Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-19 / 138. (2063.) szám

6 <waesshMtsdüZBMfta&B 1929 junta* CT, wwAt. Nemzeti kisebbség-e a cigánynép? A szepsi cigánypttr érdekes elvi állásfoglalásra adott alkalmat egy lapelkobzással kapcsolatban ' ‘■őreadü kárpitos - bútort le "olcsóbban készít üeszkovsiky József, Praha-VrSravicc Horvmlrova 50. Telefon: 529-26. i üggönyakasztás olcsón. Magyarul beszél. A magyar képviseiőházbaa benyújtották a hadíköksön- károsuitak támogatásáról szóló javaslatot Budapest, június 18. (Budapesti szerkesz­tőségünk telei onjelentése.) A képvisefőház mai ülésén Vass József népjóléti miniszter benyújtotta a hadikölcsönkájosuliak támo­gatásáról szóló tönvényj a vaslatot. iiin—iinaBMBaao Á nyittat rendőrség lezárta az Achduth zsidó imaházat Az intézkedés az országos hivatal utasítására történt Nyitra, június 18. (Saját tudósítónktól.) Ismeretesek azok a har­cok, melyek hónapokkal ezelőtt folytak a nyitrai ortodox hitközség kebelében, melyek végül is azt eredményezték, hogy a hitközség vezetősége ki­zárta a hitközség több tagját. A kizárt tagok ma­guk köré csoportosították az elégedetlenkedők egy tekintélyes csoportját, akik kijelentették, hogy kiválnak az ortodox hitközség kebeléből, egyben uj imaegyesületet alakítottak Achduth-egyesület néven. Az uj egyesület megalakítása ellen az or­todox hitközség tiltakozott, ennek dacára azonban az alapítók a kidolgozott alapszabályokat jóváha­gyás végett felterjesztették az országos hivatalhoz. Az alapszabályok jóváhagyása egyre késett, annál is inkább, mert a fennálló törvényes rendelkezé­sek szerint csakis a hitközség beleegyezésével alapítható uj imaegyesület. A helyi hatóság mind- ezideig hallgatólag tűrte a közben működésbe lé­pett Achduth-egyesület ténykedését és az országos hivataltői várta a döntést az alapszabályok jóvá­hagyása, illetve az egyesület ténykedési joga ügyében. Tegnapelőtt végre az országos hivatal leiratot intézett az annak idején főleg zsidó körökben nagy port felvert ügyben. Az országos hivatal ha­tározatában utasítja a nyitrai rendőrséget, hogy az Achduth-egyesület helyiségeit azonnal zárja le és pecsételje le. Ehhez képest a rendőrség embe­rei megjelentek az egyesület helyiségében és le­pecsételték azt. Az országos hivatal azzal indokol­ja álláspontját, hogy az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint az alapítóknak mindenek­előtt meg kellett volna szerezniök előbbi hitközsé­gük jóváhagyását s mivel ez nem történt meg, az egyesület működése nem engedélyezhető. A nyit­jái disszidens csoport ügyében ilyformán meg­történt az országos hivatal intézkedése, ezzel szemben a teljesen analóg dunaszerdahelyi ima­egyesület ügyében dacára annak, hogy az már két éve működik, még mindig nem intézkedett az or­szágos hivatal. Dunaszerdahelyen az történt annak idején, hogy a disszidensek egy csoportja szintén kivált a hit­községből és Addas Izroel néven alakított ima- égyesületet. Dacára annak, hogy az egyesület alapszabályait nem hagyták jóvá, az mégis műkö­dik és az ortodox hitközség számtalan panasza ellenére sem történt ezideig intézkedés az imaház lezárását illetőleg. A nyitrai Achduth-egyesület sorsa azonban előreláthatólag megpecsételi a du­naszerdahelyi Addas Izroel sorsát is. Érdekes az ügyben az, hogy Dunaszerdahelyen a hitközség mindent elkövetett, hogy a hatóság erélyes beavatkozását kierőszakolja és minden kísérlete hajótörést szenvedett az addasisták el­lenállásán. Nem érdektelen megemlíteni, hogy an­nak idején hasonló körülmények között alakítot­tak Pöstyénben is imaegyesületet Jeserun néven az ortodox hitközségből kivált disszidensek, akik egyben megtagadták a hitközségi adó fizetését is. A. hitközség jogait követelve a közigazgatási ható­sághoz fordult. Az egész vonalon a hitközségnek adtak igazat, sőt a közelmúlt napokban a legfelső közigazgatási bíróság is meghozta döntését az ügyben, Ítéletében megállapítva, hogy a kivált disszidensek kötelesek még öt éven keresztül fi­zetni a hitközség által kivetett adókat és egyéb illetékeket, már csak azért is, mert nem tudják jogerősen igazolni a hitközségből való kiválásukat és azt sem, hogy az általuk alapított külön hit­község jóváhagyott alapszabályokkal rendelkezik. £ feltartóztatott német repülőket útiakra engedték Prága, junius 18. Tegnapi számunkban je­lentettük, hogy Susic mellett föltartóztattak egy német léggömböt, amelynek utasainál fényképezőgépet és fényképfölvételeket talál­tak. Prágából vizsgálóbizottság szállott ki a helyszínre, 'amely mára megállapitotta., hogy a fényképfelvételek nem adnak okot az el­kobzásra s teljesen ártatlan jellegűek, úgy­hogy a kerületi hivatal meg is adta a jogot a repülőknek ütjük folytatására. Fizessen elő a mr Képes iif-re Előfizetési ára X évre íl6.~ Kés. Prága, junius 18. A szepsii cigányok bttu- pörével kapcsolatiban érdekes elvi állásfog­lalásra szolgáltatott alkalmat egy béosi lap­nak Csehszlovákiában történt elkobzása. A bécsi Kuckuck cimiü lapot Csehszlová­kiában nemrégiben elkobozták, mert olyan jelentést közölt a szepsii cigányok pőréről, amelyben annak a nézetének adott kifejezést, hogy a szepsii cigányok emberhúst ettek. A Éneknek kiadója Schwelb Egon dr. ügy­véd utján felfolyamodással élt az elkobzás ellen. A felfolyamodással tegnap foglalko­zott a prágai büntetőbíróság sajtótanácsa. Prága, junius 18. A Poledni List visszatér Weinerek tábornok szabadságolásának ese­tére és arról ma a következőket Írja: „Wei­nerek tábornok, a nemzetvédelmi miniszté­rium elnöki osztályának főnöke gyakran más nézetet vallott mint a vezérkar és an­nak hírszolgálati osztálya. Az a gyanú esett rá, hogy a koalíció nyolcas bizottságának nevezetes ülése előtt, amelyen a kormány- töbség nyilatkozatát szövegezték, a Falout- esetről tájékoztatta Kramár dr.-t, a nyolcas bizottság egyik tagját. Lapunk akkor be­számolt arról a megütközésről, melyet Kramár dr. beszéde váltott ki. A Národni Bukarest, junius 18. Az Un iver sutban Popeseu volt igazságügyüliniszter Bethlen beszédével foglalkozva igen harcias kijelen­téseket tesz és piikke végén felhívja a Tornán kormányt arra, hogy vo­nuljon be Magyarországba egészen a Ti­száig, mert ez az a határ, amit Trajánus megvont a románság részére. (!) Az Epo- ca azt Írja, hogy ha Budapest nem tanúsít mérséklete® magatartást, akkor Románia arra kényszerülne, hogy újra bevonuljon Budapestre. Ezek a hírek a magyar sajtóban is vissz­hangra találtak és a lapok önérzetesen kel­nek ki az ilyen sajtóközlemények ellen és egyöntetűen megállapítják, hogy Románia csak saját maga alatt vágja a fát az ilyen Budapest, junius 18. Nagyszerű keretek kö­zött ment végbe a késmárki öregdiákok talál­kozója. Előző este a Gellért-szálló márványcsarnoká­ba gyűltünk ismerkedő vacsorára, helyesebben i meleg baráti kézszoritásra, baráti ölelkezésre. Könny szökött a szemünkbe az egykori kon- skoláris jó pajtásoknak, kiket az élet ide-oda sodort, mint a vihar a levelet, kik most évek, évtizedek múlva újra látták egymást. Meleged­tünk a múlt aranyszínű napsugaránál, ifjúkori emlékeinknél, könnyitettünk bánatunkon, ne­vettünk vigan, felejtvén a ma nyomorúságát. Újra vidám, gondtalan késmárki diákok vol­tunk, örültünk egymásnak, kik valamikor együtt szőttük a színes álmokat, a csodásán szép ábrándokat. Elmerengek. Képzeletem szárnyán átrepülök egy félszázadot, lerepülök a kies Poprád-völgy történelmi levegőjű várososába, Késmárkra. Omladozó bástyái, sok százéves patináju há­zai, vérmosta kövei regélnek nekem a múlt időkről, a késmárki polgár öröméről és szen­vedéseiről. sikeréről és halálos küzdelméről. Nézem a Thököly-vár oromzatának akantúsz- levelekből összerakott liliomékitményeit, az olasz sgraffito remekét, majd a várkápolnának angyalokból, gyümölcsfüzérekből álló mennye- zetdiszitiményét; az olasz stukkónak legszebb emlékét. Ezek Őrzik még némileg a Thökölyek letűnt királyi fényének emlékét. Látom a gótstilti ősrégi római katolikus templomot. Sírboltjában a Thurzók, Szapo- lyaiak, Thökölyek alusszák az örök álmot. A templom közelében emelkedik a szepesi renesz- szánsz remeke, a gyönyörű sgraffito díszítette Campanite. A váruccában elhagyottan busJako­Az államügyész azaat indokolta meg a lap­ít ob zást, hogy az inkriminált rész megsértett egy nem­zeti kisebbséget, a cigányokat, ami a rendtörvény 14. paragrafusa alapján ki­meríti a vétség tényálladékát. A bíróság — amint a Prager Abendzeitung értesül ■ — elvetette ezt a nézetet s kijelen­tette, hogy a cigányok nem alkotnak sem nemzetet, sem pedig nemzeti kisebbséget. A bíróság azonban megerősítette az elkob­zást, mivel több elkobzott résziben a köztár­saság (becsmérlését látta. Listy másnapra ezt megcáfolta. Azonban tény, hogy Weinerek tábornokra ráesett az a gyanú, hogy a kormánypártok egyik vezérét informálta, sőt az a vélemény is elterjedt, hogy némi vonatkozásban van az­zal az információval, melyet a Národni Listy a Falout-afférben közölt s amely miatt a lapot elkobozták. Habár az elnökségi ügyosztály feje ellen mást mint a Kramár- ral való barátságot nem sikerült rábizo­nyítani, a miniszterelnökhöz idézték és itt felszólítást kapott arra, hogy magasabb ál­lamérdekből azonnal kérje a nyolcheíi sza­badságot/4 cikkekkel, amelyekben sokat hangoztatott békeszeretetével ellentétben most is a há­borús készülődést hirdeti. Egyébként a román franci a nyelvű félhivata­los, a La Nation Rumaine mérsékelt hangon ■ir. Többek között azt írja, hogy Erdélyben semmi szükség nincs fenyegetőzésre, mert az erdélyi magyarság annyira reális gon­dolkozása és annyira távoltartja magát a hiábavaló ábrándozástól, hogy teljesen felesleges ijesztgetni. Megbízható helyről vett értesülés szerint korimánykörökben nevetségesnek tartják az Universul és a többi lapok kardesörtetését és kijelentik, hogy erűre semmi szüksége nincs Romániának sem kifelé, sem pedig befelé. dik a pálosok fehér és axany barokktemploma. A derék fehérkámzsás barátok régen eltűntek belőle. A piac közepén szemembe ötlik a magastor- nyu városháza, falán ott büszkélkedik a Má- tyás-adományozta városcimer a pallossal. Fent a város másik szélén épült az evangé­likus uj templom. Ha Athén valamelyik polgára ide talál vetődni, legalább egy percre otthon képzeli magát, látván itt a.z egyik athéni temp­lom alteregóját, hü mását (az athéni és kés­márki templom egyazon terv szerint épült) és a hátterében a Magas Tátrát, melyet méltán néz­het Olympusznak. Ebben a klasszikusan szép templomban nyug­szik a nyugtalan vórii Thököly Imre. Megállók a kriptája sírköve előtt. Boldogtalan kurucki- rály! Hová lettek nagyratörő álmaid, múló ter­veid? Jobban szerettelek volna látni Buda visz- szavételekor Petneházyék csatasorában, mint a pogány táborában. Mikor önös érdeked a nem­zetével kollizióba került, te a magadét válasz­tód. Keservesen szenvedtél érte az „ozmán po­koliban. Betérek a régi evangélikus fatemplomba. A svéd művészet romeke, melyet XTI. Károlynál? egy hajóépitőmestere épített. Az erős tiszafá­ból faragott padok egyikébe ülök, hallgatom a Zsedényi Ede, Máday Károly erélyes kifa- kadását a császári pátens ellen. Itt indították meg azt a lavinát, mely a bécsi abszolutizmust magit alá temette. Benyitok Késmárk büszkeségének, a négy évszázadra visszatekintő evangélikus Líceum­nak egyik tantermébe. Hallgatom Votnsky- nak egyetemi nívón álló történelmi előadását. Károly, angol király lefejezéséről beszél. — Tankönyvünkben — úgymond — azt & naiv megjegyzést olvastam, hogy Európa ek­kor felsóhajtott. Dehogy sóhajtott! A zsarno­kot a saját lakájai se sajnálják. A mohácsi vész után a városi latin iskola csakhamar evangélikus jelleget ölt. Itt tanát Stöckel Lénárd, az országos hirü pedagógus, később Mylius, ki Sturm rendszerét vezette be, majd a XVH. században Fröhlich Dávid a nagy­hírű mathematikus, naptárkészitő, csillagász, polihiszter, kit Jókai cipszer Fausztnak nevez. Az ő érdeme, hogy a késmárki líceum messze megelőzte az összes iskolákat a rendszeres fcu- ristáskodással, melynek jellemképző, nevelő erejét ő ismerte fel. Az iskola a múlt század elején csonka-egyetemmé, líceummá bővült böl­csészeti, teológiai és jogi tanfolyammal. Ebből az időből való klasszikus címere, rajta a Pop- rád ezüstfolyója, a kéklö Tátra, a kelő nap, mint a kultúra szimbóluma s egy görög temp­lom, az athéni Lukaion. Nem is oly régen még az egykori Magyaror­szág minden részéből seregestől tódult a tanuló ifjúság ide, a magyar Heidelbergbe. A nemes családok fiai századokon át koptatták a küszö­bét az ősi zipszer-pajtásokkal, kikről azt mond­ják, hogy olyan németek, akik a legjobb ma­gyarok. Ennek az iskolának mindig az idealizmus, a szeretet volt az éltető lelke. Az ifjúság szelle­mét nem terhelte meg butitó magolással, ér­téktelen lim-Iommal, a tudomány hiábavaló hulladékával, hanem eszményi irányba igyeke­zett elvezetni gondolkodását. Katedráiról a ~ze- retet és a bölcseség lángnyelve szólt hozzánk, hogy szépre, jóra ihlessen. Kazinczy Ferenc kis diák korában itt szitta magába a humanizmus, az emberszeretet hit­vallását. „Az a gondoskodó, szinte beeézgető szeretet­tel párosult szigorúság, — mondotta találóan Nánássy Andor ünnepi beszédében — amiben bennünket neveltek, tanítottak, hitünkben meg­erősített, jellemünkben megszilárdított, akará­sunkban bizakodóvá ösztönzött, a munkában kitartóvá tett, az élet nehéz küzdelmeiben bá­torrá acélositott. A szeretettel teljes puritán nevelés kifejlesz­tette bennünk az egyenlőség magasztos eszmé­jét, mely eleve kizárt minden, akár faji, akár felekezeti, akár társadalmi megkülönböztetést. Abban a légkörben csak egyet láthattunk, azt, hogy a diákot, az embert értéke szerint becsül­ték meg. A professzor gyermekének tekintette tanítványát, a diákok testvérnek ismerték egy­mást/4 Elmegyek az öröklét cdpruslombos kertjébe, levett kalappal állok egy kis kápolna előtt, melyben a magyar szabadság három vértanúja: Tíray városbiró, Lányi szenátor és Toperczer polgármester alussza örök álmát. A kegyetlen Heister császári tábornok fejeztette le őket Rá­kóczi szabadságharcában. Behintem feledhetlen, szeretett tanáraink sirját virággal, megöntö­zöm a hála könnyeivel, amiért szellemi kin­cseiket két kézzel osztogatták nekünk. Merengésemből kedves szomszédom, Mátéffy Laci szólított a reális világba, kacagtatóan me­sélve el késmárki diákhistóriákat. Most még az Emlékkönyvről kívánok refe­rálni, amelyet Krisch Jenő szerkesztett és a Késmárki Diákszövetség adott ki. Az ismerkedő vacsora élénk, mulatságos le­írása, a diszgyülés szép beszédei, tudós előadá­sai, a bankett talpraesett pohárköszöntőí, a vi­segrádi, balatoni kirándulás élvezetes referádái, a Késmárkról szóló, gyönyörű poétikus cikk, 1864-től fogva az érettségizők névsora, a gaz­dag illusztráció, mind-mind élvezetessé, érté­kessé teszi ezt a könyvet. Mesteri hozzáértés­sel, dicséretes gonddal szerkesztett munka, amelyet minden késmárki öregdiák igaz gyö­nyörűséggel olvashat. Késmárki öregdiák. A CsI. Magyar Újságírók Uniójának hivatalos közleménye A junius végi tátrai kirándulás résztve­vőit figyelmeztetjük, hogy azok, akik hét­főn, julius elsején is a Tátrában szándékoz­nak maradni, hétfőn reggel 8 órakor Tátra- füreden gyülekezzenek, ahonnan autó­buszokon Matlárházán, Barlangligeten, a Magurán, Smerdzonkán át a Duna jec-par tón végig Gnézdát érintve Felsőzugó-fürdőre rándulnak ki. Ebéd Felsőzugó-fürdőn. On­nan Podolinon, Szepeebólán és Késmárkon át ugyancsali autóbuszokon Csorbáiéra mennek, ahol uzsonna lesz. Elutazás este Poprádról. Azok a kollégák, akik ezen a julűis el sej i kiránduláson részt óhajtanak venni, legkésőbb junius 25-ig közöljék ezt a szándékukat Nemény Vilmos dr.-ral, a Kar- pathenverein sajtóelőadójával Késmárkon. (Kérjük e hir szives átvételét.) Riihter dr.-t halálra ítélték Bonn, junius 18. A bonni bíróság több- napi tárgyalás után tegnap hozta meg ítéle­tét Riohter dr. bonni orvos bünpörében, akit azzal a váddal terhelten állítottak bíróság elé, hogy megmérgezte volt kedvesét, egy Merlens nevű asszonyt. A tárgyain- folya­mán a vád csupán nyomós gya,írnokokra tá­maszkodott s a bíróság az indiciumok alap­ján Richter dr.-t halálra ítélte. Kramár informálása miatt szabadságolták Weinerek tábornokot? Egyes román lapok kardcsörtetéssel válaszolnak Bethlen beszédére A Tiszáig, sói Budapestre való bevonulással fenyegetőznek — A román félhivatalos mérsékelt hangon ir — Késmárki öregdiákok budapesti találkozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom