Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-16 / 136. (2061.) szám

19S9 frmfans H, vasárnap. 9 Kisebbségek napja Madridban Mi történt a titkos ütéseken ? — Stresemann páliordulása Madrid, junius 11. (Kiküldött munkatársunk levéltudősitása.) A szombati ülés után, ami a kisebbségi érde­kek szempontjából csaknem teljes kudarccal zárult, ma, kedden délelőtt gyűltek ismét ösx- sze a kisebbségi bizottsággá alakult tanács tagjai, hogy a kisebbségek ügyében végleges határozatot hozzanak, amit szerdán vagy csü­törtökön szándékoznak a népszövetségi ta­nács végleges fóruma elé vinni. Hétfőn, a ta­nácsülés ünnepélyes megnyitása után az idő­közben Madridba érkezett Stresemann fo­gadta a német sajtót és rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a kisebbségek ügyét tá­volról sem látja olyan kilátástalannak, mint aminek a sajtó és a közvélemény von Schu­bert eredménytelen küzdelme után tekinti és véleménye szerint három esetleges megoldás lehetséges és pedig az ügy elnapolása, vala­melyes kiút és megegyezés megteremtése és csak ha e két megoldás közül egy se volna lehetséges, akkor viszi végleges törésre a dolgot. Stresemann nyilatkozata uj bizako­dásra adott alapot, de a délelőtti ülésen tör­téntek már erősen rácáfoltak a német kül­ügyminiszter optimista szavaira. Az ülés, mint a komité ülései eddig is, zárt volt. A déli órákban kiszivárgó hírek alapján Stresemann rögtön az ülés kezdetén három- negyedórás beszédben ismertette álláspont­ját! Mindenek előtt kereken kijelentette, hogy a londoni jelentés és az annak alapján tár­gyaló komité álláspontját nem támogathat­ja, mert az nem egyezik meg a németek ál­tal képviselt kisebségi érdekekkel és sem­miképpen sem képezheti alapját egy, a ta­nács és az egész világ közvéleménye elé terjesztendő bizottsági határozatnak. A procedúra kérdésében hozott határozatok kétségtelenül némi javitást jelentenek a ki­sebbségek ügyében, de az ebben az irányban adott apró enyhítések még korántsem jelen­tik a probléma megoldását. Stresemann beszédére először a jelentést tevő Adatéi válaszol és hangsúlyozza, hogy a jelentés készítésével megbízottak tárgyilagos és lelkiismeretes munkát végeztek és legjobb belátása szerint, az abban foglalt alapelvek meg is felelnek az igazságosságnak. Adatéi védekező szavait Briand támadása követte. Briand, a jelenvoltak szerint, nagyon barát­ságos formában, de félreérthetetlenül világo­san figyelmeztette német kollégáját, hogy eb­ben a teremben a kiegyezést, a megértést és a közös munkával megteremtendő kiutakat, nem pedig az ellenségeskedést kell keres­niük. A népszövetség szelleme is a békés megoldások keresését kívánja és kéri Strese- mannt, hogy ne nehezítse meg merev állás­pontjával a bizottság munkáját. Stresemann rögtön válaszol Briand korholó szavaira és megállapitja, hogy a francia külügyminiszter által annyira hangsúlyozott békés politikának eddig nem egy ízben adta tanujelét, sokszor a német érdekeket erősen érintő kérdésekben is, mikor meg­értő viselkedése miatt az egész német sajtó támadta, mint az emlékezetes Saar-ügyben folytatott tárgyalások után is, és kéri a ta­nácsot, hogy ezúttal talán a tanács helyez­kedjék a megértő politika alapjára és ne kí­vánják mindig csak tőle a megalkuvással egybekötött kiegyezések megteremtésének lehetőségét. Briand mosolyog. Sajtótámadás? — Egy po­litikus életében az ilyesmi csak használ. Van­nak politikusok, akik az ilyesmit direkt meg­szervezik. Ami pedig Stresemann kifogásait és magát az ügyet illeti, kéri a bizottságot, hogy mindenesetre teremtsék meg együtt egy egyhangú bizottsági határozat lehetősé­gét. Dandurand beszél. Kijelenti, hogy a kana­dai álláspont csakis a procedúra kérdésére terjeszkedik ki es véleménye szerint lehet­séges egy közös megegyezés létrejövetele. Az ülés, melyet csaknem teljesen a francia és a német külügyminiszter vitája töltött ki, Stresemann, majd Briand rövid beszédével zárul, amiben a német álláspont nevében Stresemann kijelenti, hogy a továbbiakban is föntartja negativ álláspontját, mig Briand még egyszer figyelmezteti az egybegyűlteket, hogy maradjanak a „lehetőségek" határai között. A déli szünetben bizonytalan hangulatban tárgyalnak a folyosón, a hivatalos kommüniké minden irányban nyitva hagyja az utat a meg­oldás lehetőségei felé és a delegáltak egyelőre nem nyilatkoznak. Stresemann Schuberttel tárgyal, idegesen járkál, gesztikulál, Schubert jegyez. Briand az ülés után autóba ül, Dandurand Zaleszki- vel beszél. Sauerwein, a Matin szerkesztője, Titulcscuval ül a könyvtár folyosóján, Titu- lescu magyaráz. Félhárom van, mikor a folyosó lassan üresed­ni kezd. A kisebbségi vezetők utolsónak hagy­ják el nagy megbeszélések közepette az épü­letet. A bizottság végleges határozat hijján, délután hatkor folytatja az ülést. Délután Briand találkozott a német külügy­miniszterrel és egy órai tárgyalás után együtt érkeznek az ülésre. A megbeszélés részletei ismeretlenek. Eredménye: Stresemann hirte­len megváltozott álláspontja, amit a délutáni ülésben hozott a bizottság tudomására és ami­nek értelmében Stresemann bejelenti, hogy hozzájárul, hogy az Adatsi által javasolt föl­tételeket a tanács elé vigyék, de föltételül szabja, hogy a Londonban készült jelentés kiegészítéseképpen a tanács és a nyilvánosság elé hozzák a bizottság zárt ülé­seinek jegyzőkönyveit, valamint az államok által benyújtott memorandumok szövegét is. Stresemann ezzel a lépésével elodázta a kér­dést, hogy csütörtökön a tanács előtt még egy­szer teljes egészében szőbahozva a kisebbsé­gek ügyét, a nagy nyilvánosság előtt döntse­nek a kérdésben. Nem valószínű, hogy a köz­vélemény morális presztízsének kontrollja nagyban befolyásolná a tanács kialakult vé­leményét és a kisebbségi kérdésben további konkrét eredményeket hozna. A procedúra kérdésében hozott reformok elfogadása után a kisebbségi kérdés egyelőre lekerül a népszö­vetség napirendjéről. Briand nem hiába sür­gette egyre a megegyezést, aminek alapján még Madridban dönthet a tanács az ügyben, mert a szeptemberi közgyűlés elé kerülő ha­Konstantinápoly, junius 15. Nagy izgalmak előzték meg azt a tárgyalást, amely most kez­dődött meg a konstantinápolyi állami törvény­szék elptt. Az uj török büntetőtörvénykönyv szerint vonják felelősségre azt a rendkívül szép huszonháromé vés fiatal leányt, aki nyolc társával együtt a gházi élete ellen esküdött össze. Félévvel ezelőtt leplezték le az összeesküvést, amelynek az volt a célja, hogy Kemal pasát, amikor ünnepélyesen megnyit­ja az uj konstantinápolyi akadémiát, pokol­géppel felrobbantják. Annakidején kevés részlet szivárgott ki a ké­szülő merényletről és az összeesküvők letartóz­tatásáról, mert a konstantinápolyi rendőrség és államügyészség a legnagyobb titokban folytatta a nyomozást s a letartóztatásról csak pársoros hivatalos közleményt adott ki. A rajongás gyűlöletté fordul A letartóztatottak száma eleinte meghaladta a húszat, de végül csak kilencen maradtak fog­ságban . Először azt hitték, hogy legitimista tit­kos szervezet készítette elő a merényletet, de a vizsgálatnak az a váratlan eredménye lett. hogy az összeesküvők egy anarchista banda tagjai, akik Kemal pasa megölésével az állam rend­jét akarják felforgatni és ttizbe akarták bo­rítani Kis-Ázsiát és a Balkánt. Az anarchista banda feje Kadrié-Hanem, volt egyetemi hallgatónő, aki eleinte mindenben he­lyeselte Kemal pasa politikáját, sőt egyik legrajongóbb híve volt. A huszonhároméves leány azonban keveselte az uj Törökország reformjait. A rendkívül müveit, sokat olvasott fiatal leány szemei előtt a múlt század orosz diákasszonyai lebegtek példakép, akik életük kockáztatásával anarchista szervez­kedésekben vettek részt. Elfordult ideáljától, tároza tokon belátható időn belül nem segít ax érdekelt Államok tiltakozása. Egyelőre minden marad a régiben, csak a népszövetség lelkiis- meretének nyugalmát biztosítják a madridi ülések eredményei, miután megtárgyalták az ügyet, miután megegyeztek és miután a pro­cedúra kérdésében hozott apró finomságok megszerkesztésével meg is oldották a kérdést, a problémát egész komplexumában. A kisebb­ségek ugyan más véleményen vannak, máris ■tiltakoznak a határozatok ellen, de ez aztán végleg nem érdekli a tárgyalókat. Eddig se nagyon kérdezték őket, ezentúl se fognak különösebben érdeklődni a jegyző­könyvekbe lefektetett megoldásokat követő hatás iránt. A tanács meg van elégedve és ezt nem is tit­kolja. A tanács és a lovasrendőrö mögé szo­rított spanyol közönség a téren. Hallatlan szí­vélyességgel köszöntgetik egymást. Esik. így, az ablakból nézve, a napi események króni­kájával a fejemben, eszembe jut, hogy van valami idegen ebben a barátságos őrömben, amivel a házból távozók odaállnak a fotográ­fusok lencséje elé, mert nem eléggé indokolt, nem eléggé határozott és főleg nem valószínű. Ez az, amit a távozók is tudnak, csak nem akarják tudni és mosolyognak. A spanyolok nem tudják, de nem is akarják tudni. A spa­nyolok csak köszönni akarnak. — g h — Kemal pasától, akit egyre jobban meggyülölt. Végül is anarchista bandát toborzott a gházi megyil­kolására. Konstantinápoly egyik ódon negyedében tar­tották összejöveteleiket Kadrió-Hanem vezeté­sével az anarchisták. Amikor a rendőrség raj­tuk ütött, rengeteg titkos levelet foglalt le, amelyek azt bizonyították, hogy a szervezetnek Angorában is vannak tagjai. Kadrié-Hanem rejtekhelyén bombákat és egy pokolgépet ta­láltak. „Az a küldetésem, hogy elpusztítsam őt“ A szép fiatal anarchista leányon kívül nyolc társa ül a vádlottak padján. Kadrié-Hanem di­vatos borzas bubifrizurát visel s mielőtt a tár­gyalásra vezették volna, az volt a kérése, hogy hívjanak fodrásznőt a börtönbe. Kurta szok­nyában, rendkívül elegáns ruhában állt bírái elé. — Jól tudom, hogy halál vár reám, — mondta kihallgatása soTán, de ogy szóval sem tagadta, hogy meg akarta ölni Kemal pasát. — Hiszen ön mindenben helyesli azt, amit heroikus küzdelmek árán megteremtett az uj Törökország — mondta az elnök a vádlott le­ánynak, aki erre politikai beszédet akart tar­tani, de leintették. Viselkedésén és védekezé­sén látszik, hogy rendkívül intelligens, de mégsem tudja elhitetni, hogy tisztán politikai okokból sodródott az anarchista mozgalomba. Inkább egy hisztériás, rajongó és fanatikus nő benyomását kelti, aki szenvedélyesen tud lelke­sedni és gyűlölni. — Személyében is gyűlöletes előttem Kemal pasa — fakadt ki vallomása során — Éreztem, az a küldetésem, hogy elpusztítsam öt. Feltűnő az is, hogy Kadrié-Hanem vádlott­társai mindannyian kivétel nélkül alacsonyabb szellemi nívón állanak. A fiatal leány tüzelte Magyarok, biztosítsátok választójogotokat! Junius 15-től 22-ig mindenütt közszemlére teszik ax uj választói névjegyzékeket. A névjegyzékekbe fel kell venni minden csehszlovák állampolgárt, aki ez év junius 15-én betöltötte 21. életévét és e napon legalább három hónapja az illető községben lakik. Tekintettel arra, hogy Csehszlovákiában már swvkássá vált, hogy a választásokat ősszel tartják, az óv második felére szóló választói névjegyzékek mindig nagyobb fontossággal bírnak s igy a mostani névjegyzék esetleg már az uj nemzetgyűlési választások alapja lehet. Minden polgárnak kötelessége élni állampolgári jogaival, de kétszeresen kötelessége ez a magyar kisebbség tagjainak, akiknek akisebbségi helyzet minimális jogot, de annál több kötelességet adott, önmaga és nemzete ellen vét az a magyar embeT, aki választó­jogát akár feledékenységből, akár közönyből nőm érvényesíti, Minden elvesztett szava­zat a kisebbségi magyar ügy súlyos vesztesége. Amennyiben valaki bármily okból ki­maradt volna a választók névjegyzékéből, be kell adnia felszólamlását a felszólamlás! bizottsághoz. A magyarság mindkét pártjának országos, kerületi, körzeti, illetve helyi titkári hivatalai a legnagyobb készséggel állanak a választóik rendelkezésére a felszólam­lások benyújtásánál. Mindenki kérje választói jogának elismerését, aki csehszlovák állampolgár, vagy a csehszlovák állampolgárságot igényli. A választói névjegyzékbe csak a gondnokság alá helyezettek^ illetve börtönök és elme­gyógyintézetek lakói nem vehetők föl. Ebbe az államipolgári jogokra nem érdemesített szomorú kategóriába sorolja tehát magát az, aki a saját hibájából nem kerül be a válasz­tópolgárok névsorába. Magyarok, biztosítsátok magatoknak az állampolgárok egyetlen felségjogát: a választó­3®e>- i í A bubifrizurás török anardtistalány meg akarta ölni Kemál pasái elmaradt reformok vagy — csók miatt Kadrié-Hanem és nyolc összeesküvő társa bünperéi tárgyalják N Konstantinápolyban őket a gházi ellen való gyűlöletre és amint az egyik vádlott vallotta, valósággal szuggerálta őket. Visszautasított szerelem ? Nagyrészt zárt ajtók mögött tárgyalják az anarchista-pört s a törvényszéki palota előtt ál­landóan nagy tömeg gyülekezik. A tömeg látni akarja, amint elszállítják a tárgyalásról a szép Kadrié-Hanemet, akinek finom fehér csuklóján acélbilincs csörög. A rendőrség vigyáz, hogy a tömeg kárt ne tegyen az anarchista leány testi épségében. Az egész város mélységes felháboro­dással figyeli a tárgyalást s a közvélemény halált követel az anarchista banda női vezérének fejére. Kadrié-Hanem védője állítólag azzal akarja menteni a leányt, hogy beteges fantiszta, akit nem lehet beszámithatónak mondani. Jellemé­ben váltakoznak a legvadabb ellentétek. Beis­merése s az anarchista szervezkedés beszámit- batatlanságával magyarázható. Semmi oka sem volt, hogy merényletet ké­szítsen elő a gházi ellen. A gyűlöletet állító­lag az váltotta ki belőle, hogy halálosan sze­relmes volt a férfias szépségű, daliás termetű Kemal pasába, de sehogyan sem tudott bizalmába férkőzni. — Vannak, akik azt rebesgetik, hogy Kemal egy alkalommal a csodálatosan szép Kadrié-Ha­nemet ridegen kiutasította hivatali szobájából — s teljes joggal és okkal. Mindebből annyi bizonyosan igaz, hogy a gházi sok török nő ideálja.. Kemal pasa órák- hosszat szokot|. motorcsónakázni alkonyaikor a Boszporuszon s palotájában gyakran tart esté? lyeket, melyeken mindig ő nyitja meg a táncot. A gházi kitűnő táncos, magas alakján rendkí­vül elegánsan áll a frakk. Néhány hónappal ez­előtt a nagy képes világlapok első oldalon kö­zöltek egy képet, amely Kemal pasát egy szép dekoltált nővel ábrázolja táncolás közben. Ke- mal pasának azonban ritkán jut ideje a szóra­kozásra. Legutóbb még betegen is éjfélig dol­gozott. hivatalában. Nem lehetetlen tehát, hogy a szép fiatal diáklány reménytelen rajongása gyűlöletté változott át s ezért szervezte 1 • r'-v> - séges, műveletlen emberekből az „anarchista bandát", melynek ő lett vezére. Az uj török büntetőtörvénykönyv azonban halállal bünteti a gházi élete ellen összees­küvőket. Egészen bizonyos, hogy Kadrié-Hanem és bűn­társai esetében is halálos lesz az Ítélet.. Török szokás szerint fehér zsákba várrják majd a megkötözött szép anarchistát és igy akasztja: fel nyilvá­nosan. Halál vár Kadrié-Hanemre, hacsak a gházi nem él legfelsőbb jogával és meg nem kegyelmez a bubifrizurás anarchistalánynak, aki az élete el­len akart törni. — ----------- IIIIIW I --------------­Ho hrta képviselő eredményes intervenciója Buzifa község súlyos adósérelmei ügyében Érsekújvár, junius 15. (Saját tudósítónktól.) A keletszlovenszkói Buzita község közvetlenül a csehszlovák-magyar határon fekszik. En­nek a „jő“ következménye lett, hogy mind a két országban megadóztatták a bu- stitad gazdák egy részének földjeit. i A csehszlovák oldalon bekövetkezett adó- sérlmek orvoslásának kieszközlésére a buzi- taiak Holota János dr. nemzeti párti nemzet­gyűlési képviselőt kérték fel, aki ebben az ügyben közvetlenül a pénzügyminiszterhez fordult. Vlasák pénzügyminiszter a napokban levél­ben válaszolt a nemzetgyűlési képviselő meg­keresésére s rámutatott arra, hogy tényleg sor került kettős megadóztatásra s ennek az volt az oka, hogy a delimitációs munkák be­fejezése előtt bizonytalan volt, hogy merre futnak pontosan az államhatárok. A pénzügy­miniszter elrendelte, hogy 1928 január Idői visszame­nőleg csakis azon földtelkek után vessenek ki adót, amelyek csehszlovák területen van­nak. Ami pedig az ezt az időt megelőző kivetése­ket illeti, erre vonatkozólag utasította a pénz­ügyminiszter a pozsonyi vezérpénzügyigazga- tóságot, hogy ezeknek orvoslásáról gyorsított eljárással gondoskodjék, miután méltányos, hogy az ezen idő alatt történt kétszeres adó­zások is megszüntettessenek. Legújabb sporthír ANGLIA—MAGYARORSZÁG 2:1 Budapesti szerkesztőségünk lapzártakor telefonálja: Az angol-magyar Davis Cup- meccs szombaton délutáni fordulóján a Glregory—-Austin angol pár a Kcrling— Asohner magyar kettőst 6:3, 4:6, 6:2, 6:8 arányban legyőzte. A középdöntőben igy Anglia 2:1 ponttal vezet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom