Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-19 / 138. (2063.) szám

1989 janins 19, szerda. 3 MMifl^gjsta^qgyaM Nyugdíjasok öröme — nyugdíjasok bánata! !Ha: VÁRNAY ERNŐ ’A nyugdíjasok, özvegyek és ezek árváinak sorsa javítása érdekében, a különböző kate­góriájú és sérelmesen nyugdíjazott közalkal­mazottak panaszainak feltárása miatt éveken keresztül írott cikkeimmel — úgy érzem — én is hozzájárultam helyzetük relatív könnyi- j téséhez s miután e kérdésről legutóbb ide s tova két hónappal ezelőtt foglalkoztam a Prá­gai Magyar Hírlap hasábjain, ismét meg kell szólalnom az egyik kategória kilátásban lévő jóvátétele kapcsán néhány megállapítással. A kormány e napokban Szlovenszkóra és Ruszinszkóra nézve két fontos törvényjavas­latot terjesztette be. Az egyik javaslat a fele­kezeti iskolák nyugdíjas tanügyi alkalmazot­tainak egy évtizede várt és mindeddig mél­tánytalanul agyonhallgatott nyugdijrendezé- sére vonatkozik. A másik törvényjavaslat a régi megyei nyugdíjasok, ezek hátramaradot- tainak és a nyugdíjas jegyzőknek szegényes illetményeit van hivatva rendezni. Előrebo- csátva azt, hogy minden rendezést, még ha toldás-foldásnál többnek nem is vehető, öröm­mel üdvözlünk az érdekeltek exisztenciális szempontjaiból, mert hiszen ha a falat száraz kenyérhez időnként egy-egy falat húsféleség is járul, ha a lekopott ruhák helyébe egy-egy darab uj öltözet lehetősége kínálkozik, alkal­mas a könnyek záporának csökkentésére, a végtelen szomorúság enyhítésére. Pártjaink és e kérdés megoldása érdeké­ben harcoló tollforgatőink tiz éven keresztül valóban önzetlenül és nemes lekületre valló módon kivették a maguk részét a küzdelemből. ügy látjuk, mégsem volt teljesen hiábavaló a sok kilincse­lés, prágai intervenció, sajtópropaganda, interpelláció egyénenként és az összesség ér­dekében s joggal állapíthatjuk meg azt, hogy a magyarság pártjai kimerítették az összes rendelkezésre álló jogforrásokat, felhasznál­ták alkalmazható összes eszközeiket. Ismét­lem tehát, hogy a pár nappal ezelőtt benyúj­tott két törvényjavaslat az emberi, a huma­nitárius és a jogos igénylés megítélése szem­pontjából egy határozott lépést jelent a nyug­díjas front hézagainak kitöltésére, a keserű­ségek enyhítésére, azonban a célba vett igaz­ságos és egyenjogú megoldásnak csak előké­szítését, kísérletét láthatjuk és üdvözölhet­jük benne. A két törvényjavaslatra vonatkozó sajtó­beszámoló szerint az uj törvény 1929 január 1-vel visszamenő hatállyal lép életbe, régi hiányt akarván pótolni, az 1924. évi 310. sz. törvényt terjeszti ki egyrészről a megyei nyug­díjasokra s valószínűleg a tanügyiekre nézve az 1924. évi 287. sz. szintén pótló törvényt ve­szi alapul. Ezidőszerint nem ismerhetem még a két törvényjavaslat szövegét, egészen meri- tórikusan és a részletekre kiterjedőleg nem szólhatok hozzá, azonban a beszerzett alapelv elégséges a két törvényjavaslat hiányának és megfelelő objektív kritikájának felfedésére. A két törvényjavaslat talán a folytonosság elveiből indulva ki, talán a könnyebbség ked­véért, vagy inkább a végső konklúzióképp megoldandó nyugdijegyenjogusitás ezidősze- rinti mellőzése miatt a két 1924. évi decem­berben életbelépett nyugdíjtörvényre támasz­kodik, amelyek azonban a járandóságok ki­fizetése iránt 1925 január 1-től kezdve intéz­kednek. Tekintettel azonban arra, hogy a két benyújtott törvényjavaslat az illetményeket csak 1929 január 1-vel visszamenőleg hajlandó elintézni és a differenciális illetmények kifi­zetéséhez aránylag csekély összeget, mint­egy 3 milliót jelölnek meg fedezetként, kirí­vóan kitűnik a szükkeblüség ténye. Már pe­dig ha a két uj törvényjavaslat a szóbanforgó 1924. évi törvényekre támaszkodik, ipso-facto következnék belőle a kifizetéseknek is az em­lített két régebbi törvény értelmében 1925 január 1-től történő végrehajtása, mely által a minden részvétre méltó érdekeltek hozzá­juthatnának egv számbajöhetőbb összeghez, lerongyolódott létük érdemlegesebb javításá­hoz. Igaz, hogy egy évtized alatt a nyugdíja­soknak, akiknek nagy százaléka mégis csak az idősebb korosztályból került ki. mintegy 40—50 százaléka elhalt s hova-tovább kipusz­tulnak a sovány falat s a nyomasztó sors dik­tátuma folytán a többiek is, mégis s talán ép­pen ezért megérdemlik az illetékes kormány- tényezők jobb belátást és teljes részvétet. Ez a két törvényjavaslat tehát csak abban az esetben volna üdvözölhető és közmegélége- dést keltő, ha legalább 1925 január 1-töl adná meg a felemelt nyugdíj különbözeiét. Tudom azonban azt is, hogy ennek a két pótlólagos törvénynek, mint minden egyéb­nek is akár hallgatólagos, akár expressis ver- bis szóló intézkedése az íesz, hogy csupán az Budapest, junius 18. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök ma hazaérkezett és a sajtó képviselői előtt hosszabb nyilatkozatban szá­molt be külföldi utjának eredményeiről. — Utam célja a népszövetségnél az volt, hogy érdeklődjem a kisebbségi kérdés iránt és lépéseket tegyek az alkalmazásban lévő kisebbségi eljárás javítása érdekében. A hármas bizottság jelentését már Strese- mann megérkezéséig letárgyalták. Ebben csak igen kis lépés történt előre, a helyzet csak kis mértékben javult. A legfontosabb kérdésben, abban, hogy a népszövetségnek kötelessége-e beavatkozni a kisebbségi pa- naszo kesetén, nem döntöttek. nászok esetén, nem döntöttek. szövetséget. Én a tárgyalásoknál csak a ta­nácstagok informálására szorítkozhattam. Arra a kérdésre, hogy igaz-e a román lapok azon állítása, hogy a miniszterelnök föntar- totta magának a román demarsra adandó vá­lasz jogát, Bethlen kijelentette, hogy erről szó sincsen. Egyébként nem tudom — folytatta a miniszterelnök —, hogy a hősök ünnepén el­mondott beszédem milyen része adott alkal­mat a tiltakozásra. Beszédem egyetlen része sem olyan, amit régen el nem mondottam volna. Sohasem titkoltuk, hogy Trianont igazság­talannak tartjuk és semmiféle demars nem kényszeríthet arra, hogy azt igazságosnak ismerjük el. Igenis óhajtjuk az igazságta­lanságot megváltoztatni és ha a kedvező időpont elérkezik, úgy azt meg is tesszük. Én csak szónoki formába öntöttem mondani­valóimat, egyébként ezek egyetlen állam el­len sem irányultak. — Párisi utamra rátérve, szükségesnek tar­tottam, hogy érintkezést keressek Franciaor­szág vezetőivel, hogy rámutassak arra, hogy Franciaország és Magyarország között közvet­len ellentétek nincsenek. Igyekezetemet a francia politikusok szívesen fogadták. Természetes, hogy a kisantanthoz való vi­szonyunk, amely a múltban nem volt min­dig kielégítő, a francia közeledés tekinteté­állampolgársággal bírókra vonatkozik. Ez te­hát a második kifogásolni való a két törvény- javaslatban, már pedig a szánalomra méltó érdekelt nyugdíjasok igazán nem bűnösök, nem hibásak abban, hogy nincs kezükben ez a boldogító honossági papír. Nem szállunk most immár sokszorosan és újólag harcba az állampolgárság generális elintézésének érde­kében, nem firtatjuk, hogy egy évtized lefor­gása alatt mindenki joggal, de mindenesetre emberi szempontokon keresztül méltán igé­nyelheti csehszlovák honosságát, ellenben rá kell mutatnunk arra, hogy a két legfrissebb törvényjavaslat előnyeiben feltétlenül része­síteni kellene azokat a nyugdíjasokat és öz­vegyeket, akiket az államfordulat s itt talátt, akiknek legnagyobb része bírt is megfelelő szlovenszkói és ruszinszkói illetőséggel, mely­től csupán egy rideg álláspont és merev el­zárkózás fosztott meg a kimondott állampol­gárságtól. Ezek az érdekelt nyugdíjasok két­ségtelenül hozzárögzitődtek Csehszlovákia területéhez és az annyira sürgetett és ígért államközi tárgyalások és megállapodások a A SZÉPSÉG sokkal értékesebb kincs, semhogy az ember meg­gondolatlanul veszélyeztetné. A tökéletes szépség egészség nélkül el sem képzelhető, viszont az egészség csakis akkor maradandó, ha minden ételében ée élvezeti cikkeiben kerüli az ártalmas anyagokat. Minél korábban tartózkodik a koffeint tartalmazó kávé és tea élvezésétől, annál hama­rább fog kellemes közérzete növekedni és nagy­szerű színben lesz. Igyék ezentúl koffeinmentee valódi, finom Hág babkávét. Élvezni fogja annak kitűnő izét és elsőrangú zamatja1 és érezni fogja, mennyire előnyére válik az egészségének. HÁG KÁVÉ KÍMÉLI SZIVÉT. ben körültekintő és óvatos politikát ir elő Magyarországnak. Hiszem, hogy Franciaor­szág közvéleményében velünk szemben jobb megértés kerekedik fölül és ezt elősegíteni kötelességem. Ami a MacDonald-ko'rmányt illeti, teljes mér­tékben helyeslem, hogy az uj angol kormánnyal keressük a megér­tést és igyekezzünk annak rokonszenvét megnyerni. MacDonaldot személyesen is­merem és hiszem, hogy a személyes kap­csolatok fölujitása nem fog különösebb aka­dályokba ütközni. Spanyolországgal döntőbírósági és barátsági szerződést kötöttünk, amely beleilleszkedik hasonló szerződéseink sorába. Ennek a jelen­tősége abban van, hogy Spanyolország előkelő London, junius 18. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója szerint Henderson külügyminiszter tegnap Németország, Spa­nyolország, Franciaország és Belgium diplo­máciai képviselőinek fogadásával megkezd­te külpolitikai működését. Az informátor szerint Henderson a közeli napokban érint­kezésbe lép a párisi, a berlini, a római és a brüsszeli kormányokkal, hogy végleg megállapítsa velük a Young-tervezet életbe­léptetését elhatározó nagy nemzetközi dip­lomatakonferencia helyét és idejét. Hivata­los körökben szívesen vennék, ha a konfe­renciát Londonban tartanák meg. A Foreign Officén természetesen számítanak azzal a lehetőséggel, hogy a konferencia számos ne­hézséggel fog járni, mint az 1924-es nagy londoni összejövetel is járt. Mindazonáltal Londonban remélik, hogy egyetlen szövet­séges hatalom sem fogja követelni az állan­fordulat óta ittlakókat nyilvánvalóan a cseh­szlovák állam terhére determinálják. A két törvényjavaslathoz felhozott hiányok mellé azonban utalnunk kell arra az ultima ratiőra, amely egyedül fogadható el megelé­gedést keltő megoldásnak s ez a nyugdij­egyenjogusitás törvénye! Miután végtére is le kell számolni, azzal a különbségtevéssel, hogy a demokratikus csehszlovák köztársaság­ban I., II. és III-adrendü állampolgárok le­gyenek, ki kell küszöbölni azt az anomáliát, hogy különböző módon, különböző törvény- patkolással fizetett nyugdíjasok éljenek egy állam keretén belül, a köztársaság nemzet­közi szempontjainak figyelembe vétele és az egyenlő elbánás becsületes elve alapján mielőbb be kell nyújtani a nyugdij-egyenjogu- sitás törvényét! Nem olyan sokan élnek már azok, akik élvezhetik a maximális nyugdij- járandóságot megállapító törvény előnyeit s akik megérik ezt a várva-várt és egyedül igaz­ságos kodifikálást, azok is tiz hosszú eszten­dővel közeledtek a sir szájához, ahol reájuk nézve a végső nyugdíj, az örök pihenés vár. A szenátus ülése Prága, junius 18. A szenátus ma délután rövid ülést tartott, amelyen második olva­sásban elfogadták a prágai kereskedelmi főiskola létesítéséről szóló törvényjavasla­tot, majd több mentelmi ügyet intéztek el. A szenátus legközelebbi ülése holnap, szer­dán délelőtt tizenegy órakor lesz, amelynek napirendjén a régi osztrák-magyar korona­tartozásokról szóló egyezmény és néhány mentelmi ügy szerepel. A szenátus mai ülésén kiosztott nyomtat­ványok között vau Cserny belügyminiszter és Mayr-Harting igazságügyminiszter vála­sza Törköly József dr. magyar nemzeti párti szenátor interpellációjára a Gömör című laip elkobzása tárgyában. A választ lapunk holnapi számában részletesen közöljük. faktor az európai politika jövőjében, ahol még nagyobb szerepet fog játszani. A barátság szá­munkra előnyös és kívánatos. Ezután a miniszterelnök kijelentette, hogy a német jóvátételi kérdés még nem elintézett ügy és még fontos tárgyalások következnek. Csak azután fejeződhet be az ügy, amellyel paralell a pénzpiacon javulás fog beállni és az ame­rikai pénzpiacon is megenyhül a helyzet. Hiszen legutóbb Amerikától elfogadható föl­tételekkel lehetetlen volt kölcsönt kapni. Bethlen miniszterelnök a képviselőház kül­ügyi bizottságának holnapi ülésén nagyobb beszéd keretében fog beszámolni madridi és párisi útjainak tapasztalatairól és eredmé­nyeiről. dó rajnai ellenőrző bizottság fölállítását. A versaillesi szerződésben egyetlen paragra­fus sincsen, amely az állandó rajnavidéki ellenőrző bizottság megteremtését előírná. MacDonald kisebbség; cikke London, junius 18. A Daily News MacDo- nald kisebbségi cikkéről vezércikket ir és ki­jelenti, hogy az inkriminált cikk semmi olyat nem tartalmaz, amit a tisztességes magánem­ber meg nem irhát. Ugyanez a cikk néhány hét előtt a kontinensen számos lapban meg­jelent és nem provokált kommentárokat. Min­denesetre sajnálatraméltó az a csapás, amely a cikk nyilvánosságrahozatala miatt a nem­zetközi megértést és Anglia külügyi viszo­nyait érte, de az eseményekért nem MacDo- nald felelős, hanem az az újság, amely meg­késve közölte az írást. „Száras" iesz Anglia is? London, junius 18. A kormány a jövő héten fog elkészülni a trónbeszéd megszövegezésé­vel. A trónbeszéd ki fogja emelni, hogy a szesztilalom tanulmányozására bizottságot fog a kormány kiküldeni, amelynek föladata ki fog terjedni nemcsak az italmérés korlátozá­sára, a klubok italmérési jogára és hasonló kérdésekre, hanem az amerikai szesztilalom gyakorlati tanulságaira is és a további föl­adat lesz a jelenleg érvényes ital mérési jog reformja. A javaslatokat nagy érdeklődéssel várják, miután a munkáspárt körében számos hive van a szesztilalomnak, viszont a legtöbb munkásklub erősen ragaszkodik az italmérési joghdt!, mint legfőbb jövedelmi forrásához. — Hat uj szobrot állítanak fel Budapesten. Bu­dapesti szerkesztőségünk telefonálja: A főváros képzőművészeti bizottsága előtt hat szobor felállí­tásának terve fekszik, melyet a főváros különböző helyein fognak felállítani. Ezek a szobrok a követ­kezők lesznek: Rákosi Jenő, Zichy Nándor gróf, Gárdonyi Géza. Alpár Ignác és' Lechner Ödön szobra, valamint a 32-es bakák emlékműve. Világhírű féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal­neműk, írottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor­szövetek. — Előnyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Régi paplanok átdolgozása. — Minták vidékre bérmentve. Minták vidékre bérmentve. VARY QYIM <ec KOSICB-KASSA, I F<HI. 76. Tel. 020. Tes. ást©. Bethlen a kisantant demarsároi, a madridi kisebbségi vitáról és párisi tárgyalásairól — A hazatért magyar miniszterelnök nyilatkozott a budapesti sajtónak — Henderson első diplomáciai fogadtatása A londoni konferencia előtt — Uiabb nehézségek — A „tisztességes magánember" fogalma —

Next

/
Oldalképek
Tartalom