kiosztani. A kiskorú személyek, hadiárvák s a hadirokkantak árvái, továbbá a keresetképtelen rokkantak időszakonként ismétlődő segélyben fognak részesülni, mig az ugyanily kategoriabeli keresetképes rokkantak egyszeri segélyt fognak kapni; ezek kamatmentes kölcsönt is igényelhetnek iparüzem berendezésére s más hasonló célra. A bélyegmentes kérvényeket I ama katonai parancsnoksághoz kell címezni- j amelynek területén a kérvényező lakik. A kérvényeket minden év augusztus elsejéig a lakóhely községi elöljáróságánál kell beadni. A hadi károsultak eme karitatív — tehát nem törvényen alapuló — segélyezési módjára a magyarság két pártja vidéíki titkárságainak a figyelmét felhívjuk azzal, hogy hadirokkantjaink segélykérvényeit községi szegénységi — vagyontalan sági bizonyítván y- nyal s a hadirokkantgondozó hivatal orvosi vizsgálatáról szóló bizonyítvány hiteles másolatával szereljék fel s azokat legkésőbb e ■ ^-'hónap végéig adják be a községi hivatalhoz, mely a kérvényeket a katonai parancsnoksághoz terjeszti be. A részletesen indokolt kérvényben közölni kell azt, hogy a. fél egyszeri, időszakonkint ismétlődő segélyt, avagy kamatmentes kölcsönt igényel. Prága, juláus 15. Az utóbbi hetekben szinte feltűnő volt az a jóindulat, amelyet a cseh néppárti és a cseh szocialista pártok sajtója egymással szemben tanúsított. A két, egymással merőben ellentétes irány sajtója óvatosan elkerült minden súrlódási felületet, sőt a néppárti lapok annyira magasztalták Benes külügyi politikáját, hogy a sok dicséretet a külügyminiszter már alig volt képes elviselni s viszont a szocialista napilapok a legnagyobb elismeréssel nyugtázták a cseh néppárt rendezésében a közelmúlt hetekben lezajlott Orol-ünnepségeket. Ilyen előzmények után nein csodálható az, ha a nagy kánikulában egyes pártonkivüli lapok a vörös-fekete koalíció körvonalait látták kibontakozni a szocialista pártoknak Srámekékkal való barátkozásábóL Eme különös politikai alakulás lehetősége arra késztette a Lid. Noviiny szerkesztőségét, hogy Bechyne Rudolf szociálderr krata képviselőtől nyilatkozatot kérjen a szocialistáknak a katolicizmushoz és a „klerikalizmus“- hoz való viszonyáról. Reohyne volt miniszter szívesen és részletesen beszélt Beszélt Cirtáéiról, az Orol-ünnepek fényéről, Srámekék morvaországi nagy hatalmáról, a vallásnak a politikához való viszonyáról, a katolicizmusról általában, Ausztriában és a csehszlovák köztársaságban. Itt szó szerint a következőket, mondotta: vesztette régi barátai támogatását, akik azt a nép akarata ellenére is tartották. Ma, a demokrácia idejében a politikai katolicizmusnak csak az a jelentősége és befolyása lehet, melyre a demokrácia címén tesz szert. A háború előtti szocializmus tudta azt, hogy osztói yeH-enJele a kienép vallásos meggyőződéséből meríti az erejét s ezért minden haragjával eme vallási forrás ellen fordult. Az a véleményem, hogy ezt a vallásellenes harcot abba kell hagynunk. Ha a katolikus vallás rossz, úgy támadjon fel a versenytársa egy jobb vallásban. Ha minden vallás rossz, úgy a bölcseletnek s a tudománynak engedjük át a teret, hogy ezek próbáljanak ellene harcolni. Az állam, a hivatal, a politikai párt nem arra valók, hogy a vallás ellen harcoljanak. Kivételnek csak akkor van helye, ha ugyanis az egyház elhagyja működési körét s az államra oly szabályokat kényszerít, amelyek az állam fen- hatóságát polgári ügyekben sértik. Mint például: felekezeti iskola — soha! — A szocializmusnak a katolikus pártokhoz való viszonyát illetőleg csak önmagam nevében válaszolhatok. Kívánom azt, hogy pártom hagyja abba a vallásellenes harcot a minden erejével amaz osztál yeaenséggel szembe forduljon, amelynek alkotó réséé a katolikus mozgalom. Közömbös előttem, hogy a munkás jár-e gyónni e a gyermekét elküldi-© az urnapi körmenetbe; ez az ő joga s nem tudom, hogy miért kellene őt kinevetni. Nem közömbös számomra azonban az, ha — A trón bukásával a katolikus ügy el-t az illető miunkás szavazatát oly politikai, irány erősítésére használja fél, amely a szegény nép érdekeivel ellenkezik, ügy gondolom, hogy a katolikus dogma merev, változ- hatatlam, azonban a katolikus mozgalomnak rugalmas dinamikája van. A st. hostini agg katolikus gyűlölte Masarykot, mert a pap azt mondta róla, hogy ő az Anti krisztus; az orol- ifjuság versben szkandálta Prága uccáin: „Éljen Masaryk apó!“ Az ifjú katolikusok uj, demokratikus légkörben nevelkednek s a szocializmus és liberalizmus eszméi befolyásának vannak alávetve s a Gondolat nagy munkát végez: megdöntött sok régi igazságot s még megdönt sok régi hazugságot is. — Szeretném tudni azt, hogy a szocializmus képes-e és hajlandó-e együttműködni a politikai katolicizmussal? Arról van szó, hogy a katolicizmus milyen mértékben képes legyőzni a saját régi igaztalanságait és rossz szokásait s milyen mértékben képes a szocializmus megérteni az uj helyzetet? Ha a katolicizmus elhatározza magát arra, hogy például a republikánus iskola kérdésében őszintén és becsületesen elfogadja az eddigi fejlődés vívmányait, ha megtalálja az ő! megillető helyét a szociális, gazdasági küzdelmekben, ha a klerikális mozgalomból átalakul katolikus-demokratikus intézménnyé, mint az Németországban és Belgiumban történt, akkor nincs kizárva, hogy a két tábor között szilárd s termékeny együttműködés jöhet létre. Bechyne volt miniszter, szociáldemokrata vezér feltűnően barátságos és békéshangu nyilatkozata: pártpolitikai kokettálás, amiből senkire semmiféle előny vagy hátrány nem származik. A katolicizmus nem hirdet bosz- szuállást s így a vörös szocialista elvtársak nyelvöltögetését, Ízléstelen egyházellenes erőlködését esetleg el is felejtheti, azonban nem látjuk a lehetőségét annak, hogy a beohynei erkölcs összeegyeztethető volna valaha is a katolicizmus, sőt általában a kereszténység felfogásával például a magzatelhajtás. a felekezetnélküli nevelés s a magántulajdon szentsége kérdéseiben. Bechyne, az autodidakta, nagyon téves nyomokon jár a katolicizmus történeti értékelésénél. Az első és második, sőt harmadik in- ternacionálénak se híre, se hamva sem volt még, amikor a katolicizmus már élő valóság, erő volt; Bechyne tanításai is' megszűnnek s a katolicizmus továbbra is fennáll — Bechv- no szerint merev — dogmáival az idők teljéig. Éppen ezért a katolicizmus sohasem mily ed hét annyira, I hogy a szociáldemokráciával erkölcsi vitákba bocsátkozzék vagy pláne Bechyne erkölcseit a magáévá tegye; erre legfeljebb a srámekizmus képes, melynek számára a miniszteri bársonyszék mindennél fontosabb. Ezt Bechyne is elérheti még egyszer. A láthatatlan ellenség A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: DARVAS „ (59) —Mind rágalom, Fenség. Ezt atyám parancsára találták ki ellene, hogy bosszút állhassanak rajta a kegyetlen leckéért, amit az iratok eltüntetésével a vezérkarnak adott. Fenség, én jelen voltam az első gyilkosság után a gyilkos kihallgatásánál. Thomson matróz beismerte, hogy ő a gyilkos. És, ime, itt vannak a bizonyítékok, hogy a gyilkos Thomson egy Owen nervü matróztársával való verekedésben lelte a halálát. A trónörökös meglepetten nézte át a két -iratot. — Hiszen ez ellentétben áll a belügyminisztérium jelentésével! — Igen, Fenség. Mind csak üres kitalálás. Ráfogás. A föltaláló tetőtől talpig gentleman és ártatlan. Én ismerem. — Miss Lucy Byrd szava nekem magában is elég kezesség, de mit csináljunk most. hogy a bajt kissé jóvát együk? — Amnesztiát kérek gróf Selley részére Fenség. — Gróf Selley? — Igen, Fenség, úgy hívják. Magyar mérnök. — Köszönöm, Miss Lucy Byrd, de az amnesztiával, sajnos, már elkéstünk. — Elkéstünk? — kérdezte szorongó szívvel, csodálkozva Lucy. — Hát még nem tudja? A láthatatlan ember ma hajnalban egyik carvonit-gépünkön megszökött. — Megszökött? Hová? — Nem tudom. Most üldözik. Bizonyára Amerika felé tart. Lucy megseminisülten nézett a trónörökösre. — Akkor — bocsánat, Fenség — visszavonom — ellenség részére -—nem kérek semmit — TELJES GŐZZEL AMERIKA FELÉ — Hála Istennek, vége a veszélynek! — kiáltott Selley, amikor Skótország fölött befutottak a ködzónába. Nemsokára átsuhantak a Shetlandi szigetek fölött. Ezer kilométer a hátuk mögött. Alaszkáig még öt és félezer Selley megnézte az óráját. Délelőtt tiz óra. Az első ezer kilométer megtételére tehát jó hat óra kellett. Kissé keveselte. Óránként még kétszáz kilométert sem tett meg a gép. Igaz, kis ellenszél fújt. Harminc-harmincöt óra inulva Amerikában kell lenniöik. A térkép túloldalán fontos jegyzeteket fedezett föl. Wilbour ezredes első két utjának tanulságai alapján fölirta oda a mágnestű sarkközeli irányeltérésének korrekcióit — Hála Istennek, igy már nem tévedhetünk el. A térkép szemlélete közbeu fölfedezett egy berajzolt jelet a nyolcvanharmadik szélességi fok között. Valószínűleg ezen a ponton akart kikötni Wilbour, hogy Carvont keresse. Erről most sző sem lehet, hiszen éjféltájban .érnek ama táj fölé. A sötétben úgysem láthatnák meg. Sajnálkozva gondolt Car- von alezredesre. Milyen különös vonatkozásai vannak ezzel a hajótörött ismeretlen emberrel! Lucy szavai csengtek a fülébe: „önnel csak egy ember vetekedhetik: Car- von alezredes . . . Azzal a tudattal indult el a japán! repülőútra, hogy visszavárom . . . . Nem szóval Ígértem neki, csak egy kézszoni- tással . . . Meg kell tartanom néma ígéretemet, mig meg nem érkezik . . . Akkor esetleg ő föloldhat és én választhatok . . „Akit én szeretek, az nem lehet soha Anglia ellensége." És ő most az ellenséghez megy. Az ellenséghez menekül. Épp az ő apjának üldöző keze elől. Nem tehet mást. Lucynek meg kell ezt értenie. Vagy végleg el fogja veszíteni? Órák hosszat tépelődött igy. Esteledett. A köd szakadozni kezdett. A hátuk mögött bal felől előbukkant a lealkonyu- ló nap. Most jutott csak eszébe, hogy ezen a tájon a nap nyáron egyáltalán nem nyugszik le. Hogy is lehetett olyan naiv, hogy Carvon tartózkodási helye fölött éjféli sötétségben fognak átrepülni? A nyolcvanharmadik fok fölött félesztendeig tart a nap. Várakozó izgalom lepte meg. Mi lenne, ha a szerencsétlenre véletlenül rátalálnának a jégsivatagban? Ha megmenthetné s vissza vihetne? Lucy elé, hogy Lucy választhasson. Hogy Lucy szabadon választhasson. Olyan különös, hogy az ő sorsa Lucyn keresztül összefüggésben van ennek a teljesen idegen embernek a sorsával. Hogy lehetne segíteni rajta? Hátha Carvon rádiójeleket kopogtat itt valahol a jég hátán? SOS! Fogta a rádióföl vevőt. A fejét kiszabadította az éterit-csuklyából, hogy a kagylót a fülére erősítse. Észrevette, hogy most már milyen hideg van. Elégedetten vette tudomásul, hogy az éterit-ruha most már nem oly kellemetlen izzasztó gőz-fülke, mint a melegben, ellenkezőleg, kellemes hőszigetelő a sarkköri hidegben. Rengeteg sok rádió-morzejelet hallott. Minden. értelem nélkül.. Úgy látszik chiff re táviratok. Byrd repülői jelentenek össze-vissza. SoS. jelet egyet sem vett ki az összevisszaságból. Megnézte az órát. Esti tiz. Átvette a kormányt Gyuritól, akire rápamucsolt, hogy szundítson, ha tud. Gyurinak nem kellett kétszer mondani, hátradőlt ülésében és néhány pillanat múlva leesett állal bóbiskolt Délkeletre kiemelkedő fehérség kéklett: a Spitzbergák csúcsai. Selley sietve megállapította a térképen, mely tájon haladnak. Kissé keletibb irányt vett föl. Leereszkedett kétszáz méternyire a jégpark fölé, mely a magasból az éjjeli nap vörös fényében sima fehér felületnek tetszeti Most egyszerre ormótlan összevissza-tömbök meredtek alulról feléje. A furcsa kék foltok: árnyékok. Itt-ott simábbnak látszó szakasz. Hó. És mindez szédületes gyorsvonat! sebességgel suhan el alul. Ki van zárva, hogy itt élő embert fölülről szabad szemmel észreve- hessen. Egy ember eme jéghegyek tövében annyi, mint egy hangya egy végtelen szántóföld nagy göröngyei között. Elszomorodottan szorított egyet a magassági kormányon s a gép újból emelkedni kezdett. Erősen figyelte az iránytűt, az óráját és a térképen bejelzett mágnessarki-elhajlási korrekciókat. A 83-ik fokon túl rohamosan elhajlik a tájoló, mert a mágnessark egyre jobban délnyugatra fordul el tőlük. Az iránytűvel volt elfoglava, amikor kelet felől fény ütötte meg a szemét. Kissé párás, volt. alul a levegő s a kékes láng bíbor füstöt világítóit meg. Ez nem lehet a nap visszfénye. Csak tűz lehet. Tehát ember. Fölrázta a szumnyadozó Gyurit. A motorzajban csak rámutatott a láng irányára. Gyuri abban a pillanatban megragadta a kormányt és egyenesen a lángoszlop felé irányította a gépet. Selley ellenkezés nélkül bízta rá magát, tudta, hogy Gyurinál bktosabb kézben van mindkettőjük élete: Nem volt idő gondolkodásra. Gyurinak nem is kellett külön parancsot adnia a leszállásra, megsúgta úgyis ősi lovagias parasztösztöne, hogy itt. embert kell menteni. Vagy kétszer körűikérülte a lángoszlop táját. Kikötőhelyet keresett. A lángoszlop fényében egy mozgó alakot láttak. Fáradtan integetett. A tűz mellett mintha egy sötét alak is feküdne (Folytatjuk.)