Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-27 / 145. (2070.) szám
I T>RKGAlA\A<ifeakRHl RIiAR 1939 junius 37, o§ttt»rtí0L Meddig elnökölhet még a táblai elnökségben szabadságolt, nemzetgyűlési képviselővé választott Micsora Márton az ügyvédvizsgáló bizottsági üléseken? Szlovetiszkó, június 26. Az 1926. évi 103. sz. törvény 209 § egész terjedelmében kiterjesztette Szlovenszkóra és Ruszinszkóra a Bíróságok organizációjáról szóló 217—1896 sz. osztrák törvény hatályát. 1926. julius 7-iko óta tehát megszűnt ezen a. területen az egységes ügyvédi és bírói vizsga letételének lehetősége az 1913. 1, ül. t. c. alapján. és azóta is a fentebb idézett organizáció* törvény 13-ik §-a értelmében már ezen a területen is ,külön birói vizsgákat tartanak és a vizsgárabocsátás előfeltételei, nemkülönben a vizsgáztatás módja is már a fentebb idézett organizációs törvényhez s ennek alapján küldött igazságügyminiszteri rendeletekhez igazodik. A 217—1896 sz. osztrák törvény 13. §-a és az ennek alapján 1900 évi november hó 1-én kiadott igazságügyminiszteri rendelet. (R. G. B. 1. No. 182.) 1. és 4. §§-ból világosan kitűnik, hogy a birói vizsgálóbizottság elnöke mindig az őberlandes Geriokt, Szlovenszkóu és Ruszin- szkón tehát az ítélőtábla mindenkori elnöke, aki tehát e vizsgálóbizottság elnöki tisztét nem kinevezésnél, hanem törvénynél fogva tö1 ti be. A kassai ítélőtábla jelenlegi elnöke: Micsura Márton dr., tagja, lévén a nemzetgyűlésnek, 1925. ősze óta hivatalból szabadságon van az alkotmánytörvény 20 §-a értelmében, miután képviselőségének tartama alatt törvényileg ki van zárva, hogy bárminemű birói funkciót is teljesíthessen. Bár a fentebb idézett organizációs törvény és igazságüeryminiszteri rendelet szerint kétségen kívül áll. hogy az Ítélőtábla elnökének a birói vizsgák körüli teendői s az azokon való elnökié? hivatali kötelességéhez tartoznak s hogy az elnöki adminisztratív ügykör egyik önálló'részét képezik s jellegükben semmiben sem különböznek az elnök egyéb adminisztratív tér- j mészetü funkcióitól, euuek dacára Micsura Már J tón dr. táblai elnök az alkotmánytörvény 20-ik iával ellentétben, ma is gyakorolja a birói vizsgák körüli elnöki jogait, azokon elnökök jóllehet mint szabadságon levő birónak, szabadságának tartama alatt ehhez joga nincs. Még súlyosabban domborodik ki az alkotmány- törvény 20-ik §-nak megsértése, mely nyilván a birói függetlenség és pártatlanság érdekében <5zabadságoIja hivatalból a képviselővé megválasztott bírót is, hogy ezáltal mindennemű birói funkciójától mentesítse, ha figyelembe vesz- sziik, hogy a tábla elnöke a birói vizsgával kapcsolatban kizárólag saját személyében szorosabb értelemben vett bíráskodási funkciót is teljesít, hisz a fentebb idézett igazságügyminiszteri rendelet 9. §-a szerint a tábla elnöke határoz a vizsgárabocsátás kérdésében. Itt tehát I nemcsak birál, hanem vitás kérdésben ítél is.! mely Ítélkezési jog azonban a képviselőség tar- j tanra alatt szünetel. A jelenleg érvényben lévő fenti törvényi rendelkezések mellett fölösleges komolyan fog!al- kozni az esetleges feltevéssel, hogy Mic. ura Márton dr. a 217— 1896 sz. osztrák törvénynek Szlovenszkón és Ruszinszkóban való bevezetése előtt kinevezés alapján válván elnökévé az Állandóan Pozsonyba teleionált Windischgraeiz herceg után és képzett szerelmébe beleőrült egy bécsi asszony »Hercegné leszek, császárné is lehetnék, de nem akarok« Junius 29-én akart megesküdni Wmdischgraetz-cel, aki erről semmit sem tudott Bécs, junius 2*. A Neues Wiener Extrablatt mai száma beszámol egy szerelmi tragédiáról, amely a Windischgrátz-családdal kapcsolatban játszódott le. A práteri Cottageban lakó D- asszonyt múlt csütörtökön éjszaka a mentőknek kellett a bécsi tébolydába beszállítani. A szerencsétlen asszony, aki harminckét éves, súlyos hisztériában szenvedett s a hisztéria legutóbb elmebajjá fajult. Az asszony néhány hónappal ezelőtt elvált férjétől és apjához, a volt osztrákmagyar hadsereg egyik nyugalmazott tábornokához költözött. Házassága utolsó idejében és a szőlői házba való visszatérése után. az eiviselhetetlenségig kínozta környezetéi hisztérikus kitöréseivel. Állandóan parancsokat osztogatod és a háziakat. csaknem naponta felszólította, hogy Jöjjek agyon, mert csak akkor talál nyugalomra. Vad jeleneteket rögtönzött, úgyhogy éjszakánként sokszor az egész Práternegyed lakói a ház köré sereglettek. A szerencsétlen asszony lelki egyensúlya végleg felborult, amikor megismerkedett Windischgrátz Erzsébet hercegnő, Ferenc József unokájának fiával. Emlékezetes, hogy a másik fiatal Windiscb- gratz kedvese, gyermekével és anvjával néhány hónappal ezelőtt öngyilkosságot követett el s most szintén súlyos tragédia játszódott le a másik Windischgrátz herceg körül. A fiatal Windischgrátz az elmúlt hetekben állítólag Pozsonyban tartózkodott és D. asz- szonv számtalanszor hívta fel telefonon, azonban Windischgrátz nem ment Becsbe hívására. Ennek ellenére az asszony állandóan hangoztatta, ho^- küszöbön áll a herceggel kötendő házassága és esküvői ruhát is csináltatott, mert junius 29-én akart a herceggel házasságra lépni, aki erről semmit sem tudott. Az asszony többek előtt igy nyilatkozott : — Hercegné leszek, császárné is lehetnék, de ezt nem óhajtom, mert nem akaróul, hogy a néppel valami dolgom akadjon. Amikor Windischgrátz hercegné leszek, majd meglátjátok, hogy valamennyieteket kidoblak a házból. Kevéssel ezelőtt újból beszélt Pozsounyal telefonon. A beszélgetés befejeztével izgatottan kiáltott fel: — Valami baja történhetett neki. Hiszen az anyja, Erzsébet hercegnő megígérte nekem, hogy fia el fog venni. D. asszony ezzel elrohant a rendőrségre s jelentette, hogy a herceg ellen Pozsonyban minden bizony- nyal merényletet köveitek el, mert mindezideig nem érkezett meg Bécsbe. A rendőrségen megnyugtatták s az asszony azután hazament. Ismét fölcsöngette Pozsonyt s ekkor a pozsonyi szálloda portása a következőket mondotta neki: — Windischgrátz herceg menyasszonyával elutazott. Ez a telefonbeszélgetés azután végleg betetőzte a tragédiát. Az asszony miudeukit, aki a közelébe ért, megharapott és folyton csak azt kiáltozta: —- Rudi. gyere vissza Magyarországból. Apját, az idős tábornokot és házasságából szármázd két gyermekét arra kéuyszevitette, hogy letérdeljenek előtte, majd mikor ez megtörtént, megkeresztelte őket., vizet hintett a fejükre és uj neveket adott nekik. Majd arra kényszeritette apját, hogy vigyázz állásban álljon előtte és a himnuszt énekelje, anyjának azonban ugyanakkor az Ave Máriát kellett énekelnie. A szerencsétlen szülök engedelmeskedtek leányuk kívánságainak, hogy megnyugtassák, azonban minden igyekezetük hiábavaló volt. Végre is a mentőket hívták és csak kilenc embernek sikerűit az asszonyt a kényszer- zubbonyba bujtatni és elszállítani. r\M Kedélyes interiu a spanyol diktátorral A diktátor a diktatúráról, a spanyol népről, a politikai viszonyokról,, a bikaviadalról, az uj spanyol alkotmányról és forradalmi karrierje történetéről beszél — A diktátor egyszobás lakásénak psllanatiefvétele — Primo di Rsvera kihallgatáson fogadta a Prágai Magyar Hírlap munkatársát egységes ügyvédi es bírói vizsgalobizottsagnak. ma is jogosult elnökölni a birói vizsgákon is. mért kinevezését vissza nem vonták. A 217—1896 sz. törvény hatálybalépíe folytán megszűnvén az egységes birói és ügyvédi vizsga lehetősége, maga a kinevezés is ipso- facto hatálytalanná vált és ennek helyébe a fentebb idézett régi osztrák rendelkezések léptek. — ezek pedig nem ismernek külön kinevezett elnököt. Az ügyvédi vizsgálóbizottság szervezetű tárgyában Szlovenszkót és Ruszinszkót illetően egyelőre hatályban maradtak a régebbi rendelkezések s ebben a bizottságban csakis az eddig kinevezett vizsgálóbiztosok foglalnak he lyet. Az ügyvédvizsgáló bizottság elnöke ugyancsak Micsura Márton dr. mint a kassai ítélőtáblának elnöke, jelenleg nemzetgyűlési képviselő. Igaz ugyan, hogy a régebbi szlovenszkói törvényi rendelkezések szerint nincs szabályozva az a kérdés, hogy képviselővé választott táblai elnök 1 ebet-e szabadágának tartama alatt az ügyvédvizsgáló bizottság elnöke, amint hogy nem is lehetett szabályozva, mert az alkotnál ny tör vényünk előtti időben Szlovenszkón és Ruszinszkóban érvényben volt 1896 évi 4. t. c. szerint hivatásos biró nem lehetett képviselő, ennek dacára ez a kérdés is csak nemlegesen oldható meg, figyelemmel arra, hogy azok a szempontok, amelyek az összeférhetetlenséget a birói vizsgára való részvételt illetően indokolják. teljesen azonos értelemben itt is fennforognak, mert hisz semmikép sem mutatható ki a legegyszerűbb logika követelményei szerint, hogy az a. táblai elnök, aki képviselői minősége folytán ki van zárva a birói vizsgához való közreműködésből, mégis elnökölhessen az ügyvédi vizsgákon, jóllehet az ügyvédi diploma birói tisztségre is jogosít. És nem maradhat itt figyelmen kivid az unifikáeiÓH szempont sem, amely szintén a most vitatott nemleges irányban dönti el a kérdést. A történelmi országokban ma is érvényben lévő 1854. okt. 10 kéről kdt r. z. óit.. 262 ez. rendelet 20-a, zenné az ügy véd vizsga ló bízott,- ág elnöke az OberlandeB Gericjit (itt jtélőtábMadrid, junius közepe. Délután négy óra előtt néhány perccel tanácstalanul állok a spanyol hadügyminisztérium kapujában, a pálmás s virágos park közepén levő palota előtt. Szemben a kövön ül a strúzsa, de olvas. Percek óta figyelem, köhögök, igyekszem feltűnően viselkedni és még mindig nem akar észrevenni. Most lapoz. Szórakozott mozdulatokkal lóbálja balkezében a szuronyos puskát, néha megböki a nagy hőségben izzadt arcára tapadt burkalapját. cigarettát keres a zsebében és hangosan felnevet. Mulatságos spanyol történeteket olvas. Bemegyek a kapu alá. A sarokban üveg mögött a portás. Alszik. Tényleg nagyon meleg vau. Nehezen lélekzik. Kezdődő asztma. Találomra elindulok a házba befelé. Négy órára az emeletre, a diktátorhoz vagyok hivatalos, de nincs kinek megmondani. Végre egy kis darab spanyol katona. Puccer- tipus. Az udvarból jön lassan lógó lépésekkel, éppen a kabátját gombolja. Kimenője van. Megáll. Kit keresek? Ezt ugyan spanyolul mondja, de értem, mert mást nem kérdezhet. Mondom, hogy a diktátort. A presidentet. Nem érti. Primo di Riverat. Int, hogy már ■tudja. Az ujjúval in utal ja' függőleges irányban, hogy menjek az első emeletre. Felmegyek. Sötét és üres előszoba. Senki. Egy fé- 'lignyitott ajtó egy aranyozott bútorokkal megla) elnöke, tehát törvénynél és nem kinevezésnél fogva. Az ügyvédi vizsgálóbizottság alelnöki állása a Kassai Ítélőtáblánál jelenleg is be van töltve az Ítélőtábla, alelnökivel; ez tehát joggal elnökölhetne az ügy véd vizsgáló bizottság ülésén. A nemzetgyűlési képviselővé választott Micsura Márton dr. elnök lése olyan vissz oág.j amit az igazságügy mi niazternek azonnal meg! kell szüntetni, annál is inkább, mert ha bekéri I a vizsgaeredményeket és érdeklődik a politikus! Miesurának vizsgaelnöké szereplése iránt, rög-1 tön be fogja látni hogy itt egy olyan anomália kapott lábra,, a.mit a jog és igazság szempont jából tovább tűrni nem jehek j rakott terembe visz. Leülök Marokkó hegyés vízrajzi térképe előtt és várok. Egy negyed óra múlva jönnek. Minden rendben van. már be vagyok jelentve és az ■elnök pár perc múlva fogadni fog. Bemutatás. Primo di Rivera az íróasztala előtt barátságosan nyújtja a kezét, franciául beszél és jókedvűen mosolyog. Először arról, hogy magyar vagyok. Mondja, hogy ismer bennünket és nagyra- becsül. Zavarba hoz. Meghajtom magamat. Azon gondolkodom, hogy honnan ismerem ezt a megelégedetten mosolygó, kövérkés, barátságos urat és futólag eszembe jut, hogy Balassagyarmaton a korzó vendéglőjében láttam, ahol pörköltet evett, miután elintézte a takarékpénztárban a dolgát és amig a kocsis a városban kommissziózik, azalatt pikáns adomákat mond kísérőjének, akivel azután duettet lehet nevetni a pirosteritős asztal fölött. Ha nem tudnám, hogy Spanyolországról van szó, azt hinném, hogy kétezer holdja van és az annak megfelelő legelő. Ugyancsak velem kapcsolatban megállapítja, hogy újságíró vagyok. — Először életemben foglalkozik egy diktátor behatóbban személyemmel. Nevetve mondja, hogy sokszor ő is az. Kell a közönségnek az ilyesmi. .4 nép csak abban bízik, amit az újságban olvas. így hát ő is szokott, irogatni. Udvariasan mosolygónk mind a kelten. Hellyel kínál és az asztalához ül. Első kérdés a diktatúra. — A diktatúra — kezdi — az, önök, újságírók é sidegenek előtt bizonyára valami sokat. kárhoztatott, erősen kritizált fogalom, amit én meg is értek. A diktatúra azonban nem föltétlenül azonos a tirann izmussal. A spanyol diktátum csak akkor nyul erélyesebb eszközökhöz, ha azt a spanyol nép érdeke feltétlenül megkívánja. A háború utáni anarchiában, mikor Spanyolországban a pártok alapján álló parlamentben olyan lehetetlenség mutatkozott, hogy Barcelonában a nyílt utcán ölték egymást az emberek, mikor a pér- tok keretein belül végleg elhatalmasodott korrupció megrontó hatást gyakorolt az egész országra, nem volt pillanatnyilag más kiút, mint a diktatúra. A diktatúra nem cél, hanem csak egy uj alkotmányos forma megteremtését elősegítő eszköz, átmeneti állapot, mintegy zárójelbe tett epizód egy nemzet történetében. Most egy nemzeti színű szallaggal összefűzött gépelt iratcsomót vesz a kezébe az elnök és folytatja. — Ez az uj alkotmány kódexe. A most létező nemzetgyülé-s helyélje egy uj parlament kerül, amit részben szabadon választ a spanyol nemzet, részben az egyes testületek delegáltjaiból áll. Az uj alkotmány behozatala felett népszavazással dönt a nemzet és ebben a titkos szavazásban a nőknek i-s megadjuk a szavazati jogot. A diktatúrával kapcsolatban még csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy az én forradalmamban nem öltek embert és amióta a diktatúra fennáll, azóta Spanyolország kifizette gazdaságát erősen fojtogat* küladósságait, ötezer iskolát, nyitott az országban és megerősítette a külföldi kapcsolatokat. — Életemről? A diktátor mosolyog. — Huszonhároméves koromban tüntettem k. n ág;-.mát először Marokkóban. Néhány emberrel visszafoglaltam az ellenségtől a spanyol tüzérség két ágyúját. Katonai pályafutásom ez után gyors ívelésben emelkedik, fiatalon kaptam ezredesi kinvezesésemet és a háború utáni évben térparancsnoka voltam Barcelonának. Az ottani zavargások arra késztettek, hogy megkeressem az utat, ami a spanyol népei ismét magához téríti, vonatra ültem é* felutaztam Madridba. A kormány belátta gyengeségét és lemondott. Megalakult a katonai diktatúra. Egyszerű, rövid mondatokban beszél. Most ő kérdez. Spanyolországról, hogy hogy érzem magamat itt a félsziget-országban és voltam-e már bikaviadalon. — A bika viadal a spanyol nép főszórakozása. Van is benne valami érdekes és az aréna embertömeggel borított, tarka képe tényleg megkapó. Idegeneknek persze furcsa szórakozás, d^a spanyolok már ugyancsak hozzászoktak. Fiatalabb koromban én is gyakran ültem a lelkesedők sorában, mint ahogy akkoriban minden kínálkozó szórakozásban is szívesen vettem részt. Fiatalembereknek a mulatsághoz is érteniök kell . . . Az óra felet üt. Búcsúzóul ismét kezet nyújt és megjegyzi, hogy győződjek meg most személyesen, spanyolországi tartózkodásom alatt a diktatúra borzalmairól. Jóízűen nevet. Kimenőben kísérőm megkérdezi, hogy nem akarom-e a diktátor szobáját látni. Egy furcsa bútorokkal rendetlenül telirakott szobába vezet. Jobbra a fürdőszoba. A szoba antik bútoraival egy XV. századbeli bútorozott hónapos szoba benyomását, kelti. A falakon nagyobbééezt. rámázatlan fotográfiák. A sarokban egy vitrinben számolhatatlan mennyiségben tarka rendjelek. Kísérőm megjegyzi, hogy ez nem minden, még van egy sokkal nagyobb szekrényre való. Középeu széles rézágy, balra egy toilettsze- rekkel telirakott asztal, egy erősen megkop- pasztott borotvapamacs, sütővas és egy tányéron tíz nyers uj krumpli. Ránézek kísérőimre, aki uevetui kezd. Az elnök ur rheuma ellen használja a közönséges gyümölcsöt. Mindig a zsebében hord egykét darabot, állítólag használ. Az ágy felett szentkép. A széken iratok hevernek. A spanyol diktátor nem hajlandó elcserélni otthonát semmi más lakással, itt érzi jól magát. Igeu. Megköszönöm a szives kalauzolást és lefelé indulok a lépcsőn. A kapu előtt ott látom a katonát, aki most. az őrrel beszélget. Az őr a nyitott könyvre mutat és vitatkoznak. Irodalmi kérdések, nem értein, de érzem, hogy arról van szó. A katona észrevesz és lelémíordul. Megint függőlegesen mutat és kérdező arcot csinál. Intek, hogy megtaláltam. Akkor jó, inti vissza és visszafordul kollégájához. Az első bokor mögött a zsebembe nyúlok és előszedem a krumplit. Egészséges, tiszta, jóképű ujkrumpli. Papirha csavarom, óvatosan csúsztatom a bal nadrágzsebenibe, használati utasítás szerint. Nem is annyira tíieu- ma ellen, mint inkább babonából. Mögöttem jönnek. Sietve összeszedem magamai é.-> mire a kapuhoz érek. bizonyos uj lehetőségek mérlegelésével a fejemben, Bizakodással indulok zsebre telt kezekkel, a rokkenö napsütésbe ál mosod olt város fejé. Shnon Géza 4
