Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-19 / 138. (2063.) szám

^J«GAItA\ACrÍ»AR-HlRIíAI» 5 KW femta* W, agerd*. Több mini száz emberélet esett áldozatul a Homagatake-vulkán újabb kitörésének — Japán újabb nagy elemi hatasztróíája — London, jumus 18. Tokiói jelentés sze- rint a Homagatake Tulkán, amely Tokiétól mintegy ötszáz mérföld nyíre Ésxak japán­ban Tan, tegnap működésbe lépett. A Tul­kán késeiében fék ró három helységet a Iétu már körülzárta. A Tulkán kitörései a kő­iéiben levő T&suti Tornaiakat súlyosan meg­rongálták. A lakosság között pánik tört ki. Emberek ezrei könnyű csónak okban a nyílt tengeren kerestek menekülést. Totío, jmssas 18. A Rofckaido- sz-igeten, Rakodate meMett kitöri Homagatake vulkán várattad működésének kOreitkenméaiyeáröl még csak szórványos jelentések futottak be. E jelentések sneriajt eddig több mint száz emberélet esett átdo- wttri az elemi kstasztréfának. Attól tartanak, hogy a halottak száma emel­kedni fog. Eddig még lehetséges volt Hakodate város­sal némi teaefodűsezekOttetést teotartami. A vnlkán kitörésekor óriási mennyiségű forró bamnesö lepte el a vidéket s az esó mérvére jeflemzó, hogy Tomenoyu és ShBcabe faárak között har­minc holttestet találtak egy két méter ma­gas hamnrééeg alatt * Eleinte attól is tartottak, hogy Shftaibe köz­ség száz ifikotó^gyermek© is áldozatul esett a katasztrófának, később azonban kiderült, hogy a gyermekek csónakokon még idejében elmenekültek Josyóba. A vulkán működése tegnap délután némi­leg alábbhagyott és már azt hitték, hogy a ve­szedelem elmúlt a lakosság feje fölül. A hegy- lábánál épült falvakat a lakosság elhagyta. A lakosság az első ijedelemben többnyire csak a legszükségesebb tárgyakat vitte magával menekülő útjára. A kormány minden eszköz­zel azon fáradozik, hogy a lakosság ínségét enyhítse. Elsősorban igyekszik a szétrombolt vasúti vonalakat rendbehozni, hogy a kárval­lott vidékre segély- és élelmiszervoaiatokat indíthasson. A vulkán ma ismét kitört! Hakodate, junius 18. Ma délelőtt tiz óra­kor a Homagatake vulkán az eddiginél is borzalmasabb arányokban újra kitört. Az isogavai villamossági központot egy tiz láb magas hamuréteg maga alá temetette. Ed­dig még nem nyert megállapitást, vájjon az uj kitörés emberáldozatokat is követelt-©. A vasúton eddig 2700 menekültet hoztak el a veszélyeztetett vidékről. Borzalmas földrengés Ujzélandban London, junius 18. A londoni lapok je­lentései szerint Ujzélandban tegnap borzal­mas pusztítást vitt véghez a földrengés, amely az utolsó három évtized egyik legsú­lyosabb elemi katasztrófája volt. A földren­gés déli Islandban számos városban és fa­luban okozott óriási károkat és még északi Islandban is érezték. A takakai villanyerő­központot a földrengés megsemmisítette. A westporti postahivatal tornya beomlott s a város számos egyéb épülete is bedőlt. Nel­sonban több iskolaépület megrongálódott. A városban a kémények százai omlottak alá. Számos kerületben megszűnt a viz- és villanyszolgáltatás, a lakosságon rémiült pá­nikhangulat vett erőt. Jelentések szerint a földrengésnek nyolc emberélet esett áldo­zatul, a sebesültek száma is tetemes. Katasztrofális felhőszakadás Macedóniában Athén, junius 18. A macedóniai Eiroima városban nagy puszititást vitt véghez egy fel­hőszakadás. Hét lakos megfulladt, hetven ház beomlott, négyszáz pedig súlyosan megrongá­lódott. A városon keresztülszáguldott ár há­rom méter magas volt. Az anyagi kár tizen­hatmillió koronára rúg. A komáromi magyar gazdanap országos akciót kezdett a szlovenszkói mezőgazdaság válságának elhárítására „Itt csak két fegyverünk van: a tanulás és a munka" — mondotta Füssy képviselő a magyar nemzeti párt gazdanapján elhangzott megnyitó beszédében - A délszloven- szkéi gazdák komáromi népakadémiája nagyszerűen dokumentálta a magyar kis­gazdák haladni-akarását Komárom, junius 18. (Saját tudósítónktól.) A mérföídes csizmák­kal rohanva haladó kor hatását legjobban a magyar gaadatársadalom érzi, amelyet azzal szoktak állandóan vádolni, hogy konzervatív, nem halad a korral. Éls sajnos, e megjegyzés­ben sok igazság is vau. A magyar nemzeti párt felismerte azt a nagy veszedelmet, amely a magyar gazda konzervati zmusáiból az itt élő magyar köztársadalomra leselkedik s tudva azt, hogy csak a tanult és a korral haladó gazda tud boldogulni az élet nehéz körülmé­nyeiben, a magyar nemzeti párt megszervez­te mezőgazdasági szakosztályát, amely a tél csendes pihenőit azzal tette hasznossá a ma­gyar gazdára, hogy majdnem minden na­gyobb faluiban rendezett és rendez gazdasági tanfolyamokat a gazdák részére és miivel a modem gazdasági életben a gép lett hatalmas és nélkülözhetetlen tényezővé, gép- és motor- kezelő-tanfolyamokat is rendez nagyobb vi­déki központokban, hogy a magyar gazda sa­ját maga kezelhesse motorjait, traktorjait é© egyéb gazdasági gépeit. A téli gazdasági- és motorkezlő tanfolya­mokon kívül úgynevezett gazdanapokat is rendez a magyar nemzeti párt, ahol a szak­előadók egész hossza sora ismerteti az ak­tuális gazdasági kérdéseket. A pánt legelső gazdanapját évekkel ezelőtt Komáromiban rendezte s most vasárnap nagy siker jegyében zajlott le ugyancsak Komá­romiban a legutolsó magyar nemzeti párti gazdanap, amelyen résztvett a messze kör­nyék gazda társadalmának színe java. A Baross-uccai Dózsádéi© Vigadó nagyter­me zsúfoltig megtelt a megjelentekkel, tolikor délelőtt tiz órakor megkezdődött a gazdanap. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő nyitotta meg az ülést és meleg szavakkal üd­vözölte a megjelenteket, akik beszédes bizo­nyítékát adták megjelenésükkel, hogy a ma­gyar gazda tanulni akar és együtt akar ha­ladni a korral. Erre sohasem volt nagyobb szükség, mint most. A békeszerződések elcsa­tolták az itt élő magyarságot testvéreik zö­métől. A magyar társadalom mostoha viszo­nyok között él, egészen önmagára van utalva és ha nem balad a korral, a rohanó idő elsöp­ri az élet színpadáról. Nekünk itt csak két fegyverünk van, amely- lyel megküzdihetünk: és ez a két fegyver a tanulás és a munka. Tanulnunk és dolgoznunk kell, mert csak ez segithet rajtunk és csak igy tarthatjuk meg lábunk alatt az őseink vérével és verejtéké­vel áztatott talpalatnyi földünket. Ahol nem rosszindulattal állunk szemben, ott nemtörő­dömség az osztályrészünk és ha önmagunkon nem segítünk, hát akkor nem előre, ha­nem hátra felé megyünk. A parlamentben elhangzott panaszaink is legtöbbször siket fü­lekre találnak. Itt csak egy barátra, egy segítő társra szár mithatunk: önmagunkra s egymásra. Dolgoznunk és tanulnunk kell! Hála a meg­értő magyar gazdáknak, '‘hogy olyan nagy számban jöttek össze e napra, ezzel is jelzik, hogy tanulni és dolgozni akarnak. Végül üd­vözli az előadókat és az országos keresztény- saocalista párt kiküldöttjét, Kardos Győzőt, a testvérpárt vágsellyei körzeti elnökét. A gazdasági téren való együttműködés az itt élő ösf-zmagyar társadalomnak hozza majd meg a jó gyümölcseit. A zajos helyesléssel fogadott hatásos elnö­ki megnyitó után Herczogh Árpád uradalmi feli: 'éző és földbirtokos „Modem gabonater­melés “ címen tartotta meg értékes előadását, amelyből igen sokat tanulhattak a megjelen­tek. Különösen nagy érdeklődéssel hallgat­ták a gabonafélék kapálása körül végzett kí­sérletekről szóló beszámolót. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Fodor Jenő, a magyar nemzeti párt mező- gazdasági szokosztályának országos nevű ve­zére szólott a tárgyhoz és rámutatott arra, hogy a gazdáknak számobiiák kell az alacsony gabonaárakkal és redukálniuk kell a rezsi- költségeiket. X Nem igaz az, hogy a mi földjeinkben nincs elég tápláló anyag. Van elég, de feloldatlan állapotban. A gazda azonban nem várhat ad­dig, amíg az feloldódik, azért hódított tért a műtrágyázás, bár az e téren való tevékenysé­günk eddig egyenlő volt a sötétben való tapo­gatózással. Ha a műtrágya sem hozza meg a kellő eredményt, akkor azt szoktuk monda­ni, hogy kevés volt hozzá az eső, nem tudott a műtrágya feloldódni. Ez tévedés. Az feloldó­dott és nem ott a hiba, hanem ott, hogy nem válogatjuk meg a talajhoz a megfelelő műtrá­gyát és mindenféle talajra derüre-borura használták a szuperfoszfátot, mert ennek a kartellje ügyesen tudta azt reklamirozni. Minden talajnak más és más miitrágya kell. A savanyú, mésztelen talajokra és homokra nem való a szuperfoeztfát, elleniben a lúgos talajnak valóságos orvosság. A savanyu ialaij- ra jobb a Thomas-salak. A nagy tetszéssel fogadott szakszerű és megkapó példákkal megvilágított előadás után Bártól Iván szólalt föl és ismertette azt a módot, amellyel könnyen megtudhatja a gazda, hogy talaja milyen minőségű. Majd Koczor Gyula nemzetgyűlési kép­viselő ismertette a baromfitenyésztés fontos­ságát és nagy jövedelmezőségét, amely ki­állja a versenyt bármely gazdasági ággal. Meggyőző adatokkal igazolta a baromfite­nyésztés értékes voltát. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Jaross Andor földbirtokos a „katasztrofális gabonaárakéról tartott előadásában felhívta az intéző körök figyelmét a veszedelemre, amelyek a gazdákat fenyegetik. Előadása vé­gén Jaross Andor az alábbi határozati javas­latot nyújtotta be: Határozati javaslat A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztálya a katasztrofális gabonaárak miatt okvetlen szükségesnek tartja, hogy a kor­mányzat hathatós intézkedésekkel siessen a gabonatermelés rentabilitásának a helyreállí­tására és e célból javasolja: 1. a mezőgazdasági termékekre kivetett 1 százalékos forgalmi adó eltörlését és a töb­bi cikkre kivetett 2 százalékos forgalmi adónak 1 százalékra való csökkentését, 2. a mezőgazdasági termékek és a mezőgaz­dasághoz szükséges cikkek vasúti tarifájá­nak mérséklését, 3. a mezőgazdasági termelésben szükséges gépek, eszközök és ipari cikkek behoza­tali vámjának csökkentését és az esetleges ilyen célú cikkekre vonatkozó behozatali tilalmak felfüggesztését, 4. a mezőgazdaság céljaira olcsó hitel nyúj­tását, 5. elhatározza, hogy a jelen határozati javas­latot megküldi a Szlovenszkói Mezőgazda- sági Tanácsnak, valamint valamennyi szlo­venszkói politikai pártnak. A javaslatot egyhangúlag, nagy lelkese­déssel fogadta el a gyűlés. Rázgha Károly földbirtokos a gabonaszövet­kezetekről tartott nagyhatású felolvasást. Ágh László kerületi szakosztálytitkár a ve­tés díjazásáról számolt be. Hangoztatja, hogy az a gazda, aki szakismereteit mindenkor fej­leszti, a legnehezebb gazdasági helyzetben is meg tudja állni a helyét. Ha az egyik enzr kgi termelési ág nem kecsegteti kielégítő evr-émém»vpl. könnyen át tud térni egy rcntábilisahb ág művelé­sére. Egy kérdésre három felelet! Miért a legjobbak a Rákosy likőrspecialitások, melyek a leghíresebb, de méreg drága külföldi márkával szemben U fölveszik a versenyt? 1. Mert kizárólag friss, nemes gyümölcsből ké­szülnek! 2. Mert töltés előtt évekig érnek és finomodnak! 3. Mert Csehszlovákiában az egyedüli likőr- gyár, mely likőrkülönlegességeit ultraviolett sugarakkal kezeli I A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szak­osztálya pótolni igyekszik a mezőgazdasági szakoktatás hiányait a téli kéthetes gazdasági tanfolyamokkal és vetésdijazási versenvek- kel. A szakosztály eddigi vetésdijazásainak szá­ma meghaladja az ötvenet, a kéthetes tan­folyamoké pedig három év alatt megüti a százai Ismerteti a komáromi kerületben megejtendő vetésdijazások programját. Nagy Nándor tartománygyülési képviselő, földbirtokos a eukorrépatermelést ismerteti közvetlen és megkapó szabad előadásban. Is­merteti a cukorrépaföld megművelését, trá­gyázását, a cnkorrépatermelés ellenségeit, a kártékony rovarokat és az ellenük való véde­kezést. A nagy tetszést kiváltó előadás után Bartal Iván földbirtokos ismertette a gazdasági fásí­tás előnyeit. Közvetlen, keresetlen szavakkal mutatott rá, hogy milyen kevés költséggel le­het a hasznavehetetlen vizes területekből is er­dőt létesíteni, amely sokkal több' jövedelmet hoz, mint a gyenge szántóföld. A lóherések, a lucernások veszedelme, az aranka irtására na­gyon ajánlja a karboleummal való permetezést. A sertéstenyésztésre vonatkozólag megemlíti egy nagyon érdekes védekezési módját a ser­tésvész esetén. Amikor disznói dögleni kezde­nek, az elhullott sertéseket nem ása-tja el, ha­nem megfőzeti és a többi sertéssel megeteti. Ha még ezutá/n is döglenek, azokat is megeteti az élőkkel, de rendesen hamarosan még szokott nála a disznévész ezen eljárás után szűnni. A dolog lényege abban áll, hogy a jól megfőzött disznó hullákban a ragályt okozó bacillusok éppen a főzés folytán elpusz­tulnak, tehát e megfőzött hullák etetése ve­szélytelen, ellenben a disznódög ellenmérge, az antitoxin megmarad és a hullát evő sertés antitoxinokban gyarapodván, jobban ellent tud állani a vésznek. És ha más haszna nem is volna ennek az ete­tésnek, mivel teljesen veszélytelen, legalább az állatok jó táplálékot esznek és ez nagyobb ha­szon, mint az elhullott állatoknak az elásása, amelyeket reggelre úgyis kiásnak az oláhcigá­nyok és azzal még jobban, sőt készakarva ter­jesztik a disznóvészt. A nagy hatást keltő előadást zajosan meg­tapsolták. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő a tárgysor kimerültével javasolja, hogy a gazda­nap Szent-Ivány Józefet, a párt nagynevű vezé­rét, a csehszlovákiai magyar gazdatársada­lom vezéralakját táviratban üdvözöljék. Ja­vaslatát zajos éljenzések között fogadták el. Majd Füssy Kálmán lelkes szavakkal rekesz­tette be a gyűlést. Ebéd után a Baromfitenyésztők Termelő és Értékesítő Szövetkezetének komáromi teb pére rándultak ki a gazdák, ahol a példaszerű telep mintaberendezése és a gyönyörű fajbaromfik valósággal elragadtatták a látogatókat, akik­nek Koczor Gyula képviselő tartott ismertető előadást. — Sikerült szivoperáeiók Becsben Becsből je­lentik: A bécsi Hohenegg-klinikán a legutóbbi időben tizenkét szivsérülést operáltak meg. köztük nyolcat sikeresen. A tegnap sikerre! végrehajtott legutóbbi műtét alkalmával a jobb szivkamrában lévő egy centiméter hosszú sebet narkózis nélkül, négy varrattal varrták be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom