Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-14 / 157. (2082.) szám
||l|f Ma' a® ®^al ^^^^^^^^^^^^^llléVf‘157 (2082)SZám'VasarKa:^ ^ 4 Előfizetési ár: érante 300, félévre ÍSK\ negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 490, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K&. Egyes szám ára 1*20 Ki A sxlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszert* v politikai napilapja ****** DZURANYl LÁSZLÓ FOR6ACH ŐÉZA Sserfcesztöaég: Prága fL, Panská üllőé 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága Panská u\ 12/III. — Telefon: 34184.—8ürgönycim: Hírlap, Praha összefogás i szegi kémér ás ige jegyében &dowen*0kó, JoJíos 13. A iPrőgiat Magyar ihüriiap éveik óta tüzetes propagaaida-miBikét folytat a szent kenyér jegyében. Olyan jelsző ez, amely Szlovemszkó és RuszinsZkó ősi akocsságának talajéban mind mélyebb gyökeret ver és már sokat ígérő hajtásokat is ereszt Egyszerű és világos programot fed a jelszó, a mai idők kategóriása inrpenatmyszÁt amikor a puszta létért megvívandó harcra egy táborba szólítja mind- ttaokat, Eriknek itt éüniőtfc és meghatniok kelt A ment kenyér (programja azonban kiibőviSés- m mond ama* evangéliumi mondat alapján, hogy aemcawk kenyértől él az ember. Nem amftari affletagtoothak, hogy Salovenezkó eaor osstaadSCte towlfll knttarterQlet volt és sokasom kstfbspvadou és voltak korszakok, auráddá nemcsak a gazdasági kosborában vezetett tépett ipara és kereskedelme révén, hanem a nsQemi kódtárában is igen előkelő szerepet a a fcmnMwmft ékesos&áan tesnnkodnak a réguratt idbők cötaső(É ftgyBramágn ttíSnOr flBwatMáfti vert gyökeret o a ttaenhatodtte zárná derekától a ttmnycáoűők század kö~ aopőig Kassa volt a végi Magyarország szellemi élteiének fókusza te. Amint pedig a gazdasági fcritea feMrágoztaiását a három testük* vásaonyiben együtlibaisdő népfaj szánté az agyonlő fcebetrvise&ős aterpjén vitte előre, úgy • BB&üxxaá kottára tóőrooedttásában te együtt atttSk fci a résztöoei. A magyar Ka/b Fenne, a szlovák Bél Mátyás és a német Stöcfcl UoÁrd btomviráteBa ennek ser. együttes kul- termuafcfevak a gsfaatxSfaana. Hány gyönyörű taeapkxn hirdeti a régi kottára dicsőségét, melynek tervét német építész készítette, köveit szlovákok hordták össze, ötvösmunkái pedig a magyar ötvöem övésrct remeked. Tagadba taílao, hogy sa anyagi ős szellemi kultúra szerves összefüggésben áü egymással ás ssedlemi kultúra csak ott fejlődhetik, ott rirágorfiatlk, ahol a népesség anyagi jóléte megalapozott, ahol nem keM. minden fillért a lét puszta fenntartására, fordítani, hanem az anyagi termelés eredményéből némi felesleg áll elő, amivel azután a szellemi kultúra artériáit lehet táplálni. Szlovénekké a háborúban s a háborút kévető időikben végzetesen elszegényedett és olyan fontos gazdasági feladatok várnak megoldásra, amelyek időszerűsége egyelőre háttérbe szorítja a szellemi kultúra fejlesztését Sajnos, luxusinitézményekre, múzeumokra, képtárakra, szobrokra, monumentális építkezésekre még csak gondolni sem lehet s igen boldogok volnánk, ha a szellemi kultúra fejlődésének elemi igényeit ki tud- nók elégíteni. Amint a gazdasági elszegényedés idején helyes és megindokolt az állami protekcionizmus rendszere, ugyanolyan mértékben jogosult a kultúra támogatása is. Csakhogy a mai kormányzati politika centralista beállítottságától nem sokat várhatunk. Szlo- vensEkó költségvetésének megnyirbálása szemléltető oktatást nyújtott erről a rendszerről s kulturális téren legújabban a csehszlovák színház szubvenciójával szemben tanúsított rideg elzárkózás igazolja az általunk hangoztatott program jogosságát és egyedül eéhavezető voltát: összefogás a szent kenyér és a szent lélek jegyében. Tapasztaljuk és tudjuk, hogy az állami protekcionizmus az anyagi és szellemi kultúra terén csöppet sem szűkmarkú, ha a Morván túl feeü megnyilatkoznia. Két héttel ezelőtt kaWalko külügyminiszter válássá a csehszlovák kormány Jegyzékére A magyar külügyminiszter hangoztatja, hogy a magyar hatóságok nem sértették meg a határpályaudrarokra vonatkozó egyezményt s a tényállás ismertetése alapját! tárgytalannak tekinti a csehszlovák kívánságokat Budapest, július 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelenitóse.) A Hidasnémetin kémkedésen tétlenért Pecha Vince letartóztatása ügyében Walko külügyminiszter ma válaszolt a budapesti csehszlovák követ jegyzékére. A válaszjegy zékbeu a külügymitniszr ter a következőket közli': JPedha Vince csehszlovák vasúti tisztviselő letartóztatása ügyében hozzám intézett jegyzékére van szerencsém Nagysnéltóságod- dal közölni, hogy a felmerült ügyet a magyar hatóságok megvizsgálták, ami módot nyújt annak a megállapítására, hegy a kérdéses eset a kővetkezőképp folyt le: Jumius 28-án délután 5 és 6 óra között a hidasnémeti pályaudvar éttermében két magyar rendőrségi közeg észrevette, hogy a vendéglős egy iratot ad át Pecha Vincének. Pecha, mintán az iratot áttanulmányozta, igyekezett azt elrejteni Amikor a rendőrség közegei kérdőié vonta, eleinte tagadni próbált, mihelyt azonban a katonai adatokat tartalmazó iratot felmutatták előtte, beismerte, hogy az valóban azonos azzal, amit neki a vendéglős rövid idővel azelőtt nyújtott át Azt is beismerte, hogy összeköttetésben állott olyan egyénekkel, akik bizalmas katonai raoatkosásu adatokat juttatnak honá. Erre a rendőrség közegei Pecha Vincét letartóztatták. Röviddel a letartóztatás után, azaz még az nap délután hat óra körül a csehszlovák hivatalnokok kérdéséire Nógrády magyar rendőr tisztviselő megerősítette, hogy a letartóztatás megtörtént. Másnap Nógrády visszatért az esetre és a hidasnémeti csehszlovák rendÖrkfcren- deltség főnökét, Weinlteh urat értesítette arról, hogy Pechát kémkedésen tetten- érték, letartóztatták és Miskolcra kísérték be. Közvetlenül a letartóztatás után Pecha kívánságára és a rendőrség beleegyezésével Taxacs vendéglős utján Boese úrhoz, a csehszlovák vámhivatal helyettes főnökéhez juttatták el a csehszlovák vasúti pénztárhelyiség Pedhánál talált kulcsát. Igaz ugyan, hogy a kulcsot minden formalitás nélkül adták át, ez azonban azért történt, hogy az átadás késedelmet ne szenvedjen, valamint azért is, hogy a vasúti szolgálat ellátásában ne álljon be fennakadás. A vasúti szolgálatot tényleg tovább is ara- bályascriieu látták el egészen jnüufl 2-ig, amikor is egyedül a csehszlovák hatóságok kifejezett utaaitáaára szakították art télbe. Pecha letartóztatása tehát nem okozott semminemű zavart a vastrü szolgálat oaa- bályszerü ellátásában, annál is kevésbé, mert hiszen utódja, akit a letartóztatást megelőző napom a pályaudvar magyar vezetőségének hivatalosam bemutattak, már junius hó 26-ika óta Hidasaiémetin tartózkodott, amiből következik, hogy a letartóztatott tisztviselő megfelelő és azonnali pótlására megvolt a lehetőség. —< Nagyméltóságod jegyzéke a magyar királyság és a csehszlovák köztársaság között a közös határpályaudvarok tárgyában kötött egyezmény 19. és 23. cikkelyének megsértését teszi panasz tárgyává. Az egyezmény e két cikkének beható megvizsgálásával kell tehát elbírálni azt a kérdést, van-e eltérés az idézett cikkben foglalt határozmányok és a magyar hatóságok részéről Pecha letartóztatásánál követett eljárás között? A föntiekben vázolt tényállás szerint a magyar hatóságok magyar területen kémkedés miatt letartóztattak egy közös határpályaudvaron szolgálatot teljesítő csehszlovák állampolgárt. A kémkedés tényét bizonyítja szemtanuk vallomása, tárgyi bizonyítékok, sőt mindezeken fölül a letartóztatott beismerése. A föntiek után nem. vonható, kétségbe a magyar hatóságoknak az a joga, hogy a letartóztatás iránt intézkedjenek. A határpályaudvarokra vonatkozó egyezmény határozmányai sehol sem mondják azt, hogy a szomszédos állam alkalmazottait immunitás illetné oly bűncselekmény elkövetésének esetében, amelyet az alatt az idő alatt követnek el, amíg a másik állam területén működnek, nemkülönben arról sem szólnak ezek a határozmányok, hogy idegen állambeli alkalmazottak nem tartoznának a másik állam igazságügyi hatóságainak iarte- dikciója alá. Ebből az következik, hogy annak az államnak a jogai, amelynek területén a határpályaudvar fekszik, semmiképp sem korlátozható oly értelemben, hogy ne vonhassa felelősségre azokat, akik az állam büntetőtörvényeivel ellentétben álló magaviseletét, tanúsítanak. Ez az elv még az egyezmény 19. cikkének második bekezdésében említett azon esetekre is vonatkozik, amelyekben a panaszttevő ország területén szolgálatot teljesítő alkalmazott eltávolitását lehet igényelni. Még inkább lehet a föntemlitefct elvre következtetni azokban az esetekben, amelyeket az egyezmény 19. pontja egyáltalában nem emlit. Ugyanezt az elvet egyébként az egyezmény 19. cikkének negyedik bekezdése is megerősíti, amelynek értelmében fegyelmi és szolgálati vétségek tekintetében az alkalmazottak saját országuk hatóságaival szemben felelősek, amiből az következik, hogy egyéb büncselkmények tekintetében viszont nem lehet vitás azon állam hatóságainak hatásköre, amelynek területén szolgálatot teljesítenek. Amikor a közös határpályaudvarokra vonatkotaszfrótfálte vihar sújtotta Cöehouwaág dőli részét, a természettől amúgy sem bőségesen áldott Somává vidékét. A termés nagy része megsemmisült s a lakosság a legnagyobb ínségnek nézett elébe. Két hét sem telt el a katasztrófa megtörténte óta s íme, a társadalmi áldozatkészség mellett a kormány is megmozdult, rendkívüli segély, adóleirás, tarifakedvezmény azok az eszközök, amelyekkel a kárvallott lakosság talpraállitására siet. Menynyit kellett várakozniuk annak idején a Bodrogköz ánvizsujtotta lakosainak a segélyre, amely korántsem volt olyan bőséges, mint am Lnőben a Sumova lakosai részesülnek s arról még mit sem olvasunk, vájjon kap-e segélyt és minő mértékben Somorja vidéke, amelyet ugyanabban ax időben sújtott az elemi csapás, mint a Stamavál Most nézzük a szellemi kuJboxa támogatását. A szlovák színészet ügye válságba került és bizonyos, hogy nagyobb állami szubvenció nélkül neon vergőtdhetik ki a bajból. A kormány azonban olyan nevetséges összeget Ígért meg, ameHyei a prágai Nemzeti Színház két hónapig sem fedezhetné deficitjét. Ilyen körülmények között nem akad vállalkozó, aki a sülyedő hajó kormányzását át merné venni. Igaz, hogy a színház üzlet is, de elsősorban kuMur szükséglet ée nem is luxusigényeket, hanem a szellem elemi szükségleteit elégíti ki. Nemzeti fcaHronélet színház nélkül nem fejlődhetik ki e ha a szlovákok fenn akarják tartani ős fejleszteni te akarják ifeal- tterájukaft, strimházra feltétlenül szükségük van. Amíg a Morván túli cseh és német színházak bőségesen táplálkozhatnak a szubvenció gazdag ereiből, addig a szlovák szülészetnek csöppek te alig csordulnak, a seegémy magyar színészet pedig hiába tátogatja éhes száját a bőség szaruja előtt, melyben magyar adófizetők koronái is szoronganak. Egyetlen üdítő csöppeosfoe sem coorog számára alá. Sőt a kormányintézkedések szerencsétlen rendszere még azt te megnehezíti!, hogy a magyar színészet a magyar társadalom segítő erejét olyan mértékben vegye igénybe, amint azt szerencsésebb körülmények között megtehetné. A kormány tehát a szellemi kuMuxa intézményeinek ugyanazt mondja, mint amit annak ideijén a haldokló losonci ipar képviselői kaptak feleletül Novák minisztertől: Az az ipar, amely nem tudja magát eltartani, nem életképes és igy jobb, ha haMokLásának órái megrövidülnek. Szlovénünkön ak ki kell harcolnia a kenyeret s a szellemi kultúra áldásait. Ez csak úgy érhető el, ha a szlovák, magyar és német társadalom összefog s jogos törekvéseiben egymást támogatja. Ha már a szlovák színészetről van szó, tagadbatatku és plismert, tény, hogy Kassa magyar közönsége a kassai szlovák színházat erejéhez képest támogatta. Szlovák részről azonban még egyetlen hang sem szólalt fel annak az ‘érdekében, hogy a magyar ezinészet olyan helyekre is bevonulhasson, ahol a magyarság száma nem éri el a húsz százalékot g ezért színpadjairól ki van tiltva a magyar szó. Nem történt kísérlet ennek az állapotnak megváltoztatására, amely numerikus spekulációhoz köti a kultúrában való részesülés előnyeit, ami pedig természetes jog alapján illet meg minden embercsoportot. Mi csak egymásra számíthatunk az anyagi és kulturális jólét elérésére folytatott küzdelmünkben- A beköltözött cseh tisztviselők ég munkások a maguk körében élnek s a maguk intézményeit támogatják. A szlovem- szkői építkezéseknél alkalmazott cseh munkásoknak még a kenyeret is Prágából szállítják, onnan veszik a ruhát, a cipőt, a bútort és nem lesznek vásárlói a szlovák könyveknek és a szlovák lapoknak sem. Nem lehet ect rossznéven venni tőlük, viszont a példából te okulni kell: a szent kenyér és a szent ige közös szükségletének egybe kell hoznia Szlovenszhő őslakosságát, különben kihull a kenyér a szájból, elhal. a szlovák, német és a magyar dal a völgyekben s a hegy lejtőír ön; pedig gyönyörű harmóniájuk idáig örökre szóló értékeket teremtett
