Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-05 / 103. (2028.) szám

Tt 1929 május 5, vasárnap. m Az okmányhamisitási bűnügy körül belső háborúság tört ki a nyitrai vegyes ipartársulatban Syitra, május 4. (Saját tudósitánMól.) Napokkal *®©lőtt részletesen beszámoltunk arról a nagy port felvert okmányhamisitási ügyről, melynek szálai a nyitrai ipartársulat titkári hivatalába vezettek. A betegsegélyző igazgatóságába előterjesztett jelöl­tek listáján a társulat titkára önkényesen változ­tatást eszközölt Huszár István jelölt neve helyett Fönt Fülöp kereskedő nevét hamisította bele ai országos hi­vatalhoz küldött előterjesztésbe és a* országos hivatal Huszár helyett tényleg Fürst Fülöpöt nevezte ki. Az okmányhamisitáe leleplezése után összeült az ipartársulat vezetősége, mely a titkárt minden felmondás nélkül elbocsátotta és egyben elhatá­rozta, hogy ellene •kmányhamisitás óimén bűnvádi feljelentést tess. A választmány határozata után néhány nappal érdekes és nemvárt fordulat állott be. A kereskedők közül többen — dacára anak, hogy a vasárnapi határozathozatalban részt vettek, — összeültök éa úgy határoztak, hogy Fürst Fülöpöt fogják aján­lani a betegsegélyzői igazgatósági tagságra, egyben beválasztották Fürstöt aa ipartársulat kibővített elnökségébe. A választmány kereskedő tagjainak e* a lépése még jobban kiélezi az ipartársulafban dúló egyenetlenséget és azt a harcot, mely a társulat kereskedő és iparos tagjai között állandósult. Az ügy ezen újabb fordulata a közös munkát meg­nehezítheti és valószínűleg siettetni fogja a kereskedőknek és iparosoknak külön társulatokba való tömörülését. Ilyenformán ismét kiéért a nyitrai önálló keres­kedő-grémium létesítésének terve. Az ipartársulat elnöksége hétfőre választmányi ülést hivott egybe, melyben a változott helyzetről tárgyalnak s egy­ben pályázatot fognak kiírni a titkári állásra. _ országos hivatal döntése a delsaloven­^z kói villamossági rt nyitrai terjeszkedési kísér­lete ügyében. Nyitrai tudósítónk jelenti: A délszlo- venszkói villamossági rt. egy évvel ezelőtt kérvényt nyújtott be Nyitra város vezetőségéhez. A vállalat a várost és a környéket árammal akarta ellátni és a tervek szerint egész Németprónáig akarta kiépí­teni hálózatát. A város vezetősége, tekintettel a aáz-, és villanygyárral szemben fennálló szerződés­re elutasította a délszlovenszkóit. A határozat el­len a cég felebbezést jelentett be. Az országos hi­vatal most foglalkozott az üggyel és végső fokon elutasította a felebbezést. A délszlovenszkoi villa­mossági rt. nyitrai kísérletezése tehát kútba esett. _ Uj állatorvos. Komáromi tudósítónk jelenti: . -ra,—. nVlűvp.lét most hir­•Téae Ei a üomaromi járási hivatal, Na'wmegye- ren megkezdte működését. ° — Román őrmester és százados halálosvégü összetűzése a Kolozsvár melletti Hója erdő­ségben. Kolozsvárról jelentik: A május else­jei ünnepség emelkedett hangulatát egy vé­res tragédia zavarta meg. Babota Teodor hu- szárőrmester a Hója erdő vendéglőjében szó­rakozott és italos fővel a szomszédos társasá­gokban levő hölgyeket invitálta. A nők Po- pescu csendőrszázadost kérték föl interven­cióra. A százados igazoltatta a civilben lévő huszárőrmestert és elvette iratait. Az őrmes­ter eltávozott, majd nemsokára visszatért, de most már egyenruhába öltözött és derekára szijjazta szolgálati revolverét. A százados elé lépett és dühtől eltorzult hangon kiáltotta: Van nftlvniTT) TTW^CT PCTV \cm,7C\\\iár\\7n.yin f 1\/íirL/C*-i ^ A munka és a tőke közösen ülte meg Zlinben a munka ünnepéi Sétt a kertvárosban, látogatás a munkások házaiban — Világnézet és éleszemlétet „Báfa“-Zlinről — Metropolis giccse és a reális valóság — ötvenezer ember május elsejéje — Zlin, rrjus elseje. Egy svéd szakember megállaipása szerint a svéd cipőgyárak ma­gasabb breket fizetnek munkásaiknak, mint Bafa. En3k ellenéire a svéd cipőgyár! mun­kás nag^bíb ínségben és szegénységben él, mint a zdti. Mi ennek az oka? Mint él, ho­gyan lak., mikép étkezik a zárni (munkás? Fürdszobás mankáslakások, hei Í5 koronás lakbérek Több int tízezer ember lakik jelenleg a régi móváros mellé épült „Bafa“-Zlin- ben, amelyet aerükai tipusu kertváros pontos re­gulációs -ve szerint építettek ki alig bárom étappharMár a háború előtt épített Bafa széria-hákatj 1926-ban pedig 800 családi lakást éptt fel. Mindegyik házban négy la­kás van. Egy-eglaikás, mely a többitől teljesen el van kinitve, nagy, modern konyhából, éléskaából, fürdőszobából s egy hatal­mas hiszobából áll. A heti lakbér ezek­ben a kasokban 15 korona. Egy évvel később újabb 167 ház épült, egy- egy házban két lakással, amelyek már három szobával bírnak. A heti lakibér ezekben a la­kásokban 28 korona. 1928-ban az utóbbi tí­pusban további 300 családi házat építettek. Mindegyik lakáshoz külön kert tartozik. A tisztviselők házai 6—6 szobából állanak, a havi lakbér ezekben a házakban 240 korona, így laknak Zlinben. Az étkezés, amennyiben a munkás nem ét­kezik otthon, a következő: Reggeli és uzson­na (tej vagy kávé) 50 fillér, hústalan ebéd 1 korona, 15 deka hússal 2 korona, sülttel 4 korona. A vacsora ára 1—1.50 korona (utób­bi húsos). Az ételek minőségét naponta kontrollálják, egyrészt orvosilag, másrészt a „főnök", Bafa. Az áruházban beszerzési áron lehet minden áruhoz jutni. Igen érdekes és tanulságos az élelmiszervásárlás statisztikája. Eszerint a zlini munkásság a legnagyobb mennyi­ségben tejet és zsírt és — szódát vásárol, sörfogyasztása valósággal jelentéktelen. Zfír az ilju házasok és a gyermekek kertvárosa Mit láz ember, mit szívhat fel a tudatá­ba, ha ] napig Zlinben tartózkodik? Az eleve bjmatlanok mondták is: Nem elég megtekini a munkatermeket, nem elég benézni lakásokba, egy-két emberrel be­szélni, gázlelni az ételt, megtapintani az árüházauháit, a gyermekek egészséges ar­cát mepogatni, — napokig, hetekig kelle­ne itt tizkodni, akkor egyebet is látnánk... S mikos üzem vezetőinél a részletek iránt, apróiéi- detailok iránt érdeklődtünk, mind sűrűbb tért vissza egy mondat: Nem elég két na tartózkodni Zlinben, napokat, he­teket fene itt tölteni, ha az üzemmel és a munka szociális helyzetével közelebbről, bed a tóakarnak foglalkozni. De is mit látott a szem, kétségtelent és kétségonhatatlant, fényt és árnyat? Az } végigrobog a kertváros utjain, pi- rosfaliposfedelü házak között, a flüggönyös ab lak mögül fiatal arcok kukkantanak ki kivánn. A kertekben gyermekek tanyáz­nak, ay kert, annyi gyermekcsoport, — sefunnyi gyermeket, mint Zlinben. És seh.nnyi fiatal házaspárt, komolykodó fiatérjet, gondtalan fiatal asszonyt é® anyát, mint Zlinben. A statisztika szerint a köztársaságban 1000 lakosra évi 10 házasság esik. Első helyen áll e tekintetben Zlin, ahol 1000 lakosra évi 15 házasság jut. Motoros jármüvek járják az országutakat s a kertváros útjait, autóstatisztikában is Zlin vezet: 45 lakosra egy mótoros jármű esik. A vizvezetékes, villanyvilógitásos házakban rá­dió, pompás bútorok, komplett berendezés. Bemegyünk egy munkáslakásba, az aggályo­sak kétszer is megkérdezik, munkások lak­nak-e itt. A fiatal asszonyka, aki fogad és vé­gigvezet, nevetve mondja: Munkás a férjem. Aki a nagyvárosból jön vagy ipari város­ból, amelynek csak perifériáin találkozik tö­megesebben munkásokkal, nehezen szokik itt rá valamire. Szemét csak sokára szoktatja rá arra, hogy akivel találkozik, akibe belebotlik: mun­kás. Alkonyatkor, munkaidő után jártuk be a te­lepet s a térzene közönségében, a befásitott utak sétálóiban, a borbély- és fodrászmühe- lyek vendégeiben, ahová a szem csak villant: munkást látott. A innyomásos kép és a harcos plakát nyomában ’ igci_z.uiv<xu_y oni: ivxiUOn a százados sarkonfordult és távozni készült, az őrmester előrántotta revolverét és kétszer egymásután a százados hátába lőtt. A dühön­gő embert az elősiető rendőrök 1 ©fegyverez­lek és a katonai ügyészség fogházába kísér­ték. A csendőrszázadosnak hátgerincét sér­tette meg az egyik golyó. Kórházba szállitot- ták, ahol tegnap délben belehalt sérüléseibe. — A vád tanács is elutasította Dániel-Szabó dr. szabad lábrahelyezési kérelmét. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Dániel-Szaibó András dr. kassai orvos ügyében a vizsgálat már befejezést . nyert. Dániel-Szabó védője előterjesztést tett a vádlott orvos szabadlábra- helyezése iránt, a vizsgálóbíró azonban a sza- badlábrahelyezés iránti kérelmet elutasította. A védő a vádtanácshoz felfloyamodást jelen­tett be, amely azonban mai ülésében szintén elutasította a szabadlábrahelyezés iránti ké­relmet, úgy hogy az ügy most a táblai felső­ié rósági tanács elé fog kerülni. — A nyitrai orvosok a gyógy alappal szem­ben passzív rezisztenciába léptek. Nyitrai tu? dósitónk jelenti: Ismertettük a P. M. H. ha­sábjain azt a harcot, amely a győgyalap és a 1 nyitrai orvosak között indult. Az orvosok áj közelmúltban lejárt pótszerződés megújítása/ nál figyelembe akarták vétetni a speciális helyi viszonyokat. A győgyalap erre nem mn- t tatott bajlandeágot. Sérelmezték azonkívül a j nyitrai orvosok, azt is, hogy a győgyalap bi- t zalrni orvosnak Rucskó dr. érsek újvári orvost | nevezete ki, anélkül, hogy a nyitrai előtör- a jesztésre ügyet vetett volna. Az orvosok nem­rég tartott gyűlésükön határozatot hoztak, amelynek értelmében a napokban megkezd- lék a póssziv rezisztenciát. A győgyalap tag­jainak csak sürgős esetekben nyújtanak a hivatalos díjszabás szerinti orvosi kezelést, más esetekben a győgyalap tagjait csakis a á. rendes orvosi tarifa lefizetése ellenében ke- a z«Jik, ) u K Koyak, de nem a gond, hanem az élet 5 komoága ül arcukon, alig dohányoznak, kévés isznak. A lerándult vendégek között e sokajkadtak, akik a zlini munkások sorai a közötgy színes nyomatot vagy egy plaká- 3 tót lestek: azt a munkást, csattanósan pi- • ros ával, kipödrött bajszával, hétköznap is i vasápi ünneplőben s a kalapácsos harcost, 5 aki r urnán ista szentimentái izmus és a szo­- cialik vörösre festett utópia-plakátjain néz- le aemlélőre. Lehet, hogy ez a szinesnyo­- mát plakát is feltalálható Zlinben, de nem- font< Egészen más élményük akadt azok- ■ nak,kik ezt az arcot keresték s mert nem taták minden második alakban, hanem csal ólöltözött, tiszta, egészséges munkáso­kat fiatalokat, — mennyi a fiatalember Zlirwi! — lelkiismeretűk megnyugodva pi- ben3l: minden a régiben maradt, az uj vi­lág em sugároztatja felém arculatát. F/ .szocialista újságíróra gondolok itt, aki őszién s gáttalanul fogadta a megismerése­ik etés látottakat. Megrendült benne egész léttzisa, amikor végigjárta a telepet, azon- bahirtelen fölülkerekedett benne, az egyén- be.és magánemberben a világnézet embere. Ne. annyira a munkaprocesszus váltotta ki beie a gáncsot, tudja, hogy Oroszországban is öbbtermelésre törnek kísérleti állomáso­ké, ahol végeredményében mégis a munkás a iséri e ti nyúl, em a munka technikai részét hibáztatta >ly vehemenciával, mint inkább a munká­suk életnívóját. — Falanszter ez, vagy ha úgy tetszik, a Afptiropolis giccse, de semmiképpen sem em- owséges életmód, igen, elismerem a tiszta, táras lakást, az olcsó lakbért, az olcsó élet- föotartást, a magas munkabért, ezt az egész Síociáiühigiénát. De van valami más is az em- lerben, amit nem lelhet legyőzni, nem lehet tipizálni, sematizálni. Az emberek üres te­kintettel bámulnak egymás szemébe, mert ennek tükrében állandóan csak ugyanazt, csak önmagukat látják. Az öntudatos intellek­tus, az individuális lélek itt elpusztul, elsor­vad ebben a monstruózus egyféleségben. Va­lami más kellene ide, szinesség, változatos­ság. Jó, jó, tudom, hogy a tipizáláson belül a vállalat igyekszik minél változatosabbá tenni az életlehetőségeket, de mégis falanszter ez, egyirányban, együtemben való taposás. Met­ropolis giccse, egy rossz film. Imigyen védelmezte meggyőződését, így akarta legyűrni elismerését, holott tudja, hogy máshol keményebb munkát sokkal ked­vezőtlenebb technikai berendezés mellett, embertelen életszínvonalon, kevesebb, jóval kevesebb munkabérért vállal a munkás. A tipizálás elleni kifogása azonban részben őszinte is volt. A rendszertelen múlt világából jőve, szo­katlanul hat a rendszer s a célforma városa, ha hivatásánál fogva a perifériák nyomo­rúságát tnlontul jól ismeri s világnézeténél fogva csak a ma munkásinségét ostoroz­hatja s jobb jövőről álmodik. A Bafa-telep munkásai egészségesek, az uj munkástnpus születik itt Zlinben, aki nem lesz a múlt beteg nyomorgója, de a harcos plakát kalapácsos cézárja sem. Tipizálás, fa­lanszter? Egy amerikai újságíró nevetve mondta.: — Azt hiszi, önök nincsenek sematizálva? Nem élnek kávéházaiikban, egészségtelen, rossz házaikban t'ipus-életet? Minden csak at­tól függ, hogy hogyan, milyen civilizatórikus ős kulturális lehetőségek közt éli le az em­ber az életét. Amerika prohibiciós, tipizált élete sokkal változatosabb, mint az önöké, bár, ugy-e, célszarübb és gazdaságosabb. A szocialista kolléga még válaszolt valamit, de már nem figyeltem oda, mással voltam elfoglalva: éppen sajnáltam szegényt. mére fölhozni, mert Hollywood giccsgyáraí- ban nem merték volna ezt a filmet megcsi­nálni. Amerikában ugyanis szintén ismerik a munka és a tőke harcát, de ismerik az uj munkást is, a detroiti dolgozót. Aki tudja, hogy a vállalkozó nem emberbaráti szerétéi­ből az, aki, de aki tudja, hogy a munkás mél­tó az ő bérére. Május elsején, a munka ünnepén, amelyet a munkásmozgalom az osztályharc emléknap­jaként ünnepel, Zlinben szintén filmeltek: az öntudatos munkás és a szociális munka­adó közös ünnepének filmjét készítették el. Ezt a filmet persze nem lőhetne a Metropolis zárójelenetéül fölhasználni, mert mentes min­den hamis pátosztól, egyszerű és méltóság- teljes jelenetei vannak csak. Ötvenezer ember vonult föl a zlini menet­ben, harmatos hajnal óta reggel kilenc óráig teherautók tömegei szállították Zlinbe az ün­neplőket. A fölvonuláson maga Bafa is részt vett, jobbkezében kis zászlócskával, fődet] en fővel. A menet körüljárta az egész „Bafa- Zlint“ s a régi várost is. A régi városban lévő uj községháza erkélyéről néztük végig a fölvonulást. Szemben a balkonnal egy vörös zászló lengett s mintegy busz ember körül- állott egy férfit, agy prágai kommunista kép­viselőt. Mintegy 10 percig beszélt, akkor a tá­volból fölzendült a fölvonulók zenéje s a szó­nok lemondó kézlegyintéssel szállott le a hor­dó-tribünről. Azután a térre dübörögve be­ömlő menetnek hátat fordított. Gyermekek, munkások üdvözölték Bafát, a „főnököt", ahogy nevezik. Egy óriási térségen történt ez, ötvenezer ember előtt, fölállított megafonok alatt. Bafa a gyermekeket össze­csókolta, azután a megafon mikrofonja elé lépett s ötvenezer ember szemébe mondta: — Ez az éy nem olyan örvendetes, mint az eddigiek voltak, számos műhelyben nem váltak be a beléjükvetett remények. S ki az egyetlen vétkes? Az üzem vezetése vét­kes, én vagyok elsősorban vétkes. Azután biztosította munkásait ez az em­ber, aki csak önmagában látja a hibádat,; hogy minden akadályát a sikernek le fogja győzni s az ujjnyi mély barázda a szeme fö­lött még völgyes-ebb lett. Dörgő éljenzés volt rá a felelet s a barázda visszasimult. Meg­hatva intett kezével köszönetét, azután lehul­lott a kéz, a/mely tenyerén tízezrek sorsát hor­dozza s elpihent háromszáz munkanap után először: a munka ünnepén. Árva Pál. Filmjelenet, amelyet a Metropolis tekercséből kivágtak volna Ha már említés esett a Metropolisról, ám álljunk meg ennél a valóban giccses filmnél, amely művésziét Jen eszközökkel, és emberi­leg fölötte sekély módon hozta ki zárójelene­tében és egész tendenciájában e tőke és a munka kibékülésének apoteozisát. A film Németországban készült s egyetlen mentő kö­rülménye ez, amit annyira szükséges vódel­— Csicsó községben hat embert mart meg egy veszett vadászeb. Komáromi tudósítónk jelenti: Komárom-Csicsó községben hétfőn este nagy sírás, jajgatás zaja verte fel a csendet. Egy veszett kutya rohant végig a falun és befutott az udvarokba, ahol két asszonyt, két kisleányt, egy férfimunkást és egy fiút mart meg. A falu lakosai kaszát, kapát ragadtak, hogy a veszett ebet ártalmatlanná te­gyék, ami C6ak a hajnali órákban sikerült. A ve­szett kutya tíz kutyát mart meg. ezeket szintén lelőtték. A kiszállt nemesócsai körorvos és a járási állatorvos megállapította a veszettséget és a meg­mart embereket Kassára szállították a Pasteur- intézetbe. — Különdijazás ellenében visszaállították Nyit- rán az éjszakai telefonszolgálatot. Nyitrai tudósí­tónk jelenti: Mint ismeretes, a nyitrai postahiva­tal egy évvel ezelőtt beszüntette az éjjeli telefon- szolgálatot. Azóta, főleg a kereskedők körében erélyes akció folyt az éjjeli telefonszolgálat vissza­állítása érdekében. Több anketot tartottak, kérvé­nyeztek, deputációkat menesztettek az illetékes he­lyekre, azonban eredmény nélkül. A postaigazgató­ság mereven ragaszkodott ahhoz, hogy az éjjeli szolgálat külön költségeit a telefonelőfizetők vál­lalják. Május 2-án ismét ankétot tartottak, melyre meghívták a különböző hivatalok képviselőit is. Az ánkóton úgy határoztak, hogy tekintettel az éj­jeli telefonszolgálat feltétlen szükségességére, haj­landók megfizetni a havi 1610 koronát kitevő kii- löndijat. Most már egy-két héten belül visszaál­lítják a régi állapotot. — Komáromi tanoncok Idtünfctésű. Komá­romi tudósítónk jelen#: A komáromi ipa.rosta- nonciiskola részt.vett a. muilt évi briinni kultur- kiállitáson és ott szép elismerést aratott. A ki­állító tanoncfiuk és leányok közt május l.-ón osztották ki a jutalmakat a komáromi ipartár- sulatban. Boldoghv Gyula ipartársulati elnök. Osizanazia György váeosbiró. Desz bál Jakab kereskedelmi és iparkamarai tanácstag és Tel­kes Mihály, az iparostanonciskola igazgatója, lelkes szálkát intéztek a kitüntetett tanoncok- hoz, majd pedig kiosztották köztük a dbzér- meikefc és az elismerő okleveleket. — Letartóztattak Pozsonyban eg> bázas­ságszédelgőt. Pozsonyi szerkesztőségünk tele­fonálja: A pozsonyi rendőrség letartóztatta Közel Vencel 44 éves csehországi építési raj­zolót, aki okirathaanisitás és házasságszédel­gés miatt körözés alatt állott. Közel bejelen­tés nélkül lakott Pozsonyban ós mikor a de­tektívek letartóztatták, egy hamis községi bé­lyegzőt találtak nála.

Next

/
Oldalképek
Tartalom