Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-03 / 101. (2026.) szám

1929 május 3, péntek. 5 1 magyarországi református zsinat ülésszakának második hete Budapest, május 2. A református országos zsinat hétfőn Balta­zár Dezső dT. püspök egyházi elnök és Ba­logh Jenő dr. egy] lázkerületi főgondnoik, vi­lági áléinak vezetéséivel folytatta ülésezését. Folytatták a lelkészválasztásj törvényjavaslat részletes vitáját. A lelkészek kötelességeiről szóló szakasz egyik pontjánál Ráday Gedeon gróf volt 'belügyminiszter, országgyűlési kép­viselő és Benedek Sándor, a közigazgatási Bí­róság másodelnöke is felszólaltak. Ráday Gedeon*grof indítványt nyújtott be arról, hogy a lelkészek képviselő jelöltséget ne vállal­hassanak, legfeljebb az egyházi hatóságok hozzájárulási val. — Módot kell nyújtani arra, — mondotta hogy a papi. palást meg legyen védelmez­ve a politika sarától. Meg kell óvni a lelkész és a gyülekezet közötti harmóniát. Nem he­lyes, hogy a pásztor esetleg állásfoglalásra bírja híveit, mint olyan tényezőiket, akik a politikai képe is el elválasztás menetére befo­lyással bírnak. Legutóbb a magyar képviselő­ház elfogadta a közigazgatási törvényjavasla­tot, amely kimondja, hogy a törvényhatósá­gokban az egyházakat lelkészek fogják képvi­selni. Különösen ez az utóbbi szempont ve­zette indítványának megtételén ék Az indít­ványt kiadták a bizottságnak. Benedek Sándor ehhez az indítványhoz hoz­záfűzte még, hogy a képviselővé való jelöl­te. Lés fátuma az egyházak szolgálatában álló tanítókkal is megtörténhetik. Tehát reájuk nézve is szabályt kell alkotni. A lelkészek kötelességeiről szóló szakasz a továbbiakban kimondja, hogy a lelkész tar- I ó/kodjék minden olyan foglalkozástól, mely a hivatás méltósőnak nem felel meg. Adjon a lelkész családi életével is jó példát; fele­ségül református vagy- evangélikus nőt ve­gyen és gyermekeit a refomátus vallásban neveltesse. A következő szakasznál Kiss Ferenc egye­temi tanár azt kívánta, írják körül szorosab­ban, hogy a laikusok közül ki végezhessen bárminő kivételes esetben is istentiszteletet. Makláry Károly előadó válaszolt a felszólalá­sokra. Egyelőre nem látszik szükségesnek, — mondta — hogy rendes isteni tisztelet köre­iében laikusok is helyest kapjanak. A zsinat végül kimondta, hogy Isten igéinek hirdetése •••lsQsprban. a lelkészek feladata, de az igehir­detést" á törvényben megszabott feltételék mellett teljesítheti lelkésszé nem képesített férfi egyháztag is. A keddi ülésen azok a szakaszok kerültek sorra, amelyek a lelkészválasztás jogának át­szállásáról és a lelkészek áthelyezéséről szól­nak. Nagy obb vita az áthelyezéseket szabá­lyozó törvényszakasz körül keletkezett, ahol Juhász Miklós esperes, Kovács J. István egy- iiázkerületj főjegyző, Kálmán Jenő ország- gyűlési képviselő, Ravasz László püspök, Be­nedek Zsolt konventi tanácsnok és még töb­ben szólaltak fel Az elfogadott szakasz sze­rint, ha az egyházmegye elnöksége úgy találja. hogy a Jelkész további működése a gyüle­kezet szempontjából hátrányos, köteles megtenni az áthelyezésre vonatkozó előze­tes intézkedéseket. Az eljárás helyszíni vizsgálattal indul meg, ha a megbékülésre nincs kilátás, az ügy egy­házi bíróság elé kerül. A zsinat ülésért szer­dám folytatták, amikor a Leikészválasztási tör­vénytervezet utolsó szakaszait is letárgyalták. Legújabb sporthír Pozsony Bécs ellen Pozsony, május 2. (Pozsonyi szerkesztőségünk ielefonjelentése.) A vasárnap délután 5 órakor Po­zsonyban a Bratislava-pályán eldöntésre kerülő Bécs—Pozsony városközti futballmérkőzésre Po­zsony a következő válo?atott együttest állítja ki: Kapus: Kardoá (Bratislava); hátvédek: Csulik (Bratislava), Meidünger (Ligeti); fedezetek: Bon- (■só (Bratislava), Weisz Ármin (Makkabea), Tráger (Bratislava); csatársor: Uber (Bratislava), Bulla (Bratislava), Priboj (Bratislava), Mayer II. (Lige­ti), Molnár I. (Ligeti). — A meccset a magyar Vicenik vezeti. ooe Nyitrai AC—Donanstadt SK 5:0 (3:0). Barátságos mérkőzés a nyitrai szigeti pályán. A helyi csapat, mar az első félidőben bebiztosította a győzelmét. A. mérkőzés a hullámzó mezőnyjáték jegyében telt el. Donaustadt csatársora a mezőnyben jól operált, a kapu előtt azonban tehetetlennek bizonyult. Nyitra megérdemelte a győzelmet. Góllövők: Ja- ,necska (4), Pemer (1). Donau&tadt egy megítélt 11-est mell’élőtt. — Elkobozták a Pozsonyi Híradót, Grenz- botet és Slovákot. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A pozsonyi államügyészség a Híradó. Grcuzbot-c, valamint a Sióval; május ekéjén megjelent számait, a Tuka-figgyel kap­csolatba,d irt cikkeik néhány részlete miatt el- kobortatU- / ^RXC^-MAC^ARHtRUAP; A népszövetségi hármat kisebbségi bizottság a kisaistant emlékirata ellen! London, május 2. A népszövetségi tanács hármas kisebbségi bizottsága folytatja tár­gyalásait, amelyeket azonban szigorúan titokban tartanak. Jól in íormált körök szerint a l diszkusszió a kérdés nép jogi magjára összpontosul és azt szeretné tisztázni, vájjon a népszövetség önmaga elhatározásából, anélkül, hogy egyik tagja ajánlatot tenne, meg­vizsgálhatja-e, vájjon az egye* országok lojálisán betartják-e a kisebbségek védelméről ; szóiló rendelkezéseket. A kisantant emlékirata természetesen két&égbevonja a népszövetségnek ezt a jogát ; és egyúttal arra kéri a hármas bizottságot, hogy ne vizsgálja meg a német és a kanadai javaslatot. A hármas bizottság tanácskozásai nak határozata bizonyára úgy fog hangzani, hogy a népszövetségnek föltétlenül joga van fölülvizsgálni a kisebbségi rendelkezések betartását. A hármas bizottság csak másodsorban foglalkozik Németország és Kanada indítványaival. Bécs ma Srömmámorban fogadta a „Gráf Zeppelint11 Bécs, n)áju.s 2. A Gráf Zeppelin ma reggel 5 óra 11 perckor Eckener dr. vezetése alatt fölszólít Friedriclxsbafenben, hogy megláto­gassa Bécset. A léghajó fedélzetén huszonöt utas volt, köztük Schürff osztrák közlekedés­ügyi miniszter, az osztrák kereskedelemügyi minisztérium léghajózási főnöke, Beyerle würtenbergi igaaságügyminiszter és Dürr dr., a Zeppelin-müvek főkonstruktorja. Az osztrák főváros fél tiz körül frenetikus lelkesedéssel fogadta a léghajót. A város te­rein és uecáin tízezrével állt a nép és nézte az ezüstszürke léghajót. Az iskolásgyer ekeket is kivezényelték az uccára. A Gráf Zeppelin a Szent István-templom tornya körül cirkált, majd sorban meglátogatta Bécs valamennyi kerületét. A háztetőkön és az ablakokban fe­hér kendőikkel, integető emberek álltak, akik ujjongva ünnepelték a német légi csodát. A Zeppelin körülbelül háromszáz méter magas­ságban úszott Bécs felett. Számos kis, zászlók­kal és virággal díszített léggömböt bocsátot­tak föl a Zeppelin üdvözlésére. A Zeppelin kitűzte nagy lobogóját és virágkoszorukat do­bott Becsre. A léghajó negyed hétkor röpülte át az osz­trák határt és 9 óra 28 perckor már B'écs fö­lött. volt. 9 óra előtt tiz perccel érintkezésbe lépett a bécsi rádióval és közölte, hogy 8t. Pölten fölött van. A léghajó tiz órakor elrepült Bécs felől és meglátogatta Gráoot, majd egy óra tájban visszatért Bécs fölé. A nap sütött és a Léghajó ezüstös sziliuetjét mindenki láthatta. Újra százezrek gyűltek az uccára s újra kendőlo- bogtatással üdvözölték .Eckener dr. hajóját. A léghajó vezetőf rádión szívélyes üdvöz­letüket tolmácsolták és beszédeikben éltet­ték az osztrák-német csatlakozást, amely előbb-utóbb föltétlenül be fog követ­kezni. Egy óra után a léghajó Felső-Ausztrián át visszaindult. Friedrichshafeinbe. Százötvenezer korona értékéi arany | a mühetypadló alatt Kit illet meg az aranymüves-mühely padlója alá került aranyhulladék — Egy háziúr és aranyműves aranycsatája a budapesti törvényszék előtt Budapest, május 2. A. budapesti törvény­szék érdekes pert tárgyalt le ahéten. A pert özvegy Stennberg Miksámé s Zwillinger Adolf aranyárugyáros indította Fisok! Viktor dob- utcai háztulajdonos ellen. A per előzménye az volt, hogy Zwillinger Adolf néhány év előtt bérbeadta Stemfeld Miksa aranymüves- inestemek Dob-utca 5r számú házban lévő gyárhelyiségét. Stemfeld Miksa nem sokkal később tönkrement és öngyilkos lett. Stern- feld Miksa elhalálozása után Zwillinger Adolf, a dobutcai helyiség régi bérlője, az elhunyttal kötött szerződése alapján feljogo­sította özvegy Stemfeld Miksánét arra, hogy az aranymüvesmühely padlója alá került arauyimlLadékot felszedje és azt értékesítse. Amikor Steraíeldné a padlót fel akarta bon­tani ezt a házkor megakadályozta azzal, hogy az •idők folyamán a padló alá összegyűlt arany- ImUadék a ház tartozékévá vált és igy az a házkor tulajdona. A pert elsőfoíkon a háziúr nyerte meg. Fel­lebbezés folytán került az ügy a budapesti törvényszék elé, amely az elsőfokú ítélettel szemben úgy döntött, hogy az aranyhulladék özvegy Stemfeld Miksánét és ZwiUinger Adolfot illeti. Az ékszerszakma már az elsőfokú ítéletet nagy érdeklődéssel és érthető izgalommal fo­gadta, mert eddig mindig az volt a gyakorlat, bog}' a műhely bérlőjének joga volt az arany­hulladékot felszedni és értékesíteni, ha az üz­lethelyiségből kiköltözött. Ebben a rendkívül érdekes ítéletiben most az ékszerszakma elvi jelentőségű döntést lát. A napisatő egyik munkatársa beszólt Zwüidnger Adolf ékszer- gyárossal, aki a következő érdekes kijelenté­seket. tette; — Az aranymü’vefcmüheiyekben a padló fe­lett összesepert arany időtoözönkinrt sok ki­logrammra gyűlik össze, amit azután mi aranyművesek a gyárakba adunk feldolgozás­ra és onnan, mint nyers aranyat kapunk viez- saa. A munka közben azonban a® aranytűül Já­rt ék, illetve aranypor rendkívül nagy súlyánál fogva a padlózat has a dókáiba, sőt a padló alá keriid. amit úgy lehet magyarázni, hogy a mű­helyekben .felállított rendkívül nehéz gépek az arany pórt a padló belsejébe préselik. Az eddigi gyakorlat «r< volt, hogy ha a gyér ki- WHHWfc m gyirtotejdonos a padlót felszedte, az aranyport összegyűjtöt­te és azt értékesítette. A kérdéses dobutcai helyiségben, amelyet Stemfeld Miksának ad­tam át, 15 éven át dolgoztam 30 munkással, úgy hogy számításom szerint körülbélüil 10 ki­ló arauyhulladék gyűlt ott össze. Amikor az üzlethelyiséget a szenrencsétlenvégü Stern- feld Miksának átadtam, szerződést kötöttem vele, hogy az aranyiiulLadék felerészben őt, felerészben pedig engem fog illetni.' Miután egy kilogramm szinarany mai ára 2500 pengő, a padló alatt rejtőző minimálisan 10 kilo­gramm arany hulladék értéke 25.000 pengő. A szerencsétlen özvegy az aranyhu ll adók révén egy kis vagyonkához jutott volna. A dobutcai ház tulajdonosa azonban nem enged­te meg a' padló felbontását, dacára, hogy mi a felbontás után a visszaállítás költségeit vállal­tuk volna. A háztulajdonos, miután az arany, összegyűjtését megakadályozta, egy cipőgyár­nak adta ki a helyiséget, amely ott falakat vont és hatalmas gépeket szerelt fel, úgy hogy ezek után már csak nagyobb költséggel lehetett volna a padló alól az aranyhulladékot kivenni. Az elsőfokú ítéletet, amely elutasí­totta keresetünket, megfellebbeztük. Másod­fokon azonban most a budapesti törvényszék nekünk adott igazat és utasította a háztulaj­donost arra, hogy a műhelyben az uj bérlő cipőgyár által felszerelt gépeket a saját költ­ségén eltávolítsa és feljogosított bennünket arra, hogy a padló aló1! a 25.000 pengő ér­tékű aranyport kiemeljük. — Mikszáth Kálmán utcát kap Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünk tclefoná'ja: A po­zsonyi városházán komolyan foglalkoznak az­zal a tervvel, hogy az eddigi öt közigazgatási kerületből 11 kerületet létesítenek. A 11 ke­rületnek a következő elnevezése lenne: Óvá­ros, Szőlőkertek városa, Kikötőváros, Váralja vagy Egyetemi város. Újváros, Stefánikváros, Malomligeti város, Nagyszombati kápolna, Téglamező, Vaskút és Dunántúl. A jövő héten fog ez a javaslat a kulturális bizottság elé ke­rülni, amely részletesen megtárgyalja azt. Ugyancsak a jövő héten fognak hatvan uj uc­cunak nevet adni. Már eddig is rengeteg ucca- elnevezési javaslat érkezett be a város taná­csához. A magyarság pártjai többek között in­dítványozni fogják, hogy Mikszáth Kálmán ne­véről is nevezzenek el uccát. Értesülésünk szerint a szlovák és cseh pártok sem fogják ellenezni, hogy a nagy iró uccát kapjon Po- zsoo y bán. A főiskolai cserkészet programja Prága, május 2. Nem régen alakult meg a Prágai Magyar Cser­készek Köre és most ennek a mintájára a pozso­nyi főiskolás cserkészek körének megalakulásáról kaptunk hirt. így már két egyetemi város főiskolás cserkészei szerveződtek meg s egyedül Brüi^abeu van még hátra a főiskolás cserkészalakulat meg­szervezése. Ily előzmények után nem fölösleges Írásban is lefektetni a főiskolás cserkészet célját és program­ját. A kezdetben könnyűnek látszó feladat azon­ban nehezebbé válik, ha tekintetbe vesszük, hogy a cserkészet, mint nevelési eszköz a tizennyolc éven aluliak számára készült, bár, már a 17—18 éves korban is sokszor válságos. A főiskolás cserkészet szervezésénél tehát nem fogadhatjuk el a középiskolás cserkészet szerve­zetét, de nem szabad elfogadnunk a külföldi úgy­nevezett old scaut mintákat sem, — lévén ezek a középiskolás cserkészetnek rendszerint csak átvi­telei; hanem uj irányban, az uj pedagógiai rend­szerbe belépő ifjúnak megfelelően át kell alakíta­ni. Bár szükséges a középiskolás cserkészetből sok mindent átvenni, de ehhez a főiskolás ifjú egyéniségéhez viszonyítva sokat kell hozzáadni. Átveendő mindenesetre a középiskolások elé ál­lított cserkészideál. Bár ez a már sokkal önállóbb kritikával rendelkező főiskolás ifjú előtt egyéni ségének megfelelően sokkal individualisabb alak­ban fog állani, de alapja mégis kell, hogy egyenlő tegyen: a valláserkölcsiség és a nemzeti talaj. A kettőn mozog a cserkészideál, ez az alapja a főis­kolás cserkészek közös munkájának. A középiskolás cserkészet elsősorban jellemne- velő. Foglalkoztatja az ifjút individuálisan és kol­lektiven, de mindig a jellem kialakításával kapcso­latban. Ezzel szemben a főiskolás cserkészetnél a jellemnevelés csak másodrendű, — tekintve, hogy a húszéves ifjúk jelleme már kialakult, vagy igen közel van a kialakuláshoz. A 16 éves ifjak etikai problémái még majdnem egyformák. Tgy a veze­tőnek ezekre megfelelni könnyebben lehetséges. A 16 éves korban azonban a jellem kezd kialakulni és mindinkább individuális lesz. Innét van, hogy ebben a korban kezd a cserkészet válságos lenni. A főiskolás cserkész etikai problémái már telje­sen individuálisak. így a vezető részéről indivi­duális foglalkozást kivannak. Az azonban csak igen kevés esetben valósítható meg. Egyetlen módja a baráti viszonyban alapuló bizalom, mely módot ad e téren is a beavatkozásra. (Kiváló eszköze a ba­ráti viszony kialakítására a közös kirándulások rendezése). A főiskolás cserkészet téren tehát vajmi ke­veset nyújthat. Sokkal nagyobb azonban a jelentő­sége a íőiőkolásságnali, mint a jövő vezető osz­tályának az öntudatositásánál. Főiskolás diákságunk nagy része még mindig megelégszik, azzal, hogy elsajátítja a vizsgához szükséges szakanyagot. Tudományos érdeklődése ezen túl alig terjed. Épp ezért szükséges a nemzeti felelősáégérzet leiébresztése: A magyarságnak itt megfelelő vezetőkre van szüksége. Ezen vezetés természetszerűleg a szellemi osztálytól, az értelmi­ségtől jöhet. Épp ezért a szellemiség ezen hivatott- sága szükségessé teszi, hogy a szaktudása mellett oly intelligenciával rendelkezzék, mely a kor­problémák fölé emeli és igy alkalmassá teszi, hogy a magyarság többi, nem szellemi munkával foglal­kozó osztályait osztályérdekeik tekintetbevételével, az anyagi és szellemi jólétük előre mozdításával irányíthassa. Csak az összes magyar osztályoknak a helyes irányítása óvhatja meg kisebbségi ma­gyarságunkat az elnemzetleniedéstől. Szükséges tehát szabad egyetemi előadások, vi­ta-esték, szemináriumok rendezése, hogy főiskolás ifjúságunk megszokja a kor-problémák tudomá­nyos kutatását. A főiskolás cserkészetnek ezen uj munkája talán kezdetben nem a cserkészethez tar­tozónak látszik, felülről vizsgálva azonban nem egyéb, mint Baden Povel ideáljának: a jellemen és hasznos polgárnak, a szlovenszkói kisebbség: magyar keretekbe való beillesztése. Természetesen itt mindig a tudományos szak munka a fontos, valamint az, hogy ez mindig a valláserkölcsiség és a nemzeti alap tekintetbe vételével történjék. Ha ez nem igy megy, vagy esetleg a pártpolitika talajára siklik, már nem cserkészmunka. Ezen tudományos, nemzeti felelősségre nevelő munkán kiviil szükséges a főiskolás cserkészeknek a középiskolásokkal állandó kapcsolatot létesíte­ndők. Ennek a megvalósítása nehézségekbe ütkö­zik, mert a pozsonyi egyetemi hallgatókat leszá­mítva, főiskolásaink Frágában és Brünnben tartóz­kodnak s igy csak a távoli összeköttetés lehetsé­ges, nem lévén a közelben magyar cscrkészcsa- pat. A szünidőkben azonban a főiskolás cserké­szek belekapcsolódhatnak az ottani cserkészéletbe, így, ahogyan a főiskolás cserkészet előkészít az életbe való kilépésre, a középiskolás cserkészet elő fogja készíteni az ifjút a főiskolás cserkészetre. Ezenkívül a cserkészvezetők a főiskolásokkal ki­váló segitő erőket nyernek. Szlovenszkói cserké­szetünk válságát nem kis mértékben okozza a ve­zetők hiánya. A főiskolás cserkészetnek igy a kö­zépiskolás cserkészetben is termékenyítő hutása lenne. Rady Elemér. Ideiglenes útlevelet kaphatnak a budapesti nemzetközi vásár szlovenszkói látogatói Prága, május 2. \ pozsonyi orszá 'o- !ii vatal április 9-én kelt 577-18/1929. számú reudeletóvel utasította a járási hivatalokul, hogy a. budapesti nemzetközi v'-ár látoga­tóinak kérelmükre ideiglenes útlevelet áL liteanak ki 4?

Next

/
Oldalképek
Tartalom