Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-22 / 115. (2040.) szám
8, <nerdk rpca^MAQ-favRtfmiiAP 11 . KőZCÍAZPAigAGP . Csehszlovákia ezidei cukorrépavetése nem 3'9, hanem 9'02 százalékkal csökkent A nemzetközi cukorstafiisztikai egyesülés közlése Európa cukorrépavetéséről — Az európai cukorrépavetés ezidén 2*78 százalékkal csökkent — Prága, mágus 21. Az ezidei cukorrépavetés becslései igen eltértek egymástól. Hiányzottak a megbízható adatok s az egyes csehszlovákiai. agenciák hírei sem derítettek világosságot a számadatokba, mivel igen különbözőek voltak. Amidőn azután az állami statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta becslését, amelynek alapján a vetéscsökkenés csak 3.9% lenne, ez általános meglepetést keltett, de na$gy csodálkozást is váltott ki, mert az előző magánbacslések a vetés jelentősebb csökkenésére engedtek következtetni. Most adta ki a csehszlovákiai cukoripar központi. egyesülete a maga cukorrépavetési becslését, amelyet a nemzetközi cukorstatisztikai egyesülés május 17-én adott ki s amelyből nyilvánvaló, hogy a csehszlovákiai cukorrépavetés 9.02%-kal csökkent, nem pedig, mint a statisztikai hivatal közölte, 3.9%-kai. A nemzetközi cukorstatisztikai egyesülés statisztikája az európai államok többségére terjeszkedik ki (csupán Franciaország, Anglia és Oroszország cukorrépavetésének számadatai hiányoznak. Az egyesülés közlésében fölsorolt államot 1,357.772 ha t vetettek be cukorrépával, a tavalyi 1,396.536 ha-nal szemben. Ezekben az országokban tehát a vetés 38.764 hátrál csökkent, azaz 2.78%-kal. A legnagyobb vatési csökkenést Csehszlovákia tünteti föl, ahol 22.586 ba-ral kevesebbet vetettek be, továbbá Svédország, amely 17.584, Románja, amely .16.0.00, Dánia, amely. .12.700 lia-.ral kevesebbet vetett be. Ezzel szemben emelkedett a vetés Lengyelországban és pedig 21-347 ha-ral, azaz 9.27%-kai, Magyarországon és pedig 7421 ba-ral, azaz 11.33 %-kai, Ausztriában és pedig 2044 ha-ral és Bulgáriában 2000 ba-ral. Ugyancsak érdekes megfigyelni a termelés Nem engedték meg az amerikai bankkamatlábemelést. A Chicago Tribüné jelentése szerint a Federal Keserve Roard Washingtonban elutasi tóttá azt, hogy több Federal Keserve Banknak, köztük a néwyorkinak és csikágói- uak beleegyezését adja ahhoz, hogy ezen a héten a visszleszájtnitalási kamatlábat hat százalékra emeljék. Minthogy a sanfranciskói Federal Keserve Bank — mint jelentettük — elhatározta, hogy a kamatlábat május 20-tól. kezdve öt százalékkal felemeli, a 12 hasonló intézetnél május 20-tól kezdve ez a kamatláb van érvényben. Augusztus elsején életbelép az uj csehszlovák—svájci cukor maláta tarifa. A csehszlovák —svájci cukor- és maláta tarifára vonatkozó munkálatok a napokban Bécsiben megindultak. Úgy tervezik, hogy az uj tarifákat még idejében, az uj cukorkampány kezdete előtt léptetik életbe. Minden valószínűség szerint az uj csehszlovák—svájci cukor- és malátatarifák augusztus elsején lépnek érvénybe. A tarifákba fölveszik azon változtatásokat, amelyek a svájci teherárularifa augusztus elsejei megolcsóbbodáisával és az osztrák tarifának május elsejei fölemelésével állanak be, illetőleg beállottak. A második pozsonyi nemzetközi fakonferencia programja. A pozsonyi fatőzsde a Gar- pathiávaJ egyetértésben augusztus 30-án és 31-én megrendezi a második nemzetközi fa- konferenciát. A megtartandó nemzetközi fa- napon a következőkről fognak tárgyalni: a fakereskedelmi és fatőzsdei szokványok egységesítése, a nemzetközi fakereskedelem alkuszügyi jutalék, a jutalékkérdéis egységes szabályozására, a külföldön kifogásolt fa arbitrázsa, dön tőbíróságok a nemzetközi fakereskedelem ben fölmerülő vitás esetekben, nemzetközi íáurüó alapítása. A csehszlovákiai vasipar helyzete. A vasipar foglalkoztatása továbbra is kielégítő, de a megrendelések májusban jelentősen csökkentek úgy a belföldi, mint a külföldi szükséglet számára. A fontosabb fogyasztási területekre, Romániába, Jugoszláviáiba és Bulgáriába való kivitel főképp amiatt csökkent, mert az erős februári fagyok ezen államok túlnyomóan mezőgazdasági szükségletét leszorították. A sörtermelési kontingentálás kérdése. A sörtermelés konlingentálására irányuló törekvések újabb lépéssel haladtak előre. Most azt vizsgáljak felül, vájjon a sörtermelés szabályozása, az exkonüngensért fizetendő illetékekből létesítendő alap és a kis sörgyáraknak ezen alapból való kártalanítása, amint az javaslat formájában felmerült, nem áll-e ellentétben a köztársaság törvényeivel, az eddigi pénzügyi politikával és nem kerül-e kol- lizióba a szeszadó szabályozására vonatkozó tervezetekkel. A sörtermelést és fogyasztási elosztást nem fogják törvény utján, rendezni, amint azt eredetileg tervezték. Amennyiben egyre növekvő központosítását, mert a statisztika kimutatása szerint az egyes országokban, amelyekre a statisztika kiterjeszkedik, az 1929- 30-as kampányban csak 625 üzem fog dolgozni, az elözö kampány 644 üzemével szemben. Jellemző, hogy a dolgozó üzemek száma azokban az államokban is csökkent, melyekben a vetés ezidén emelkedett. Ezen becslés szerint a dolgozó üzemek száma csökkent Csehszlovákiában 151-ről 145-re, Németországban 247-ről 243-ra, Lengyelországban 71-ről 70-re, Belgiumban 51-ről 48-ra, Olaszországban 51-rői 50-re, Romániában ll-ről 10-re és Svédországban 21-ről 16-ra. Ezzel szemben Ausztriában 7 gyár fog dolgozni, azaz eggyel több, mint tavaly és Bulgáriában is eggyeíi megnő a cukorgyárak száma, azaz 3-ról 4-re emelkedik. A cukorstatisztikai nemzetközi egyesülés becslése a következő: (Az első számadat az 1929-iki, cukorrépával bevetett területet jelenti hektárokban, a zárójelben lévő számadat az 1928-iki bevetett területet s a harmadik számadat százalékban fejezi ki plusz, vagy mínusz előjellel az ezidei vetésnek a tavalyihoz képest való emelkedését, vagy csökkenését.) Csehszlovákia 227.890 (230.475) —9.02, Németország 426.353 (429.099) —0.64, Ausztria 29.721 (27.677) +7.39, Magyarország 72.924 (65.503) +11.33, Lengyelország 251.732 (230.385) +9.21, Belgium 57.315 (57.327) —0.02, Olaszország 115.000 (112.849) +1.91, Jugoszlávia 61.500 (61.500), Bulgária 19.000 (17.000) +11.76, Románia 36.000 (52.000)-30.77, Dánia 28.500 (41.200) —30.83, Svédország 25.037 (42.621) —41.26, Finnország 2000 (2800) —28.56, Írország 4800 (6100) —21.31. Összesen bevetettek ezidén a fölsorolt államokban 1,357.722 hektárnyi területen cukorrépát, míg tavaly 1.496.536 hektáron, azaz ezidén 2.78%-kal kevesebbet. a kormány elfogadja az indítványozott tervezetet, a söripari szervezetek, megkísérlik az egymás közötti megegyezés utján való önkéntes szabály.ozást törvényes, intézkedés nélkül. Az exikeutingensért járó illetéknek és a kié sörgyári kártalanításának kötelezettsége azután kartetlkőtalezettség lenne. Mint látható, a kérdés mindinkább kezd kialakulni formáiban, azonban a nehézségek még nagyok, különösen, ami az egyes üzemek jövendő kontingensének a megállapítását illeti. A nagy sörgyárak elutasítják az 1926—27.iki termelési időszak produkciója alapján való kontin- gentálását, sőt nem mennek bele az 1927— 28-iki időszak alapján való kontingentálásba sem és követelik, hogy különös tekintettel legyenek termelésük természetes emelkedéséire. ■ Az imgvári bútorgyár nem adhat béremelést a sztrájkoló munkásoknak. Ruszinszkól szerkesztőségünk jelenti: Az ungvári hajlított bútorgyár sztrájkoló munkásainak béremelésére vonatkozó követeléseit a gyár igazgatósága nem teljesítheti, mivel gazdasági helyzete ezt el nem bírja. A tárgyalások azonban még mindig folynak. Az állami erdők és birtokok 1928-iki nyeresége. Az állami erdők és birtokok vezérigazgatósága most fejezte be 1928-iki zárszámadásait, amelyek 112 millió korona nyereséget tüntetnek fel az 1927. évi 82.1, az 1926. évi 74.04 és az 1925. évi 93-5 millió koronával szemben. A kiadott jelentés szerint a haszon- növekedés főképpen a ruszinszkói erdőbirtokok jobb kihasználásának tudható be, amely az utak, keskeny vágánya vasutak és fiirészek formájában történt beruházások, valamint a fűrészeknek saját kezelésbe való átvétele és a kedvező helyzet folytán állott elő. Mig 1924-ig a ruszinszkói erdőgazdálkodás 4—6 millió koronával volt évente pas-sziv, azóta aktivitás állott be, amely évente növekszik, úgy begy 1928-ban már * 20 millió koronát tett ki. Az ungvári csizmadiák és cipészek memoranduma a kereskedelmi miniszterhez. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Az ungvári csizmadia és cipész ipartestülethez leírat érkezett a keresk. minisztertől, melyben javaslatot kér arra vonatkozólag, bogy miként lehetne a súlyos válságba jutott csizmadia és cipész-ipart ismét talpraállítani. Az ungvári csizmadiák e leiratra memorandummal feleltek, melynek főbb pontjai a következőket tartalmazzák: Állami szubvencióval állittassék fel egy' olyan közös műhely, melyben minden dolgozni akaró munkanélküli csizmadia és cipész munkát kaphasson. Kamatmentes kölcsönt adjon a kormány egy áruraktár megalapozására és üzemben tartására. A forgalmi adók fizetőse alpi öl évi felmentést adjon a minisztérium s végül a katonaság és csendőrség részére szükséges összes lábbeli-készítő munkákat hz előbb említett műhelyeknek biztosítsák. Csökkent a lengyelországi t&kintel A lengyel fakivited ez év első negyedében jelentősen csökkent a tavalyi év hasonló időszakával szemben s ez a csökkenés hónapról-hónapra nagyobb. Januárban 248.119 tonna fát szállítottak ki 30.7 millió zloty értékben a tavaly januári 454.417 tonnával szemben, amely 51.5 millió zloty értékű volt. Februárban 206.056 tonnát exportált Lengyelország 261 millió zloty értékben, mig tavaly februárban 394.119 tonnát 43.8 millió zloty értékben. Márciusban 196.293 tonnát 24 millió zloty értékben, mig tavaly mároiusbau 446.482 tonnát I 50 millió zloty értékben. 1929 első negyedében tehát összesen 660.469 tonna fát és faárut szállított ki Lengyelország 80 millió zloty értékben, mig múlt év első negyedében 1 millió 295.482 tonnát 146.9 millió zloty értékben. Gazdasági előadás Pózban. A magyar nemzeti párt érsekujvári mezőgazdasági szakosztályának gazdasági előadója, Ágh Lászlló kerületi titkár, Pozbán május 19-én tartott gazdasági előadást. Rámutatott a többtermelés legfontosabb alaptényezőjének, a •mezőgazda- sági szaktudás elsajátításának szükségességére, a gazdasági előadások hallgatásának és mezőgazdasági szakkönyvek olvasásának fontosságára. E cél elérésére előadást tartott a tarlóhántolásról, az őszi mélyszántásról! és helyes trágyakezelésről, ismertetve Fodor Jenőnek a párt országos mezőgazdasági szakosztály igazgatójának: „A kisgazda növény- termesztése" cimü igen értékes hézagpótló müvét. A lemezpapiripar helyzete. A lemezpapir- ipar bevásárlási és eladási szövetkezetének közlése szerint az a tény, hogy különböző iparok a hosszú tartamú tói miatt úgyszólván elvesztették a tavaszi idényt, a kartonázs és egyéb lemezpapir-csoniagolási anyag szükségletét jelentősen csökkentette. A tavaszi hónapokra várt javulás nem következett be. Amennyiben a helyzet továbbra sem javul, számolni kell a termelés redukálásával. A termelés fölöslegei számára exportpiacokat a kedvezőtlen külföldi helyzet miatt alig lehet találni. tRTÍKT6SS»> Nagyrészt gyengült a prágai értéktőzsde Prága, május 21. A háromnapos ünuepi szünet után a tőzsde kedvtelen forgalommal nyitóit. Uj ösztönzések hiányzottak. A hangulat inkább az eladások felé hajlott s az árfolyamok estek,' annál is inkább, meri a kon- lermin a küszöbönálló ultiméra való tekintettel erősebben tevékenykedett. Az üres eladások nyomása alatt különösen a nehézipari részvények szenvedtek. Rosszul hatott az a hír is, hogy a vasiparnál eszközölt megrendelések csökkentek. A kuliszpapirok is gyengék voltak, szilárdulást egyedül a speciális papírok mutattak fel, igy elsősorban a sör- és cukorpapirok. A bankpiacon Zsivno javult, a többi alig változott. A beruházási piacon az értékek nagyjában tartottak voltak. Az ipari részvények piacán esett: Cseb- Morva 95, Prágai Vas 90, Chamotte 65, Északi Vasút 60, Cseh Kereskedelmi 40, Berg és Hütten 20, Poldi 13, Krizsik (ex 28 koronás szelvény) 11, Sellier, Königshofi és Pozsonyi Kábel ÍÓ, Skoda és Aussigi Vegyi 8, Rothau- Neudek 6, Dux-Bodenbachi és Nestomitzi 5, Inwald 3, Ivosmanos 2 koronával. — Javult: Svelovar 60, Metál]walz és Cseh Cukor 20, Aussigi Finomító, Solo és Első Pilseni 10, Kovarik 4, Simmeringi, Hellmatm és Nyugat- cseb Szén 2 koronával. — A bankpiacon Zsivno 5 koronával javult, Sporo 1 koronával esett. + A prágai devizapiacon az irányzat hanyatló volt. Csaknem az össze? devizák gyöugültek. Egyedül Berlin emelkedett 0.9 ponttal. + Csöndes a budapesti értéktőzsde. Csupán az üzlet végén fejlődött ki némi üzlet. Az irányzat nem volt egységes, azonban az árfolyamingadozások lényegtelenek voltak. Egyedül a Szikra szilárdult jelentősen. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül Moktár 93-as, Pestszentlőrinci 23.05-ös, Részvénysör 129 pengős árfolyamot értek el.-1- Nyugodt a bocsi értéktőzsde. Belföldi áruban nem volt nagyobb arányú forgalom. A kulisszban a magyar monlápértékek szilárdultak, hasonlóképpen emelkedtek a magyar cukorértókok is. A csehszlovák értékek piaca nem volt egységes. Később a hazai papírok közül is néhány érték emelkedett; igy elsősorban a Porllrmdcementet favorizálták. + Szilárd a berlini értéktőzsde. Miután a tőzsde bízik a párisi tárgyalások eredményességében, ma nagyobb vásárlási kedv fejlődött ki ée az irányzat. szilárdult. A főüzlet az elektromossági-, vegyi, valamint káli-papirokbau folyt, ahol az árnyeresé gek 5—9 százalék közt mozogtak. A többi kategóriákban az üzlet nyugodt volt. A speciális értékek közül a müselymet favorizálták. Az utótőzs- de kissé gyöngült. ÁRUTŐZSDE + A budapesti terménytőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, a/, irányzat csendes volt. Tiszavidéki búza 25.0— 25.20, felsőtiszai 24.55—25.65, egyéb 24.20 — 24-30, rozs 20.10—20.20, teugeri tiszántúli 28.65- 29.00, egyéb 26.60 26.80+ A prágai cukorpiac ma nyugodt volt. Nyers- cukorjegyzés Aussig loko 117.5, per október 127 —128. + A budapesti terménytőzsde határidőpiacán, amint azt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyengébb volt, a forgalom közepes. Nyitási árfolyamok: magyar búza októberre 24.82, 24.80, 24.79. 24.78, magyar búza 1930 márciusára 26.57, tengeri júliusra 26.35, 26.34. Felmondtak 4500 mázsa magyar búzát, ezer mázsa tengerit május 24.-i átvételre. + A berlini terménytőzsdén ünnep utáni vontatott üzlet mellett nyugodt irányzat uralkodott. Birodalmi búza 219—220, rozs 194— 199, árpa 218—230, zab 193—199, búzaliszt 24.5—28.5, rozsliszt 26—27.75, Viktória borsó 43—50, kis ehető borsó 28—84, takarmány- borsó 21—23, peluska 25—26.5, lóbab 22—24, repcepogácsa 19—19.5, lenpogácsa 21.8—22, száraz szelet 12.4—13, ehető burgonya 16.2— 17.30 márka. A prágai tőzsde devizajegyzesei: május 21 május 17 Amsterdam . . , 1356.35 1360.35 1356.60 1360.60 Berlin . . . , , 802.95 805.45 802.05 804.55 Zürich............. 649.60 651.60 649.92'', 651.92'/, Oslo (Christiania) 898.87'/, 901.57 % 899.40 902.40* Kopenhagen . . 898.50 901.50 899.15 902.15 Stockholm ♦ . , 900.75 903.75 901.12'/s 904.12'/, Mail and ...» 176.47 177.27 176.55 177.35 Paris ................131.81% 132.21'/, 131.87% 132.27*/, Lo ndon............. 163.55 164.15 163.66'/, 164.26'/, Ne w York Cable. 33.73'/, 33.83'/, .23.74'/, 33.84", Brüaael............. 468.27'/, 469.47'/, 463.65 469.85' Madrid............. 481.— 483.- 481.50 483.50 Bo torad............. 69.25% 59.50% 59.29% 59.54% So fía................ 24.36 24.46 24.35 24.45' Ko netantinopel . 16.4b 16.85 16.45 16.55' Wien................ 473.87% 475.37% 474.05 475.55 Wa rschan . . . . 377.65 379.65 377.82% 379.82% Budapest .... 587.77% 589.77% 587.77'/, 589.77% Buenos AireB . . 1417.— 1423.— 1417.— ‘ 1423.—1 Belsingíora ... 84.75 £5.15 34.76 85.16' Riga ...... 647.50 650,60 647.50 650.50' Rio de Janeiro . . 400.— 402.— 400.— 402.—> Montevideo . . . 33.65 33.85 33.65 33.851 Alexandria ... 167.60 168.40 167.60 168.40' Athén ..... 43.72 % 44.02% 43.72% 44.02%' Bukarest .... 19.86 20.16 19.96'/, 20.16'/, Kovno............. 335.— 337.— 335.— 337.— ' Li ssabon .... 151.85 152.15 151.35 152.15' Révai ..... 901.50 905,50 901.50 905.50' Montreal .... 33.49 33.61 33.54 33Í66’ Prága, május 21. Valuták. Hollaud 13Ó2M, jugoszláv 59.25, német 801 .GO. belga 4.67X*. magyar 586%, román 20. svájci 648%, dáu 896. angol 163-70, spanyol 498K-, olasz 177.15, amerikai 33.51, norvég 896, fraucia 132.40. bolgár 23 40, svéd 898, lengyel 376%, osztrák 472%. A budapesti értéktőzsde árfolyamai: V'SM. V/17. Ang.-Magyar 92,50 92.50 Hasa! bank . 56.80 57.— Magyar Hitel ...... 78.50 77.50 Jelzálog 45.— 45.— Leszámítolt) 92.60 92.60 Magyar-Olass . .................. 70,90 71.— Os ztrák Hitel.................. 43.50 43.50 Ke reskedelmi bank , » . • 111.— 110.— Mary. ált. tkpt. .... * 93. ~ 92.— Első hasai tkpt. . . • , . 200.— 200.— Borsod-Miskolef ...... 29.— 32.50 Concordia . . . . • « * , 6.30 7.50 Budapesti malom , . . * . 32.50 31.50 Gizella malom , ..... 12.50 12.50 Hungária malom . » . . . 28.50 23.50 Beoesinl . . ...... 233.— 233.— Felsőm, síén ....... —42.50 Drasehe ........ 25.— 25.70 Magnesit .................. • . 202.— 209.50 Ma gy, ált kőszén ..... 720.— 673.— Salg'6 .................. 52.30 50.80 Ur ikányi ........ 125.50 122.— Kóbnrg ......... 19.10 17.40 Csiky ......... —. — . — Magyar fegyvergyár .... 252.— 242,— Ganz Danubius ...... 106.30 il2.— Ganz villamos ...... 70.— 70.— Hofberr............................. 12.- 12.90 Lá ng.................. 86.— £3.50 Li pták..................... . * — Gy őri vagongyár ..... 30.80 31.50 Rima . ? .......................... 94.90 91.Sc hlick ......... —.— —.— Orss. fa ........ —6.— Nascbitsi , 164.50 164. —Levante 9.50 9.40 Közúti ......... —. . — Délivasut ........ —.— — Allamvaeut 31.80 31.60 Tröszt ........................ . 28.20 29.20 Ma gyar énkor ...... 136.— 128.25 izzó . . . . ...... 103.25 98.— Hungária műtrágya .... 44.— 44.20 Klotild..................... —.— —. — Gu mmi . ........ —.— 55.— A prágai értéktőzsde árfolyamai: V/2I. V/I7. 1928. évi kincstári utalvány . —.— —.— 1924 évi kincstári utalvány . —.— — Nyéreménykölcsön .... 100.— 100.02 6%-oa beruházási kölcsön . —100.02 6%-ob lisztkölcsön . . . , , . —.— 100.— 6%-os államkölcsön .... —.— 100.— Mérv* őre*, köles, 1911. 4%% 84.50 85.75 Morva orsz. köles. 1917. 5% • 91,50 92.— Prága város 1913 köles. 5% . 92.— 92.— Prága város 1919 kölcá. 4% • 74.50 74.50 Brünn város 1921. köles. 6% . 100.— 100.— Pozsony város 1910. köles. <35- 74.— 75.50 Prága városi takrpt. 4% — Őst. vörös kereszt sorsjegy 20.90 70.75 Agrárbank ...................... 501.— 5Q2.— Cs eh ürdon Bank .... 403.50 406.50 Leszámítold 410.— 421.50 Cseh Iparbank . . . , . • 485.-,Prágai Hitelbank , <• * , • 601.— Szlovák Bank ..«•«, 197.— f\ rnostenska ...<«*» 523.— 544. —Angok-Oslov. Bank . » ■ » Osztrák hitel . . . » » » 264.— 'Viener Bankv. . . a » « > 106.50 107,50 'ugoslovenska-bank . . , . 48.— 48.50 Nordbahn.........................5426. t- £520.— Cs eh cukor . . . , » . « 6/0.— 745.— Morvát cukor 252.— 270.50 KoUni műtrágya , ', ■» » . 679.— 693.— Koliní kávé 114- -—^3 120.— Kotinl petróleum . . . • • — Koliní szess ....... 1570.— 1610.— Első pilseni sárgyár . . . . 3135.— 3135.— Breitfeid-Danék —.— Laurin és Klement ...» —.— — tíingboffer................. 1220.— 1245.— Cs en északi szén .... 2850.— — Cseh nyugati szén ..... 67é.- 701.— Alpine..................... . , 201.50 210.— Po ldi ..................... . . 976.- 981.— Pr ágai va8Ípai ...... 2400.- 7790.— Skoda ......... 1786.- 1799.Pozsoeyi kábel ...... 1200.— 2120.— tavaid (««■(<(«« 426.— 440.—
