Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-15 / 135. (2060.) szám
2 •mffC^T-MAGVAR-BTRrifiP 1929 junius 15, * gombai 1 prágai félhivatalos „uj aktivista krédó“-t vél fölfedezni Szüli® Géza út„pozsonyi hiizédéhen Helytelen megítélések és képtelen követelések a szloveaszfcöí magyar politikával szemben Prága, junius 14. A félhivatalos Ceskoslo- venská Republika „Szüllő aktivista krédója?" címen pénteki számában kommentárt fűz Szül lő Géza nemzetgyűlési képviselőnek, az országos keresztényszocialista párt elnökének (pozsonyi beszédéhez. — Az utóbbi időkben már néhányszor regisztráltuk, — írja a lap — hogy az országos keresztényszocialista párt hivatalos politikájában jelentős elfordulás tapasztalható a sokszor uszitó ellenzéki jelszavaktól az aktivista jelszavak hangoztatása felé. A fairekhez kommentárokat fűztünk s ezt a fordulatot a széles magyar rétegeknek a szélsőséges politikától való gyors elfordulásával magyaráztuk. A keresztényszocialisták ezzel tulajdonképpen a közhangulathoz alkalmazkodnak, mert attól félnek, nehogy szélsőséges politikájukkal végre teljesen izolálják magukat. Senki sem kételkedhetik abban, hogy az a fordulat nem őszinte, mert mindenki tudja, hogy a keresztényszocialista exponenseknek, például Flacfaharth dr.-nak számos felderített ügye meglehetősen szükségessé teszi a lojalitás hangoztatását. A keresztényszocialista magyarok vezére a párt végrehajtóbizottságának pozsonyi ülésén a lojalitását hangoztatta. Szüllő kijelentette, hogy az ő és pártja politikája nem államellenes, mert ő a trianoni békeszerződés aláírása óta feltétel nélkül elismeri a magyar-csehszlovák határokat és minden külföldi utján mindenütt jelentkezik külügyi hivatalainknál s a magyarok ügyéért a köztársaság talaján akar dolgozni. Az ember azt vélné, hogy egyik kiemelkedő polgártársunknak, egy magyar politikusnak, a nemzetgyűlés egyik tagjának a nyilvános szereplése eme magától értetődő velejáróit nem kellene hangoztatnia. Ezek maguktól értetődő dolgok. Szüllő dr. politikájának kriti- záTáíánál nem is arról van szó, hogy viselkedik ő a nyilvánosság előtt, hanem arról, mily szellem tölti el politikai irányát. Az állam alapján allé aktivista és reális politikához nem elegendő az, hogy Szüllő dr. valamennyi külföldi utján jelentkezik a külügyi képviseleteknél és hogy a külföldön vagy idehaza a nyilvánosság előtt nem beszél a határok megváltoztatásának szükségéről. Az aktivista és lojális politikának nem ilyen egyszerűek az alapjai. Szüllő dr. nagyon képzett és ravasz politikus s bizonyára jól tudja, mi az a politika. Ha azt gondolja, hogy azok, akiknek uj aktivista krédóját adresszálta, oly naivak lesznek, hogy lépre mennek neki, akkor keservesen téved. Ha beismerné, hogy a keresztényszocialista párt eddigi politikája tel- j°~^n hamis volt, ha szóval és tettel bebizonyítaná, hogy következetesen megtagadja ennek a pártnak összes régebbi tetteit és jelszavai 1. akkor talán eLhinnők aktivista gyónását. Előbb nem. De itt van még egy másik, d.ilog Szüilő dr. szembetűnően kapcsolatot tart fenn a magyarországi politikai közélettel. Bizonyítékok vaunak arról, hogy a magyar keresztényszocialisták által elmondott parlamenti beszédeket még elhangzásuk előtt kiáltozzák a pesti utcákon a rikkancsok. Nemrégiben idéztünk egy ilyen esetet. A fair play-nak, melyet Szüllő pártjának kongresz- szusán bejelentett, első bizonyitéka az lenne, ha Szüllő pártja és annak tényezői véglegese i és teljesen megszakítanák összeköttetést 'két az akár hivatalos, akár nemhivatalos magyarországi politikai közélettel. Végül meg kell ei lék óz’lünk arról, hogy Szüllő panasz- kr » t amiatt, hogy a magyar politikusokat nálunk nem veszik számba csak azért, mert m >k, pedig nem bűn, ha az ember Csehszlovákiában is jó magyar marad. Nem bűn, nem! Szüllő dr. — ismételjük — túlképzett politikus ahhoz, hogy ne lássa, hogy olyasmi, amit panaszol, nálunk nem létezett és Dem létezik. Hogy máshol milyenek a vá- soanyok, azt ő maga jobban tudja. * A Oeskoslovenská Repuiblika cikkéről elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy alapvető tévedésiből indul ki, amennyiben Szüllő Géza pozsonyi megnyilatkozásából a keresztényszocialista párt politikájának „uj kur- zus“-át véli kiolvasni. Szüllő Géza pozsonyi beszéde nem jelent irányváltozást, mert nem tartalmaz egyebet, mint amit a keresztényszo- cialista párt elnöke már számtalanszor, leszögezett, amikor a mindig törvényes kereteken belül követett ellenzéki álláspontját magyarázta és indokolta. A különbség mindössze annyi Lehet, hogy azt ezúttal behatóbban és részletesebben tette meg, kifejtvén, hogy a reális ellenzéki politika is aktív részvételt jelent az állam életében. Hogy erre a bővebb magyarázatra tényleg szükség volt, azt éppen a Oeskoslovenská Republika reflexiói igazolják, mert kiderül belőlük, hogy hosszú tiz esztendő múltán még maga a prágai félhivatalos sem látja tisztán a magyar ellenzéki politika igazi tartalmát és Lényegét. Hogy azonban a félhivatalos ma sem látja és ítéli meg helyesen a szlovénszkói magyar ellenzéki politikát, kitűnik abból is, milyen próbára tétellel óhajtaná Szüllő Gézával „aktivista kredó“- ját igazoltatni. Szerinte ez a föltétel a magyarországi közélettel való teljes szakítás lenne. Hogy ez a junktimba állítás mennyire abszurd, ezt azzal az egyszerű kérdéssel vil^- githatjuk meg: Mit szólna a Oeskoslovenská Republika, ha hasonló kívánság hangoznék el a Bécsben élő cseh kisebbség prágai relációival szemben? A magyarságnak megvan hozzá minden joga, hogy fentartsa társadalmi és kulturális összeköttetését a magyar nemzet anyatörzsével s aki ezt a jogot megtagadja tőle, az lelép a törvények-megszabta politikai plattformről és elárulja kisebbségi politikája igazi benső képét, az elnemzet leni tő törekvést. Itt említjük meg, hogy Szüllő Géza pozsonyi beszédével a Slovák is részletesen foglalkozott. Ezekre a néppárti reflexiókra még visszatérünk. A i$il is iilovík néppárt az agrárok ellen a földreform telekkönyvezésének kérdésében Prága, junius 14. A félhivatalos Prager Presse Írja: A képviselőház mezőgazdasági bizottsága tegnap délelőtt összeült, hogy a koalíciónak a földreform gyorsított telekkönyve- zéséről szóló javaslatát tárgyalja. Alig nyitotta meg azonban Zierhut elnök az ülést, amikor Krejcsik képviselő, a cseh néppárt bizottsági tagja, megismételte pártja előzőnapi nyilatkozatát, hogy a pártklub a javaslathoz mindez- ideig nem foglalt állást és nem szögezte le álláspontját. Ez okból kérte az ülés elnapolását. A többség elfogadta ebbeli indítványát s igy az ülés a javaslat érdemleges tárgyalása nélkül szétment. A szlovák néppárt képviselője szintén bejelentette, hogy a szlovák néppárt klubja a javaslat mostani szövegezését nem szavazhatja meg, mert a földműveseket a tervezett 27. B. paragrafus értelmében az a veszély fenyegeti, hogy a földhivatal a már végrehajtott földosztást visszaható érvénnyel visszavonhatja. Elvi kifogás nem esik a telekkönyvezési javaslat ellen, mert a szocialista ellenzéki pártok is kívánják a telekkönyvezés gyorsítását. A bizottsági ülés után a cseh és szlovák néppárt klubjai együttes tanácskozáson beszélték meg a javaslat végleges megszövegezésének kérdését Természetszerűleg a koalíciós pártok nyolcas bizottsága is dolgozik a fölmerült nézeteltérések elsimításán, de eddig még nincs meg a remény, hogy a megegyezés létrejöhessen addig, amig a körülvitatott 27. B. paragrafust megfelelően meg nem változtatják, illetve a törvényjavaslatból ki nem hagyják. Az érdekelt körök véleménye szerint ez a paragrafus mostani formájában semmi összefüggésben nincs a telekkönyvezési akcióval. A Didóvá Noviny rámutat arra, hogy a két léppárt közös akciója végeredményében a cseh agrárpárt ellen irányul, mert a földhivatalnak adandó rendkívüli meghatalmazás újból csak az agrárpárt befolyását növelné. Egyidöre eltemetik a javaslatot A képviselőhöz mezőgazdasági bizottsága ma délelőtti Zierhut alelnök elnökletével újból foglalkozott a földreform révén kiosztott parcellák telekkönyvezésére vonatkozó agrár kezdeményező-javaslattal. Masata előadó az általános vita befejezése után indítványozta, hogy a törvényjavaslatot előbb az alkotmányjogi bizottság tárgyalja le s csak azután foglalkozzon vele újból a mező- gazdasági bizottság. Az előadó indítványát a bizottság egyhangúlag elfogadta- Ezzel tehát az agráriusok koalíciós szövetségeseik ellent- állása miatt kudarcot vallottak. Ennek az eseménynek, értesülésünk szerint, a koalícióban komoly következményei lesznek. A javaslat sorsa ezzel természetesen teljesen bizonytalanná vált. m&m&HKi FIGYELJEN mert a hirtelen időváltozások alkalmával mindnyájan ki vagyunk téve meghűlésnek, fertőzéseknek amelyek könnyen végzetes következménnyel járhatnak, ha gondatlanul elhanyagoljuk bajunkat. Meghűlés ellen legjobb védekezés: A test edzése, a szervezet megacélozása, az ideg- rendszer ellentállóbbá tétele. Ezeknek a feladatoknak az elérésénél leghatékonyabb segítségünk a minden házban ismert és otthonos DIANA SÓSBORSZESZ melynek állandó használatával sok bajt háríthatunk el magunkról és sok később nehezen leküzdhető betegséget előzhetünk meg. Az egész országban mindenütt kapható. Hatástalan utánzatokat utasítson ___________erélyesen vissza! _______ A láthatatlan ellenség A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: DARVAS láHOS ,9i (3o) KOVÁCS GYURIT LETARTÓZTATJÁK Kovács Gyuri, aki Smitfa George soffőr néven igazolta magát Hobarth előtt, a Skotland Yardra való indulás előtt sietve végig töröl- gette egy gépronggyal az autó belső padlóját. A rendőr, aki Hobarth utasításait átvette, ijedten vette észre, hogy a soffőr esetleg nyomokat tüntet el s kikapta kezéből a rongyot. — Pardon, — mondotta Kovács —mikor uj utas száll a kocsimba, mindig megszoktam törülni. A Skotland Yardon az ügyeletes rendőrtisztviselő fölvette adatait s kikérdezte, mit tud a gyilkosságról. Kovács ugyanazt ismételte el, amit Hobarth előtt mondott. A rendőrtiszt akkor átmenet nélkül azt a kérdést szögezte a mellének: — Mióta ismeri Tomson matrózt? — Én? Semmióta — felelt Kovács nyugodtan. — Soha előbb nem láttam. — Akkor hol beszélték meg, hogy az utast épp azon a helyen fogják kifosztaná, ahol a gyilkosság történt? — Nevetséges föltevés — pattant föl Kovács. — Kikérem magamnak a gyanúsítást, — Egy kissé halkabban, barátom. — Kérem, ilyen állítás után jogom van a fölháborodásra. Nézzük csak közelebbről a dolgot — folytatta a rendőrtiszviselő. — Ugyebár elismeri, hogy a meggyilkolt nagykereskedő alig néhány lépést tett azután, ahogy az autóból kiszállt s az utca közepén a matróz megtámadta. — Én autómban nem a megyilkoltat-vittem. — Hát kit? — Nőm tudom. A rendőrtiszt föl nevetett. — Ne tetesse magát oly együgyünek. Kit vitt az autóval a Lillington Streetre? — Egy középkorú ember volt. Közelebbről nem ismerem. Először láttam. — Milyen külseje volt? — Nem emlékszem. — Hová ment? — Nem tudom. — Szóval nem volt azonos Hymans nagykereskedővel? — Nem. — Jő. De nekem azt telefonálták, hogy a szomszédos ház erkélyén egy társaság ült és azok nem láttak senki mást az uocán az autó megérkezése és a gyilkosság közötti pillanatokban, csak a nagykereskedőt, a merénylőt és önt. Kovács érezte, hogy elveszett. Nem mondhatta a rendőrtisztnek, hogy az ő utasát nem is láthatták, mert Selley-féle éterit-ruhában volt. A rendőrtiszt kaján mosollyal folytatta: — így hát csak ön hozhatta oda autóján a nagykereskedőt és nincs kizárva, hogy az autóban magában történt a gyilkosság. — Nohát, kérem, ez már igazán hallatlan. Ne tessék elfelejteni, én amerikai állampolgár vagyok. — Oh kérem, ez elég jó kifogás, de nem elég hathatós. A gyilkosságban való cinkosság esetén az amerikai állampolgárság sem lehet sa'Lvus oonductus. — Követelem, hogy azonnal engedjenek beszélni az amerikai követséggel. — Nono, csak halkabban, éjszaka van s a londoni amerikai követségen ilyenkor nincs hivatalos óra. Várhatunk holnapig. Egyelőre érvekkel próbáljon meggyőzni, hogy nincs része a gyilkosságban. — Tévedés* én tiszta vagyok, nekem nincs mit védekeznem, ön bizonyítson, ha tud. — Hát azt majd meglátjuk. A rendőrtisztviselő bevezettette a gyilkos matrózt. A keze már vattába volt kötve. — Mondja Thomson, ki mérte az első csapást a meggyilkoltra: maga, vagy ez az ur? — Nem én voltam az első — felelt a matróz bizalmatlan tekintettel. Ijedten kapkodta a szemét s hol a rendőrtisztviselőre, hol Kovácsra nézett A fejét gyanakvóan behúzta a vállába. — Szóval, ha nem maga volt az első. akkor ez az ur volt, igen? — Én nem tudom,kérem. — Hogyne tudná. Vallja be csak Thomson. Segített magának ez az ur a gyilkosságban? Igen vagy nem? — Hogyne... igen ... én segítettem neki — hebegett a matróz. — Ismer ön engem? — kérdezi nyersen Kovács és elszántan szembenéz a gyilkossal. Az lesüti szemét és a rendőrtisztre néz, mintha annál remélne hitelt és védelmet. — Ismerem, hogyne ismerném, de hogy honnan, azt már nem tudom. — Hogy hívják akkor ezt az urat? — faggatta a. rendőrtiszt a matrózt. — Ha én azt tudnám. De olyan jó derék neve van. Nehéz fejem van és a nevekre nem emlékszem. Olyan szép hosszú neve van. Kovács Gyuri fölkacagott. — Vagy rövid. Nem emlékszem pontosan. De derék név. — Nem Smith? — kérdezte a rendőrtiszt. — Nem tudom — Igen — Talán — Esetied — Lehet. — Ha ön most Shakespeare nevét említi, arról is ugyanezt mondta volna — tiltakozott Kovács. A rendőrtiszt nem engedte magát kizökkentetni a kerékvágásból. — Szóval, Thomson, a maga állítása szerint ez az ur gyilkolta meg a nagykereskedőt. Igaz? — Ügy volt valahogy, kérem szépen. — Nem maga? — Persze, hogy nem ón. — Hol történt a gyilkosság? Ezt a kérdést szögezte a matróz mellének Kovács. — Hol történhetett volna? Ott történt, ahol történt. Már nem lehet visszacsinálni. — Nem azt kérdezték magától — vágott közbe a rendőrtisztviselő. — Hol történt a gyilkosság? Az ucca közepón-e, vagy az autóban ? — Hát én már nem emlékszem olyan pontosan, ott vojt-e éppen az ueca közepe? De ucca volt, annyi bizonyos. Meg az autó is ott volt. Azt is tudom.' Egész közel volt. — Szóval az autó mellett. — No, nem egészen mellette. Csak úgy a közelében. Úgy egy-két lépésre. —Hazudik — szólt Kovács élesen. — ön hallgasson, amikor nem kérdezem — förmedt a rendőrtiszt Kovácsra. — Maga pedig Thomson ne hazudozzék összevissza. Egyszer azt mondja, hogy nem volt közel az autóhoz, a következő pillanatban meg már azt lódítja, hogy egy-két lépésnyire volt tőle. Vagy az egyik, vagy a másik igaz, nekem ne merjen hazudni. No, hogy volt? — Én kérem mindig jól gondolom, amit gondolok, de hát nem tudom magam olyan urimód kifejezni. A rendőrtiszt elmosolyodott. — Thomson, beszéljen világosan: segitett magának ez az ember a gyilkosság elkövetésében, igen vagy nem? — Segitett, kérem. — Mivel segitett? — Azzal, hogy odahozta. ~ Szóval maguk össze voltak beszélve. — Dehogy voltunk, kérem, hisz én sohsft Iáim in előbb ezt az ural. — Nohát, Thomson, maga összevissza beszél Az imént még azt mondta, segitett magának. (Folytatjuk.)
