Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-17 / 112. (2037.) szám
1929 május 17, péntek.-prax;aI'Mag^aR--hiriiai> 7 Likvidálás előtt áll a Délszlovenszkón kitőrt mezőgazdasági munkássztrájk A vadsztrájknak érdekes mellékhajtása támadt a nyitrai vízvezetéki munkálatok körül — A sztrájkolok nagyrésze szervezetlen munkás Érsekújvár, május 16. (Saját tudósítónktól.) Pozsonyi jelentés alapján beszámoltunk arról, hogy Délszlovenszkó több gazdaságában kitört a mezőgazdasági munkások sztrájkja. A sztrájk nem volt éppen váratlan, amennyiben már tavaly, a megegyezéssel végződött sztrájk alkalmával hangoztatták a kommunista vezetőemberek, hogy 1929 tavaszára sokkal nagyobbszabásu, országos jellegű sztrájkot készítenek elő. A sztrájkkérdésnek folytoons felszinentartá- sával akarták beleoltani a mezőgazdasági munkások nagy tömegeibe a gazdasági sztrájk iránti szimpátiát. Most tartották a legalkalmasabbnak a pillanatot, hogy proklamálják a sztrájkot. Jólértesült forrásból azt az információt kaptuk, hogy a kommunista párt nem látta helyesnek és nem is tört lándzsát a sztrájk mellett, mire egyes agilis vezetőemberek rendezésében kezdődött meg a sztrájkolási komédia, mely annak dacára, hogy Délszlovenszkó több helyén egyszerre, mintegy vezényszóra kez- dőtött, — nem nevezhető komolynak és nem lesz hosszú életű és — ami a munkások helyzetét illetőleg a legfontosabb, — nem fogja a kívánt 25 százalékos béremelés elérését eredményezni. A sztrájkoló munkások, tekintettel arra, hogy nem az országos szakszervezet irányítja a sztrájkmozgalmat — noha az izgató röplapokon az országos szakszervezet nevét is szerepeltették — nem fognak sztrájksegélyt kapni s igy előreláthatóan rövidesen önmagától fog össze- oinlani a sztrájk. Erre enged következtetni az a tény, hogy amikor a gazdasági munkások több nyitramegyei uradalomban abbahagyták a munkát, — azzal biztatták őket, hogy a most folyó nyitrai viz- vezetéképitési munkálatoknál fognak elhelyezést nyerni. Ezirányban kísérlet is történt, mely az első pillanatban sikeresnek is látszott. A vízvezetéki munkások ugyanis, mint ismeretes, napokkal ezelőtt sztrájkba léptek és ilyformán sikerült is kisebb fizetésjavitást kiharcolniok. A mostani mezőgazdasági sztrájk kitörése után azonban jelentékeny részüket elbocsájtották a munkából és belyökbe az olcsóbban ajánlkozó, sztrájkoló mezőgazda- sági munkásokat akarják felvenni. A különböző pártszervezetek azonban azt kívánják, hogy vegyék vissza a* elbo- csájtott munkásokat, és a városi vízvezetéki munkálatoknál elsősorban helybeli munkásokat alkalmazzanak, nehogy az a visszás helyzet álljon elő, hogy a nyitrai munkások, akik éveken keresztül vártak a vizvezetéképitéssel kapcsolatos munka- alkalomra, munka nélkül maradjanak. Airieny- nyiben a szakszervezeteknek a nyitrai munkások védelmében tanúsított magatartása nem vezetne eredményre, úgy a városi tanácson keresztül fogják a munkások jogait megvédeni. A mezőgazdasági sztrájk egyébként már csak azért sem bir olyan fontossággal, mint a múlt évi sztrájk, mert a sztrájkolok nagyrésze nem szervezett munkás. A sztrájk kitörésének közvetlen előzményeit, illetőleg kétségtelen megállapítást nyert, hogy a „vadsztrájk4* kizárólag a kommunista agitátorok ténykedése következtében tört ki. katonaságot fognak kirendelni azokba a gazdaságokba, ahol a munkások abbahagyták a munkát. A munkások és a sztrájkolok között ezideig nem indultak meg a tárgyalások, a jelek szerint azonban Komárom, május 16. Komárom város képviselőtestülete tegnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek legfőbb tárgya a város 1928. éivi költségvetésének ügye volt. Bár a költség- vetés már régen elkészült és az országos hivatalhoz került, jóváhagyása mostanáig sem történt meg. Jóváhagyás helyett egy leiratot kapott a város és ebben a leiratban az országos hivatal a költségvetés hatvan tételéről kér közelebbi felvilágosítást. A komáromi városházán az országos hivatalnak a költségvetés jóváhagyása, illetve annak állandó halogatása terén tanúsított magatartását azzal magyarázzák, hogy az országos hivaéal a huzavona által az álMmsegély folyósítását akarja elódázni. Ez a vélemény a tegnapi közgyűlésen is kifejezésre jutott. Sándor Ernő városi főszámvevő a képviselőtestület elé terjesztette a városnak az országos ,hivatalhoz küldendő válaszát, melyben a szükséges felviigaositáa járási hivatalok fognak közbelépni és megkísérlik a sztrájk békés utón való likvidálását. Abban az esetben, ha a kísérlet a felek merev- magatartásán megtörne, azonnal sor kerül a katonai munkáscsapatok kirendelésére. sok magadásán kívül az államsegély mielőbbi kiutalását kérik. Dénes Emil (szoc. dem.) képviselőtestületi tag úgy vélekedik, hogy az országos hivatal eljárása illuzórikussá teszi a községi autonómiát. Csevár kommunista képviselőtestületi tag pedig kijelentette, hogy mint annakidején a költségvetési, most ezt •a választervezetet sem fogadják el. Fülöip Zsigmond magyar nemzeti párti városatya felszólalásában rámutatott arra, hogy a város az 1928. évi költségvetését már végleges formában megállapították, azzal tehát nem lehet foglalkozni. Most mindössze csak arról lehet szó, hogy ia város a sürgőssé vált államsegély érdekében minél előbb küldje el válaszait az országos hivatalnak. * A közgyűlés többsége elfogadta Fülöp Zsigmond érveit és azoknak megfelelően hozott határozatot. lkai hozzák kapcsolatba öngyilkossági kísérletét. | A szerencsétlenség helyének átkát látják benne. Lehetséges, hogy amikor a vonat a végzetes helyhez közeledett, az érzékenylelkü asszony felidézte emlékezetében édesatyjának szörnyű katasztrófáját és a rémképek olyan nagy hatással voltak lelkére, hogy szinte öntudatlan állapotban nyitotta ki az ajtót és mielőtt megakadályozhatták volna végzetes szándékában, kivetette magát a vonatból. Szeptember előtt nem lesz meg a főtárgyalás a Ma-ügyben Pozsony, május 16. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Tuka-ügy főtárgyalása a nyári szabadságok megkezdése miatt késedelmet szenved. Boriczky vezetőügyész, valamint Novák dr., az ügy referense júniusban, illetve júliusban mennek szabadságra. Szeptember 1. előtt semmi esetre sem lesz meg a főtárgyalás a Tuka-ügyben. Bankó István dr. Pozsony város uj főjegyzője Pozsony, május 16. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tegnapról mára érdekes változás állott be Pozsony vár ros főjegyzői hivatalának vezetésében. A hivatalos sajtóiroda jelentése szerint Bel- Iay József kormánytanácsost, Pozsony város főjegyzői hivatalának vezetőjét áthelyezték az országos hivatalhoz, ahol Benkó István utóda lesz és a kulturális és színházi ügyeket fogja intézni, Benkó István dr. pedig Bellay József örökébe lép és ő lesz Pozsony város főjegyzője. A változás nagy meglepetést szerzett egész Pozsonyban. Bellay József 1922 december 1. óta áll a főjegyzői hivatal élén. Trencsénből került Pozsonyba, ahol annak idején zsupán volt. Eleinte a pozsonyi lapok erősen támadták, mivel a városi közgyűléseken igen sokszor élt a vétó jogával. Bellay áthelyezése előléptetésszámba megy, mert ezzel a harmadik fizetési osztályból a másodikba kerül. Benkó István dr., Pozsony város uj főjegyzője, Kolozsváron és Budapesten végezte iskoláit, a forradalomig Szepesmegye árvaszékénél volt ülnök, majd az államfordulat után Kassán volt vármegyei főjegyző, ahonnan Turócszentmártonba került. 1922 óta a szlo- venszkói teljhatalmú minisztériumba volt beosztva, ahol a színházi ügyeket intézte. A szlovenszkói katolikus püspöki birtokoknak zár alá helyezése idején Benkó István volt a teljhatalmú minisztérium likvidációs bizottságának a tagja. Benkó Istvánt a városházán igen szimpatikus embernek ismerik, aki minden kérdésben liberális, toleráns magatartást tanúsít és a pozsonyi városházán osztatlan örömet váltott ki Benkó István dr.-nak áthelyezése. ' A kassai városházán már nem tudnak magyarul Kassa, május lb. Kassa város uj szervezeti szabályrendeletének javaslata elkészült és már tárgyalás alá is került. A javaslat magyar szövegezésben is megjelent, ebben azonban alig van köszönet. A városházán, úgy látszik, már teljesen elfelejtettek magyarul. Jó volna ott egy hites tolmácsról gondoskodni, akkor talán nem történnék meg az, hogy a hivatalos tervezetben csak úgy hemzsegnek a nyakatokért magyartalanságok. Rögtön a második szakasz végén ezekre a sorokra bukkanunk: „A város gyakorolja az összes jogokat és ellátja az összes feladatokat, melyeket a törvények, kormányrendeletek és megyei szabályrendeletek reá hárítanak.44 Vagy mit szóljunk a 4. § 2-ik pontjához? — Azon tagok helyébe, kik ezen hivatásukat ha csak ideiglenesen is el nem láthatják, vagy ha a választási megbízás tartama alatt a mandátum végleg megürül, — a póttagok lépnek... A 24. § ékes magyarsága igy szól: — Art, aki a városi képviselőtestület közgyűlésén felszólal, annak teljes méltóságát megőrizni tartozik, ha nem ahhoz mérten viselkedik, főleg ha annak méltóságát vagy az erkölcsöt sérti, vagy végül büntetendő kifejezéseket használ, az elnök rendreutasitáni tartozik.44 A gyűjteménybe tartoznak még a következő ritkaságok: „A szónokot, akinek az elnök a szót megadta, hozzászólása alatt zavarni tilos.44 „A jegyzőkönyvek a városi levéltárban külön biztonságban elhelyezendők.44 „Szavazategyenlőség esetén oly esetekben, amelyeknél többen igényelnek bizonyos jogokat, sorshúzás dönt.14 Azt hisszük, ez a néhány idézet is meggyőzően beszél. A nagybégányi állomás előtt kiugrott a vonatból a jegyző felesége A genius foci szörnyű hatása — Ugyanazon a helyen kísérelt meg öngyilkosságot, ahol atyját elütötte a vonat Az agitátorok sorra járták a falvakat, majorokat és mindenütt izgatták a munkásokat a munkaadók ellen, annak dacára, hogy alig pár hete létesítettek szerződéseket a munkaadók és a munkások. A szerződés megállapításaival ellentétben 25 százalékkal magasabb béreket, túlóra- béreket és részben nyolc órai munkaidőt követelnek. A csendőrség nagymennyiségű röpcédulát foglalt le, melyek izgató hangon követelik a munka beszüntetését. A sztrájkolok még a szükségmunkákat, u. m. az etetést és a fejést sem látják el, a legtöbb helyen azonban akadtak sztrájktörők, akik elvégzik a szükségmunkálatokat, annak ellenére, hogy a kommunisták sztrájkőrségeket szerveztek. A dolgozó munkásokra a csendőrség vigyáz. Amennyiben a sztrájk a legrövidebb időn belül nem omlana össze, úgy Rendszeres légiforgalom BukaresS-Nagyszeben-Kolozsvár között Bukarest, május 16. A napokban megindul Bukarest -Nagyszeben és Kolozsvár között a rendszeres légiforgalom. A repülőgépek a személyszállításon kívül postacsomagokat is visznek. A Bukarest—kolozsvári vonalat később Nagyváradig is kiterjesztik. Beregszász, május 16. (A Prágai Magyar Hirlap munkatársától.) Igen különös, szinte misztikus körülmények között akart véget vetni, életének Puskás András nagybégányi jegyző felesége. Egy érvel ezelőtt az asszony édesatyjával halálos baleset történt. A nagybégányai állomás előtt egy arra haladó vonat mozdonya elé került és a vonat kerekei között szörnyethalt. A tragikus eset természetesen rendikivül nagy hatással volt leányára, Puskásáéra, akinek idegrendszerét teljesen feldúlta a véres vasúti katasztrófa. A jegyzőné néhány nappal ezelőtt rövid időre elutazott otthonából. Tegnap reggelre kellett volna visszaérkeznie. Férje kiment elébe a vasúti állomásra és igy szemtanúja volt annak a borzalmas öngyilkossági kísérletnek, amelyet a szerencsétlen asszony elkövetett. A kora délelőtti vonat percnyi pontossággal tűnt fel a nagybégányi állomás előtt. Már lassítani kezdett és éppen azon a végzetes bolyén kanyargóit át, ahol egy esztendővel ezelőtt Puskás Andrásné édesapját elütötte. Ekkor borzalmas jelenetnek voltak tanúi az állomás épülete előtt álldogálók. Az érkező vonat egyik kocsijának ajtaja kinyílt és egy asszony kivetette magát a még meglehetős gyors mozgásban levő vonatból. Az emberek látták, amint a szerencsétlen teremtés a sínek közé zuhan és elterül a földön. A szemtanuk, köztük a jegyző is, kétségbeesetten rohantak a katasztrófa színhelyére. Elképzelhető a jegyzőnek megdöbbenése, amikor az eszméletlenül fekvő, véresfejü asszonyban feleségét ismerte fel. A súlyosam megsebesült asszonyt nyomban beszállították a beregszászi közkórházba, ahol az orvosi vizsgálat megállapította, hogy agyrázkódást szenvedett. Állapota rendkívül súlyos és kihallgatni sem lehetett. Áz asszony megelégedett és boldog családi életet éjt. Viselkedése semmi olyasmit sem árult el, hogy végzetes tervekkel foglalkozik. Éppen ezért ismerősei titokzatos motívumokA komáromi járásban sziinőben van a földmunkások sztrájkja Komárom, május 16. (Saját tudósítónktól.) Mint ismeretes, a kommunista agitátorok legjobban Csallóközt dolgozták meg a földmunkások sztrájkjára. Az agitátorok, akik sorra járták a községeket, hogy a földmunkásokat sztrájkra izgassák, könnyű lelkiismerettel tették ezt, mert a párttól húzott nagy fizetések miatt nekik nincsen gondjuk a megélhetésre, viszont a földbirtokosoknak ezentúl is lesz mindig annyijuk, hogy meg legyen a mindennapi kenyerük: de mi lesz velük, napszámosokkal, ha nem dolgoznak és a keserves kis keresettől is elesnek? A munkások legnagyobb része ezért nagyon bizonytalan érzéssel ment bele a sztrájkba és ha mégis belementek, úgy azért tették, mert nem tudtak szabadulni a kommunista agitátorok hatása alól és tiltakozásukat akarták kifejezni nyomorúságos helyzetük miatt. Amint a komáromi járási hivatalban értesültünk, a járásban úgyszólván valamennyi nagybirtokon megkezdődött a munka. A kouvenciós cselédség eddig is dolgozott, csak a napszámosok léptek ki a munkások sorából. Érdekes, hogy a sztrájktörők egyrésze éppen a kommunista érzelmű munkások köréből jelentkezett, akik észrevették, hogy a sztrájk egyedül a munkásokra nézve fog károsan végződni. Több munkaadó a komáromi járás területén saját iniciaüvajából felemelte a napszámosok munkabérét, amelynek tarthatatlanságára maguk jöttek rá. Noha a csendőrség mindenütt készenlétben van, különösebb incidensre nem került sor, bár a terrortörvény alapján mintegy húsz kommunistát bekísértek a komáromi járási hivatalhoz. A bérmunkások sztrájkja a komáromi járásban még nem tekinthető teljesen befejezettnek, hivatalos helyen mégis remélik, hogy a legrövidebb időn belül teljesen helyre áll a rend és a munka folytonossága. Hí országos hivatal indokolatlan huza-vonáva! késleltafi Homárom államsegélyének folyósítását A komáromi képviselőtestület rendkívüli közgyűlése
