Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-27 / 145. (2070.) szám

6 .929 junim 27, w««T«fe. rPI«GAlMAG^ARmm»AI> Mulatságos rendőri bonyodalom Ruszinszhóban Hokhy Károly cseh aller-egoja körül Egy rosszul sikerült denunciálás — Miért függesztették föl Seszták tanítót és Boncsó volt ungvári rendőrkapitányt? Ungvár, junius 25. (Roiszinszkói szerkesz­tőségünktől.) Nagy szezáeiókémt tálalták fel “egyes lapok azt a hirt, hogy Seszták, ungvári volt cigányiskolai tanitót és Boncsi volt ung­vári rendőrkapitányt, jelenlegi rendőrtisztvi- selőt, állásából felfüggesztették. A felfüggesz­tés oka az az ellenük megindult vizsgálat, me­lyet a rendőrigiazgatóság részint a rendtör­vénybe ütköző cselekményeit, részint köte­lességmulasztás elmén indított meg. Az eset egészen jelentéktelen lenne a rendőri ügyek krónikájában, ha nem egy fa­tális tévedésből pattant volna ki. A rendőrséghez érkező feljelentés ugyanis azt célozta, hogy egy tekintélyes, ellenzéki, magyarpárti vezetöférfiul adjon rendőr­kézre. Erről a pikáns ügyről szóló információink a következők: íAz eset az ungvári Pincesor-uccában lévő Pilseni Sörszanatóriumban történt, ahol Bon­csó rendőrtisztviselő és Seszták polgári isko­lai segédtanár, volt Ungvári cigányiskolai ta­nító, ült az egyik asztalnál egy-egy korsó sör mellett. Seszták állítólag családi ügyei­ről beszélt s egyáltalán nem volt olyan álla­potban, hogy államellenes kijelentésekre ra­gadtatta volna magát . Egyetlen szerencsétlensége az volt, hogy veszedelmesen hasonlít Hokky Károly tar- tománygyülési képviselőre, az országos kéresztényszocialista párt r-u- 'szinszkói ügyvezetőjére és a párt ruszinszkói lapjának szerkesztőjére, akit a feljelentő bi­zonyára szintén ismer és igy kapva-kapott az alkalmán, hogy a magyar ellezéki pártok egyik vezető tagját bemárt­sa a rendőrség előtt. Nagy lehetett másnap Boncsó rendőrtisztvi­selő meglepetése, mikor megtudta, hogy a rendőrséghez feljelentés érkezett egy ta­nár ellen, akiről azt állították, hogy Nagy­szálló sről szokott Ungvárra járni és itt la­pot szerkeszt. A rendőrség emberei azonnal „tisztában voltak1 azzal, hogy itt jó fogást csinált, mert Boncsó asztalánál nem ülhetett más, mint Hokky Károly. A fatális tévedés azonban hamar kiderült, amennyiben Boncsó azonnal megnevezte az 'asztalnál vele szemben ülő egyént, Seszták volt cigányiskolai tanító személyében, akit a tanügyi hatóság azonnal felfüggesztett állá­sából, miként a rendőrigazgatóság felfüggesz­tette Boncsó Vladimírt is. amiért kötelességét nem teljesítette és az állítólagos államellenes kijelentések miatt nem tett feljelentést asz­taltársa ellen. Az ügy hátteréhez tartozik, hogy Boncsó 'Vladimír volt Ungvár városának a meg­szállás utáni első rendőrfőkapitánya, aki azonban —mint eddig majdnem minden ma­gát exponáló őslakos — „kötelessége11 telje­sítése után a kifacsart citrom sorsára ke­rülve, ma mint. egyszerű rendőrtisztviselő mű­ködik tovább hajdani teljhatalmú uralkodá­sának színhelyén. A feljelentő személyét — egyelőre — még nem sikerült megtudnunk, de rebesgetik, hogy egy ungvári pénzügyi tisztviselő volt, aki Hokky Károlyt Sesztákkál összetévesztette. Az sem hallgatható el, hogy az állásától fel­függesztett cseh nemzetiségű Seszták minden követ megmozgat, hogy meghurcoltatásáért 'elégtételt kapjon, amit bizonyára meg fog kapni. Erre vall az is, hogy ebben az ügyben már napokkal ezelőtt Ungvárna érkezett Ne- tcsasz szoc. dem. nemzetgylési képviselő is, aki részletesen informáltatta magát a balul isikerült „magyar fogó11 denunciálási esetről. 'A képviselő egyébként már a vasárnapi gyorssal él is utazott Prágába, ahol további lé­péseket tesz a kormánynál az eset likvidálá­sára. í Úgy értesülünk, hogy a két tisztviselő fel­függesztését rövidesen hatályon kívül helye­zik­I kisebbségi leül tiszteletbentartását kivételük i rnmmm képviselői a feleit járás képviselőtestületénél alakuló ülésén Feled, junius 26. (Saját tudósítónktól.) Nagy nehézségek után végre e napokban megtartotta alakuló ülését a feledi járás képviselőtestülete Benus Béla járásfőnök elnöklete alatt. Az ülésen a tagok teljes számban résztvettek és pedig hét ma­gyar nemzeti párti, egy keresztényszocialista párti, két Csánki-párti és két kommunista. A kinevezett tagok közül öt cseh agrárnak s egy pártonkivülinek jelentette be magát. Jel­lemző a kinevezésre, hogy amig a választá­soknál a cseh agrárpárt csak két képviselő- testületi tagot tudott behozni, a hat kineve­zett közül öt a cseh agrárpárthoz tartozik. A járási választmányba rendes tagoknak megválasztották: Csák Géza dr.-t, Csabay j Pált, Szakait István dr.-t, Tőre Sándort (ma- ■ gyár nemzeti pártiakat), Czeglédy Sámuelt, | Rimavszky Istvánt, Korin Pált (cseh agrár­pártiakat) és Benkő Béla kommunistát; pót­tagoknak: Simkó Gusztáv (keresztény szo­cialistát), Zsóri János, Gál János és Samu István magyar nemzeti pártiakat, Szvicsek Rudolf és Mucha János cseh agrárokat és Be- ne János kommunistát. A képviselőtestület, határozatilag kimon­dotta, hogy határozatainak közlésére a magyar kisebbségekkel biró szomszédos járásokkal együtt közös járási hivatalos la­pot létesít, aminek megtörténtéig határozatainak közlé­sét az eddig szokásos módon foganatosítja, azonban a községeket közelről érdeklő fonto­sabb határozatait a községekben szokásos mó­don is közli a járási hivatal utján. A járási képviselőtestület választmányi és bizottsági tagjai napi dijainak egyértelmű megállapítása után Benus Béla járásfőnök szó­lott előbb szlovák, majd magyar nyelven a képviselőtestülethez s beszédében ígéretet tett arra nézve, hogy mindig a járás lakossá­gának érdekeit fogja szem előtt tartani. Utána Csabay Pál balogi református lelkész, a magyar nemzeti párt és az országos keresz­tényszocialista párt képviselőtestületi tagjai nevében nyilatkozatot olvasott föl, amelyben a magyar járási képviselők munkaprogramját körvonalazta. Hangoztatta, ho<?v minden kér­désben az lesz az irányelvük, hogy a közér­dek mindenek előtt! Nem kívánnak politizál­ni, de megkövetelik, hogy más se politizálhas­son. — Járásunk lakossága — mondotta a to­vábbiakban — kilencvenkét százalékában ma­gyar, tehát csaknem szinmagyar. Magyar nemzetiségünk törvényadta jogait minden téren az esetleges soviniszta túl­kapásokkal szemben szivünk féltékeny és szent szerelmével, minden rendelkezésünk­re álló törvényes eszközökkel meg fogjuk védelmezni. De kijelentjük, hogy mi sem fogunk a faji sovinizmus gyarlóságába lesülyedni, hanem mindenkit a közért folytatott munkájának az értéke szerint értékelünk. Legfőbb törekvé­sünk, hogy a feledi járásban a közigazgatás, a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a kultúra s általában minden ránk tartozó jó ügy általunk előre haladjon s a lehető leg­magasabb eszményi színvonalra emeltessék. A szónok ezután a járási főnök figyelmébe ajánlotta a magyar lakosságnak több községi jegyző magatartásával kapcsolatban fölmerült panaszokat, amelyek eddig a járási hivatal részéről nem nyertek orvoslást. Végül han­goztatta, hogy a járási főnöktől működésében erélyességet, igazságosságot, megértést és el­fogulatlanságot vár a lakosság, s ha ez .meg lesz, számíthat a magyarság támogatására is. Az általános helyesléssel fogadott beszéd után Rimavszky István légionárius beszélt az agrárpárt nevében. Ezzel a járási képviselő- testület alakuló ülése véget is ért. Arak : nagy üveg Ke 60, közép Ke 40, kis Ke 20. nemzeti kisebbségek törvényben biztosított jo­gait megsemmisiteni igyekvő ténykedéséről? 2. Elismeri-e, hogy az 1926. évi 17. számú kormányrendelet 70. §-a megadja- a nemzeti ki­sebbségeknek azt a jogot, hogy a képviselőtes­tületek megállapíthassák a törvény korláta! között a község tárgyalási nyelvét és a hiva­J6dkurát igénylők kérjék a Csizi lóő Uürőö Prospektusát Bróm Augusztus elsejére minta államban zavargásokat készí­tenek elő a kommunisták Riga, junius 26. A szovjetsajtó bejelenti, hogy Moszkva utasítása értelmében augusztus elsején kommunisták, valamennyi kapitalista államban forradalmi tüntetéseket készítenek elő. A Pravda, a szovjet hivatalos lapja, ezzel kapcsolatban a következőket írja: — Augusztus elseje a küzdelem napja lesz valamennyi kapitalista államban. A kommunis­ták harcba fognak szállani, hogy meghódítsák az nccát és visszaverjék a burzsoáziának, va­lamint a szociáldemokratáknak a proletariátus leigázására irányuló törekvéseit. A Kommunista Internacionale cimii folyóirat, a komintern hivatalos lapja, részletezi az au­gusztus elsejére tervbevett programot. A lap bejelenti, hogy puncsokat fognak rendezni, mert a proletariátus csak úgy tudja ledönteni a ka­pitalista uralom utolsó torlaszait, ha mind szé­lesebb és szélesebb körben szervez ilyen előké­szítő-csatározásokat. Augusztus elsején a mun­kások leteszik szerszámaikat és tüntetni fog- \tiak az murin.. A kaszárnyákban és kikötőkben hii katonai fegyelem megtagadását, fogják hirdet- f i gy t é s n proletár! :í. tus' t ok tv é r i h ég é re hiva t-k o zva. anmly hadsereg, valamint a szovjetállam tá bán döuL >a szóllitják fel a, katonákat és a ten- A l őrt énei i l.-vő 1854. okt. rendelet 2<J-a, .•/.< ág elnöke az Ob I magyar nemzeti párt interpellációja a rimasiécsi liiséii képviselőtestület botránya ügyében A közigazgatási hatóságoknál tizenöt hónapja hevernek eüntézei­íemila magyar nemzeti párt elnökének és igazgatójának panaszai Koczor Gyula magyar nemzeti párti nemzet- gyűlési képviselő és képviselőtársai a belügy­miniszterhez a következő szövegű interpellációt nyújtották be: Miniszter Ur! Rimaszécs községben az 1928. év elején Zajacz Ágoston és Piszkor János kép­viselőtestületi. tagok a rimaszécsi képviselőtes­tület elé az 1926. évi 17; számú kormányrende­let 70. §-a alapján indítványt terjesztettek be, amelyben indítványozták, hogy a. képviselőtes­tület a következő határozatot hozza: „A község képviselőtestülete elhatározza a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének 70. §-a alapján, hogy a község tárgyalási nyelve a vég­rehajtási rendelet korlátái között a magyar s a hivatali cselekmények lebonyolítási nyelve is a végrehajtási rendelet korlátái között egyedül a magyar.” A szabályszerűen beadott indítványt Revaj Géza községi biró a képviselőtestület elé vitte letárgyalás végett, midőn azonban ezt előter­jeszteni óhajtotta, Lovass Aladár rimaszécsi körjegyző elvette tőle az indítványt, azt letárgyalni nem enged­te, sőt a csendőrségnél feljelentést tett ellene államenenes cselekedet miatt. Lovass Aladárnak azon ténykedése, hogy egy a. törvény által megengedett indítványt a kép­viselőtestület által letárgyalni nem engedett, annak a. képviselőtestület elé terjesztését erő­szakkal megakadályozta, határozottan fegyelmi vétség s épp ezért Nagy Sándor, a magyar nem­zeti párt országos igazgatója, rimaszombati la­kos, az akkori zólyomi nagymegyének megye­bizottsági tagja kérte úgy a feledi járási hiva­talnál, mint a zólyomi zsupáni hivatalnál ezen ügyben a sürgős vizsgálat elrendelését s Tör­köly József dr. szenátor, a magyar nemzeti párt országos elnöke kérte a zsupáni hivatalt a fe­gyelmi eljárás sürgős megindítására-. Mindkét beadványt 1928. évi március hó 11- én lett beadva, elintézve azonban a mai napig nem lett s igy az a látszat, mintha a magyar nemzeti kisebbségeket törvényben biztosított jogaiktól megfosztani igyekvő alantas tisztviselők szaba­dalmat élveznének s törvénybe ütköző cseleke­detükért még konkrét panasz esetén sem indí­tanak ellenük eljárást a hatóságok s nem szol­gáltatnak igazságot a mesértett magyar nem­zeti kisebbségnek. Miután Lovass Aladár rimaszécsi körjegyző­nek a fent vázolt eljárása feltétlenül fegyelmi vétség, mert az alkotmánytörvény azon rendelkezését sér­ti, hogy az erőszakos elnemzetlenités tilos, de fegyelmi vétség azért is, mert erőszakos esz­közökkel akadályozta meg a képviselőtestüle­tet nemcsak jogának, hanem kötelességének gyakorlásában is és megfélemlíteni igyekszik a jogaikat és kötelességeiket gyakorló egyéneket s dacára ezen ténykedésének, a fegyelmi eljá­rás ellene mindezi,deig megindítva, nem lett, tisztelettel kérdezzük a Belügyminiszter Urat:. L Van-e tiidoin.'Ksa Lovass Aladár rimszécíji körjegyzőnek ezen törvénybe ütköző, a magyar tali cselekmények lebonyolítási nyelvét s az a tisztviselő, aki ezen ténykedésében a községi képviselőtestületet megakadályozza, az hivatali hatalommal való visszaélést követ el? 3. Hajlandó-e ezek után sürgősen intézkedni, hogy a tett följelentése kalapján Lovass Ala­dár rimaszécsi körjegyző ellen a fegyelmi eljá­rás megindita-ssék. törvénytelen cselekedetéért szigorúan megbüntettessék s ez által a megsér­tett magyar nemzeti kisebbségnek elégtétel adaSsék ? 4. A fent vázolt indítvány beadása alkalmá­val Lovass Aladár rimaszécsi körjegyző az in­dítvány beadását, előterjesztését és elkobzását a község képviselőtestületének jegyzőkönyvébe föl sem vette s ezzel a képviselőtestületi jegy­zőkönyvet meghamisította, hajlandó-e ezért- is ellene fegyelmi eljárást elrendelni? Jóvátétel! megbeszélés a Feliér Házban Washington, junius 26. A Fehér Házban teg­nap Hoover köztársasági elnök, Young. a párisi jóvátétel! békekonferencia- elnöke és az ameri­kai delegáció vezetője, valamint La-mouth és Perkins amerikai delegáltak konferenciát tar­tottak, amelyen elsősorban az európai jóvátéte­lek kérdésével foglalkoztak. A tárgysorozat legfontosabb pontját az a- kérdés alkotta, vájjon Amerika kinevezi-e megfigyelőjét a nemzetközi jóvátétel! bank felügyelőbizottságába. Young a terv mellett volt, a többiek sorra ellenezték azt. A megbeszélés két óra hosszait tartott, de nem vezetett eredményre, mert célja nem volt a határozathozatal és pusztán informatív jelleg­gel ült össze. Az ülésről a Féhér Ház nem adott ki hivatalos kommünikét. i képviselőhöz utolsó ülése Prága, junius 26. A képviselőbáz ma dél­után ülést tartott, melynek napirendjén a villamosítási kölcsön és a Jugoszláviával a régi osztrák-magyar koronákban való követe­lések kiegyenlítése ügyében kötött egyezmény szerepel. A ház csütörtökön délután kettőkor, pénteken reggel 9 órakor tartja tuolsó nyári üléseit. A közélelmezési bizottságban, mely a köz- élelmezési minisztérium megszüntetéséről szóló javaslatot tárgyalja, a szocialisták ob- strink'icót kezdtek, hogy a tárgyalásnak őszre való elhalasztását erőszakolják ki. Uugvárau letartóztatlak Nagy Géza dr. szegedi állam­ügyészt Kassa, junius 26. (Kassai szerkesztőségünk telefonálja): Az ungvári államrendőrség le­tartóztatta Nagy Géza dr. szegedi állam- ügyészt, aki ungvári származású és ott lakó édesanyjának látogatására érkezett Ungvár­iba. Nagy Géza dr. 1919-ig Ungváron tartóz­kodott, ezután átment Magyarországra, ahol optált. A csehszlovák hatóságok még 1919- ben körözőlevelet adtak ki ellene. Azóta nem is volt Csehszlovákiában. Nagy Géza dr. ugy- lálszik egészen megfeledkezett a körözölevél- röl és sok ^vi távoliét után visszatért Uug- várra. Mikor a rendőrség erről tudomást szer­zett, azonnal előállította és nyomban letartóz­tatásba helyezte. MB-ft ÜI-IM a hajbetegségek és kopaszodás tökéle­tes gyógyszere. Mm ^ 1 Gllpg «,™„ ii HMW­DROGÉRIA twM Kapható minden drogé­ig Éraiil r‘ában, gyógyszertárban KOSIGE-KASSA h és parfümériában, vala­Fö-ucca 23. sa ifts&Éa mint a föképviseletnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom