Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-16 / 158. (2083.) szám

Mai nAmunk 12 e!«9ai VIII. évf. 158. (2083) szám - Keddi 1929 julius 16 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké Egyes szám ára 1*20 K£ A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Fteerfesz/ö: polüikai napilapja FeldSs sxertesxfö: DZURÁNYl LÁSZLÓ GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Te­lefon: 34184.-— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Kiélesedett a bolgár -jugoszláv ellentét — Bulgária nemzetközi határellenőrzést követel — Újabb incidens a határon — Szófia, julius 15. Politikai é« diplomáciai kö­rökből származó információk szerint Ljapcsev bolgár miniszterelnöknek a szófiai jugoszláv követtel folytatott tárgyalásai a jugoszláv—bolgár konfliktus elintézésére vo­natkozólag teljesen meghiúsultak. Neszics jugoszláv követ arra törekedett, hogy megindokolja kormányának ellenzését a piroti szerződés ratifikálásával szemben. Kijelentette, hogy a jugoszláv kormány kezdetben eléggé hajlamos volt az egyezmény ratifikálására és kész volt abba is beleegyezni, hogy a határ mentén tiz kilométer széles szabad övét létesít­senek. Amikor azonban a horvát emigránsok Vezére, Pavelcs, Szófiába érkezett és a bolgár kormány amnesztiát adott Radoszlavovnak, a jugoszláv kormány álláspontja megváltozott, mert Jugoszláviában ezeket a tényeket oda magyarázzák, hogy Bulgária visszatért az 1915. év politikai irá­nyára. Ljapcsev miniszterelnök Neszics követ előtt ki­fejezte a bolgár kormánynak ós nemzetnek nagy elkeseredését, amelyet a jugoszláv kor­mány magatartása idézett elő. Bulgáriában ál­talánosan uralkodó nézet, hogy a tárgyalások­nak meghiúsulása élezte ki a jugoszláv—bolgár viszonyt. A bolgár miniszterelnök Nagybritáimia és Franciaország diplomáciai képviselőjének közbenjárását kérte, hogy a két nagyhatalom tegyen javaslatot a népszövetségi tanácsnak és az küldjön ki nemzetközi ellenőrző bizott­ságot a jugoszláv—bolgár határon uralkodó állapotok fölülvizsgálatára. A szófiai angol követség vezetője megkereste a bolgár kormányt, hogy pontos számszerű adatokat adjon ama lakosság számáról, amely­nek birtokai részben bolgár, részben jugoszláv területen feküsznek. Hétfőn súlyos operádénak vetették alá az angol királyt London, julius 15. A hétfőre virradó éj­szaka a hat kezelőorvos aláírásával jelentést adtak ki az angol király állapotáról, amely­ben köztudomásra adják, hogy hétfőn az or­vosok általános narkózis alkalmazásával megoperálják a királyt. A műtéti beavatko­zásra a tüdő jobboldali szárnyában kerül sor, hogy azt a gennyet, amely ott egy ab- pesszusiban gyűlt össze, uj csatornán kivezes­sék, mert az a csatorna, amelyet november­ben nyitottak, időközben benőtt. Az ilyen­fajta operáció egy különben egészséges szer­vezetű embernél nem nagyon veszélyes, még akkor sem, ha késsel mélyebben kell a bordák közé nyúlni. Az a körülmény azon­ban, hogy a király több hónap éta szenved és hosszabb betegségének következményeit még nem győzte, le, az operatív beavatko­zást életveszélyessé teszi. Kérdés, hogy a ki­rály szive a narkózist jól kibírja-e és a szer­vezet általános megrázkódtatását további utókövetkezmény nélkül lebirja. Súlyos Eljárási katasztrófa Huaióüában Stambul, julius 15. Az anatóliai időjá­rási katasztrófa különösen a Trapezunttól délkeletre elfekvő kerületet sújtotta. A vihar tiz falat csaknem teljesen megsem­misített. A viharlátogatta területen az ösz- sz'-g mosék és iskolák beomlottak. A ha­lottak számát 400-ra becsülik. Belgrád, julius 15. Szombaton este a bol­gár határ közelében, Stip városkában véres incidensre került a sor, amelynek valószínű­leg súlyos diplomáciai következményei lesz­nek. A rendőrügynökök megfigyeltek két ismeretlen férfiút és azután igazolásra szólították föl őket. Ezek hirtelen revolvert rántottak elő és leteritet- ték a rendőröket. Az egyik rendőrnek volt még annyi ereje ahhoz, hogy revolverét szin­tén előrántsa, ö is tüzelt és revolverének, go­Moszkva, julius 15. (Tass.) A moszkvai Iri­nái követnek átnyújtották a szovjetko rmány jegyzékét, amelyet Karadhan, a külügyi nép­biztos helyettese, irt alá. A jegyzék többek között a következőket tartalmazza: — A szovjetkormány békepolitikájához hí­ven a Irinái hatóságok provokatív erőszakos rendszabályai dacára még egyszer kinyilvá­nítja azt a készségét, hogy a kínai kormány- nyál tárgyalásokba bocsátkozzék a kínai ke­leti vasútra vonatkozó kérdések egész kom­plexumáról. Ezek a tárgyalások azonban csak akkor volnának lehetségesek, ha a kí­nai kormány azonnal szabadlábra helyezné a letartóztatott szovjetállampolgárokat és a kí­nai hatóságok összes törvényellenes cselek­ményeit hatálytalanítja. Ennek megfelelően a ezovjetikormány a következőket követeli: 1. Haladéktalanul hívjanak egybe egy konferenciát a kínai keleti vasút szabályo­zására vonatkozó kérdések megtárgyalá­sára. 2. A kínai hatóságok azonnal hatálytala­nítsák a kínai keleti vasútra vonatkozólag életbeléptetett összes önkényes rendsza­bályaikat 3. A kínai hatóságok által letartóztatott összes szovjetállampolgárokat haladéktala­nul helyezzék szabadlábra. A kínai ható­ságok azonnal szüntessék be a szovjet pol­gárainak és intézményeinek üldözését és az állandó kellemetlenkedéseket. A szovjetunió tanácsolja a maikdeni kor­mánynak és a kínai nemzeti kormánynak, hogy gondoljon mindazokra a komoly követ­kezményekre, amelyek ezen ajánlat vissza­út a-s ■ tá sálból el őál Ihatnának. A szovjetkormány három nap alatt elvárja a kínai kormány válaszát erre az ajánlatra. Ha azonban nem kap kielégítő feleletet, úgy arra kényszerül, hogy más eszközök­höz nyúljon a szovjetunió törvényszerű jogainak biztosí­tása érdekéiben. Tókié. julius 16. A japán kormány még lyója az egyik támadót megölte. A másik közben futásnak eredt. Csendőrök siettek ül­dözésére, mire a menekülő visszafordult és több lövést adott le. Az egyik lövés halálra sebesitett egy csendőrt. A Stipben meggyilkolt támadónál egy „Parabellum“-revolvert és két Odrim-bombát találtak, aminőkkel a bolgár katonaság van fölszerelve. Volt még a holttestnél két német eredetű bomba is. A lelőtt merénylőnek ruházata és fölszere­lése föltétlenül azt bizonyltja, hogy a mé­nem kapott hivatalos megerősítést a szovjet­unió által Kínához intézett ultimátumról. Kormánykörökben azonban elismerik, hogy a konfliktus békés szabályozására vonat­kozólag ma sokkal kevésbé optimisztikus a hangulat Tókióban, mint még tegnap­előtt volt. Azok szerint a hírek szerint, amelyeket a Mandzsúriából visszatérő japán utasok hoz­nak magukkal, Karimezkajától keletre mindem vasútvonalon sűrűn látni katona- vonatokat s az országutakon is csapattes­tek vonulnak fel. Különösen élénk a háborús mozgolódás Ka- rimszkajában, a kínai keleti <és az Amur vasút gócpontjában. A japán külügyminisztérium ismételten kijelenti, hogy a kínai-orosz fegyveres konfliktus esetében Japán megőrzi a szigorú semlegesség poli­tikáját, bár arra is készen áll, hogy min­den adott esetben biztosítsa a japán érde­kek védelmét és semmiféleképpen sem fogja eltűrni, hogy a háborús zavarok délre is kiterjedjenek, Csangcsun tartományra. Moszkva, julius 15. (United Press.) A Kínával való fegyveres konfliktus lehető­ségét ma már nagyon komolyan tárgyal­ják, de az általános felfogás mégis az, hogy a fegyveres konfliktus elkerülésére sikerül megfelelő utat-módot találni. Te­kintettel az orosz fővárosban uralkodó iz­galomra, amelyet a sajtónak éles hang­neme még inkább fokoz, feltétlenül arra kell számítani, hogy az orosz kormány Ki- na ellen döntő rendszabályokra készül, ha a nankingi kormány a háromnapos határ­időn belül nem fogadja el az orosz követe­léseket, vagy pedig ellenjavaslaíokat tesz. Beszédeknek, határozati javaslatoknak és vezércikkeknek ezreiben az jut kifejezés­re, hogy bár Oroszország nem akarja a há­borút, azonban az orosz munkás kész arra is, hogy elhagyja műhelyét és fegyverhez rédylők Bulgáriából jöttek jugoszláv terü­letre. A stipi incidensről szóló hir futótűzként ter­jedt el Belgrádban és igen nagy izgalmat kel­tett. Illetékes helyen a külföldi sajtó képvise­lőinek kijelentették, hogy ez az újabb incidens, amely szintén a jugoszláv—bolgár határon zaj­lott le és amelyet kétségtelenül bolgárok idéz­tek elő, bizonyítja, hogy Jugoszláviának az as álláspontja, amelyet a piroti konferencián a közbiztonság érdekében képviselt, helyes volt. Jugoszlávia ugyanis Pirptban azt követelte, hogy a jugoszláv—bolgár határon egy húsz ki­lométer szélességű szabad övét létesítsenek, amelynek közbiztonságáért a két kormány együttesen vállaljon felelősséget. Úgy látszik, hogy a macedóniai komitó tovább folytatja te­vékenységét, hogy a két állam közötti légkört még jobban megmérgezze. Belgrádi körökben úgy hiszik, hogy a stipi incidens miatt újabb diplomáciai akció következik. nyúljon, ha ezt a proletárhaza megvédel- mezése követeli. Tegnap egész napon át számos üzemi gyűlés volt Oroszország min­den iparvállalatában. Ezek a gyűlések a kormány erélyes magatartását mindenben helyeselték. A szónokok azt a véleményü­ket fejezték ki, hogy a kínai Denikinek és WrangeJek eljárása a nyugateurópai im­perialisták mesterkedéseinek következmé­nye és éppen ezért apellálnak az egész világ munkásságának szolidaritására. Kü­lönösen élesek és agreszivek azok a tilta­kozások, amelyek a keletázsiai és a kínai határhoz közelfekvő szovjetvárosokból, mint Csitából, ChaboTOvszkból és Yladi- vosztokból érkeztek Moszkvába. Shanghai, julius 15. „Kína elszánt arra, hogy mindazokkal a következményekkel számoljon, amelyek a oharbini incidensből következhetnek be“ — jelenteti© ki Sunfo az Evén ing Post levelező­je előtt, aki egyedül Sunfot kérdezhette meg az orosz ultimátum várható következményei­ről, mert a nankingi kormány többi tagja nem tartózkodik jelenleg Shanghaiban. Sunfo nyilatkozatához hozzáfűzte azt is, hogy a ke­let kínai vasútnál alkalmazott orosz tisztvise­lők elleni rendszabályok nem Csangcsung- lyang spontán intézkedései. amennyiben ezeket a rendszabályokat Csaiigesuaglyang és Csankejsek Pepinghen tartott közös kon­ferenciájukon határozták el és azokért a nan­kingi kormány mindenben helytáll. Az admiralitás első Mja a tengeralattjárók eless London, julius 15. Alexander, az. admira- litás első lordja, Sheffierben beszédet mon­dott, amelyben megemlékezett a H 47 ten­geralattjáró katasztrófájáról. A miniszter azt a reményét fejezte ki, hogy a közel jövőben nemzetközi megegyezés jön létre, amely ki­küszöböli a tengeralattjárókat a hadieszkö­zök sorából. OROSZ—KÍNAI háború küszöbén? Oroszország háromnapos határidejű ultimátumot intézett Kinához Moszkvában túlsúlyra került a háborús hangulat — II keleti konfliktus elkerülhetetlen — Japán semleges marad a fegyveres konfliktus esetén 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom