Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-15 / 135. (2060.) szám
*as sxdmunk la oldal ^ Vi^év^^ 1 1929 junius 15 shmb wm Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 33 Ke. Egyes ssám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszetíeszlö: politikainapilapja DZURÁNY1 LÁSZLÓ F0R6ÁCH GÍZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulíee 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága I!., Panská ul 12/Í5!. — Telefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha ISi hang Pm isiiül! (sp) Prága, junius 14. Más cél, más eredmény. A kisantant diplomáciai akciója, melyet Bethlen gróf magyar miniszter-elnök május 26-iki beszéde után kezdeményeztek Prágában, Magyarországnak njaibb vereséget akart előkészíteni Európa szine előtt — s helyette a budapesti kormány njaibb diplomáciai sikerének körvonalai bontakoznak ki belőle. Bizonyára fanyar szájízzel olvasta a kisantant valamennyi diplomatája a Temips mai számának vezércikkét, amelyben a francia félhivatalos feltűnő melegséggel emlékezik meg Bethlen gróf párisi tárgyalásairól és szinte kivételes és francia hivatalos körökben először tapasztalt megértést mutat a magyar nemzet sok bujával-bánatával szemben. Annyira megy, hogy megérti a magyarok belső elkeseredését és tiltakozását a békeszerződések ellen, amely attitűd szerinte mindaddig tiszteletreméltó és szent, amig a béke határain belül marad és nem használ tiltott eszközöket. Soha kényelmetlenebb időiben nem érhette ez a hangváltozás a prágai sajtót, mint most, amikor újból ázsiainak, barbárnak, erkölcstelennek nevezi a magyarságot, mert Walko magyar külügyminiszter a budapesti ki5antantdiplomaták szabad belátására bízta, vájjon részt vesznek-e a magyar ünnepségeken vagy sem. Nos, mi sem akarunk mást hangoztatni, mint amit a Temps, Poincaré és Briand szócsöve hangoztat, mi sem akarunk mást a magyarságnak, mint amit a Temips megenged, és mi sem kivárnunk mást, minit hogy a kisantant a megértés, a becsülés és az elis- me.ós hasonló hangján szóljon a magyarságról, mint ez a meggondolt és megfontolt párisi félhivatalos teszi. Aimig Bukarestben, a Balkánon és Prágában a prágai külügyminiszter taktusintésére udvariatlannak, barbárnak, reakciósnak nevezik ma Magyarországot még a jugoszláv diktátor kt- vontkardu katonatisztjei is, jólesik, hogy a hirtelen támadt gyülöletáriálban megszólal ez a tisztes párisi hang és Bethlent nagy és eredményes államférfiun ak nevezi, a magyarságot sokat szenvedett, megbántott népnek, melynek tiltakozása a halálos csapások ellen legalább is érthető. Ennyi megértést hiába keresünk a kisantantban. A francia Temps-t senki sem vádolhatja „békebontással“, a békeszerződések szabotál ásá val és hasonló szólamokkal, melyekkel Magyarországot minden megmozdulásakor bőven illetni szokták. A Temps egyszerűen objektív és becsülni tudja azt az elszánt bé- kemunfeát, melyet Magyarország és Bethlen miniszterelnök a békeszerződések aláírása óta végzett Az adott körülmények között heroikusabb és lojálisabb erőfeszítést, mint amivel Magyarország a békeszerződéseket betartja, senki sem követelhet a megpróbál nemzettől. Reméljük, hogy a kisantant propagandamanövrirozása óvatosabbá válik most, amikor a Temps hangjában is fölcsendül az igazság és megértés. Nem beszélünk a többi nagyhatalmi sajtóról: az olaszról, amely a legújabb magyar-kisanitant-aff árban száz- százalékos energiával a magyar igazság mellett harcol, és az angolról, amelynek nagyrésze szokott megfontoltságával ítéli meg a kis antant-lap ok heves offenziváját. Csak a Temps rőt emlékezünk meg s nagyjelentőségű vezércikkéről. A Temps szavának valószínűleg nemcsak véletlenszerű és demonstratív jellege van, hanem komoly elhatározások állnak imögöt- La Magyarország izoláltságának vége eaa1 szOTsebsapatok betörtek Mandzsúriába Orosz—kinél bábom előtt — Naoking és Miikden együttműködése — k nemzeti kormány sikerei Délkmákan — London, junius 14. Pepin gi jelentés szerint az orosz csapatok tegnap megkezdték az első nyílt támadást Kina ellen. A szovjet hadoszlopai átlépték a mandzsuriai határt és Kai tar bán tábort ütöttek. Sokan ebben a tényben az orosz—kinai háború kitörését látják. A transzszibériai vasút állandóan szállít jaj az erősítéseket Európából Ázsiába. Csang Hasiao Liar.g, Csangcsoliu fia és utódja azonnal segítséget kért a nankingi kormánytól, amellyel a hadműveletek alatt együttműködik. A nankingi kormány orosz- országi konzuljától azt az értesítést kapta, hogy az orosz csapatok a diplomáciai személyzetet sem kímélik. Nanking vezérlő tábornokai tegnap haditanácsot tartottak, melyen elhatározták, hogy Fengjusziang keresztény tábornok csapatai ellen azonnal megkezdik az offenzivát. Feng nem teljesítette a nankingi kormány parancsát, nem mondott le és nem utazott külföldre. A legújabb hongkongi jelentések szerint a délki- nai háború hamarosan befejeződik. A Kvangsi-csapatok visszavonultak Fukiába és Szvatauba, magukkal vive az előbb megszállott területek bankjainak és gazdag kereskedőinek vagyonát. A kinai helyzet (sp.) Prága, junius 14. Az angol lapok szenzációs külsőségek között közlik a kinai jelentéseket, amelyek kivétel nélkül arról szólnak, hogy Szovjetoroszország háborús akcióba kezdett Kínában. A szovjetcsapatok operációinak Londonban nagy politikai jelentőséget tulajdonítanak. k négy év előtti orosz—kínai barátság, amelytől a kommunista álmodozók százszázalékos biztonsággal a világforradalmat várták, óriási kudarccal végződött és Kina kellő időben kikerült a szovjetpropaganda karmai közül. Azóta a nankingi kormány csodálatos reorganizációs munkát végzett, a feldúlt. Kínában uj gazdasági és kulturális életlehetőségeket) \ teremtett, de természetesen minden forradalmi ambíció nélkül, ami teljesen el idegenítette Oroszországot Kínától. Időközben a zsarnok Csangcsolin meghalt és fia Mandzsúriában az apjáénál méltányosabb és okosabb uralmat, vezetett be. Az egykor halálos ellenségeskedéssel egymásra tekintő két testvér: a kínai és aimandzsur összefogott és közös erővel látott hozzá az uj Kina megteremtéséhez. Az európai hatalmak, bármenynyire megnyirbálták koncesszióikat az öntudatos fiatal kínai nacionalisták, jóakarattal tekintettek az egészséges megmozdulásra. Japán kivonta csapatait Shantungból s bizonyosra vehető, hogy MacDonald kormánya meg fogja szüntetni a shangliaii megszállást. Kina mintegy nagykorú lett s a legújabb déli felkelést, amelyet a kvangsi csapatok inszce- náltak Kanton fölött, a központi hatalom modern szervezettségével könnyűszerrel földre- teperte. Egyedül a problematikus Feng tábornok veszélyezteti a belső békét. Fenget, a kényurt, megmagyarázhatatlan ro- konszenv fűzi Moszkvához s ámbár büszkén vallja magát kereszténynek, a nyugati civilizáció helyett a szovjetre kacsintgat s onnét várja Kina, illetve a saját üdvét. Az utóbbi hónapokban Feng helyzete tetemesen meggyöngült. A nankingi kormány elhódította csaknem valamennyi hívét s Csankaiszek abba a helyzetbe került, hogy az egykoron rettegett ellenséghez ultimátumot intézhetett és felszólította őt, hogy záros határidőn belül hagyja el Kina területét. Feng nem engedelmeskedett, mert szovjetsegitséget várt, amely az utolsó pillanatban tényleg megjött. Senki sem moshatja le Szovjetoroszország- ról azt a vádat, hogy imperialista politikát folytat Kínában. Nem volt oka a beavatkozásra s ha a jól fölfegyverzett vörös hadsereg mégis betört Mandzsúriába, csak a hódítási vágy, vagy a fegyverek dicsőségéhez fűződő presztízs vágya vezette. A szovjetbe- törós mindenesetre súlyosabb elbírálás alá esik, mint Sanghai angol megszállása, ahol a brit csapatok csupán az angol alattvalók érdekeit védték defenzív módon és nem avatkoztak be a kinai eseményekbe. A vörös hadsereg hadmozdulatai offenzív jellegűek és nem a szovjetalaítvalók életének védelmére irányulnak. Ha a szovjet folytatja előnyomulását és a határátlépés nem marad elszigetelt jelenség — amit az angol sajtó fölfogásával szemben mégis remélni lehet —, akkor a haditettei beláthatatlan komplikációk követhetik. Többek között az események meggátolhatják az angol—orosz viszony rendezését. Bármennyire hive MacDonald Anglia és Szovjetoroszország kibékülésének, a közvélemény ellem semmit sémi tehet, ha Szovjetoroszország Kinában újra „rálép Nagybirtannia tyúkszemére". Mert Kina régen a brit közvélemény legérzékenyebb pontja s nincs a földkerekségen más vidék, amely annyira érdekelné az angol kispolgárt, mint a Mennyei Birodalom. Á konzervatív sajtó máris kihasználja a helyzetet és a szovjet elismerése ellen agitál. Az afférbői egykönnyen uj Zinovjev- ügy keletkezhetik, amely alááshatja MacDo- na'ld hatalmát. Az elmérgesedett helyzetben a liberálisok esetleg nem támogatják a szovjet elismerésére irányuló törekvéseket, amivel MacDonald politikája egyik kardinális pontjában megbukik s a kisebbségi kormány végleges lemondását vonja maga után. Lehet, hogy a szovjetcsapatok előnyomulásának bizonyos tekintetben európai céljai vannak. Moszkva a mandzsuriai steppókről akarja megzavarni Anglia belpolitikai életét, mert kadt. Bethlen, akii — a Tetmips-i idézzük — Európa egyik legeredményesebb politikusa, megtalálta a módokat, hogy az angol közvélemény és az olasz hivatalos világ után a francia illetékesekhez is közeljusson. Párisi tárgyalásai, melyek csodálatosképpen ösz- szeesnelk a kisantant müfelháborodáeával — épp úgy, mint Zaileski budapesti látogatása csodálatosképpen összeesett a belgrádi kisantamt-kouiferencia idejével — oly nagy port vernek föl a világsajtóiban, hogy a francia szocialisták hivatalos lapja, mely nem szívleli Bethlent, hevesen megtámadja Poin- earéfc, amiért a Ide antant háta mögött feltűnő melegséggel közeledik Magyarországhoz. A világon uj orientációról beszélnek, Magyarország uj bekapcsolásáról a francia politika irányába, Bethlen és Poincaré megegyezéséről — e ebben az általános sajtó- megnyilatkozásbam, szenzációs uj kombinációkban bizony hatásukat tévesztik a gyülö- letittas kirohanások Magyarország ellen. Mert tagadhatatlan: a Magyarország presztízsének gyöngitésére szánt uj diplomáciai kampány a Temps vezércikke, a világ sajtójának megnyilatkozása és az uj tárgyalásokból keletkezett uj kombinációk után vereséget kénytelen elkönyvelni. tudja, hogy a jelen körülmények között a munkáskormány bukása általános zavart idézhet elő Angliában, ami fölér az angol—orosz kibéküléssel is. 300.039 kínai katona a harctéren London, junius 14.A Daily Telegraph pe- pingi tudósítója szerint a mandzsuriai tábornokok biztosították a nankingi kormányt, hogy a határt kellőképpen meg tudják védeni. Csangszüliang a kinai faltól északra eső kinai csapatok számát három- százezerre becsüli. Ez a hadsereg modernül van fölszerelve s rengeteg munícióval rendelkezik. A nankingi kormány összehívta a kinai végrehajtótanácsot, hogy megbeszélje az életbeléptetendő diplomáciai lépéseket. lapin beavatkozik? London, junius 14.Angol körökben főleg Japán magatartását figyelik. Általános vélemény szerint Tokio azonnal közbelép, amint a szovjetcíapatok megkezdik bevonulásukat Mandzsúria belsejébe. Az orosz invázió máris nagy nyugtalanságot kelt a japán fővárosban. A kinai kormányok általános mozgósítást rendeltek el, ami ugyancsak komplikálja a helyzetet. A Daily Tele- graph déli kiadása vezércikkben foglalkozik a távoli Kelet váratlan eseményeivel. E cikk szerint Oroszország haditettei rendkívül komplikált helyzetet teremtettek s mindenekelőtt azt mutatják, mily felületesen értelmezi Moszkva a Kellogg-paktumot. Oroszország annektálni szeretné külső Mongóliát s a pillanatot alkalmasnak találta az értékes vidék elfoglalására. Terveik ugyanazok, mint a cárok tervei voltak, s a szovjetimperializmus Ázsiában semmiben sem különbözik a cári imperializmustól. Az offenziva megkezdésének latens oka az volt, hogy a kínaiak állítólag több orosz konzulátust megtámadtak. Poroszország és a Vatikán konkordátumot kitilt Berlin, junius 14. Pacelli nuncius és Braun porosz miniszterelnök tegnap para- fálta a Poroszország és a Vatikán között kötött konkordátumot. A megegyezés szövegéi a közeljövőben Braun miniszterelnök és a Szentszék egyidejűleg nyilvánosságra hozza. Ratifikációs vita a párisi kaüarilio Paris, junius 14. Tekintettel arra, hogy a francia Ica mar a és a szenátus hevesen ellenzi a szövetségközi adósságszerződésék ratifikálását, Poincaré miniszterelnök elejtette tervét és a szerződéseket nem fogja egyszerű rendeletekkel ratifikálni. Az izgatott hangulatra való tekintettel valamennyi szövetségközi adósságrendező szerződés a kamara és a szenátus elé kerül. Poincaré és Briand a jövő hét szerdáján a pénzügyi és a külügyi bizottságban behatóan ismertetni fogja az adósság- problémát, de szabad kezet hagynak a bizottságoknak a ratifikálás kérdésében. Az évek óta húzódó törvényjavaslat a napokban tehát végre a kamara elé kerül. A szavazásnál a kormány aligha kerül veszélyes helyzetbe, mert Poincaré a ratifikáló törvényjavaslatok megszavazásánál neun veti föl a bizalmi kérdést
