Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-05 / 103. (2028.) szám

15 19S9 má}» 5, t*«á:ria.p. Rígi, jól bevált Margit créme Somát mindenütt kopható. Utolérhetetlen szeplő és tisztátalan arcbőrnél. Főlerakat : Erzsébet győjjytár, Bratislava, Dana utca. MILYEN IDŐ VARHATÓ A délfranciaországi depressaió elérte Csehszlová­kiát, ahol az időjárás derült és nyugodt jelleget öltött A hőmérséklet átlagos maximuma 19 lók. — Időprognózis: Jobbára derült, helyenként ké­rés csapadékkal, valamivel hűvösebb, nyugati széllel. — Bűnügyi bonydalom négyszáz zsák cement körük Érsekújvárról jelentik: A pozsonyi szlovák portlanjdcement gyár bűn/vádi feljelentést tett Marton István érsekujvári tisztviselő ellen, azt a vádat emelve, hogy a tisztviselő négyszáz zsák cement árával károsította meg a céget. A felje­lentés nyomán megállapítást nyert, hogy Marton mint az ógyallai rám. kát. hitközség „kormány­biztosa" még mintegy két évvel ezelőtt tényleg eszközölt ilyen megrendelést a gyárnál. A gyár le­szállította a cementet, mivel azonban a pénz nem érkezett meg, rövid egymásutánban irta sürgető leveleit a hitközségnek. A sürgetésre végül is az a válasz érkezett, hogy a hitközség mit sem fcod a cementTendeléarőU Pert indítottak, melyet azon­ban a gyár elvesztett, amennyiben a hitközség tényleg bizonyítani tudta, hogy ilyen rendelést nem eszközölt. Ekkor derült ki, hogy a rendelést Marton István tisztviselő tette, de nem a hitköz­ség részére és nem annak megbízásából. A per­vesztes cég a bírósági ítélettel támasztotta alá a bűnvádi feljelentést annál is inkább, mert az ítélet megállapítja, hogy Mártonnak nem volt jo­ga a hitközség nevében ilyen rendelést eszközöl­nie és mivel nem is volt kormánybiztosa a hit­községnek, nyilvánvaló, hogy csalási szándék ve­zérelte. A bűnügy rövidesen a kerületi büntető bíróság elé kerüL Installálom Keletszlavenazkó első és legnagyobb központifütési vállalata, KoSlCO* Hvieszdoszlav körút 18. Tel. 451 f— Hitvesgyilkosságért kétévi borion. Lő­csei tudósítónk jelenti: Mizsikár Józsefivé fel- afezJovkikai lakost, egy 64 éves töpörödött öregasszonyt férje meggyilkoláséival vádolta meg a lőcsei államügyészség. Mizsikár József karhely, rabiátas természetű ember volt, aiki örökös veszekedésben élt feleségével. Műit óv november 18-án együtt mentek Korampára káposztát vásárolni. Útközben alaposan fel­hajtottak a garatra, összekaptak és a gazda kövekkel hapgáita meg feleségét. Hazérve folytatták a háborúskodást. Az asszony az is­tállóba menekült, de férje utólérte és hajánál fogva hurcolta be a szobába. Ott megfenye­gette, hogy most végez vele. Fejsze után nyúlt, de felesége megelőzte. Felkapta a bal­tát és kétszer a fejére sújtott. MiasiikÁT sú­lyos sérüléseket szenvedett és pár óra múl­tán meghalt Az esiküdtbiróság erős felindu­lásban elkövetett haláltokozó súlyos testi ©értében mondta ki bűnösnek a® asszonyt, akit a bíróság kétévi börtönbüntetéssel súj­tott ■ : , (véneŐA *S#g»a vsepIS. másolt. pattaná* fa min- wXt5(ISfe«2§5 b1b!»£3 d ennem ü arckiütés ellen biztos hatísu SZNISTSAK-féle keuOcs, szappan és ponder. Készíti: ACHÁTZ GYÓGYTÁR, Mukaőevo. Szállítás egész Európába és a tengerentúlra is. xx Zarándoklat Palesztinába. A szent­földi koinissaariátus folyó évi junius végén zarándoklatot rendez a Szentföldre. Útirány: Bratislava-Wien-Veleooe-Milánó-Géuua. In­nét hajón: Nápoly-Ca tanía-Syiraciisa-Alex­áiul ria-PoriSaid-Jaffa. A Szentföldön 14 napi tartózkodás. Ezen idő alatt a résztvevők megtekintik a következő helyeket: Jeruzsá­lem és környéke, Betlehem, Kér. sz. János, Jerichó, Jordán, Holttenger, Tábor, Názáret, Kána, Tibériás, Kafarnaum, Karaiéi. Vissza­utazás: Haifa, Beyrut, Trlpolá, Larnaca (Cyprus szigete), Konstantinápoly, Szófia. Belgrád. Budapest, Bratislava. — Indulás jú­nius 19. Érkezés julius 24. Részvételi dij az összes' költségeket beleszámítva: 6400 Kos. Érdeklődők forduljanak e óim re: Komiea­riát Svatozemsky, Presov, z. XX, Ferenc- rendi zárda. háltehberger Gyártelepek: Budapest — KoSfce - PieStany FEST - TISZTIT - MOS Központi üzem cifne: Haltenberger Festögydr, KoSice 2. — Eiffel-szobor ai Eiffel-torony tövében. Páriából jelentik, hogy Martin postaügyi mi­niszter csütörtökön délben avatta fel Eiffel mérnöknek, a hires vastorony tervezőjének mellszobrát, amelyet a torony tövében helyez­ték el Eiffel építette Budapesten a Nyugati pályaudvart 6* a MargitUdai ia. KHBCaBBjgStejaMWBa0*1* III—W X fürdő a kárpátok gyöngye. 42° C természetes radioaktív, KÉ­NES HŐFORRÁSAI é> ISZAP­FÜRDŐI 700 év óta biztos gyó­gyulást hoztak, a RHEUMA, CSU- . ZOS és 1SCHIAS-BETEGEK százezreinek — Festőién szép fekvés. Legmodernebb kényelem. Sport. Szórakozások — Utazási kedvezmény — La­kás teljes penzióval Ke 45-tol — KEDVEZMENYES TAVASZI KÚRÁK — Prospektust és felvilágosítá­sokat ad; Fürdőigazgatóság, Trencsénteplícz, Vörös Rák Gyógyszertár, Bratislava, Váry Gyula cég, Kosice, Fő-utca 76. szám. SZIDRázKofí^VKübTURA Kazinczy-évkönyv Szerkesztette Sziktay Ferenc (Kazinczy-kiadó, Kassa, 1929) „Nem hangoskodó ünnepséggel, nem szí­nes görögtük csillogó fényében ünnepli a Ka- zinczy-Társaság születésének harmincadik évfordulóját, de ezzel a könyvvel, mely a szlo- venszkói és ruszánszkói magyar irodalomnak seregszemléje akar lenni a jubiláns eszten­dőben ..így kezdi Szikiay Ferenc tanul­mányát, melyet a Kazinczy-évkönyv beveze­téséül irt Ez az album, mely & kassai Kazin- czy-Társaság jubileumát ünnepli, valóban je­lentős tett a kisebbségi irodalom-porondján, mert láthatólag divergens világszemléletü magyar írókat hoz egy tető alá, ami a s-zlo- venszkói magyarság kulturerejének doku­mentálása szempontjából fölmérhetetlen ér­ték. A Kazinczy-Társaság mindig is a bölcs békítő szerepét vállalta az elvi fölfogások zűr­zavarában, de ez a hivatása sohasem volt még annyira fontos, mint ma. Ami az Évkönyv irodalmi értékét illeti, meg kell jegyezni, hogy föltétien haladásról számol be a szlovenszkói és ruszinszkói ma­gyar irodalom terén. Száklay Ferenc széles- látókörű bevezető-essayt irt a könyv elé, amely a magyar irodalmi decentralizációnak szuggesztiv erejű hitvallása. Blanár Béla dr. „Rákóczi kiét kassai utja“ címmel pompás történelmi visszaemlékezést nyújt A kuruc idők tárogatóé világa elevenedik föl ebben az írásban. Tichy Kálmán “Világot átfogó erő“ cáraü Írásában a múltból merít bizodalmát a bizonytalan jövő számára. Mécs László verse, „A fanatikusok", a kitűnő költő egyik leg- kéazebb alkotása. Jarnó József „A forradal­már" címen novellát közöl, mely magán vi­seli a tehetséges és rutinos prózairó bélye­gét Gyory Dezső verse, a „Kenderáztató", a kisebbségi líra legbecsesebb gyöngyei közé tartozik. Győry Dezső nemcsak külső, de bel­ső gondolatdinamikéja is egyre jobban érik. Jankovics Marcell novellája egy európai kul­túrájú író széles horizontját mutatja. Sárosi Árpád verse talán az egyetlen a kötetben, mely a költészet régi szabályaihoz tartja ma­Prága, május 4. Roksay JőzsoT ungvári tanár és akadémi­kus festő a prágai Topics-szalonbán kollek­tív képkiállitást rendez, Boksay tanár Buda­pesten végezte az akadémiát és 1914-ben ta­nári oklevelet nyert Négyévi hadifogság után Ungvárra került, ahol rajztanár. A prágai kiállítás meggyőző erővel tanúskodik arról, hogy Boksay József sokoldalú művész. Föl­tűnik, hogy míg 36 kiállított képe közül har­minc tájkép (olajfestmény és pasztellrajz), a hat másik kiállított kép részben színes rajz, részben pedig krétavázlat, ez a hat utóbbi sokkal jobban tükröztetá a művész egyénisé­gének körvonalait és lelki struktúráját, mint a tájképek. Ezt ő maga is érzi és elmondja, hogy bár eddig főként tájakat festett, valami belső kényszer nagy erővel lendítette át a figurális kompozíció felé, amely téren való­ban monumentális alkotásokat produkál. Tájképei duzzadnak a színek erejétől és a kobaldkék adriai tenger partokat repesztő áradata nem egészen teszi érthetővé, hogy Boksay miért lett hűtlenné a tájképiéstéshez akkor, amikor minden képessége megvan rá, hogy ezt a zsánert szorgalmazza. Viszont azonban egyházi figurális kompozíciói a két­kedőnek erre is megadják a választ: Boksay Józsefet a tájképfestésnél sokkal jobban iz­gatja a probléma, hogyan kell egy lebernye- get, egy lehulló köpönyeget, vagy ehhez ha­sonló térbeli adottságokat maradék nélkül és százszázalékos precizitással megrajzolni, az alkatrészeket úgy illeszteni egymáshoz, hogy egységet alkossanak és a kompozíció egységeit összefogva, a térbe egészként be­helyezni. Ezen a téren azután a rajztudás és figurális kompozíció szempontjából igazán értékeset produkál. A precizitásnak különö­sen a rajz terén meg vannak a maga egyéni valőrjei ée a problémát művészettörténeti szempontból vizsgálva, meg kell állapítani, hogy a rajztudás, a megrajzolás és a térel­gát. A költemény, melynek címe „Ifjak, kö- szöntlek", pompás és főleg a költő friss for­makészsége meglepő. Darkó István novellá­ja, „A daliás", tipikusan kisebbségi írás úgy tartalmánál, mint stílusánál fogva. Sándor Imre és Egry Viktor mellett Darkó Szlovén - szkó legjobb novellistája. Vozári Dezső ver­sét, az „Érzelmes éne,k“-et, egyéni hangja és furcsa fanyar filozófiája jellemzi. Egry Viktor „Átkelés a Tagliamentón" című novellája a fölkapott háborús irodalom jelentős alkotásai közé tartozik. Darvas János szellemes formá­ba öntött etimológiai értekezést ad „Ős-Teng és Ogur-Teng" címmel, ölvedi László „Mona Lisa" című verse megállja a helyét a kitűnő könyvben. N. Jaczkó Olga, Szlovenszkő egyet­len számbajövő női prózairója, „Gombák a tölgy alatt" cimij novellája a biztosszemü pszichológus és a biztoskezü irőmüvész mun­kája. Rácz Pál pompás elbeszélést irt az Év­könyvnek. Cime: „Anyja fia". Sándor Imre „Tempó" cámü prózája kitűnő alkotása a jeles novellistának. Szeredai-Gruber Károly verse, „Ködös éjjel a bécsi Rimgem", poéti- kus hangulatával tűnik ki. Ö eb esi Ernő „Taps" cimü novellája a szerző egyik legjobb munkája. Ugyancsak pompás prózát ad Her- czeg Gábor „A királytigris" címmel. Versek­kel Simon Menyhért, Tamás Lajos, B. Palotai Boris, Páll Miklós, Wimberger Anna, Kelem- béry Sándor, prózával Juhász Árpád, Schalk- ház Sára, Farkas István és Szombathy Viktor szerepelnek még és mindegyik képessége legjavát hozta el a Kazinczy-Társaság jubi­leumi ünnepére. Igen jelentős a kötet utolsó közleménye, melyben Alapy Gyula dr. rész­letes és pontos bibliográfiáját közi a szlo- venszkói magyar irodalomnak. Ez a munka valóban hézagpótló volt. A nemes tradícióin Kazinczy-Társaság Év­könyvével újra bebizonyította, hogy nem kö­ti magát merev formákhoz, hanem szívesen halad a korral nagy patrőnusa, Kazinczy Fe­renc szellemében. Neubauer Pál. osztás az utóbbi időben mint probléma rend­kívül aktuálissá vált, főképpen azáltal, hogy a barbizoni iskolától kezdődőleg épp ezt a problémát hanyagolták el túlságosan. Ma már megint érdekes az a kérdés, hogy ki tud rajzolni, azaz ki rajzol jobban, sőt ez a kér­dés még a festészetben is elsőrangú szerepet játszik. Hekusai, a legnagyobb japán festő mondotta 92 éves korában, hogyha most újra kezdhetné pályafutását, végre tudná, hogyan kell egy egyenes vonalat rajzolni. Nos hát, mellékes, hogy Koksay József ismeri-e Ho- kusai nagymester eme kijelentését, tény azonban az, hogy e kijelentés vezérmottója egész művészetének. A rajzzal törődik főkép­pen és a rajz kedvéért háttérbe helyezi azt, amihez szintén nagyon ért: a festészetet. Figurális kompozíció in ez az akarás elő­nyösen látszik meg. Akár egy színes diplo­mát rajzol, akár pedig Krisztust rajzolja meg Pilátus és a zsidó főpap előtt, mindig biztos­kezü marad és sehol sem vét a rajztechnika meghatározott és szilárd imperativusai ellen. Amellett sehol sem hiányzik rajzaiból a ce­ruza- és a krétavezetés kapcsán adódó lehe­tőségek szellemes kihasználása és müvei az ornamentikum és a kompozíció középarányo­sát jelentik. A rajz tökéletesítésére irányuló törekvése a pasztellképeken is meglátszik: a színek élethü és napsütéses csengése mellett pasztelljei a tájat naturalisztikusan adják vissza, azaz úgy, hogy a szem azonnal fölis­meri a táj egyszeriségét. Boksay most Ruszinszkón egész templom­falakat tölt meg figurális kompozícióival. A rajz szellemétől ittasult művésztől minden bizonnyal igen sokat várhatunk, főleg azt, hogy megtalálva önmagát a figurális kompo­zícióban, azok közé fog tartozni, akik önma­guk erejéből korlátozzák művészetüket, hogy a magukválasztotta téren tökéleteset produ­káljanak. Neab vuer Pál. I CASANOVA | a „Majesticu palotában, Václavské I nám. 16. — A legszebb tánchelyiség Prága központjában. (•) A primadonna „hirtelen távozott". Beregszá­szi tudósítónk jelenti: A ruszinszkói magyar szín­ház konzorciuma több, mint kót héttel ezelőtt primadonnának szerződtette le Bellák Arankát, a miskolci ezinház volt szubrettjét. Az uj primadon­na minden tekintetben megfelelt és játéka erősen hozzájárult a színház iránti érdeklődéshez. Bellák Aranka szerződése a színházi szezon végen — te­hát két hónap múlva — járt "olna le, ennek dacá­ra a primadonna most hirtelen itthagyta a társu­latot és Budapestre utazott. Az eset a színházláto­gató körökben kinoe feltűnést keltett, amit fokozott az a nyilvánosságra került körülmény, hogy a mű­vésznő személyi inzultusból kifolyólag szerződését megszegve hagyta ott a társulatot. (•) Szabad a maximálás. Több német promínena énekes megtámadta a színigazgatók szövetségének azt a határozatát, hogy nem fizetnek énekesnek egy fellépésért többet, mint ezer márkát. Az alső- biróság igazat adott az énekeseknek és a határoza­tot mint erkölcselleneset megsemmisítette. A fel­sőbb fórum most feloldotta az alsőfoku ítéletet és a színigazgatók határozatát jogerősnek nyilvání­totta. (•) Anday Piroska Jonrnet-val megy délameri- kai tnrnéra. Bécsből jelentik: Junius elsejétől kezd­ve Anday Piroska, a kitűnő magyar énekesnő, Dól­amerikában fog vendégszerepelni Marcel Jaurnet- val, a párisi Operaház ismert művészével indul Buenos Airesbe. Húsz estére szerződtek le a Teatro Colon-hoz. (*) A Német Kulturegylct szinielőadása Nagy­szombatban. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A Német Kulturegylet nagyszombati helyicsoportjá­nak mükedvelőgárdája tegnap a vidéki színészet nívóját messze felülmúló mintaszerű műkedvelői előadásban hozta színre a városi színházban Max Reichmann és Ottó Schwarz kipróbált bohózatslár gerét: a Hannemann családot. A Kulturegyletnek ez a második rendezése még a bemutatkozásnál is jóval nagyobb sikerrel járt, ami elsősorban Ge- sierich Vilmosnak érdeme, akinek szakavatott és ízléses vezetése alatt a gárda rendkívül élvezetes és szinte hibátlan előadást produkált. A helyzet­komikummal és bohózatelemekkel telitett kedélyes berlini vígjátékot zsúfolt ház tapsolta végig. A vezető férfiszerepben maga Giesericb Walter je­leskedett, mellette Adélt Vincének, a gárda egyik legtehetségesebb tagjának, zamatos alakítása ée Dengler Lajosnak kitünően megjátszott szenilis professzora jelentették az est nagy sikerét. Jorde Róbert, a darab legkényesebb és nagy színészi ru­tint megkívánó kettős szerepében, derekas igyeke­zettel illeszkedett bele a triász nivós játékába. Az epizódokban Jorde Gusztávnak mozgékony inasa és Hajek rendőr 3 rászolgáltak a nézők hálás tap­saira. A női főszerepben a ragyogó humort! Dengler Lajosné nyújtott kiválót az „Erbtánti" groteszk alakjában. A többi női szerepben, melyek a szer­zők jóvoltából meglehetősen szűkre voltak szabva, decens megjelenésével feltűnt Klos Karla, a sze- repről-szerepre Ígéretesen fejlődő temperamentu­mos Jorde Paula, valamint a debütáló Burgel Tóni. A pompásan sikerült előadást a nagy érdek­lődésre való tekintettel a műkedvelők meg fogják ismételni. (*) Wilde Oszkár é* André Gide. André Gide megkérdezte egyszer Wilde Oszkártól, miért nem jobbak a darabjai? Az, amit mond, mindig érdeke­sebb. „Nem tartom fontosnak a darabjaimat" — felelte Wilde. „Majdnem mindegyiket fogadásból írtam. Dorian Grayt is pár nap alatt, mert egy ba­rátom azt állította, hogy nem tudok regényt irni. Rendkívül untat az irás. Tudja-e, hogy mi az éle­tem igazi tragédiája? Az, hogy a zsenimet az élet­be vittem át és a munkáim számára csak a te­hetségem marad". (*) Magyar dalosok Rómában. Rómából jelen­tik: Megérkezett Rómába a szombathelyi Haladás vasutas dalegylet nyolcvan főnyi énekkara, ame­lyet a pályaudvaron óriási tömeg várt. Az elő­csarnokban, amelyet magyar és olasz zászlók diszitettek. a fasiszta zenekar eljátszotta a Him­nuszt és az olasz királyi indulót. A magyar da­losok elénekelték a Giovioneazát a tömeg óriási lelkesedése mellett. Délután a magyarok megko­szorúzták az Ismeretlen katona sírját. Hangver­senyüket az Elizeoban tartják meg. amely iránt óriási érdeklődés mutatkozik. (*) Wagner Cosina súlyosan beteg. München­ből jelentik: Wagner Richard özvegye, a 92 éves Cosina asszony újból súlyosan megbetegedett Bayreuthbam Tekintettel arra, hogy már napok óta vonakodik táplálékot venni magához, állapo­ta aggasztó. (*) Tristan Bemard uj darabja. Tristan Bemard párisi jelentés szerint most fejezte be legújabb da­rabját, amelynek cime: Une bourgeoise. Vígjáték, francia kispolgári milliőben játszódik le és az H- luisatriis szerző, mint minden darabjában, ebben is uj oldalról mutatkozik be. O Aki lizezerszer dirigált. Newyorkból jelentik: A newyorki Roxy Theaternak Rapée Ernő a kar­mestere. Rapée magyar ember. Néhány nappal ezelőtt érdekes jubileumot ült: tízezredszer diri­gált. A magyar karmester tiszteletére bankéi tét rendeztek és a jubiláris dirigálás után hatalmas babérkoszorút nyújtottak át neki. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Redoute: A nagy forradalom sasa. — Szombat­tól kezdve: Bársony grófnő. Átlón: Gyurkovicli-leányok. Metropol: Bicberpelz. Elité: A rosszhírii asszony. Tátra: A» örök cyklon földje. Boksay József prágai kiáttitása

Next

/
Oldalképek
Tartalom