Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-19 / 138. (2063.) szám
6 <waesshMtsdüZBMfta&B 1929 junta* CT, wwAt. Nemzeti kisebbség-e a cigánynép? A szepsi cigánypttr érdekes elvi állásfoglalásra adott alkalmat egy lapelkobzással kapcsolatban ' ‘■őreadü kárpitos - bútort le "olcsóbban készít üeszkovsiky József, Praha-VrSravicc Horvmlrova 50. Telefon: 529-26. i üggönyakasztás olcsón. Magyarul beszél. A magyar képviseiőházbaa benyújtották a hadíköksön- károsuitak támogatásáról szóló javaslatot Budapest, június 18. (Budapesti szerkesztőségünk telei onjelentése.) A képvisefőház mai ülésén Vass József népjóléti miniszter benyújtotta a hadikölcsönkájosuliak támogatásáról szóló tönvényj a vaslatot. iiin—iinaBMBaao Á nyittat rendőrség lezárta az Achduth zsidó imaházat Az intézkedés az országos hivatal utasítására történt Nyitra, június 18. (Saját tudósítónktól.) Ismeretesek azok a harcok, melyek hónapokkal ezelőtt folytak a nyitrai ortodox hitközség kebelében, melyek végül is azt eredményezték, hogy a hitközség vezetősége kizárta a hitközség több tagját. A kizárt tagok maguk köré csoportosították az elégedetlenkedők egy tekintélyes csoportját, akik kijelentették, hogy kiválnak az ortodox hitközség kebeléből, egyben uj imaegyesületet alakítottak Achduth-egyesület néven. Az uj egyesület megalakítása ellen az ortodox hitközség tiltakozott, ennek dacára azonban az alapítók a kidolgozott alapszabályokat jóváhagyás végett felterjesztették az országos hivatalhoz. Az alapszabályok jóváhagyása egyre késett, annál is inkább, mert a fennálló törvényes rendelkezések szerint csakis a hitközség beleegyezésével alapítható uj imaegyesület. A helyi hatóság mind- ezideig hallgatólag tűrte a közben működésbe lépett Achduth-egyesület ténykedését és az országos hivataltői várta a döntést az alapszabályok jóváhagyása, illetve az egyesület ténykedési joga ügyében. Tegnapelőtt végre az országos hivatal leiratot intézett az annak idején főleg zsidó körökben nagy port felvert ügyben. Az országos hivatal határozatában utasítja a nyitrai rendőrséget, hogy az Achduth-egyesület helyiségeit azonnal zárja le és pecsételje le. Ehhez képest a rendőrség emberei megjelentek az egyesület helyiségében és lepecsételték azt. Az országos hivatal azzal indokolja álláspontját, hogy az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint az alapítóknak mindenekelőtt meg kellett volna szerezniök előbbi hitközségük jóváhagyását s mivel ez nem történt meg, az egyesület működése nem engedélyezhető. A nyitjái disszidens csoport ügyében ilyformán megtörtént az országos hivatal intézkedése, ezzel szemben a teljesen analóg dunaszerdahelyi imaegyesület ügyében dacára annak, hogy az már két éve működik, még mindig nem intézkedett az országos hivatal. Dunaszerdahelyen az történt annak idején, hogy a disszidensek egy csoportja szintén kivált a hitközségből és Addas Izroel néven alakított ima- égyesületet. Dacára annak, hogy az egyesület alapszabályait nem hagyták jóvá, az mégis működik és az ortodox hitközség számtalan panasza ellenére sem történt ezideig intézkedés az imaház lezárását illetőleg. A nyitrai Achduth-egyesület sorsa azonban előreláthatólag megpecsételi a dunaszerdahelyi Addas Izroel sorsát is. Érdekes az ügyben az, hogy Dunaszerdahelyen a hitközség mindent elkövetett, hogy a hatóság erélyes beavatkozását kierőszakolja és minden kísérlete hajótörést szenvedett az addasisták ellenállásán. Nem érdektelen megemlíteni, hogy annak idején hasonló körülmények között alakítottak Pöstyénben is imaegyesületet Jeserun néven az ortodox hitközségből kivált disszidensek, akik egyben megtagadták a hitközségi adó fizetését is. A. hitközség jogait követelve a közigazgatási hatósághoz fordult. Az egész vonalon a hitközségnek adtak igazat, sőt a közelmúlt napokban a legfelső közigazgatási bíróság is meghozta döntését az ügyben, Ítéletében megállapítva, hogy a kivált disszidensek kötelesek még öt éven keresztül fizetni a hitközség által kivetett adókat és egyéb illetékeket, már csak azért is, mert nem tudják jogerősen igazolni a hitközségből való kiválásukat és azt sem, hogy az általuk alapított külön hitközség jóváhagyott alapszabályokkal rendelkezik. £ feltartóztatott német repülőket útiakra engedték Prága, junius 18. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Susic mellett föltartóztattak egy német léggömböt, amelynek utasainál fényképezőgépet és fényképfölvételeket találtak. Prágából vizsgálóbizottság szállott ki a helyszínre, 'amely mára megállapitotta., hogy a fényképfelvételek nem adnak okot az elkobzásra s teljesen ártatlan jellegűek, úgyhogy a kerületi hivatal meg is adta a jogot a repülőknek ütjük folytatására. Fizessen elő a mr Képes iif-re Előfizetési ára X évre íl6.~ Kés. Prága, junius 18. A szepsii cigányok bttu- pörével kapcsolatiban érdekes elvi állásfoglalásra szolgáltatott alkalmat egy béosi lapnak Csehszlovákiában történt elkobzása. A bécsi Kuckuck cimiü lapot Csehszlovákiában nemrégiben elkobozták, mert olyan jelentést közölt a szepsii cigányok pőréről, amelyben annak a nézetének adott kifejezést, hogy a szepsii cigányok emberhúst ettek. A Éneknek kiadója Schwelb Egon dr. ügyvéd utján felfolyamodással élt az elkobzás ellen. A felfolyamodással tegnap foglalkozott a prágai büntetőbíróság sajtótanácsa. Prága, junius 18. A Poledni List visszatér Weinerek tábornok szabadságolásának esetére és arról ma a következőket Írja: „Weinerek tábornok, a nemzetvédelmi minisztérium elnöki osztályának főnöke gyakran más nézetet vallott mint a vezérkar és annak hírszolgálati osztálya. Az a gyanú esett rá, hogy a koalíció nyolcas bizottságának nevezetes ülése előtt, amelyen a kormány- töbség nyilatkozatát szövegezték, a Falout- esetről tájékoztatta Kramár dr.-t, a nyolcas bizottság egyik tagját. Lapunk akkor beszámolt arról a megütközésről, melyet Kramár dr. beszéde váltott ki. A Národni Bukarest, junius 18. Az Un iver sutban Popeseu volt igazságügyüliniszter Bethlen beszédével foglalkozva igen harcias kijelentéseket tesz és piikke végén felhívja a Tornán kormányt arra, hogy vonuljon be Magyarországba egészen a Tiszáig, mert ez az a határ, amit Trajánus megvont a románság részére. (!) Az Epo- ca azt Írja, hogy ha Budapest nem tanúsít mérséklete® magatartást, akkor Románia arra kényszerülne, hogy újra bevonuljon Budapestre. Ezek a hírek a magyar sajtóban is visszhangra találtak és a lapok önérzetesen kelnek ki az ilyen sajtóközlemények ellen és egyöntetűen megállapítják, hogy Románia csak saját maga alatt vágja a fát az ilyen Budapest, junius 18. Nagyszerű keretek között ment végbe a késmárki öregdiákok találkozója. Előző este a Gellért-szálló márványcsarnokába gyűltünk ismerkedő vacsorára, helyesebben i meleg baráti kézszoritásra, baráti ölelkezésre. Könny szökött a szemünkbe az egykori kon- skoláris jó pajtásoknak, kiket az élet ide-oda sodort, mint a vihar a levelet, kik most évek, évtizedek múlva újra látták egymást. Melegedtünk a múlt aranyszínű napsugaránál, ifjúkori emlékeinknél, könnyitettünk bánatunkon, nevettünk vigan, felejtvén a ma nyomorúságát. Újra vidám, gondtalan késmárki diákok voltunk, örültünk egymásnak, kik valamikor együtt szőttük a színes álmokat, a csodásán szép ábrándokat. Elmerengek. Képzeletem szárnyán átrepülök egy félszázadot, lerepülök a kies Poprád-völgy történelmi levegőjű várososába, Késmárkra. Omladozó bástyái, sok százéves patináju házai, vérmosta kövei regélnek nekem a múlt időkről, a késmárki polgár öröméről és szenvedéseiről. sikeréről és halálos küzdelméről. Nézem a Thököly-vár oromzatának akantúsz- levelekből összerakott liliomékitményeit, az olasz sgraffito remekét, majd a várkápolnának angyalokból, gyümölcsfüzérekből álló mennye- zetdiszitiményét; az olasz stukkónak legszebb emlékét. Ezek Őrzik még némileg a Thökölyek letűnt királyi fényének emlékét. Látom a gótstilti ősrégi római katolikus templomot. Sírboltjában a Thurzók, Szapo- lyaiak, Thökölyek alusszák az örök álmot. A templom közelében emelkedik a szepesi renesz- szánsz remeke, a gyönyörű sgraffito díszítette Campanite. A váruccában elhagyottan busJakoAz államügyész azaat indokolta meg a lapít ob zást, hogy az inkriminált rész megsértett egy nemzeti kisebbséget, a cigányokat, ami a rendtörvény 14. paragrafusa alapján kimeríti a vétség tényálladékát. A bíróság — amint a Prager Abendzeitung értesül ■ — elvetette ezt a nézetet s kijelentette, hogy a cigányok nem alkotnak sem nemzetet, sem pedig nemzeti kisebbséget. A bíróság azonban megerősítette az elkobzást, mivel több elkobzott résziben a köztársaság (becsmérlését látta. Listy másnapra ezt megcáfolta. Azonban tény, hogy Weinerek tábornokra ráesett az a gyanú, hogy a kormánypártok egyik vezérét informálta, sőt az a vélemény is elterjedt, hogy némi vonatkozásban van azzal az információval, melyet a Národni Listy a Falout-afférben közölt s amely miatt a lapot elkobozták. Habár az elnökségi ügyosztály feje ellen mást mint a Kramár- ral való barátságot nem sikerült rábizonyítani, a miniszterelnökhöz idézték és itt felszólítást kapott arra, hogy magasabb államérdekből azonnal kérje a nyolcheíi szabadságot/4 cikkekkel, amelyekben sokat hangoztatott békeszeretetével ellentétben most is a háborús készülődést hirdeti. Egyébként a román franci a nyelvű félhivatalos, a La Nation Rumaine mérsékelt hangon ■ir. Többek között azt írja, hogy Erdélyben semmi szükség nincs fenyegetőzésre, mert az erdélyi magyarság annyira reális gondolkozása és annyira távoltartja magát a hiábavaló ábrándozástól, hogy teljesen felesleges ijesztgetni. Megbízható helyről vett értesülés szerint korimánykörökben nevetségesnek tartják az Universul és a többi lapok kardesörtetését és kijelentik, hogy erűre semmi szüksége nincs Romániának sem kifelé, sem pedig befelé. dik a pálosok fehér és axany barokktemploma. A derék fehérkámzsás barátok régen eltűntek belőle. A piac közepén szemembe ötlik a magastor- nyu városháza, falán ott büszkélkedik a Má- tyás-adományozta városcimer a pallossal. Fent a város másik szélén épült az evangélikus uj templom. Ha Athén valamelyik polgára ide talál vetődni, legalább egy percre otthon képzeli magát, látván itt a.z egyik athéni templom alteregóját, hü mását (az athéni és késmárki templom egyazon terv szerint épült) és a hátterében a Magas Tátrát, melyet méltán nézhet Olympusznak. Ebben a klasszikusan szép templomban nyugszik a nyugtalan vórii Thököly Imre. Megállók a kriptája sírköve előtt. Boldogtalan kurucki- rály! Hová lettek nagyratörő álmaid, múló terveid? Jobban szerettelek volna látni Buda visz- szavételekor Petneházyék csatasorában, mint a pogány táborában. Mikor önös érdeked a nemzetével kollizióba került, te a magadét választód. Keservesen szenvedtél érte az „ozmán pokoliban. Betérek a régi evangélikus fatemplomba. A svéd művészet romeke, melyet XTI. Károlynál? egy hajóépitőmestere épített. Az erős tiszafából faragott padok egyikébe ülök, hallgatom a Zsedényi Ede, Máday Károly erélyes kifa- kadását a császári pátens ellen. Itt indították meg azt a lavinát, mely a bécsi abszolutizmust magit alá temette. Benyitok Késmárk büszkeségének, a négy évszázadra visszatekintő evangélikus Líceumnak egyik tantermébe. Hallgatom Votnsky- nak egyetemi nívón álló történelmi előadását. Károly, angol király lefejezéséről beszél. — Tankönyvünkben — úgymond — azt & naiv megjegyzést olvastam, hogy Európa ekkor felsóhajtott. Dehogy sóhajtott! A zsarnokot a saját lakájai se sajnálják. A mohácsi vész után a városi latin iskola csakhamar evangélikus jelleget ölt. Itt tanát Stöckel Lénárd, az országos hirü pedagógus, később Mylius, ki Sturm rendszerét vezette be, majd a XVH. században Fröhlich Dávid a nagyhírű mathematikus, naptárkészitő, csillagász, polihiszter, kit Jókai cipszer Fausztnak nevez. Az ő érdeme, hogy a késmárki líceum messze megelőzte az összes iskolákat a rendszeres fcu- ristáskodással, melynek jellemképző, nevelő erejét ő ismerte fel. Az iskola a múlt század elején csonka-egyetemmé, líceummá bővült bölcsészeti, teológiai és jogi tanfolyammal. Ebből az időből való klasszikus címere, rajta a Pop- rád ezüstfolyója, a kéklö Tátra, a kelő nap, mint a kultúra szimbóluma s egy görög templom, az athéni Lukaion. Nem is oly régen még az egykori Magyarország minden részéből seregestől tódult a tanuló ifjúság ide, a magyar Heidelbergbe. A nemes családok fiai századokon át koptatták a küszöbét az ősi zipszer-pajtásokkal, kikről azt mondják, hogy olyan németek, akik a legjobb magyarok. Ennek az iskolának mindig az idealizmus, a szeretet volt az éltető lelke. Az ifjúság szellemét nem terhelte meg butitó magolással, értéktelen lim-Iommal, a tudomány hiábavaló hulladékával, hanem eszményi irányba igyekezett elvezetni gondolkodását. Katedráiról a ~ze- retet és a bölcseség lángnyelve szólt hozzánk, hogy szépre, jóra ihlessen. Kazinczy Ferenc kis diák korában itt szitta magába a humanizmus, az emberszeretet hitvallását. „Az a gondoskodó, szinte beeézgető szeretettel párosult szigorúság, — mondotta találóan Nánássy Andor ünnepi beszédében — amiben bennünket neveltek, tanítottak, hitünkben megerősített, jellemünkben megszilárdított, akarásunkban bizakodóvá ösztönzött, a munkában kitartóvá tett, az élet nehéz küzdelmeiben bátorrá acélositott. A szeretettel teljes puritán nevelés kifejlesztette bennünk az egyenlőség magasztos eszméjét, mely eleve kizárt minden, akár faji, akár felekezeti, akár társadalmi megkülönböztetést. Abban a légkörben csak egyet láthattunk, azt, hogy a diákot, az embert értéke szerint becsülték meg. A professzor gyermekének tekintette tanítványát, a diákok testvérnek ismerték egymást/4 Elmegyek az öröklét cdpruslombos kertjébe, levett kalappal állok egy kis kápolna előtt, melyben a magyar szabadság három vértanúja: Tíray városbiró, Lányi szenátor és Toperczer polgármester alussza örök álmát. A kegyetlen Heister császári tábornok fejeztette le őket Rákóczi szabadságharcában. Behintem feledhetlen, szeretett tanáraink sirját virággal, megöntözöm a hála könnyeivel, amiért szellemi kincseiket két kézzel osztogatták nekünk. Merengésemből kedves szomszédom, Mátéffy Laci szólított a reális világba, kacagtatóan mesélve el késmárki diákhistóriákat. Most még az Emlékkönyvről kívánok referálni, amelyet Krisch Jenő szerkesztett és a Késmárki Diákszövetség adott ki. Az ismerkedő vacsora élénk, mulatságos leírása, a diszgyülés szép beszédei, tudós előadásai, a bankett talpraesett pohárköszöntőí, a visegrádi, balatoni kirándulás élvezetes referádái, a Késmárkról szóló, gyönyörű poétikus cikk, 1864-től fogva az érettségizők névsora, a gazdag illusztráció, mind-mind élvezetessé, értékessé teszi ezt a könyvet. Mesteri hozzáértéssel, dicséretes gonddal szerkesztett munka, amelyet minden késmárki öregdiák igaz gyönyörűséggel olvashat. Késmárki öregdiák. A CsI. Magyar Újságírók Uniójának hivatalos közleménye A junius végi tátrai kirándulás résztvevőit figyelmeztetjük, hogy azok, akik hétfőn, julius elsején is a Tátrában szándékoznak maradni, hétfőn reggel 8 órakor Tátra- füreden gyülekezzenek, ahonnan autóbuszokon Matlárházán, Barlangligeten, a Magurán, Smerdzonkán át a Duna jec-par tón végig Gnézdát érintve Felsőzugó-fürdőre rándulnak ki. Ebéd Felsőzugó-fürdőn. Onnan Podolinon, Szepeebólán és Késmárkon át ugyancsali autóbuszokon Csorbáiéra mennek, ahol uzsonna lesz. Elutazás este Poprádról. Azok a kollégák, akik ezen a julűis el sej i kiránduláson részt óhajtanak venni, legkésőbb junius 25-ig közöljék ezt a szándékukat Nemény Vilmos dr.-ral, a Kar- pathenverein sajtóelőadójával Késmárkon. (Kérjük e hir szives átvételét.) Riihter dr.-t halálra ítélték Bonn, junius 18. A bonni bíróság több- napi tárgyalás után tegnap hozta meg ítéletét Riohter dr. bonni orvos bünpörében, akit azzal a váddal terhelten állítottak bíróság elé, hogy megmérgezte volt kedvesét, egy Merlens nevű asszonyt. A tárgyain- folyamán a vád csupán nyomós gya,írnokokra támaszkodott s a bíróság az indiciumok alapján Richter dr.-t halálra ítélte. Kramár informálása miatt szabadságolták Weinerek tábornokot? Egyes román lapok kardcsörtetéssel válaszolnak Bethlen beszédére A Tiszáig, sói Budapestre való bevonulással fenyegetőznek — A román félhivatalos mérsékelt hangon ir — Késmárki öregdiákok budapesti találkozója
