Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-28 / 120. (2045.) szám
Niért ily késén?... (—r—s) Szlovenszkó, május 27. A szlovák néppárt lapjában cikk jelent meg, amely azt hangoztatja, hogy a magyarokat meg kell nyerni a közös munkának, azokat ki kell elégíteni. Utal az országos képviseletre 5s választmányra, melyben a magyarok képviselői konstruktív, komoly munkát végeznek, az ország érdekében ezt állandósítani kell és az állami élet javára is gyümölcsöz- tetni. A cikk egyúttal aposztrofálja a magyarság két lapját, a Prágai Magyar Hírlapot és a Híradót, mert a néppárti orgánum azt hiszi, hogy a magyarság szellemiségét és kisebbségi életét e lapok nem híven fejezik ki. ■ Erre való reflexiónkat utoljára hagyva, magyar őszinteséggel, mely nekünk faji jellem- -vonásuhk, akarunk foglalkozni a néppárt bálion d'essay-jével és véleményünket röviden 'összefoglaljuk. Örülünk, hogy tiz esztendő (ipulva végre egyszer eszébe jut egy szlovák sajtóorgánumnak is a magyar kérdéssel foglalkoznia. Ez a kérdés megvan akkor is, ha iagyon akarják hallgatni és akkor is él, ha foglalkoznak vele. Minek rekriminálnánk [azon, hogy miért ily későn jut ez eszükbe pzoknak, akiknek ez kötelességük lett volna. Minek? Ez a vita fölösleges. A kérdés nem a mi hibánkból nem került napirendre. 1 Az itt élő magyarság, legyen az egymillió, vagy félmillió, mint az iskolakönyvek tanítják, vagy 750.000, mint azt a statisztikai hivatal bizonyítja, mindig azon az állásoonton aolt, hogy az őslakosoknak össze kell forrhiok Szlovenszkó gazdasági jövője érdekében. Erről !iz itt élő őslakos szlovákok nem akartak tu- lomást venni sem a néppárton, sem az agrárius oldalon. Mi ezzel kedvünket nem szegve ritartottunk híven meggyőződésünk mellett, nert ha Szlovenszkó gazdaságilag tönkremegy, 'akkor tönkre megyünk vele mi is és a szlovák őslakosok is. j Nem tagadjuk, hogy sokáig hittünk abban a nagy jelszóban, amelyet Hlinka hirdetett, Szlovenszkó autonómiájában. A szlovák nép- oártnak kell legjobban látnia és éreznie, hová Bstünk az autonómiától, amikor országos költségvetésünk ma nincsen és az autonóm országos hivatal nem jogosult jóváhagyni a legkisebb itteni egyesületnek alapszabályát sem. 31inka a magyar kérdést esztendőkkel ezelőtt Losoncon, — amelvnek epv bizonyos Belán- szky nevű városbirájára jól kell emlékeznie, — akképpen intézte el, hogy a magyarság menjen be az ő pártjába, úgy részesülni fog íz autonómia minden előnyében. A magyarság nem ment bele ebbe a föltétien megadást kívánó feltételbe, mert egészséges életösztö- ae ezt nem engedte. Hodzsáék kísérlete sem sikerült. Ez a ravasz politikus meg akarta osztani a magyarságot emigráns segítséggel, kapott is néhány Csömör Istvánt, de ki hiszi el Hodzsának, hogy ezek a magyarságot képviselik? Maga sem hiheti el. A magyar kérdés tehát megoldatlan maradt. Tiz év után be kell a várakozás politikáját iiző Prágának is látnia, hogy a magyarságot, mely nemzeti életének vitális biztosítékaiért küzd, sem irredenta gyanúsításokkal, sem ba- Tatellizálással elintézni nem lehet. Lehet, hogy a csehek és a csehszlovákok még idáig nem jutottak el, a szlovák néppárt tudatára ébredt annak, hogy együtt kellene dolgözniok a magyarokkal az őslakos fronton, ami az egyedül természetes adottság. Egy időben a néppárt ezzel nem akarta magát meghendikepelni. A Tuka- ügy felnyitotta a szemét, hogy mit akar vele Prága. A pöstyéni riadóra szintén felébredt, ami szintén nem a magyar szavazatok vesztét jelenti, hanem a szlovák frontét. Mi magyar őrszinteséggel tártuk fel ezeket, a közeledést, az őslakos front kialakulását ma is úgy kívánjuk, mint ezelőtt tiz évvel, ami önzetlenségünket mutatja. Abban azonban téved a magyarokhoz közeledést hirdető sajtóközlemény beavatottnak látszó Írója, hogy mi ezzel hajlandók lennénk politikai programunkról lemondani. Ezt a programot az aposztrofált magyar sajtóorgánumok százszázalékosan képviselik. Míg a kisebbségi joBelgTád, május 27. Ma reggel nyolc órakor kezdődött meg a belgrádi büntetőbíróság előtt Punica Racsics, Dragutin Jovánovics és Thornas Popovics volt képviselőknek bün- pöro, akik a szkupstina 1928 junius huszadi- ki véres eseményeinek értelmi szerzői és végrehajtói. A bírósági épületet már a kora reggeli órákban rendőröknek és katonáknak kordo- na vette körül. A főbejáraton csak a legszigorúbb legitimálás után lehet bejutni, azokat, akiknek az épület más részében van dolguk, a mel lékbej áratok on engedik be. A tárgyalást egy ikts szobáiban tartják, ahol csak a bíróság tagjai, a vádlottak és a védők, továbbá a sajtó képviselői férnek el. A vádlottak hozzátartozói közül csak igen kevesen, a legközelebbihozzátartozók kaptak a tárgyalásra igazolványt, a sajtó képviselői közül is csupán a nagy fővárosi lapok meghatalmazott munkatársait engedték be, A vádlottakat 30 ügyvéd védi, akik késül hiuszan a fő vádlottnak, Raosicsnak védelmét látják ©1, a másik két vádlottnak ötöt védője vau. A védők legnagyobb része belgrádi ügyvéd, néhányan Szerbia egyéb részeiből és Montenegróiból valók, az egyik védő szlovén és van egy dalmata nemzetiségű védlő ie. A magánpaniászosok képviselői nem jelentek meg. Az épület előtt nem engednek meg semmiféle csoportosulást és azit, aki egy pillanatra megállapodik a főbejárat közelében, azonnali erélyes szavakkal szólítják fel a távozásra. Negyed kilenc órakor lép be a bírósági tanács, amelynek elnöke Petrovics Mihály törvényszéki tanácselnök. Két szavazó birá- jával elfoglalja a bírósági emelvényen helyét és azután elrendeli a vádlottak bevezetését. A vádlottakat csendőrtisztek kisérik be a tárgyalási terembe. Valamennyien igen jól vannak öltözködve, viselkedésükben teljes összeszedettség nyilvánul meg. Nikolics államügyész felolvassa a vádiratot, amely tizennégy géppel írott oldalt tesz ki. Punica Racsic&ot a vádiirat két súlyos testi sértéssel és ©lőre megfontolt szándékkal elkövetett háromszoros gyilkossággal vádolja. A vádirat szerint az emlékezetes junius hu'Szadiki iiléseu Pernar Jánost, a horvát parasztpárt elnökét két revolver- lövéssel súlyosan megsebesítette, Grundja Ivánt megsebesítette, Basaricsek Jnro horvát parasztpárti képviselőt megölte, Radics Pál képviselőt megölte és Radics Istvánt, a horvát parasztpárt vezérét súlyosan megsebesítette. Dragutin Jovano- vics ellen az a vád, hogy a Pernar ellen gok a magyarság részére kiszolgáltatva nem lesznek, politikai programunkról, nevezzék azt gravaminális politikának, vagy bárminek, lemondani nem fogunk, ami a gazdasági együttműködésnek akadálya nem lehet. A szlovák néppárt e cikkében a politikai lelki- ismeret felébredését kell látnunk, amely sokáig szunnyadozott, de egyszer mégis csak felébredt. elkövetett súlyos testi sértésben segédkezet nyújtott, amennyiben a tett előtt Punica Racsics képviselőnek kijelentette, hogy megöli Pernart, ha ezt Racsics nem teszi meg. Azonkívül a merénylet alkalmával a PernaT és Racsics közti tért feltartott revolverrel tartotta tisztán. Tho- mas Popoviesot azzal vádolja az ügyész, hogy ő a felbujtó a Radics István ellen elkövetett merényletben, mert több Ízben fenyegetőzött, hogy Radicsot megöli és emel Punica Racsicsot végzetes tettében befolyásolta. Miután a rendőrségi és bírósági vizsgálat aktáit, a boncolási jegyzőkönyveket és a különféle orvosi szakértői véleményeket, továbbá a szkupstina ülésének jegyzőkönyvét felolvasták, megkezdődött a vádlottak kihallgatása. Radtes beismeri a terhére rótt bűncselekményeket, azonban kijelenti, hogy tettét a legnagyobb felindulásban követte el. ' Rendkívül felizgatta őt a horvát parasztpárt több képviselőjének, különösen azonban Pernar Ivánnak magatartása. Pernar provokálta őt, amikor átkiáltott hozzá: Te kifosztottad Boszniát! Racsics erre felszólította Pernart, hogy vonja vissza sértő kifejezését. Mivel Perpar ennek a felszólításnak nem tett eleget, a szkupstina elnöke elhagyta az üléstermet. A vádlott azt is észrevette, hogy Pernarnál revolver van, mert revolverzsebéhez kapott. Ekkor adta le önvédelemből az első lövést, mert becsületét és életét kellett megvédelmeznie. A vád többi pontjára vonatkozólag is az önvédelemre hivatkozik. Amikor Pernar a lövésekre elterült, a h orva tok padsoraiból csoportosan rohantak feléje és attól tartott, hogy meg fogják lincselni. A rárohanó képviselők élén Basaricsek Juró és Radics Pál rontott feléje. Nem akarta őket megölni, de a tumultusban neon tudott célozni. Grandja is revolvert akart rántani ellene és ezért a kezébe lőtt. Raidcs Istvánra egyáltalán nem célzott és csak véletlenül találhatta. A szkupstináfban a junius 20-ika előtti két hónapon át rendkívül füllledt volt a hangulat, mert a horvát képviselők vezérüknek utasításéra és Pernar János képviselőnek vezetésével a szerb képviselőket és az egész szerb népet a legvakmerőbb módon rágalmazták és sértegették. így Pernar az egyik ülésen ezeket mondatta: — Hiszen van kiviteli vágómarhánk, itt van Funiéa Racsics. Ezen állandó provokációk ellenére a szerb képviselők, különösen a radikálisok, tartózkodóan viselkedtek, különösen amikor észrevették, hogy a horvát képviselőknek sokat megengednek, mert állandóan azzal fenyegetőznek, hegy a parlamentet elhagyják. A vádlott a véres események főokozójául Pernar képviselőt állítja oda, aki — bár tényleges osztrák katonatiszt volt és így a becsület fogalmát ismernie kellett volna — a legfelháiboritőbb módon rendszeres sértegetésekkel támadta a szerb képviselőket és a szerb népet. A vádlott a Radics-pártot a külföldtől függő szervezetnek tartotta, amely saját állama ellen dolgozik. A háború alatt mint négyszáz- komit ácsinak vezetője becsületesen és félelem nélkül küzdött népének javáért. A szerb nép mindig civilizáltnak mutatkozott, civilizált maradt például For- gáoh gróf egykori osztrák-magyar követ viselkedésével szemben is, aki a szerb népet állandóan provokálta és Beilgrádban mégsem történt a legcsekélyebb baja sem. Ezután a második vádlottat, Jovamovios Dragutint hallgatták ki, aki kijelentette, hogy egyáltalán nem érzi magút bűnösnek. Míg Punica lövése Pernar ellen eldördült, padjában ült és csak a revolverdörrenésre lett figyelmessé. A végzetes napon egyáltalán nem volt nála lőfegyver. Az elnök déli fél tizenkettőkor a tárgyalást be.reke-sztette. Délután négy órakor a harmadik vádlott kihallgatását kezdték meg. A Heimwehrek a tilalom ellenére is tiintettek Bécs, május 27. Annak ellenére, hogy a kormány betiltotta a Heimwehrek tüntetéseit, vasárnap Ausztria számos városában került tüntetésre sor, amelyek azonban minden zavar nélkül mentek végbe. Gmun- denben mintegy négyezerötszázan gyűltek össze és itt a Heimwehrek vezére, Steidle dr. beszélt, aki élesen kikelt az osztrák parlament ellen. Aspangban mintegy száz Heimwehr gyűlt össze s amikor a kerületi főnök a tilalomra hivatkozással a gyűlést szét akarta oszlatni, a tüntetők azt válaszolták, hogy lövessen rájuk, de nem engedelmeskednek a parancsnak. Strecruwiíz szövetségi kancellár egy ke- resztényszociaíista gyűlésen tartott beszédet, amelyben újólag hangoztatta programjának engesztelókeny szellemét. Klagenfurt, május 27. Klagenfurtban tegnap nagy tüntetés volt a Németországhoz való csatlakozás mellett, Mintegv hatezren gyűltek össze a város főterén, ahol bécsi és németországi szónokok a csatlakozásnak elkerülhetetlenül szükséges voltát hangoztatták. AUT0SAL0N L AU FERsTffRS A-Brotíslava jSTÚROVfl UL7 oTELEF. 22-871 Ma! számum Ke 12 oldal ^ 12° (2045)SZám KMM 28 Előfizetési ár:, évente 300. félévre 130, £ SzlovenSzkÓi és ruszinszkóiellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II, Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: j. wswmww //urivn. 12, U. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: t pOÜlíKQl TUXpUűpfQ. Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Tehavonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A belgrádi törvényszék ma kezdte meg Radics gyilkosa bünpörének tárgyalását Racic Punica önvédelemre hivatkozik — Harminc ügyvéd véd három vádlottat
