Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-05 / 126. (2051.) szám

/ *PI^<M-A^GtoR‘HíraiAE> 1929 junius 5, szerda* I sárosi magyarok és a Slovenská Liga — Bujanovks Gyula a liga békebontó akciójáról — Eperjes, junius 4. Beszámoltunk már a Slovenská Liga legújabb eperjesi fal­ragaszairól, amelyek a magyar beszéd és általában a magyarok ellen izgatnak. A törvényes jogrendbe ütköző förmed- vényre az eperjesi „Uj Világ"' legutób­bi számában Bujanovies Gyula nyug. főispán, a sárosi magyarság hivatott szószólója találó választ ad, amely a szélesebb nyilvánosság elé kívánkozik; A túlbuzgóságnak, a minden áron való ér- demkeresésnek tehetetlen dühnek megnyil­vánulásai ezek, melyek sohasem fogják az általuk kívánt célt elérni: az itt évtizedek, talán évszázadok óta, kölcsönös megbecsülés, tisztelet, sőt szeretetben élő különböző nem­zetiségi, felekezeti, társadalmi osztályokat, egymás ellen uszitani, sőt ellenkezőleg: ál­lításaik, itt mindenki által ismert tarthatat­lanságánál, érveléseik, (ha ugyan az egyál­talán érvelésnek mondható saját szempont­jukból tekintve is) balkezes, ügyetlen • volta miatt, visszafelé sülnek el és máris kezdenek nevetségesekké válni. Ez utóbbi igazolására mutatok rá egy klasszikus érvükre. Előre bocsátom, hogy itt senki kétségbe nem vonja, hogy Sárosmegye és Eperjes vá­ros lakosságának nagy többsége szlovák. — Ezt a tényt mindenki tudta és levonta a kon­zekvenciát, mert nem található itt őslakos, ki a nép nyelvét, az úgynevezett sárosi dia­lektust, ne beszélné. A sárosi szlovák, a ma­ga nyelvén érintkezhetett mindenkivel, a hi­vatalokban is. A sárosi szlovák nyelv tudása „sine qua non" feltételt képezett minden hi­vatalnok részére. Ez egy magától értetődő dolog volt, melyről nem is beszélt senki. Erőszakos magyarosítás: hangzik máma. Egy helyi példa talán a legjobban megdönti ezt a vádat. Az erőszakos magyarosításnak, ha ilyen lett volna mindenesetre fészke a megyeháza ilett volna, mindenesetre fészike a megyeháza magyarosító pasák: főispán, alispán stb. És ime csodálatos: még máma is élnek azok a megyei szolgák, hajdúk, kik évtizedeket töl­töttek ezen pasák, közvetlen közelében, áll­tak velük állandó magán és hivatalos érint­kezésben és ezek nagyobb része, ma sem tud egy szót sem magyarul, ellenben talos statisztika igazolja. Ezt a magyarság régóta állítja, de persze nem hitték el neki és ime most. egy klasszikus tanú jelentkezik meUette és ez a „Slovenská Liga", amely­nek plakátja bizonyítja, hagy Eperjesen mindazok, akik jobban öltözködnek, ma- ■gyárul beszélnek és miután Eperjesen elég sokan vannak, akik jobban öltözköd­nek, tehát sokkal több magyarnak kell ott lenni, mint amennyit a statisztika, kimutat. örömmel üdvözöljük a klasszikus tanút. De vájjon ez volt-e a célja a „Slovenská Liga" urainak ? íme egy példa, hogy túlságos jóakarattal, milyen bakot lehet lőni. Most az egyszer kevesebb buzgalom, több lett volna. Pás trop de zéle. Mi pedig az ilyen támadásokból örömmel vonhatjuk le a tanulságot, hogy ha a sárosi tradicionális nemzetiségi, felekezeti és tár­sadalmi béke, csak ilyen támadásoknak van kitéve,, úgy annak további fenmaradása a jövő évtizedekre is biztosítva van! tanúságot tehetnek, hogy „az erőszakosan magyarositó pasák", úgy velük, mint min­den oda jött szlovákkal, kizárólag az ö nyel­vükön beszéltek. Semmilyen ajtón nem volt kiírva „Beszélje­tek magyarul". Minden szlovák, minden hi­vatalban saját nyelvével otthon érezte ma­gát. A túlbuzgóság máma már azt is kétségbe vonja, hogy itt valaha is lehetett volna más, mint szlovák. Pedig volt itt mindig, szlovák, magyar, német, rutén. És az évszázados együttélés­nek, természetes következménye, hogy él itt máma szlovák, magyar, német elmagyaroso- dott szlovák és német és nem kis számban elszlovákosodott magyar és német. Egy kis történelmi visszapillantás igazolja, hogy a múlt századok folyamán, a sárosi lakos­ság között igen jelentékeny volt a magyar elem. Igazolják ezt az egyes lakósok, községek és mindennél jobban, a községekben évszáza­dok óta használt dűlök, rétek, erdők nevei. Nincs község, ahol ilyen százados ősmagyar nevek találhatók ne volnának. Azt még talán a mai névelemzők se állíthatják, hogy vala­mikor a középkorban, az akkor Budán tró­noló német, lengyel, olasz vagy cseh szár­mazású királyok névmagyarositó bizottsá­gokat küldöttek volna a sárosi falvakba, az ottani dűlő elnevezések megmagyarositása céljából. A lakosság többsége szlovák, de vannak itt magyarok, vagy az idők folyamán a ma­gyar kultúrához csatlakozott más nemzetisé­gűek is, nagyobb számmal, mint azt a híva­URÁNIA WHBBBM — B E—B ———» Tizenkét expedíció ügyelte a május 9-iki napfogyatkozást / Angol, francia, amerikai, holland, japán és német tudósok Szusnatráíól a Philippi szigetekig — Emsiemdornyok Takenyonban és óriási holland háromprizmás spehíogra~ phok Idi-ben — Í5.0ÖÖ kilogrammos műszerek szállítása — 250 millió dollár a világ legnagyobb pénz- gyiljtemónyéért. Newyorki jelentés szerint az amerikai nemzeti bank megszerezte a világ leg­gazdagabb pénzgyüjteményét. A gyűjtemény több mint 48.000 darabból áll. A gyűjtemény Cerbe hiree pénzgyűjtő 40 évi munkájának eredménye. A háború előtt 50 millió dollárra becsülték, most pedig a nemzeti bank 250 millió dollárt adott érte. A világ legrégibb pénzdarabjait tartalmazza a gyűjtemény. A gyűjteményben szerepel a leg­régibb bankjegy is, amelyet Krisztus után 1300- ban bocsátottak ki Kínában. A gyűjtemény leg­nagyobb pénzdarabja egy 15 kilós rézhenger, amely Svédországból származik és valamikor 8 dollár értéket képviselt. Mindössze öt percig tartó jelenség az egész nap­fogyatkozás, körülbelül 400 kilométernyi föld­sávon jelentkezett Szumatrától délnyugatra és északkeletre, te'-át Sziám, Malakka, Kambodsa és a Philippi szigetek fölött. Mégis ezért, az öt percért az egész világ tudományos intézetei hallatlan áldozatokat hoztak és már áprilisban serény munka folyt HoHand- Indiában és a fenti helyeken mindenütt. Szumat- ra északi partján fekszik a kis Bireuen vasúti állomás, ahol évezredek alatt nem fordult meg annyi érték, mint most pár bét alatt az optikai lencsék és távcsövek által képviselt horribilis érték. Az amerikai expedíció például egy ötméter gyujtótávolságu kettős refraiktort hozott magával. Ez például olyan készülék, hogy a laikus előtt előbb becsületszóval keli bizonygatni, hogy nem gyorstüzelőágyu, csak akkor mer a közelébe fér­kőzni. A németek is kitettek magukért, hoztak magukkal egy nyolc és félméter gyujtótávolságu távcsövet és a másik „kicsinek" is három és fél­méteres gyujtótávolsága volt. A hollandok valóságos csillagvizsgáló és helio- fizikai laboratóriumot emeltek. Négy óriási szín­kép (spektrum) vizsgálókészülékkel jelentek meg a tudományos fronton. Közülük a legnagyobb a háromprizmás Cooke-Spektrograph. Ez önműkö­dően egész sorozat olyan finom szánk épvizsgálatot és felvételt produkál, amiből primitív készülékkel egyet sem lehetne 5 perc alatt készíteni. Tizenkét óriás lemeze van a gyomrában ennek a masiná­nak, a tizenkét lemez sorjában felvételeket vesz fel, az önműködő fényképezőregiszter pedig óra, perc, másodperc, tizedmásodperc pontossággal jelzi, mikor mennyi ideig volt megvilágítva a lemez. Az egyik készülék kék és zöld megvilágítással fotografál, a másik: ultraviola és infravörös suga­rakkal. Mindegyik nemzet külön telepet csinált magá­nak, a hollandusok a kormányzóság gőzösén szállásolták be magukat. A gőzös Idi-től nem messze a parton állomásozik. A németek, angolok, japánok, amerikaiak, franciák tábori életet élnek részben Szumatrán, részben a szigeteken sátort ütöttek. Valóságos front, őrségek őrizték éjjel­nappal a rendkívül kényes és finom műszereket, hetekkel előbb megkezdődött a gyakorlatozás az „offenzivára". Az offenziva, azaz a napfogyatkozás kezdetét ágyulövés és rádiójelzés jelentette. A NAPFOGYATKOZÁS FONTOSSÁGA Valamennyi expedíció főcélja a napkorona vizsgálata. A hollandusok Milnenek azt az elmélet tét is meg akarták vizsgálni, igaz-e, hogy a Nap fölött óriási magasságban előfordul a kalcium, azaz a mész. Mindebből a laikus számára is világos, hogy mégis csak fontos lehet egy ilyen napfogyatkozás, ha ennyi pénzt, fáradságot nem röstelnek érte a tudósok. Tudjuk, hogy a teljes napfogyatkozás alkalmával a hold rövid időre a nap elébe kerül, és mint valami árnyékvető függöny vagy ernyő, eltakarja a napot a föld felszínének azon része elől, amelyre a hold árnyékának magja kerül. A leghosszabb elképzelhető napfogyatkozás leg­feljebb 7 perc lehet, a valóságban a teljes nap- fogyatkozás tartama általában 3 perc szokott lenni, úgyhogy az idei 5 perces május Idlencc- diki napfogyatkozás iá egész rendkívüli alka­lom bizonyos asztronómiái és asztrofizikai meg­figyelésekre. A holdárnyék átmérője mintegy 200 kilométer és maga a jelenség tova vonul, miután a nap és a hold egymásra nézve viszonylagos mozgásban vannak. A holdárnyék vonulásának sebessége má- eodpercenkint 400 méter. A jelenlegi napfogyatkozás egy évtizeden belül immár a harmadik az indiai félszigeten belül le­játszódók közül Az első 192i2-ben játszódott le, teljességi öve Jávától délre toküdt, a második 1920 január havában keresztülment déli Szu­matrán. A mostani pedig ugyancsak S'zumatrában játszódik le, de több mint ezer kilométerrel a másodiktól északra. A napfogyatkozások alkalmá­val a hold átmérője látszőan nem igen nagyobb a nap átmérőjénél (megint csak optikai szempont­ból mondva!) és ez a szerencsés körülmény első­sorban az, ami miatt a tudósokat úgy lázba hozza a napfogyatkozás. Ha ugyanis a hold látszólagos átmérője jelen­tékenyen nagyobb volna a nap látszólagos átmérő­jénél a napfogyatkozás alkalmával, akkor a hold nemcsak a napot, hanem annak közvetlen kör­nyezetét is eltakarná a megfigyelők elől. Már pedig a napfogyatkozás elsősorban azért fontos, mert a nap közvetlen környezetét csak napfogyatkozás alkalmával látjuk, normális viszony-ok közt éppen a nap miatt nem látjuk. A napfogyatkozás értékes és rövid pillana­tai alatt a napfény áradatából kiemelkedik a nap közvetlen környezete, és bepillantást nyerünk abba az égi zónába, amely a napot körülveszi. Mi­vel pedig ezek a jelenségek elsősorban a napot magát magyarázzák meg a legjobban, elmondhat­juk tehát, — akármennyire paradoxként hangzik is, — hogy a napot napfogyatkozás alkalmával lehet igazá­ban vizsgálni. A NAPKORONA VIZSGÁLATA Elsősorban ilyenkor látjuk a nap atmoszférájá­nak külső koszorúját, az úgynevezett koronát, má­sodsorban pedig azokat a csillagokat, amelyeknek a fénye erősen a nap előtt halad el és igy jut a földre. A napkoróna olyan feltűnő jelenség, a fénykilövellések okát és eredetét a tudomány annyira nem ismeri, hogy egy alkalmat sem mu­laszt el, mikor vizsgálni lehet. A legkülönösebb az, hogy a napkorona folyton változik. Miután pedig joggal feltehető, hogy a nap is olyan csillag, mint a többi, ennélfogva a napkoróna tudományos felderítésével a csillagok felépítésének megértésé­hez fogunk eljutni. Már igen régen felfedezte a tudomány, hogy a napkoróna színképe olyan szinképvegyületet mu­tat, amelynek megfelelő elemet, anyagot mi sem a természetben nem találunk, sem laboratórium­ban előállitáni nem tudnánk. Akkor még az atóm- fizika gyermekkorát élte és a színképelemzés bir­tokában a tudósok szentül hitték, hogy az elemek színképei állandók, azaz az elemeket izzásig he­vítve minden elem sajátlagos és változatlan ké­miai fényképet ad önmagáról. Miután tehát a napkoróna uj színképet adott, habozás nélkül rámondták: ime egy uj elem. Ezt az elemet elne­vezték koróniumnak. Igen ám, de ezzel kezdődik csak a baj. A kémiai alaptörvények alapján ugyanis pontosan elkészítették az elemek (vala­mennyi ismert és ismeretlen, de elképzelhető elemnek) tabelláját, azok színkép meghatározói­val együtt. A korónium azonban nem fért bele az elemek közé. Következéskép ma az a helyzet, hogy van egy színképünk, amelynek egy ismeret­len anyag felel meg, ez az ismeretlen anyag pe­dig a földi anyagok sorába nem sorolható és sem­mi módon elő sem állítható. Ez igen furcsa hely­zet és okoskodás, úgy hogy a természettudomá­nyokat alapjában, ingatná meg, a valóban igy állna a dolog. Mert ezek szerint a mi kémiánk például C6ak a földre vonatkoznék és még transz­ponálni sem lehetne a viszonyoknak megfelelő átszámítással egy másik csillagzatra. Az atomfizika azonban erre azt mondja: a ké­miai elem atőmja maga is komplikált építmény; az elem atomjainak színképe attól is függ, hogy milyen nyomás és hőmérséklet mellett kerül a világi tó izzás állapotába. Azaz magyarul: lehet- j séges tehát, hogy a korónium azonos valamely [ ismeretes földi elemmel, de a napon uralkodó j fizikai viszonyok, a nyomás és a hőmérséklet! olyan elképzelhetetlen nagy sokszorosai a föld fizikai tényezőinek, hogy az atómok építményét is, igy azok színképét is megbontja és megváltoz­tatja. A kozmikus ködők ismeretlen színképeiről KORYTNlfA 850 m. t sz. f. **■ v 1 4 i v a V> rt (A szlovák Karlabad) Ivókúra, természetes szénsavas fürdők, hidegviz- kura, magaslati klíma, moor Kérje mindenütt a kiváló korytnicai ásványvizet Minden újságárusnál kapható a Képes szépirodalmi képes hetilap, Egyes szám ára 3 korona. j ugyanígy derült ki már egyszer, hogy azok aat oxigén és nitrogén képei, csak a rendkívüli anyagi ritkulás és a kozmikus ködbe ékelődő csillagok óriási hőmérséklete változtatja igy el őket. Valószínű, hogy a nagy apparátussal indult mostani felderítő hadjárat megoldja majd a koró­nium rejtélyét is. mire az anyagot tudományosan feldolgozzák. AZ EINSTEINI FÉNYELMÉLET A heliofizika ezen problémája mellett három expedíció, nevezetesen két német és egy ameri­kai azt a közelebbi célt is tűzte ki, hogy világos­ságot teremtsen az einsteini fényelméletre vonat­kozó kérdésekben. Tudvalévőén Einsteinnek az a törekvése, hogy minden jelenséget egységes fizi­kai törvényekre vezessen vissza. Az energiákat a „mennyiségi elmélet", révén szintén anyagnak minősítette. így a többek között a sugárzás is anyagi dolog, a fény is bizonyíthatóan anyagi tu­lajdonságokkal rendelkezik. Kiszámította Einstein elméletben azt is, hogy a nap mellett elhaladó csillagsugarak a nap anyagi vonzása révén meny­nyire hajlanak el az egyenestőL Mivel ennek a tételnek gyakorlati igazolása csak a nap közvet­len környezetében levő csillagoknál figyelhető meg és ott is csak a napfogyatkozás alkalmával, tehát az einsteini teória számára is fontos, döntő ütközet volt a mostani május kilencediké. A bizonyitáshoz az Einstein által szerkesztett külön megfigyelő és fotografáló „Tornyok" szük­ségesek, mert rendkívül kis eltérésekről van szó a... fénykóplemezeken. Itt bizony csak egy vagy két századmilliméteres eltolódásokat lehet a leg­jobb esetben megállapítani. Ezeket a nehéz és kényes műszereket Európá­ból Indiába szállítani nem volt gyerekjáték. Több­ezer kilogrammos alkatrészeket kellett Takenyon­ban 1200 méter magasságra, meredek, szakadékok között felvitetni, úgy. hogy a készüléknek semmi baja se legyen. Az egyik ilyen törvény maga egy teljes vagon­rakományt tett ki felszereléssel együtt. Szétszedni •nem nagyon volt szabad, mert a felszerelése a helyszínen kellő segédeszközök hiányában lehetet­len lett volna. Bireuenből a holland indiai kormány által rendelkezésre bocsátott katonasággal és fegyencekkel szállították 100 kilométernyi veszé­lyes és meredek utón az alkatrészeket. Ilyen sokba került az a kis napfogyatkozás, amely mindössze öt percig tartott, de viszont nem­csak a napot, hanem a földet is jobban megismer­jük majd ennek a tudományos hadjáratnak ré­vén, ha a hadjárat tényleg győzelmes volt. RÁDIÓMŰSOR CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.15 és 22.25 Gramofon. 12.30, 16.30, 19.30 Hangversenyek. 17.55 Német előadás. 21.00 Dvorák müvek. 23.00 Harangszó. — POZSONY: 11.30 Magyarnyelvű sajtóhírek. 14.00 Termény- tőzsde. 19.30 Szórakoztató zene Prágából. 20.35 Vig dalok Brünniből. 21.00 Dvorak kamarazene Prágából. — KASSA: 12.00 és 20.00 Harangszó a Dómból. 17.10 és 20.15 Hangversenyek. 21.00 Kamarazene Prágából. 22.20 Magyarnyelvű sajtó­hírek. — BRÜNN: 12.30, 19.05 és 21.00 Hangver­senyek. 17.00 Áriák. 17.45 Német előadás. 20.30 Vig dalok. — BUDAPEST; A rádió házitriójának hangversenye. 1. Huszka: Bob herceg — ábránd. 2. Loelly: Menüett. 3. Sarasaié: Reverie. 4. Wag­ner: Am stillen Herz. 5. Poldinii: Részlet a Far­sangi lakodalomból. 6. E. Bach: La complaisante. 9.30 Hírek. 9.45 A hangverseny folytatása. 12.00 Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárás- jefentés. 12.05 A Mándits szalonzenekar hang­versenye. 2. Urbach: Grieg-emlékek. 3. Lehár: Cárevios — egyveleg. 4. E. Carosio: Edera — szerenád. 5. G. de Mioheli: Babatánc. 6. Lesso: Via Dolorosa — tangó. 12.25 Hírek. 12.35 A hang­verseny folytatása. 13.00 Pontos időjelzés, idő- járásjelentés. 14.30 Hírek. 16.00 Rádió Szabad Egyetem. 1. Medgyaszay Vilma chansonokat éne­kel. Zongorán kisér: Polgár Tibor. 2. Mozsonyi Sándor dr. min. tanácsos előadása. „A gyógy­szerekről." 3. Medgyaszay Vilma chansonokat énekel. Zongorán kísér: Polgár Tibor. Utána: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. 17.10 A m. kir. Föl dm ive lésügyi Minisztérium rádióelősidássoro- zata. Németh József m. kir. kertészeti főfelügyelő: ,A kertészeti termények értékesítéséről." 17.45 Nagyváradi Bura Károly és cigáuyzehekarának hangversenye. Chilkó Jolanda magyar nótáikat énekel. 19.00 Angol nyelvoktatás. 19.30 A m. kir. Operaház „Pillangó kisasszony" előadása. 22.30 időjelzés, időjárásjelentés, liir-k. Majd: Gramofon- hangverseny. — BÉCS: 11.00, 16.00 és 22.30 Hang­verseny. 20.00 Lehár-est, utána fél óráig sanzonok. — ZÜRICH: 11.00, 20.30 Hangjáték. 13.00 Gramo­fon. 16.00 Szórakoztató zene. — LONDON: 16.00 Cigányzene. 22.25 Tánczene. — BERLIN: 20.00 Berlini ünnepi játékok: Filharmónikus előadás. 22.30 Tánczene. — STUTTGART: 20.15 Operaest. — LEIPZIG: 20.30 Kamarazene. — MÜNCHEN: 19.30 Egy Wagner opera. — HAMBURG: 23.00 Szórakoztató zene. — LANGENBERG: 20.00 Zenekari hangverseny, utána tónezeue. — Kö- NIGSBERG: 20.15 Áz öt frankfurti, vígjáték. — FRANKFURT: 21.00 Hangverseny. — BERN: 20.30 Olasz est. — RÓMA: 11.00 Nagy szimfónikus hangverseny. — MILÁNÓ: 20.30 Lucrecia Borgia, operettelőadás. — NÁPOLY: 21.03 Luxemburg grófja. Lehár operettje. — TITRIN: 17.00 Szóra­koztató zene. 23.00 Modern táncok. — ZÁGRÁB: 21.40 Könnyű esti zeno. — KATTOW1TZ és KRAIÍÓ: 17.55 és 20.80 Kamarazene Varsóból. 23.00 Táncáé ne. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom