Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-16 / 136. (2061.) szám
10 1989 janim 16, vasárnap. V A SAJÓHÁZI Irta: Tichy Kálmán fürdő a Kárpátok gyöngye, a rheuma, csuzos és ischias betegek Mekkája Legerősebb kénes hőforrások és rádióaktiv kénes iszap. Festőién szép fekvés. Internacionális közönség. Grand Hotel, legmodernebb kényelem. Sina-gyógyház a források fölé épitve. Sportalkalmak. Szórakozások — Prospektust és felvilágosításokat ad a Fürdoigazgatóság, Trencsénteplicz, Vörös Rák gyógyszertár, Bratislava, Váry Gyula cég, Kosice, Fö-utca 76. Rozsnyó, junius 15. A tíz év előtti rozsnyói vörös harcoknak csak egy epizódja, csak pár csepp vér a világháború rettenetes vérözönében és mégsem tudjuk elfelejteni, mert hozzánk oly közel játszódott le, a vadvixágos Sajó-menti rétek nyári színpadán. Sötét sorstragédia a legszebb színpadon. Az áldozatai ma a sajőházai kis falusi temetőben porlanak. Tiz év előtt a szilicai fen- sik pereméről távcsővel előre kiszemelték magáiknak azt a „jóképű házat", amelybe be is kvártély ózták magukat, mikor a vörös előrenyomulás Rozsnyót elérte s a tartalékba helyezett III. zászlóalj tisztjei a kincstári bányatelep mérnöki lakházán zörgettek. A mérnökök a városban voltak, de a tisztek be nem tették a lábukat a lakásba, mig haza nem érkeztek, addig a ház közelében fatönkökön üldögéltek s a hazatérő házigazdáknak egy őrtálló katona jelentette, hogy Gross János zászlóaljparancsnok, a rozsnyói támadás vezetője, Valkó százados géppuskás parancsnok és Neubauer Pál hadnagy adjutáns, kívánják magukat beszállásolni a mérnöki lakásba. Velük van még Kin- dermann tiszthelyettes. Ezeknek az uraknak nem voltak vörös allűrjeik. Vv Az előrenyomulás eddigi sikereire is megmondták, hogy nem sokat ér, rtfert a legelső ellentámadásra feltétlen vissza kell vonul- niok, oly kevés az emberük s amennyi van, az is oly kimerült A beszállásolás junius tizedikén délután történt Ugyanakkor helyezkedett el az egyik vörös üteg a rimái pörkölő mögött, ahová a rozsnyói közönség is egész kedélyesen kijárt a komoly munkában levő ágyukat, mint eddig nem látott érdekességet megszemlélni, — a másik üteg a régi papírgyárnál helyezkedett el, de azt mihamar vissza kellett vonni, mert a csehszlovák ütegek lőtávolába esett. Következő estén jött fel a páncélvonat s nyomult előre Veszverésig. Egyébként csak jelentéktelen kézifegyver és géppuskás lövöldözések folytak pár napon át. Negyedna- Don határozta el a dandár vezérkari tanácsa, hogy minden áron tovább kell hatolni a hegyek közé, hegyi üteget és erősítést Ígértek, de az ígéretnél több nem történt. 16-án hajnalban erős tüzérségi előkészítéssel indult meg a támadás, melynek eredménye a csehszlovák haderők erőteljes ellentámadása volt s a vörösök már délelőtt tiz óra tájt megkezdték a visszavonulást. A völgyön át elég rendezetten, de az országúton már vadabb iramban. A csehszlovák ütegek srapnelltüze pásztázta a betléri utat s a leviharzott napok után bizony jónéhány temetni való hulla hevert az ut mellett. Gyönyörű, akácillatos, forró nyáreleji napok voltak hozzá, az akácfürtökön zúgtak a méhek s az ut árkából megüvegesedett szemek meredtek a semmibe. A mémöklakás beszállásoltjai is készülődtek. A visszavonulás megindulásakor kiérkezett hozzájuk Monspart Elek ezredparancsnok is, továbbá Voght Elemér főhadnagy és Pau- lovics Zoltán hadnasry. Házigazdáikat figyelmeztették, hogy ajánlatos lesz valahová jól védett helyre menekülniük családostól, mert ha a vörös üteg Berzéte előtt állást vesz s gránáttal fog lőni, az elől nem véd a gyöngébb pinceboltozat sem. Itt vannak a bányák, legjobb lesz oda bevonulni. Az egész ház civil népe be is vonult a kincstári bánya főtárnájába, pokrócokkal, élelemmel ellátva. Csak elmosódó zűrzavarral jutott be oda a harci zaj, a tárna torkolatánál sokáig kattogott egy géppuska, egy vörös géppuskás szakaszvezető dolgozott vele utolsó percig. Aztán csend lett, barátságtalan, fojtott csend. Nem sokáig. Akkor már a bányatelepig értek az előrenyomult csehszlovák csapatok s ahány fegyveres elment a tárna előtt, egy-egy golyót lőtt he a sötét torkolatba. A behúzódott menekültek gondban voltak, hogyan fognak most kijutni, ha ez a belövöldözés sokáig tart, de egy nagyobb szünet után végre is ketten, egy mérnök és egy munkás megindultak kifelé. Alig voltak jő százötven lépésnyire a torkolattól, megjelenik ismét egy sötét sziluett. Rákiáltottak: „Ne lőjjön, civilek vannak itt." S a kiáltásra ismerős hang adott választ: „ön az, mérnök ur? Jöjjenek csak nyugodtan." Történetesen ugyanaz a szappőr-hadnagy volt, aki pár nap előtt a berzétei hid felrobbantásához dinamitot felvételezett a mérnöktől. így baj nélkül kijutottak s amint hazafelé igyekeznek, szembejön rájuk az egyik gépész felesége. Mikor a mérnököt meglátja, összecsapja a kezeit s nagyot fohászkodik: — Jesszus Máriám, hát a mérnök ur él? — Hát miért ne élnék? Mi történt? — Jaj, mi volt a lakásban, teremtő Úristen, fessenek csak hazamenni! Rettenetes lövöldözés volt, azt hittük, senki sem menekült élve. A menekültek balsejtelmekkel siettek a ház felé. A főbejárat zárva volt, ők maguk zárták le, mikor a bányába indultak. Az udvar felől kellett bemenni. Mindjárt a bejáratnál az udvaron feküdt Monspart holtteste, átlőtt fejjel, oldalán szuronysebbel. Bent a lakásban a hat másik tiszt, kereszttil-kasul, szúrt és lőtt sebekkel. Vér és vér... Elkéstek, rajtuk ütöttek, mi más történt, talán soha senki nem fogja megtudni. Szörnyű árnyékként borul a szép házra ez az emlék. A ház lakói az éjjel semmit sem aludtak. A holttesteket egy járőr vitte a közeli füzesbe, másnap Pitlik tüzérfőhadnagy adott engedélyt az eltemetésükre, bányamunkások vitték őket egyenként a sajőházai vadvirágos kis temetőbe, közös sírba. Egy héttel később Bordács Gyula, a volt Sajővölgyi Bank igazgatója, Monspart rokona, Monspart holttestét exhumáltatta és külön sírba temettette, ugyanekkor a rendes egyházi temetési szertartást is elvégezte úgy ennél, mint a közös simái Rozsnyó katolikus és evangélikus lelkésze. Gross nagyszebeni szász , volt, Valko komáromi születésű, Neubauer pozsonyi, Monspart Mezőtúrról való, Voght valahonnan Trenesén, vagy Nyitrából, Paulovics orosházai, ludovi- kás hadnagy. Különben mind ténylegesek, akiket erővel kényszeritettek a vörös hadseregbe. A vörös nap véresen áldozott le az ő fiatal életükkel is. Monsparton kívül, aki 42 év körül járt, a többi 22—29 éves csupa fiatal ember. Hogy kevésbé nyomasztó érzésekkel zárjam a visszaemlékezést, jegyezzük még fel, hogy ugyanekkor a Betléri-ut felől Rozsnyóra bevonuló járőröket, — noha rohamsisakosan, feltüzött szuronnyal, kézigránátokkal, egyálHárom héttel ezelőtt Neunhofen német repülő magassági világrekordot állított fel, tizenkét és íélkilométernyire emelkedett a föld felszínétől és ez alkalommal a lapok úgy emlékeztek meg bravúrjáról, hogy ö volt <az első ember, toki a stratosphárába fölszállt. Hogy ez mit jelent, érthetővé válik, hogyha meggondoljuk, hogy a levegő mérhető tömeg, amint a szilárd és folyékony testek mérhetőek és az ® nyomás, amelyet (a levegő az alatta fekvő felületre gyakorol, fokozatosan csökken, amint nagyobb és nagyobb magasságokba emelkedünk. 1643-ban egy 1600 méteres hegy megmászása alkalmával tapasztalták először, hogy a hegy csúcsán 670 milliméter magasságú higanyoszlop tart egyensúlyt a körülötte levő légtömeggel, mig a tenger színén 760 milliméter magasságú higanyoszlop szükséges ehhez. Ezzel a megállapítással megbízható eszközt is találtak arra, miként lehet bármely pontnak ia tenger Színe fölötti magasságát egyszerű barometrikus méréssel megállapitani s ezt az eszközt használják ma is minden mozgó tárgyon a magasság megmérésére. Tudniillik csupán annak a törvényszerűségnek fölismerése, hogy a magasság növekedésével arányosan csökken a légnyomás, teszi lehetővé, hogy ,a repülőgépen, vagy léghajón magasságmérést eszközölhessenek, más fixpont nincs. A magassági rekordot tehát szintén barométerrel lehet megállapitani. Amikor a kutató ember a föld felszínéről kiindulva mind nagyobb és nagyobb magasságokra emelkedett, megerősítést nyert az a régi föltevés, hogy amint a magas hegyeken, úgy a szabad levegőben is a hőmérséklet a magassággal csökken, bár nem olyan gyorsan, mint a szomszédos hegycsúcsokon. A hőmérséklet csökkenés© azonban nem megy olyan törvényszerűen végbe, mint a légnyomásé és ennek következtében a thermométert. nem is használhatjuk magasság mérésére. Azonban a hőmérséklet csökkenését a magasság növekedésével minden évszakban és minden szélességi körön, az egyenlítőn éppen úgy, mint a mérsékelt övben, vagy a sarki régióban, megállapították és így jogosulttá vált az a nézet, hogy fölfelé emelkedve, a hőmérséklet mindinkább csökken, amíg az abszolút null-pontig, a —273 fokig le nem száll. Még amikor kis gimnazista diák voltam, a harmadik osztályban ezt a hibás nézetet tanultam tankönyvemben, holott a tudomány akkor már más megállapításra jutott. A tankönyvek azonban kissé konzervatívok és különösen napjainkban, amikor szinte egymást követik, a forradalmi fölfedezések, egymásután alakulnak ki uj és meglepő hipotézisek, az iskola kissé lemarad a haladás gyorsvonatáról. Elég az hozzá, hogy én 1903-ban még ugy tanultam, hogy a levegő rétegei fölfelé talán nem barátságosan jöttek be a házak közé, — a Betléri-ut legkülső szögleténél Steib Márton, a Premontrei Rendház akkori házgondnoka, éktelen hosszuszáru csíbukjá- ból isteni flegmával pipázgatva fogadta és kutyabaja nem történt. Talán a fehér reverendája volt a talizmánja, vagy hogy a harcosoknak is jólesett békés, magafeledt civilembert látni. Kevéssel távolabb, a Rendház kertfala, — amint tréfásan hívták akkor: a külső erődöv, — már kapott pár golyót, a helye ma is megvan, de a Steib Marci pipájának nem esett baja. Ma is békén pöfékel valahol Erdélyország- ban. A sajőházai kis temetőben pedig most virítanak megint az akácok. Az illatuk ugyanolyan édes, mint tiz év előtt és örökké. fokozatosan hülnek, amíg egyszerre csak elérkezünk az abszolút fagypont határához. Pedig ekkor már megdőlt ez a tétel. A meteorológiai kutatás rohamosan haladt előre és kitűnő mérőeszközökkel ellátott megfigyelő ballonokat, amelyekben persze ember nem ült, csupán a műszerek végeztek automatikusan tudományos észlelőmunkát, igen nagy magasságokba bocsátottak föl. Ezeken az önműködő eszközökkel fölszerelt gumiballonokon természetesen olyan hőmérők vannak, amelyek a lehető legmegbizhatóbban végzik munkájukat, mert minden külső zavaró befolyástól, elsősorban ,a napsugárzás hatásától mentesek. 1901-ben sikerültek az első ilynemű megfigyelések, a fölbocsátott gömbök 15 kilométeres magasságot is elértek, olyan régiót tehát, amelybe a kutató ember talán sohasem fog eljutni, hacsak a világüri repülés erre az állításra alaposan rá nem cáfol. A hőmérő pontosan regisztrálta a különböző magasságokban észlelt hőmérsékletet és tizenegy kilométeres magasságig, a régi törvény igazolódott is, a hőmérséklet valóban a magasság növekedésével fokozatosan csökkent. Tizenegy kilométer fölött azonban a hőmérséklet csökkenése egyszerre végétért, sőt egy-egy ballon megfigyelése szerint ezen kritikus ponton túl olykor-olykor jelentéktelenebb hőmérsékletemelkedés mutatkozott A tizenegykilométeres határt, ahol a hőmérsékleti viszonyokban ilyen jelentős változás következik be, természetesen nem kell abszolút mértékben venni. Hiszen amikor azt mondjuk, hogy Középeurópában az örökös hő határa a 2700 méter, ez sem abszolút értékű szám, mert sok helyütt talán már 2500 méter fölött megkezdődik az örök hó birodalma, másütt csupán 2800 méter fölött marad meg a hó. így ez a magassági határ is változik évszakok és földrajzi szélességek szerint. Évi átlagban az egyenlítő vidékén tizenhat kilométer magasságban van a határ, mig a hatvanadik szélességi körön már 9000 méter' magasságban megszűnik a hőmérséklet csökkenése. Éz a határ meteorológiai tekintetben alapvető fontosságú tényező, mert megállapítást nyert, hogy a felhőképződés csak ezen a határon alul lehetséges, fölötte már nincseneik felhők, a levegő abszolút tiszta, szelek nein járnak, vagyis a meteorológiai jelenségek megszűnnek. Középeurópában .a határt jó átlagszámítással tizenegy kilométernek vehetjük, ezen alul van Aeolusnak, a szélkirálynak birodalma, a. troposphára, fölötte pedig a stratosphára, amelybe, ime, már 1500 méternyi Slatvini „Anna“ Jg, iithlnmtartalma amm Kutkczelöséjr: SPISSKE VLACHV utat három élő ember tett meg: két amerikai és egy német. A stratosphárát tehát elsősorban az jellemzi, hogy ebben a rétegben, amelynek felső határát természetesen nem tudjuk, függőleges, vertikális irányban állandóan ugyanazon hőmérséklet uralkodik, nem úgy azonban vízszintes, horizontális irányban. Mivel ugyanis a stratosphára az egyenlítő vidékén lényegesen nagyobb magasságban kezdődik, igy a hőmérséklet hosszabb utón csökken és ezért a nagyobb talajhőmérséklet ellenére a stratosphára-hőmórsékiet az egyenlítő fölött sokkal alacsonyabb, mint a mérsékelt övben. így évi átlagban Középeurópában —55 Celsius fok, Batáviában ezzel szemben —79. Egy Ízben Batáviában a stratosphára temperaturáját —92 fokban mérték meg. Amint említettük, nem tudta a tudomány még eldönteni azt a kérdést, hogy milyen vastag a stratosphára, vagyis hol van a felső határa? Azok a hírek, amelyeket a tudománynak a gumiballonok hoztak le a nagy magasságokból, legfeljebb 35 kilométeres magasságig adnak fölvilágositást, ott azonban még nincs vége a stratosphárának. Nincs más, mint közvetett bizonyítékokból következtetéseket levonni. Ezeket a közvetett bizonyítékokat a stratosphárában mutatkozó jelenségek szolgáltatják. Az ilyen módon nyert eredmény azonban természetesen csak hipotétikus értékű, így a szürkületi idő tartamának megfigyeléséből kiderült, hogy 70 kilométeres magasságban atmospha- rának fényt reflektáló ereje megszűnik. 1883-ban a Krakatau-vulkán borzalmas kitörése alkalmából az egész földgömbön látható „világitó éjjeli felhők", amelyekből a megriadt emberek a világ küszöbön álló végére gondoltak, ebben a magasságban terültek szét. Ebből a körülményből a tudomány arra a következtetésre jut, hogy hetvenkilométeres magasságban éppen olyan atmoszférikus határ van, mint aminö 11 kilométer magasságban választja el a troposphárát a stratosphárától. Hogy azonban a stratosphárának felső határa van, az bizonyosnak látszik a stratosphára aránylag magas hőmérséklete miatt. Hogy azután a stratosphára fölött mi van, az atmo- sphárának itt milyen sajátosságai vannak, erről igazán csak sejtéseink lehetnek. A tudomány legújabb föltevése szerint w földi légkör felső határa legalább is 200 kilométer, mert ilyen magasságban még föllobbannak a meteoritek, amelyeknek ragyogó fényjátékában különösen augusztus derekán gyönyörködhetünk. Már pedig ezeket az égitest-szilánkokat az hozza izzásba, hogy levegőbe fúródnak és a levegő ellentállása tüzesiti meg őket. A sarkifény jelensége még magasabb határig, egészen 600 kilométerig nyúlik. Még az a kérdés is igen érdekes, hogy miképpen megy át az atmosphára a világűrbe. Erre vonatkozólag elképzelést nyújtanak a légnyomás csökkenésére vonatkozó törvények. A levegő ritkulása ilyen magas rétegekben minden kópzelőerőnket meghaladja. Már 100 kilométeres magasságban a légnyomás a föld felületén érvényes légnyomásnak milliomod- részére csökken. Vegyük föl tehát bármilyen magasságban a stratosphára határát, annyi bizonyos, hogy ezen határ fölött az atmosphá- rának még elképzelhető része súlyban elenyésző töredékét teszi az alatta elterülő rétegeknek. Az atmosphára súlya tehát a troposphárá- ban és a stratosphárában oszlik meg, még pedig ugy, hogy a stratosphára súlya, bár szélessége ötször olyan nagy, mint a troposphá- ráé, legföljebb egyötöd annyi levegőt foglal magában, mint a troposphára. Ez a látszólagos ellentét abból magyarázható, hogy a magasság emelkedésével csökkenő légnyomás miatt a levegő sűrűsége a stratosphárában jelent é- Ikenyen kisebb, mint a troposphárában. Vécsey Zoltán dr. — Megnyílt a pozsonyi Lido. Pozsonyból jelentik: A Lido strandifürdő, amelyet, nagy in- vesztálással modernné, naggyá fejlesztettek, a napokban megnyílt. A csehszlovák Duna- gőzhajóz&si R.-T. a partfürdőhöz gyakori járatokat indít. — Fiuintcrnátns Kassán. A róm. kát. egyházközség fiuintemótusába lehet jelentkezni középiskolai és felsőipariskolai tanulóknak. Fölvételt nyerhetnek polgári iskolai és elemi IV. oszt. tanulók is. Fölvétetnek más vallásu tanulók is. Érdeklődőknek prospektust küld az intemátus igazgatósága: Kosice, Komen- sky-ucca 6. URÁNIA ff erem külön világból tevődik össze a iöíd légbur Tizenegy és hetven kilométer magasságban van a két határ- paszta — Az ember már a második övét ostromolja