Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-27 / 145. (2070.) szám
1929 junius 27. csiitörtök. ^WCGAI-yvVAfiSARHtRIiAP Stefánek elmondta tanügyi expozéiát melyet a kulturális bizottság csak szeptemberben fog megvitatni Kétszáz polgári iskolával van hátrányban Szlovenszká és Ruszinszkó a tör* ténelmi országrészek tanügyéhez képest - Uniformizálják a középiskolákat Prága, június 26. Stefánek iskolaügyi miniszter tegnap este a szenátus kulturális bizottságában, ma délelőtt pedig a képiviselőház kulturális bizottságában részletes expozéban ismertette tanügyi programját. Expozéja, amelyet hatvan oldalas könyvalakban is kiosztottak a bizottság tagjai között, nagyobb részt teoretikus és neveléstudományi fejtegetéseket tartalmaz. A bevezető részben a miniszter általános áttekintést nyújt az iskolaügyről a köztársaság fennállásától kezdve. Rámutat arra, milyen uj irány érvényesült az államfordulat utáni első években, amikor a pozitivizmust, az iskolákban a világias oktatás szükségét és a vallástan kiküszöbölését hirdették. Rádl professzorral ellentétben azt hangoztatják, hogy a helyzet ma egészen megváltozott és azok, akik liat-toét évvel ezelőtt ilyen radikális irányzatot követeltek, ma már más véleményen vannak. Az intellektuelek és a filozófusok lelkében saijátszerü folyamat játszódott le, amit a köztársasági elnök nemrégiben ezekkel a szavakkal fejezett ki: az intelligencia válsága. A nevelés célja az isko- , Iákban az erkölcsi személyiség nevelése. A miniszter expozéjának bevezetésében megállapította, hogy ma már Szlovenszkón és Ruszinszkóban felhagynak azzal a téves hittel, hogy a csehek mindenképpen uralkodni akarnak a szlovákokon és éppen ezért szükséges, hogy továbbra is az egységes iskola kiépítésén dolgozzanak. \ Eegységes iskolákra, egységes iskolai törvényhozásra és egységes iskolai közigazgatásra van szükség. A miniszter ezután az egyes iskolanemekkel foglalkozik. Rámutat arra, hogy az elmúlt időkben bevezették Szlovenszkón a nyolcéves tankötelezettséget. A közigazgatási reform életbeléptetésével kapcsolatban elők3szitették az úgynevezett vándorló polgári iskolai tanfolyamokról- a polgári iskolák negyedik osztályának létesítéséről, a kerületi tanfelügyelőké ről, a kisegítő iskolákról és az óvodákról szóló törvényjavaslatokat, illetve a meglévő törvények módosításait. Azonkívül több rendeletet adott ki az iskolaügyi minisztérium, amelyek a tanitótörvény végrehajtására vonatkoznak. Végül legutóbb a minisztérium benyújtotta a szlovenszkói és ruszinszkói nem állami tanítóik nyugdíj rendezés érői szóló törvényjavaslatot, amely szintén egy lépéssel előbbre segíti a konszolidációt. Feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az iskolák adminisztrációját egységesítsék. A tanügyi törvények uni- fikációja nélkül a szlovákok és ruszinok izolálva maradnak (?) területükön és maholnap tanerő-íuitermelés következtében szinte megfojtják egymást (?). Szlovenszkón az elmúlt éveikben összesen 151 iskola létesült 192 osztállyal, amiből 121 iskola egyosztályos, 22 kétosztályos, 5 háromosztályos, 3 iskola pedig négyosztályos. Ezenkívül Szlovenszkón még 430 párhuzamos osztályt létesítettek, mert a növendékek maximális számát egy osztályban 80-ról 70-re, sőt egyes helyeken 65-re limitálták. Kitünően váltak be Szlovenszkón az egy éves polgáriiskolai kurzusok is. Három év alatt 63 ilyen kurzust rendeztek. Iskolák építésére 1926 októberétől kezdve Szlovenszkón 222 esetben nyújtottak szubvenciót 18,876.000 korona értékben. Különösen ott építettek uj iskolaépületeket, ahol feltétlenül szükséges volt, főleg ahol a szlovák kisebbségek iskola nélkül álltak. Ruszinszkóban — különösen a hegyvidékeken — 132 iskolát állítottak fel 6460 növendék számára. Szomorú állapot az, hogy még minidig sok- ezer gyermek nem járhat iskolába Szlovenszkón és Ruszinszkóban iskola hiánya miatt. Ezt az állapotot a legsürgősebben meg kell szüntetni. Szlovenszkón és Ruszinszkóban feltétlenül be kell vezetni az egységes és egyöntetű népiskolákat, mert csak így lehet a felesleges kiadásokat csökkenteni és az iskolákat egységesen adminisztrálni. Normális forgalmi viszonyok mellett minden háromlábún ék'rés körletnek, ahol 30-ná! több gyermek vau, legyen iskolája. Ott, ahol n forgalmi viszonyok nem kedvezőek, úgynevezett isko] a-expozi túrákat kell felállítani összesen még 1200 osztályt kellene Szlovenszkón felállítani, amire évi 20 millió korona fedezetre volna szükség. A hátrányban lévő Szlovenszká és Ruszinszkó A polgári iskolákban ma már három kötelező osztály van. és egy fakultatív tanév. A fakultatív negyedik évfolyamot mindenütt bevezetik, ahol legalább 20 növendék jelentkezik erre a tanfolyamra. Itt is 4 kilométeres körletben, ahol legalább 100 gyermek látogatná az iskolákat, polgári iskolák létesítendők. A növendékek maximális száma egy osztályban 40-nél több nem lehet. Szlovenszkón jelenleg 136, Ruszinszkóban pedig 16 polgári iskola van. A lakosság számaránya szerint Csehországhoz viszonyítva Szlovenszkón 716 és Ruszinszkóban 145 polgári iskolának kellene lennie, tehát Szlovenszkón még 580, Ruszinszkóban pedig 129 polgári iskolát kellene létesíteni. A még hiányzó és felállításra váró polgári iskolák személyi kiadásai évi 52 millió koronára becsülhetők. Az iskolaépületek Szlovenszkón és Ruszinszkóban sok kivetni valót hagynak hátra és ezek az iskolaépületek sokhelyütt egyáltalán nem válnak az állam becsületére. A közel jövőben Szlovenszkón és Ruszinszkóban 1200 uj osztályt kellene létesíteni és hogyha csak átlag 70.000 koronát számítunk egy osztályra, úgy ennek költsége 84 millió koronát tesz ki. Szlovenszkó és Ruszinszkó számos községében az adóalap nem tesz ki többet évente 200—300 koronánál és igy, ha uj iskolát akarnak építeni a községben, ez 160.000 korona kiadást jelent, vagyis 6400 százalékos pótadóemelést jelentene, ami egyenesen fantasztikus. Szlovenszkón és Ruszinszkóban az állam az állami iskolákon kívül a nem-állami iskoláit, községi és felekezeti iskolák fentairtásához 96 százalékkal járul hozzá. A miniszter megállapítása szerint az állam de facto az iskolák összes személyes kiadásainak 90 százalékát máris fedezi. A mai helyzetet tarthatatlannak tartja, mert Szerinte nem lehet azt követelni, hogy az állam maga tartsa fenn az összes iskolákat, hanem szükséges, hogy a községek és az országok is hozzájáruljanak, mert hisz elsősorban azon országrészek gyermekei látogatják az iskolákat. A tanítókérdés Ami a tanítók helyzetét illeti, kijelenti, hogy a fizetésrendezésre vonatkozó unifiká- ciós munkálatok már meg is történtek és az állami és felekezeti iskolák tanítói a legközelebbi időben teljesen egyenlő fizetésben fognak részesülni. Az óvodákban hiány van és ezlért szükségesnek tartja, hogy minden népiskola mellett legyen egy ovoda is. Az iskolaigazgatás kérdésében a legnagyobb baj az, hogy nem egységes az iskola- igazgatás az egész köztársaság területén. Az egységesítést úgy képzeli el, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóban az eddigi iskolaszékek helyett hasonló helyi iskola- tanácsokat létesítenek, mint a történelmi országokban vannak. Mint felsőbb iskolai hatóság szerepelne ezután a járási iskolatanács és az országos iskolatanács. Ezek egyharm/adrészben a tanítók képviselőiből állana, kétharmada a járások, illetve az országos képviselőtestület tagjaiból, továbbá szakértőkből és pedig pedagógusokból és adminisztratív szakemberekből kerülne ki. Azon a véleményen van, hogy az iskolai hatóságokat teljesen el kell különíteni a köz- igazgatási hatóságoktól, mivel a közigazgatási reform az országos hivatalokra amugyis oly sok föladatot ruházott rá, hogy ezek egyedül úgy sem volnának képesek ezt a föladatot elintézni. A középiskolák unifikálása A miniszter expozéjában ezután részletesen foglalkozik a középiskolák kérdésével. A minisztérium legközelebbi föladata elsősorban a középiskolák unifikálása lesz. A gyakorlat megmutatta, hogy a legjobban bevált középiskolái típus a reálgimnázium. Ennek folytán a reáliskolákat és a gimnáziumokat átalakítják reálgimnáziumokká. Még 22 reáliskolát kell átszervezni reálgimnáziummá és ez egymillió korona fedezetet igényel. Az iskolák államosítása folyamatban van és a folyó évben főleg a leányközépiskolák államosítására kerül a sor. A szlovenszkói középiskolák A szlovenszkói középiskolákra térve kijelenti, hogy elsősorban fel kell építeni a nagymihályi és privigyei reálgimnáziumokat, azonkívül uj épületeket kapnak a turóeszentmártoni, losonci és rózsahegyi szlovák középiskolák, valamint a pozsonyi német reálgimnázium. A miniszter reorganizálni kívánja a pozsonyi középiskolákat, ahol a növendékek nagy száma miatt már kevésnek bizonyult a középiskolák száma és gyökeresen rendezni akarja a kassai magyar középiskola kérdését is. A középiskolák államo- sitása már úgyszólván végre van hajtva Szlovenszkón és csak egyes iskolákat hagytak még meg a felekezetek kezében. Megkezdik a besztercebányai bányaiskola építését és ugyancsak fel fogják építeni a nagyszőllösi bánya- és kereskedelmi iskolát. Keletszlovenszkón famegmunkálóiskolát létesítenek, Pozsonyban pedig fa- müipari iskolát és kibővítik az eperjesi ipari iskolát. A főiskolák A csdh műegyetemnek összesen 5823 belföldi és 1233 külföldi, a német műegyetemnek 2587 belföldi és 1169 külföldi hallgatója van. A műegyetemeket tehát 8410 belföldi és 24.02 külföldi, összesen 10.812 hallgató látogatja. Szlovenszkó részére Kassán fel kell építeni a műegyetemet, ami SzlovenSzkónak régi kívánsága, ez azonban óriási összegeket igényel, úgy hogy először csak két legszükségesebb fakultást fognak felállítani, ami magában véve öt millió koronába fog kerülni, eltekintve attól, hogy egy uj műegyetemi épület felállítására szükség lesz. Tervbe vette ezenkívül a minisztérium, hogy a pozsonyi evangélikus teológiát főiskolai fakultássá alakítja és a közel jövőben felállítja Pozsonyban a katolikus teológiai fakultást. „Igazad van, Lajos, oly szép a bizonyítványod, hogy jutalmat érdemelsz érte.“ „Végy nekem akkor, apukám, egy uj Rádió Palaba anodtelepet Pala ée Társánál, Bratislava, Hosszu-udca 13, és a cserkész- tábor 'részére egy uj lámpát Arany Palaba elemmel." „A legnagyobb örömmel édes Fiacskám! Örülök, hogy isimered ezen nevezetes gyártmányokat.. Megveszem őket." Reformálni kell a jogi, gyógyszerészi, a katolikus teológiai,. a bölcsészeti és az orvosi szakok laniulmáti y rendjét. Az egyházak Szlovenszkón további 522 közkönyvtár létesült, úgy hogy ma minden egyes községnek van már közkönyvtára. A szlovenszkói református egyház alkotmányát különböző nehézségek miatt az állam még nem hagyhatta jóvá. (?) A zsidó egyházi ügyekben a minisztérium arra törekszik, hogy minden országrészben legyen egy vezető egyházi hatóság. Különösen Ruszinszkóban kívánja ezt a kormány mielőbb megvalósítani. A miniszter részletesen foglalkozik a diákság szociális és egészségügyi gondozásának problémáival. A minisztérium Szlovenszkón és Ruszinszkóban a középiskolai leánypöven- dékek részére interné tus okát akar felállitta taxi. A főiskolások szervezetei közül mindazon cseh, szlovák és egyéb egyesületeket kell intenziven támogatni, amelyek feladatukul diákkolóniák és menzák létesítését tűzték ki. A képviselőiház kulturális bizottsága a közel két és fél óra hosszat tartott expozé után köszönetét fejezte ki a miniszternek és elhatározta, hogy az expvzé feletti vitát szeptemberre halastzja, Udrial miniszterelnök tornaija két német miniszterét a kisebbségi kérdésben Prága, juniüs 26. Emlékezetes még, hogy a madridi népszövetségi tanácsülés, illetve a nép- szövetségi ligák Uniójának madridi ülése előtt Spina és Mayr-Harting német miniszterek nyilatkozatban leszögezték, hogy a csehszlovákiai német kormánypártok teljességgel azonosítják magukat azokkal a memorandumokkal, melyeket az európai kisebbségek nevében a népszövetség hármas bizottsága elé beterjesztettek A cseh nemzeti szocialista párt interpelláció alakjában felelősségre vonta a kormányt Spina és Mayr-Harting e lépéséért. Udrzal miniszterelnök ma az interpellációra a következők választ adta: „Az interpelláció tárgyát képező nyilatkozatról csakis annak hirlapi megjelenése után szereztem .tudomást. Ha elismerem azt, hogy a koalíciós kormányrendszerben egyes politikai pártok programja nem egyezik meg teljesen a többiével, ebből az is következik, hogy a kormány egyes tagjai bizonyos kérdésekben különálló, a saját pártjuk programjából folyó álláspontot foglalhatnak el, mindamellett hangsúlyoznom kell, hogy a kormány tagjai nyilatkozatok adásánál, még ha mint politikusok is nyilatkoznak, kötelesek arra ügyelni, hogy nyilatkozatuk összhangban legyen a kormány politikájának általá nos irányvonalával. Kötelesek a legnagyobb tartózkodással kerülni minden nézeteltérést, amely a kormány irányvonalának egységét és teljességét károsan érintené. Biztosíthatom az interpellálókat, hogy törekvésem arra fog irányulni, hogy ez az elv a jövőben teljes mértékben érvényre jusson. A kormány híva talos álláspontját az interpelláció tárgyát ké pező nyilatkozathoz, — amelyet a kormanv annak megjelenése előtt nem ismert, és amelyhez nem adhatta volna meg a hozzájárulását, — világosan körvonalazta a külügyminiszter június 5-én, a képviselőhöz külügyi bizottságában elmondott expozéja. Borzalmas tűzvész tombol Stockholmban tegnap dél óta A kár eddig ötmillió svéd korona Stockholm, junius 26. A svéd fővárosban tegnap dél óta borzalmas arányú tűzvész pusziit. Tegnap dél óta lángban áll egy ötödfél méter mély, óriási pincehelyiségben Svédország legnagyobb litográfiái nyomdájának hatalmas papirr aktára, mely egymagában három millió korona értéket reprezentál, továbbá a legnagyobb svéd papirnagykereskedés, a Svanström és társa cég üzlethelyisége és áruraktára, fűivel a mélységbe épült raktárokhoz nem lehet hozzájutni, a tűz a tűzoltóság minden igyekezete ellenére vadul tombol. A mélységből szakadatlanul óriási füstgomolyagölc tódulnak ki, amelyek az egész városrészt sűrű köd formájában borították el. Az égés szagát egész Stockholmban érezni. A füstfelhők eddig tizenegy tűzoltót mérgeztek meg, akik meg akarták közelíteni az égő helyiségeket. A tűz ma reggel áthara- pózott az uooa szintjére épült emeletekre is s a tűzoltóság munkája már csak arra szorítkozik, hogy a szomszédos háztömböket megmentse. A tűz még változatlan erővel tombol. Az anyagi kárt öt millió svéd koronára becsülik eddig.
