Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-19 / 114. (2039.) szám

1929 május 19, vasárnap. voltak azok, akik a német Zeppelint meg­mentették. Ha a németek tegnap csalódtak, mert a nagy nemzeti felbuzdulásban fogant vállalkozás kudarcot vallott, mégis szerencsés esemény­ként üdvözölhetik a pierrefeui kényszerle­szállást, amely határozottan közelebb hozta iegy máshoz a két népet. Hogy ez az ünnepi hang nem csak a sajtó­ban hangzik el, hanem a népben is él, azt mindennél fényesebben igazolja az a ragyogó fogadtatás, amelyben Eckenert Pierrefeuban részesítették. IMély benyomást keltett a közönségben, ami­kor Eckener a kikötés után valóban szívből jövő köszönetét mondott megmentéinek. lAmikor a parancsnok kiugrott a gondolából, odaugrott Vindry ellentengernagyhoz és percekig rázta a meghatott francia katona­tiszt kezét, majd rövid beszédet mondott, amelyben lel­kes és szívből jövő szavakkal köszönte meg a francia népnek áldozatkészségét. A beszé­det Montgelas gróf, a léghajón utazó Ullstein- tudósitó fordította le franciára. Eckener győzőit — a Grál Zeppelin megbukott London, május 18. Az angol lapok ma reg­gel vezércikkeikben kommentálják a Gráf Zeppelin sikertelen útját. A Morningpost mindenekelőtt Eckener ki­tartásának és ügyességének adózik elisme­réssel, de kiemeli, hogy a Zeppelinek építésében 1915 óta semmiféle lényeges újítás vagy tö­kéletesítés nem történt. A Daily Mail szerint ezek után világos, hogy a Zeppelin-rendszerű léghajók csak kedvező időben közlekedhetnek. Az E 34 tiz év előtti első óceáni útja óta a léghajóépités szemmelláthatóan nem tökéle­tesedett. A Daily Express szerint a Zeppelin kudarca jelentősebbé teszi az épülő angol léghajó legközelebbi óceáni útjait. Csak az angol léghajó próbálkozásai után fog kitűnni, vájjon a léghajó tényleg használható közle­kedési eszköz-e, vagy sem. A Daily Cronicle szerint Eckener bebizonyította, hogy át tudja rö­pülni az óceánt, habár az utak nem történ­hettek oly szabályszerűséggel, mint Fried- richshafenben szeretnék. A közeljövőben a léghajó semmiesetre sem válhat rendes köz­lekedési eszközzé. A jövőben óvatosabbaknak kell lenni minden ilyesféle kísérlettel szemben. Uj motorokat szeretnek / Friedriclishafen, május 18. A kényszerle­szállásról érkezett első jelentések után Fried- richshafenből azonnal egy gyorsjáratú teher- automobilt akartak útnak indítani Toulon fe­lé, amely 65 kilométeres sebességgel rohant volna a pierrefeui légbajócsarnokhoz, hogy uj motorokat és egyéb pótalkatrészeket vi­gyen oda. Az engedély Párisból egy órával a határozat után meg is érkezett. Később a friedrichsha- feni repülőtér vezetősége mégis eltekintett az automobil kiküldésétől és el­határozta, hogy megvárja Eckener dr. uta­sításait. Délig Toulonból semmiféle értesítés nem jött. A Maybaeh-müvekben az egész éjszakán át próbálták az uj motorokat, vájjon alkalma­sak-e az amerikai ut folytatására. Mint isme­retes, a léghajó az utolsó fillérig biztosítva volt. Friedrichshafenből ma délben Toulonba akartak telefonálni, de nem kaptak psszeköt- tetést. Ha Eckener kívánja, valószínűleg Diirr fő­mérnök Toulonba megy Wilke igazgatóval együtt, hogy részt vegyen az uj montázson. Egy léghajómotort, amelyet Japánba akartak szállítani, visszatartottak, hogy esetleg a Zep­pelinhez juttathassák. A léghajó a legkedve­zőbb esetben sem szállhat föl 10—12 napon belül, akkor sem bizonyos, vájjon folytathat­ja-e útját Friedrichshafenbe, vagy sem. A rejtélyes motordetehtus merénylet müve? A friedrichshafeni kikötő személyzete előtt rejtély marad, hogy mi okozhatta a motor- defektust. A gépeken az utolsó amerikai ut óta semmit sem változtattak s ugyanolyan típusúak ma­radtak, mint akkor. A nagyszerű motorok an­nakidején csodálatos tökéletességgel dolgoz­tak és eddig huszonkét utón vettek részt. Még ba elfáradásról is beszélnének, nagyon valószínűtlen, hogy négy gép egy­szerre mondjon csődöt. Részletesen csak a motorok gépészei fogják elmondhatni az okokat. Szabotázsra természetesen senki sem gon­dolhat, de más lehetőséget el sem tudnak képzelni. E.selleg potyautas került a hajóra, aki szánt­szándékkal elrontott valamit, hogy a léghajó- utat diszkreditálja. A jövőben a léghajócsar­nokot fölszállás előtt farkaskutyákkal fogják őriztetni, hogy alkalmatlan személyek ne ke­rüljenek a léghajó közelébe. Nincsenek hibák a léghajó szerkezetében Boulogne, május 18. A Gráf Zeppelin sze­mélyzete ma reggel behatóan megvizsgálta a léghajót, mert meg akarták állapítani, vájjon nagyobb javítás nélkül lehetséges volna-e a Zeppelint Friedrichshafenbe visszavinni. Amint az első vizsgálatból megállapítható, a léghajó szerkezetében nem történt sem­miféle kár, csupán egyes kis ércrészecskék­ben mutatkoznak itt-ott kisebb hasadékok és dudorodások. A szükséges javításokat azonnal végre lehet hajtani, anélkül, hogy a gázt ki kellene en­gedni. A léghajó burkolata semmiféle sérülést nem szenevedett. Az éjszaka folyamán a fran­cia és német őrök együttesen teljesítettek szolgálatot az előtt a nagy csarnok előtt, amelybe a Zeppelint bevontatták. Eckener mindézideig senkivel sem állott szóba, hanem szobájába zárkozott. A léghajó személyzetének tagjai kijelentet­ték, hogy a parancsnok Toulonban marad cs a javítási munkálatokat ellenőrizni fogja. Eckener Var departement alprefektusának személyes látogatással fejezte ki köszönetét azért a segítségért, amelyet a francia ható­ságok nyújtottak. Ezenkívül Eckener a német kormánynak is jelentést küld, amelyben a franciák segítő készségét megfelelő módon ki fogja emelni. Wilkins hire9 északsarki utazó, aki a ku­darccal végződött repülésen résztvett, kijelen­tette, hogy szívesebben száll százszor is útra az északi sarkra, semhogy még egyszer egy ilyen uta­zásra vállalkozzék. A repülőgéppel ugyanis mégis végre lehet hajtani olyan dolgokat, amelyekre a léghajó egyáltalán nem alkalmas. Ha az ő szándéka érvényesülhetett volna, akkor a léghajó azon­nal kikötött volna, amint a szélbe ért. Sokkal jobban bírta el az utazás viszontag­ságait a tengeri betegséget szenvedett uta­soknál a léghajó kedvence, Susi, egy nősténymajom. A legkétségbeejtőbb pillanatokban is nyugod­tan lmzta meg magát kabinjának érckonstruk­ciójában. Amikor a Zeppelin kikötött, első­nek ugrott ki a léghajóból. A repülőtér mel­lett lévő kaszárnya egyik helyiségében he­lyezték el. A Wolff-nyiEatkozat éles visszhangot váltott ki a csehszlovák sajtóból A csehszlovák sajtóiroda félhivatalos cáfolatot adott M — Stribny lapja szerint „a parlament hozzájárulása nélkül Masaryk sem ígérhet frafárkiigazttést“ Prága, május 18. A Neue Freie Pressében napvilágot látott interjú, amely Wolif tanár­nak Masairyk elmükkel folytatott beszélgeté­sét reprodukálta, élénk visszhangot keltett a csehszlovák sajtóiban. Aiz interjúval kap­csolatban tegnap a késő esti órákban a csehszlovák sajtóiroda az alábbi hivatalos jelentést adta ki: — A hírből kitűnik, hogy a nyilatkozat formájáért egyedül a lap munkatársia viseli a felelősséget, aki különben is Wolif tanár szavait, nem pedig a köztársasági elnök sza­vait idézi. A beszélgetés sem nem teljes, sem nem pontos. Amennyiben például a határ- kíiigazitásról szól, a köztársasági elnök ha­sonló alkalommal már régebben kijelen­tette, hogy ez a kérdés nemcsak bennün­ket, hanem Magyarországot is érinti és Csehszlovákiának Magyarországgal szem­ben ugyancsak volnának követelései. A köztársasági elnök továbbá kijelentette, hogy erről a kérdésről egyrészt a kisan- tant, másrészt a többi államok hozzájáru­lása nélkül még csak beszélni sem lehet és a békeszerződéseket respektálni kell. Kétség nem fér ahhoz sem, hogy azok a ki- jelen lések, amelyeket a köztársasági elnök a magyar propagandáról tett, éle sebben és részletesebben voltak megszövegezve, mint ahogy ezt a bécsi lap közli. Az elnök 'egyéb más kijelentéseinek megszövegezése sem teljes. .......a miniszterelnök felelős" A csehszlovák nacionalista sajtéiban a nyi­latkozat erős ellentmondásokat vált ki. A Poledni List első oldalán nagyhangú címek­ben hangsúlyozza, hogy „a parlament hozzájárulása nélkül MaSa- ryk sem Ígérhet határkiigazitást“, mert a köztársaság atkotmánytörvénye azt mondja, hogy csakis a parlament tárgyalhat ha tárki igazitási kérdésekről. „A köztársasá­gi elnök — írja a Poledni List — külföldi újságírókhoz nagyon gyakran igen előzé­keny. Nem áll módunkban a beszélgetés tar­talmának helyességét ellenőrizni, de az el­nök minden egyes nyilatkozatáért a minisz­terelnök felélőé és a nyilatkozatot, ha ez a nyilvánosság számára van szánva, ellen kell jegyeznie. Nem kis dologról van szó. Államunkat a békeszerződések teremtet­ték meg és ezek órinthetetlenségén múlik minden. Nincs olyan hadseregünk, amellyel az álla­mot az egész világ ellen megvíédhetnők. Számunkra csak az alkotmány mérvadó s az alkotmány szerint senki, sem az elnök, sem a kormány nem tárgyalhat semmiféle területi változásról, hanem csakis kvalifi­kált többséggel mind a kiét törvényhozó tes­tület. Az abszolutisztikus Németországban a háború előtt mindig a legnagyobb afférokat és államkrizist idézte elő, ha Vilmos német császár a birodalmi kancellár tudomása nél­kül nyilatkozatot tett, amelyért a kormány nem vehette át a felelősséget. Mi most tra­díciót építünk. Azt hisszük, hogy határaink ér in the tétlensége számunkra sokkal fonto­sabb, mint a kisantant és Franciaország szá­mára. Kezünk meg van kötve, az igaz, de csakis saját alkotmányunk köti őket. A mi­niszterelnök lehetetlen nemzetközi helyzet elé kerül, ha a nyilatkozatban, amelyről tudnia kellett volna, azt mondjuk, hogy mi ugyan megengednek a határki igazítást, csak a többiek vannak ellene. Vájjon mi lenne, ha a többiek azt mondanák, hogy ők is hoz­zájárulnak? Nem lehet csodálkozni azon, hogy Szlovén szkon minden ilyesfajta nyilat­kozat »r ossz hatást kelt.“ „A Slovák — írja továbbá a Poledni List — amely talán még nem is ismerte az elnök legújabb nyilatkozatát, védekezik a magyar expanzió ellen és tegnap ismételten a kö­vetkezőket irta: Az elmúlt két évben Masa- ryk elnök és Renes miniszter többször nyi­latkoztak a külföldi sajtóban, ahol burkol­tan a magyarok iránti engedékenységüket hangsúlyozták. Természetes, hogy határ- kiigazitásra való hajlandóságról szó sem lehet. Prága nem tulajdonosa Szlovenszkó- nak, amelyből egy részt átengedhetne szom­szédjának. Ezt az államot a csehek és szlo­vákok alapították, határait a békeszerződé­sek állapították meg. Fölemeljük intő sza­vunkat minden olyan megnyilatkozás ellen, amely nem állana teljes eréliyél határaink megváltoztalhatatlaneága és éri nthetetlensé­ge mellett. A magyarok után jöhetnének a németek, holnap a lengyelek, holnapután az oroszok. Az állam alapját alkotó dolgok nem lehetnek diszkusszió tárgyai.“ A Poledni List ezután idézi a hivatalos távirati iroda félhivatalos cáfolatát és a kö-„ vetkező megjegyzést fűzi hozzá: „Hangsú­lyozzuk, hogy a köztársasági elnöknek is elővigyázato­sabbnak kell lennie a külföldi újságírók­kal folytatott beszélgetéseiben, különösen, ha az állam határainak megvál­toztatásáról esik szó! Amennyiben az elnök azt mondta, hogy erről a kérdésről a kisan­tant beleegyezése nélkül nem lehet beszélni, nti hozzátesszük, hogy erről elsősorban a mi parlamentünk beleegyezése nélkül nem lehet beszélni." — Folytatás a 11. oldalon — Váratlanul meghalt Budapest tiszti függésié Budapest, május 18. (Budapesti szerkesz-r tőségünk telefonjelentése.) Tegnap este fu­tótűzként terjedt el a hír a fővárosban, hogy Szabó Imre dr. fővárosi tiszti főügyész hir- telenül meghalt. Szabó dr. érelmeszesedés­ben és vesebajban szenvedett s az állandó nagy munka következtében idegrendszere is megrendült. Szabó Imre dr. tegnap délután rendes sétájára indult. Az uecán rosszul lét fogta el, mire megszólított egy idegent s ar­ra kérte, hogy értesítse telefonon a városhá­zát, hogy ő az irodájába megy, ahová azon­nal küldjenek hozzá orvost. Az ismeretlen vi­déki ember, aki éppen a vonathoz indult, te­lefonon értesítette a városháza portását. A portás rövidesen fölment a főügyész irodahe­lyiségébe, ahol Szabó Imrét ingujjban a pamlagon már holtan találta meg. A portás azonnal értesítette a gondnokot, aki az ülésterembe sietett és az éppen ülésező ta­nácsnak bejelentette a főügyész váratlan el- hunytát, mire az ülést felfüggesztették. Köz­ben a mentők is megérkeztek. Az orvosi se­gítség azonban már későn jött. Szabó Imre váratlan halála városszerte nagy részvétet keltett. ______3_ j| Világhírű „SSMüfcm?/'* féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek^cs^zövetek^sztal- Í H nemük, frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor- _ __ _ __ ~ ^*««. *** jfö gfi MII wiiiiii IIIIIHIIH ....II..... mi ........... j$| ><01 ^ (gL 1 sz5v etek. — Előnyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Régi..Papitok...átdolgozása. — w' W % ífe yg *** 80 M M inták vidékre bérmentve. _______uu! ’S’eSu XTeí. ©«©. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom