Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-05 / 126. (2051.) szám
1929 junius 5, azeartfca. 5 A FALU ÉS AZ AUTOMOBIL Elöljáróba egy-két Falóban megtörtént eseményt mondok el, amelyhez hasonlót bizonyárai átélt számos oly utas, aki Szlovenszkó döcögös- gödrös országutjain automobillal rázatta földi porhüvelyét. ,■ ■& Az idei kemény tél az utolsó mérgét adta ki, amikor egy rimaszombati közismert egyéniség egy napon automobilon utazott Losoncra. Délután két órakor gyorsvonatra akart ülni. Útközben a defektusok egész sora érte s igy délután két óra helyett négy óra tájban érkezett Losonc határába. Itt, más! ólki lóméterre a céltól, érte az automobilt az utolsó „szervi baj“, a motor felmondta a szolgálatot. Utasunk már régen lemondott a gyorsvonat kényelmes fülkéjéről, s egyetlen vágya az volt, hogy kocsijával együtt a városba juthasson, ahol kocsija szakértő géplakatost, ö maga meleg szobát találhat. A város felől két üres szekér közeledett s utasunk már örült, hogy itt van a megmentő jó lélek, aki az automobilt a városba be- vontatja. Szekerészeink azonban éppen a veszteglő automobilt közelében a lovak közé csaptak, s a soffőr csak úgy tudta azokat megállítani, hogy az országúton eléjük állott. Paraszthajszálon múlott, hogy nem gázolták el. Utasunk egy alázatos „szerencsés** jó napotial üdvözölte a szekerest, aki válaszul hegyeset sercintett — szerencsére a másik oldalra. — Gazduram — kezdte a tárgyalást sorsüldözött utasunk — nézze csak, baleset ért, kérem, segítsen, vontassa be Losoncra a kocsimat-— Hát az nem lehessen. — Már miért nem lehetne, hiszen megfizetek érte. — Késő vagyon. — Tíz perc alatt megfordulhat és jól megfizetek érte. A „jó megfizetés** hallatára a hátul ülő asszony is figyelmes lett, aki férje füléhez hajolva suttogó hangon mondott valamit, mire a férfi mimikája az engedékenységet árulta el. — No hát, ugy-e behúz minket Losoncra? — Kétszáz korona! — Miért? Ezért a tíz percnyi munkáért? ötven koronát szívesen megadok. — Hát csak menjen az ur Losoncra a saját kerekén. Musás Junius 17. és 18-én. Itt kivágandó ! A megrendelöjegyet küldje be a FORTUNA banküzletnek Bratislava, Dimajská 7. Küldjön nekem 1. osztályú ........7i sorsjegyet áKc80.— .........V2 sorsjegyet á Ke 40—, .........XU sorsjegyet á Ke 20.—, póstabefizetési lappal és hivatalos játéktervvel. Név: — Hely ......Utca:............ Farhascso rda pusziit a máramarosi legelőkön Beregszász, junius 4. (Saját tudósítónktól.) Horbka és Novose-li- ca környékén fekvő erdőket farkascsorda lepte el éís a legelőkön nagy pusztításokat végez. A lakosság körében nagy a rémület. Ezen a vidéken még nem volt eset arra, hogy farkasok nyáron is megjelenjenek. A károk nagyságát eddig még nem sikerült megállapítani. Miután attól lehet tartani, hogy a farkasok a falvakba is bemerészkednek, a hatóságok ennek meggátlására a legnagyobb óvóintézkedést tették. E célból a hatóságok vadászatot rendeltek ©1, amelyre a legjobb vadászok kaptak meghívót. A lakosságot nem nyug tatja meg a hivatalos vadászat rendezése, mert ez sohasem végződik megfelelő eredménnyel és ezért az illetékes hatóságokhoz folyamodtak fegyvertartási engedéüy iránt, hogy a fenyegető ve- szélyt elháríthassák. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét Gazdag tartalommal jelenik meg minden csütörtonSk Vad léttéhenysé gében kedvesét is magával akarta rántani a a szepsi haramiavezér Sorozatos hazugságokon fogták a megtört bűnös szerepéi játszó Fiike Sándort — A cigányok vallomása ismét összekuszálta a már tisztázódott tényállásokat — Szembesítések a gyűlölet és hazugságok atmoszférájában Azzal gazdurunk újból a lovak közé csapott, ntasunkat pedig néhány perc múlva egy arra haladó, egészen ismeretlen autó készséggel, ingyen és bérmentve vontatta a városba.-©■ 31 ült évi szabadságomat Rimaszombatban töltöttem s egy kedves jóismerősöm előzékenysége lehetővé tette számomra, hogy egész Középszlo- venszkót automobilon beutazhassam. Egy napon a dobsinaá jégbarlangot tűztük ki utunk célpontjául. Baktipusztán tiz kilóméteres sebességgel két kutyát gázoltunk el, mert az utolsó pillanatban ugrottak közvetlenül az országút mellé épített házak udvaraiból a keskeny úttestre. A szlovák és magyar falvakon áthaladva — nemzetiségi különbség nélkül — ajkunk egy csendes hálaadó fohászt rebegett az oly falvak után, ahol a gyerekek csak nyelvet öltöttek reánk s nem bombáztak meg kövekkel. Mert számos községben — ugyancsak nemzetiségi különbség nélkül, — ebben is volt részünk. Dobsina után a hegy tetején a gyönyörű szerpentinről erdei és mezei utón közelítettük meg a sztracenai völgyet. Az ut eme szakaszán egy olyan kisebb telepen mentünk át, amelynél hegységjelző táblát sem láttam, noha nagyon kerestem azt. A másik község Sztracena volt. Mindkét községben — ahol az abszolút rossz ut miatt csak nobilei elhatározásu automobilisták mernek átutazni s igy a falu számára az autó itt ritkább, mint a fehér holló — a szabadban játszó, libát és tehénkét őrző gyerekek mind az útra szaladtak, annak szélén megálltak s karjaikat magasra emelve hangos „pá, pá, pá“-köszöntéssel üdvözöltek. 3íondauom sem kell talán, hogy utitársnőínk ezt a váratlanul barátságom fogadtatást cukorkával s számos hatossal jutalmazták s a gyermekek dicséretére legyen mondva, sem a cukorkán, sem a hatosokon nem kaptak hajba. & Ha én iskolaügyi miniszter volnék, a sztracenai iskola tanítóit tanfelügyelőkké nevezném ki. Ha a prágai autóklub elnöke volnék, úgy a sztracenai tanítóknak fejenkint ezer korona jutalmat utalványoznék, de mert csak szegény riporter vagyok, ez utón, ismeretlenül küldöm barátságos kézszorifásomat nekik azzal a kívánsággal, hogy az ifjúság jó erkölcsű neveléséért mielőbb kapják meg jól megérdemelt jutalmukat. jer > Azt gondolom, hogy a falu és az automobil barátságosnak éppen nem mondható viszonyát eléggé megvilágítottam. A tennivaló kézzelfogható. A gyermekeknek a hitoktató, a tanító a vallásiam beszéd és értelemgyakorlati órákon, a lelkész, a jegyző a szószékről, a községi gyűlésben alkalmilag két-három perc alatt megmagyarázhatja aat, hogy az automobil a falunak nem ellensége, amit kövekkel jneghajigálni és hajhajutáskor kizsákmányolni kell, hanem ellenkezőleg, a jó barátunk, mert tulajdonosa egy évben annyi útadót fizet egymaga mint Öf falusi kisgazda együtt és tíz ér alatt és mert a tulajdonosa a legközelebbi városkában megáll s ott a soffőrrel együtt eszik, iszik, az enni-innivalót pedig a falu árulja, tehát az automobil a fala terményeinek a fogyasztója. Hogy az autó mobiltulajdonos adójából nem a MUKassa, juni'us 4. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A cigányper mai tárgyalásának ujaibb szenzációja támadt. A mai tárgyaláson ugyanis kiderült, hogy Fiike tegnapi beismerő vallomása nem is volt oly őszinte és igaz, mint azt feltüntetni igyekezett. A beismerés csupán azt a célt szolgálta, hogy ezzel esetleg elkerülje a reá váró legszigorúbb büntetést: a kötelet. A mai tárgyaláson már látható volt, hogy Fiike vallomásának egyes részei teljesen tarthatatlanok és azokat a felmerült bizonyitékok és u-jabb vallomások végérvényesen megcáfolták. így történt, hogy Fűbe mai szereplésével nemcsak, hogy elvesztette azt a pillanatnyi szimpátiát, amit tegnapi látszöl\ct>gc& őszinte beismerésével maga iránt keltett, hanem gonosz módon hazudott és könnyen lehetséges, hagy újabb hazudámwal teljesen fel fogja borítani úgy a Kocserha-ügyben, mint a legtöbb bűnügyből nagynehezen tisztázott tényálásokat. Az is bizonyos, hogy Fiike szavahihetősége is teljesen hitelét vesztette. Nemcsak ezért visszatetsző Fiike újabb beismerő vallomása, hanem azért is, mert nyilvánvalóvá lett, hogy Fiike nem az őszinte megbánástól vezéreltetve vallott kedvese, Csemer Eszter ellen, hanenn egyszerűen féltékenységből. A mai tárgyaláson már meg lehetett állapítani, hogy Fülke minden gondolata az volt, hogy ha ez a nő nem lehet az övé, okker ne legyen másé se. Az éremnek azonban két oldala van és egészen bizonyos, hogy ha most már a másik oldalon is meg fog nyílni a beismerés zsilipje, akkor értéktelenné válik minden eddigi vallomás, tagadás és hazudozás és el lehet majd indulni a jó és helyes utón való igazság felderítésére. Nincs kizárva, hogy a legközelebbi napok tárgyalásai újabb meglepő fordulatokban fognak bővelkedni. A tárgyalás megnyitása után az elnök fölolvasts a tegnapi stószi helyszíni szemléről fölvett jegyzőkönyvet. "i .ni nj vénükéi utat javítják, amiatt megint csak az automobil utas kesereg a legtöbbet. & A helyszíni szemlén a bíróság tagjain és az újságírókon kívül Fiike Sándor, Rybár Jenő és a siketnéma Rybár Béla volt ott. A jegyzőkönyv megállapítja, hogy Fiike Sándor a legnagyobb határozottsággal mutatta meg azt a helyet, ahol Imlinget megölték. Filke Sándor szerint Rybár Pál volt a gyilkos, ő mérte rá az első fejszecsapást hátulról az áldozat fejére. Fiike megismételte előbbi vallomását, hogy Rybár Pál a kérdéses időben nem volt Kassán az állami kórházban, hanem együtt volt velük Imling meggyilkolásánál. Rybár Jenő hasonló vallomást tett. Szerinte is Rybár Pál ütötte le Imlinget. Rybár Bélát tolmács utján hallgatta ki a bizottság. Úgy adta elő a gyilkosság lefolyását, mint a másik két cigány. uMiveíhogy én ártatlan vagyok ...« A jegyzőköny fölolvasása után az elnök Rybár Pált szólítja elő. Bejelenti, hogy a Ko- cserha-házaspár meggyilkolásáról lesz szó és rövidesen ismerteti a vádiratnak a Kocserha- házaspár meggyilkolására vonatkozó részét. Elnök: Megértetted a vádat, Rybár Pál? Rybár: Nincs róla tudomásom, mivelhogy ártatlan vagyok. Elnök: Mondd csak, Rybár, meddig bírod még a tagadást? Rybár: Mindig, mivelhogy nem csináltam semmit. Mivelhogy nem mondhatok semmit. Mivelhogy ártatlan vagyok ... Elnök: Ha magadba szállnál és mindent őszintén elmondanál, csak segítenél magadon, hiszen látod, hogyan tornyosulnak ellened a bizonyitékok. Rybár: Nem bánom, nagyságos elnök ur, ha ezren is mondják. Mivelhogy én nem csináltam semmit. Elnök: Hát akkor miért vallanak ellened? Rybár: Kérem, mindannyian haragszanak rám. Elnök: Hiszen a csendőrök előtt is részletesen bevallottál mindent. Rybár: Nincs róla tudomásom. Elnök: Te most már a csillagokat is letagadod az égről. Rybár: Kérem, én nem vallottam be semmit. Nem mondhatok mást. Elnök: De hisz itt vannak a jegyzőkönyvek, amelyekben teljesen beismertél mindent. Ha nem fizet az adós ,.. Az elnök fölolvassa a jegyzőkönyvek vonatkozó részét. Rybár: Kérem, nagyságos elnök ur, én ezeket nem mondottam. Elnök: Mindenki azt mondja, hogy Kocser- háék meggyilkolásának gondolata is a te agyadban született meg. Te haragudtál Ivo- cserháékra, mert nem akarták megfizetni azt a kendőt, amit feleséged eladott Kocserhá- nénak. Rybár: Nem tudok róla semmit, mert én nem foglalkoztam gyilkosságokkal. Az elnök fölolvassa Rybár Pálnak a vizsgálóbíró előtt tett vallomását, amelyben a részletes beismerés mellett még oly mellék- körülményekre is kitér, amelyekről csak a gyilkosságban résztvett tudhatott. Ezeket a mellékkörülményeket az elnök megállapítása szerint a nyomozóhatóságok kivizsgálták és ezek megfeleltek a tényeknek. Rybár Pál azonban mindent tagad. Elnök: Szóval azt állítod, hogy a jegyzőkönyv hamis. Rybár: Azt nem mondom, de lehetséges, hogy a vizsgálóbiró ur más vallomását irta le és azt állítja, hogy ez a vallomás az euyém. Elnök: Te nagyon óvatosan fejezed ki magad, mert tudod, hogy Csiszár Gyula huszon- négyórai sötétzárkát kapott azért, mert azt állította, hogy a vizsgálóbiró által fölvett jegyzőkönyv hazugságokat tartalmaz. Mint az ugrásralapuló ienevad... Az elnök ezután Rybár Pált szembesíti Fiike Sándorral. Rybár egész testében reszket. Rendkívül izgatott, minden idege megfeszül, látszik rajta, hogy neki szeretne ugrani Fiikének, aki nyugodt, cinikus, fölényesen mosolyog, állandóan az elnökre néz, tőle vár utasítást. Fiike (Rybárboz): Te igenis velünk voltál Kocserháéknál, mert haragudtál rájuk, hogy nem fizették ki a feleséged kendőjét. Te toboroztál össze minket és te bírtál rá, hogy gyilkoljuk meg a Kocscrha-házaspárt. Rybár: Milyen kendőről beszélsz? Nem igaz az egész! Fiike (határozottan): De igaz! Rybár Pál azonban rendületlenül tagad továbbra is. .Filke: Azt csak nem tagadod, hogy tőled vettem meg Kocserháék két párnáját és dunyháját és ezért hatvan koronát fizettem neked. Rybár (fölötte ingerülten): Nem igaz az egész! Semmiről sem tudok, mivelhogy ártatlan vagyok. „Gyilkos vagy1“ Kutyákat pedig napközben tessék az ad varon láncra kötni. A tolvaj ellen elég az ugatása is. & / Ka pedig a falu azt mondaná, hogy az automobil gyereket is gázol, erre csak az a válaszom, hogy ezt a lovasfogat is megteszi. A sztracenai gyermekeket nem féltem az autódgázolásté!. Tessék a példájukat követni ^ VötitkM Az elnök ezután Fiike Janó Gyulával szembesíti Rybár Pált Filke Janó Gyula (Rybár szemébe): Te. szedtél össze bennünket. Te osztottad föl köztünk a szerepeket és te gyilkoltad meg Kocserháékat. Rybár azonban nem törik meg és egyre azt hajtogatja, hogy mindebből egy szó sem IgM. Filke Janó Gyula: Te voltál a vezér és neked köszönhetjük, hogy most itt vagyunk. Te, Filke és Hu dák voltak a, gyilkosok.-- Azután, mintha vallomásra akarná bírni Rybárt, ezeket mondja: — Mondd, miért nem vallód be az igazat? Miért nem térsz magadba és miért hazudsz? / Rybár: Ha én rablógyilkos volnék, akkor
