Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-03 / 101. (2026.) szám
6 í929 május 3, péntek. Eltűnt Newyorkbólegy milliomos, ismeretlen helyen lógva tartják és titkos emberek letveszik a bankletétjeit Bosszú egy fiatal leány elcsábításáért ? * Newyork, május 2. C'arlo Brancati dr. uew- yorki milliomos november 19-én nyomtalanul eltűnt. Amerikából. Azóta jött néhány levél, aláírásával ellátva. Londonból, de lassanként ezek a levelek is elmaradtuk. Emellett titokzatos kezek Brancati nevében felnőttek a bankjától 250.000 dollárt. Röviden ennyi a tényállás és ezzel a bonyolult bűnüggyel foglalkozik most Newyork és London rendőrsége. Carlo Brancati dr. egészen fiatal korában került ki Olaszországból Newyorkba. Mint borbély kezdte meg működését. Emellett azonban beiratkozott a Columbia egyetemre is és orvostant kezdett hallgatni. Óriási küzdelmek és nyomorgások után sikerült is megszereznie a doktorátust. Orvosi rendelőt nyitott Newyork- bam. Mikor már jól ment a praxisa és volt egy kis megtakarított pénze, játszani kezdett a tőzsdén, majd ingatlan spekulációkba fogott. Spekulációi olyan szerencsések voltak, hogy hamarosan abba is hagyhatta orvosa gyakorlatát és ettől kezdve kizárólag csak az üzletnek élt. Óriási vagyont szerzett néhány év alatt. Newyork leggazdagabb embereinek sorába lépett. Ö vette meg Morrisnak. Newyork volt kormányzójának csodálatosán pompás bronxi palotáját. Ebben a palotában élt fivérével együtt Számos nagy vállalat főrészvényese volt. ö volt a Ferraris Trust Company főrészvényese is. Ez a vállalat nemrég megbukott, Brancati- nak azonban még mindig óriási vagyona maradt. Egyedül a palotája és annak berendezése több mint 400.000 dollárt ért. 1928 november 19 Az olasz származású milliomos november 19.- én reggel 8 órakor eltávozott palotájából. Fivérének azt mondotta, hogy egy barátjával van fontos találkozója. Ettől kezdve nem látta senki Bxancatit. Néhány nappal később aláírásával ellátott és Newyorkhói keltezett levél érkezett bankárához. A levélben Brancati felszólította a bankárt, hogy 250.000 dollár értékű részvénypakettjét adja el és ezután a vételárat utalja át egy másik newyork! bankhoz. A bankár ezt a tranzakciót végre is hajtotta. Végrehajtás után telefonon felhívta Brancati palotáját és itt legnagyobb megdöbbenésére arról értesült, hogy Brancati már napok óta eltűnt. Ellopnak egy nevet Erre azután a bankár nyomban a rendőrségre sietett. Detektívek rohantak ki abba a bankba, ahová a levél értelmében a bankár a 250.000 dollárt átutalta, A detektívek későn jöttek. A pénzt már felvette „Brancati megbízottjai Ez az ismeretlen ember Luigi Romano néven mutatkozott be. Az összeget a Banca Comer- ciale Mulberry Street-i fiókjánál helyezte letétbe, de egy óra múlva újra érte jött és kivette. A detektívek Newyork olasz negyedében találtak is egy Luigi Romanot, Ez az ur azonban tekintélyes, jómódú polgár; többgyermekes családapa, akit mindenki ismer és aki kétségkívül igazolni tudta, hogy nem ö vette fel a pénzt a bankban. Annyit tehát tudott már a rendőrség, hogy Luigi Romano nevét csak ei- tuűajdonitotta az a gonosztevő, aki Brancati részére a pénzt felvette. Lyuk a falon A rendőrség most teljes erővel próbálta kinyomozni, hogy tulajdonképpen hol is tartózkodhat az eltűnt milliomos. Mindenekelőtt házkutatást tartottak a palotában. Brancati lakosztályában minden azt a képet mutatta, hogy a miliomos hirtelen elhatározással útra készülődött. Ruhái, fehérneműi össze-vissza voltak dobálva, utibőröndjei, ruháinak és fehérneműinek tekintélyes részével, eltűntek. A szoba falán lyukat találtak, amely a vizsgálat szerint revolvergolyótól származott. Egyéb nyomot nem tudtak kideríteni. Levelek érkeznek Röviddel Brancati eltűnése után sűrűn érkeztek newyorki ismerőseihez és hozzátartozóihoz az aláírásával ellátott levelek. Levelet kapott tőle a bankja, az amerikai-olasz takarékpénztár elnöke, Cimenella, valamint az eltűnt milliomos Ernesto nevű fivére. Ezek a levelek először Passaicból, később Albanyból. majd Bostonból, sőt utóbb Kanadából. Montreálból voltak keltezve. Legutóbbi leveliinek pecsétje pedig a londoni postahivatalból származott. — Ezek a levelek igen rövidek, tömörek. Géppel vannak írva, és látszik, hogy műveletlen emberek fogalmazták. Brancati aláírásai azonban minden levélen valódiak. Nyilvánvalóan erőszakkal íratták alá ezeket a leve!eket Brancati va k Annyi tehát,bizonyos, hogy. Brancati legutóbb Londonban volt.. Mack Geehan bronxi á/l- .awáigyé** moat kából táviratban kéri* a londoni Scotlamd Yardot, állapítsák meg, kik utaztak óceánjáró hajón a múlt év decemberében Newyorkhói Londonba. Segítségére van a nyo- mozámak bizonyos fokig az a kábeltávirat is, amely karácsonykor érkezett Braucati New- yorkiban élő fivéréhez. — Szerencsésen megérkeztem, kellemes ünnepeket Levél megy. Carlo. Néhány nappal később levelet is kapott Ernesto Brancati Londonból., A levél igen rövid csak ennyi áll benne gépírással:. — Állapotom kielégítő, néhány hétig Angliában maradok, ahol a nyakamon műtétet fognak végrehajtani. Kellemes ünnepeket kíván Carlo. Brancati golyvában szenvedett és ezért némi alapja van annak a mondatnák, hogy a nyakát meg fogják operálni. A mifliemos fivére azonban attól fél. hogy Brancatin egészen más: fajta és kevésbé jótékonyhatásu nyakoperációt hajtottak végre azok, akik eltüntették. A rendőrség is ezen a véleményen van. Hogy tulajdonképpen mi történhetett Brancativalgaz még. tisztázatlan. Valószínűnek tartják, hogy Braucntit a tettesek Kanadába csalták, onnan azután valamilyen módon, akár megtévesztéssel, akár terrorral Londonba vitték és itt meggyilkolták. Csikágóban 1933-ra nagy világkiállítás készül. Természetesen csikágői méretekkel- Utóvégre, ahol akkora szállók vannak, mint a Stevens-hotel, melynek 3000 szobája van, ott nem ijednek meg valami nagyobbszabásu kiállítástól sem. Az épitész- bi zott ság végleg elfogadta azt a tervet, hogy a kiállítás a Slichigan-tóba építendő szigeten legyen. Több mértföld hosszú és egy mértföld széles szigetet építenek tehát, amelyben meghagynak apró lagúnákat és tavakat is a tóból. A kiállítás invesztíciós költségei ezekután egész csekélységet tesznek ki. Mindössze 400 és egynéhány millió dollárról van szó ... egyelőre, ez az összeg azonban előreláthatóan nem lesz elég. A tó feltöltése egyáltalán nem valószínűtlen gondolat Csikágó számára, hiszen a hatalmas világváros leggyönyörűbb része, a tóparti villanegyed is ilyen feltöltött alapon épült. Húsz kilométer hosszan és 2—3 kilométer átlagos mélységben töltötték fel a tavat és ez a különös területhóditás ma is folyton tart. Itt vannak a Michigan boulevardon az óriás szállók, itt lesz a kiállítás főbejárata, úgyhogy forgalmi szempontból nagyon egyszerű a kiállítás megoldása: az idegenek pedig a kiállítás közvetlen közelében szállnak majd megCsikágóban most tervezik a Milwaukee-be vezető gyorsjáratú közlekedési utat, ez is 90 mér- földes ut lesz és ez is a Michingan-tón megy keresztül. A másik „kicsit*4 már építik is, ez a külvárosokba visz és mindössze 7 mérföldre épül bele a tóba. Végtelenül fontos Csikágó számára a kiállítás, annyira fontos, hogy ha ni n lett volna ez a jubiláns alkalom, akkor ki kellett volna találni valamit, hogy a város prosperitása fokozódjék és a munka- nélküliség megszűnjék. Most aztán megkezdődött a nagy munka, a kiállítás alapkövét ünnepélyesen lerakták, a washingtoni kongresszus jóváhagyta a tervet, és a szövetségi kormányzat szubvencióval járul hozzá a kiállítás rendezési költségeihez. A kongresszus jóváhagyása meglehetősen kétséges volt és a esikágőiak még nem gyűlölték annyira nagy riválisukat, Newyorkot, mint e jóváhagyás előtt. Newyork ugyanié szintén világkiállitást rendez, még pedig 1932-ben. azaz egy esztendővel a csikágói előtt. Megelőzte Csikágót, de nemcsak megelőzte, hanem majdnem tönkre is tette. A kongresszus ugyanis nem akarta hozzájárulását adni ahhoz, hogy ilyen rövid időközökben ilyen nagyszabású vállalkozásokat finanszírozzon a kormány. A caikágóiak azonban becsületbeli kérdést csináltak a kiállítás ügyéből. A múlt nyáron erélyes propagandát kezdtek. A kiállítás reklám- költsgeire és szervezésére tagsági igazolványokat árusítottak. Ezeket a tagsági igazolvnáyokat erőszakosan presszionáltak rá mindenkire. A tagság ára 5 dollár volt és ezért az illető 10 darab belépőjegyet kapott 1033-rn, amikor a kiállítás megnyílik. Az emberek Csikágóban sem sietnek olyan nagyon a belépőjegy megváltásával, hogy négy-öt évvo) előre lefedeznék ebbel! szükségletüket, igy tehát a kiál liláé szervezői terrorhoz folyamodtak, így aztán sikerült is eladni 150.000 ilyen tagsági igazolványt, és ezzel 750.000 dollárt szerezték „előzetes költségekre". A Bel! Telephon Co. egyedül 20.000 tagsági jegyet adott el. A osikágói polgár- nagyréua bevéadrar lókból áll, márt megakkíKözben perszo gondoskodtak arról, hogy kezükbe kaparintsák a milliomos 250.000 dollárját. és még leveleket írattak vele alá óvatosságból, hogy newyorki baráti köre ne nyugtalan kod jók. Mary Megállapította a rendőrség, hogy Brancati eltűnése előtt New-dersey-i birtokán egy ismeretlen olasz társaság gyűlt össze. Hogy ezek az olaszok mit. tanácskoztak, nem tudja senki. Valószínűnek tartják, hogy a newyorki olaszok egy maffiájáról van szó. Adatok vannak arra. hogy egy olasz társaság üldözte Brancatit, amiért állítólag elcsábított egy Mary Mastromarino nevű 19 éves olasz származású leányt. Brancati palotájának átvizsgálása során az Íróasztalán egy cédulát találtak ezzel a felírással. — Te gazember, ha nem küldöd mingyárt vissza, azt a nőt, akit a házadban tartasz, eljövök az irodádba és leőllek, mint egy disznót. Azonnal küld vissza a nőt, mert különben beváltom a szavamat. Egy napi időt hagyok neked. Ha ezalatt nem teljesíted a parancsomat, feljövök hozzád a barátaimmal és le fogunk mészárolni. Ez az ügy különben annakidején a nyilvánosságra is került. Röviddel eltűnése előtt Brancati a bíróság elé került azzal a váddal, hogy egy fiatal olasz leányt palotájában tartott erőszakkal. A leány maga vallott azonban mellette, úgyhogy felmentették. Valószínű, hogy emiatt akartak most bosszút állni rajta maffia tagjai, akik azonban emellett az anyagiakat sem vetették meg. totlák az úgynevezett nemzetiségi komitét, mely a különböző nemzetiségek között valóságos versenyt támasztott a kiállítás propagandájában. Az egyes nemzetiségek viszont a maguk társadalmi egyesületeiket mozgósították, ennek az eredménye lett a 150.000 kiálitási tag s természetes, hogy, a kongresszus nem mondhatot ellen a 150.000 tagból álló „bizottság44 kívánságának, megszavaátá a támogatást. Newyork hiába akarta elgáncsolni Csikágót, Csikágó megmutatta, hogy felveszi a versenyt és mer áldozatot hozni... a saját felvirágoztatása érdekében... A négy esztendő, amely még a kiállítás megnyitásáig hátra van, úgy látszik, nem sok a nagyvonalú csikágóiaknak, hogy a kiállítást teljes alapossággal megszervezzék. Ezért már most nem mulasztanak egyetlen napot sem s a leghatalmasabb propagandával vetik magukat a világra. A föld minden részére hangulatkeltő prospektusokat küldenek, hetenkint mást é mást, amelyek ismertetik Csikágót, egész történelmét, nevezetességeit, szépségeit és a kiállítás terveit. A prospektusok az orosz szteppékre éppen úgy eljutnak, mint az afrikai nagy tavak vidékére, a Balkánra épp úgy, mint Skandináviába, s ami az érdekes és figyelemre méltó: mindenhova az illető nép nyelvén. Módunkban van bemutatni a csikágói kiállítás legújabb magvarnyelvü propagandairatát amely élénken beszél az amerikai nagyvonalúságról s amely a szigorú adatszerüséget sok helyen a modem romantika színes lendületével párosítja. íme az érdekes dokumentum: „íme egy kép Csikágóból, a maga igaz dicsfényében** Egy kép egy szorgalmas és szép Csikágóról, melyben banditagyilkosságok csak elszórt események az átlagos polgár számára. Ezt a képet adja a nemzet többi részének az Associated Press egy cikkében, melyei csikágői osztályának szerkesztője irt. Ezt a történetet kinyomtatták azoknak a csikágói polgároknak a bátorítására, akik vágynak Csikágó jó hírneve után. Csikágó rendeltetése, igy mondják azt azok, akik a jövőjében hisznek, az. hogy a világ legnagyobb és legszebb metropolisa legyen. Mérhetetlen nagy lépéséket tett máris efelé a rendeltetése felé. Ha majd a világ 1933-ban a küszöbén gyülekezik, akkor még előbbre jut ezen a csapáson közelebb a céljához. Iga*, banditagyilkosságok és bombázások ős más rosszindulatú események elrontják a képet egy bizonyos mértékig, do ezek csak epizódok erőteljes életében egy uj világban lévő uj városnak, egy városnak, mely mint azt a hirdetései mutatják, 100 év alatt többet fejlődött, mint Páris 2000 év alatt. Az giazi Csikágónak semmi köze sincs a banditagyilkosságokhoz, bombázásokhoz. Nem sokkal többet tud ezekről, mint a kívülállók és ezt a keveset az újságok révén tudja. Az átlagos csikágői évekig járkál anélkül, hogy látna más komolyabbat, mint egy automobilbalesetet és még az autóbalesetek is kevesebbek itt. mint sok más városban. Csikágóról könnyű tprzképet. kapni. Az igazi kép mindig látható. St. John Ervin, a kiváló brit drámaíró látta a valódi várost legutóbb* látogatása Háromnegyedmillió dollár előzetes szervezési költségekre A csikágói világkiállítás négy év múlva nyílik meg, de máris eladtak több mint egymillió belépőjegyet — Csikágói konhur- rencia a newyorki kiállítás ellen alkalmával és a reá gyakorolt hatást a következő módon jegyezte fel: ; „Csikágó fénylő tornyok városa, mely egy napon hiszem, felgerjeszti az irigységét minden civilizált embernek. Ez az a hely, ahol Amerika géniuszát találják. Itt energia van, itt bódult, de kétségtelen erő van, itt emelkedő szépség is van. Társadalmi lelkiismeretesség terjed a városon át és a polgárai megfogadták, ho^ a világ leghatalmasabb városává teszik. Hiszem, hogy meg fogják tenni. Hiszem, hogy ezek Csikágót a világ legszebb városává teszik. Életerő van ebben a városban." Az Egyesült A51a.nr.ok legnagyobb városa Ha a külvárosok Newyork városával nem egyesültek volna, Csikágó lenne Amerika legnagyobb városa. Már tégen túlszárnyalta az eredeti Newyorkot, Mauhaitan-szigetet, népességet tekintve épp úgy; mint Newyork legnagyobb külvárosát, Brook- lynt is. Tény az. hogy nem rég egy Brooklyn-i újság közlése szerint Brooklyu népességet illetően Csikágó után a második legnépesebb város. Csikágó határain belül több mint 3X0.000 lélek él és 200 környékbeli külvárosával együtt ennek a metropolisnak 4,500.000 lakosa van. Nem egy, hanem négy állam városa. Illinoisból északi külvárosai Wiscounsiba vezetnek és le Indiánéba, épp úgy mint Michiganbe, Gray és Ham- mond, Indiana folytatásai a v-' -osnak a tó mentén messze délre, épp úgy mint Oak Park és Cicero nyugaton, Evanston pedig északra. A külvárosok külső gyűrűjében a fontos városok egyórai utazás- nyira vannak a Looptól. Ennek az óriási metropolisnak határában ezer és ezer holdnyi erdőség, a jövő parkjai terülnek el.. Olyan zsúfolt században történt ez a fejlődés, mely visszanyulik abba az időbe, amikor még Fort Dearborn egyedülálló őre volt a nyugaton az amerikai uralkodók csapatainak, néhány katonával, néhány szőrmekereskedővel, néhány vállalkozó lélekkel, akik a vadonban akartak uj otthont alapítani. Erős, vak, nyughatatlan és szilárd, mint a mögötte lévő föld ,.Azután _ mondja egy ujságlörténész, — Amerika belseje kezdett uj életre kelni. Egyszerre, megállás nélkül, a folyók völgyei és a mezők megteltek. A bosszú kocsisorok mindig nyugatnak haladtak és küzdő városok keletkeztek nyomukban az eddig elhagyatott vad helyeken; erdőségeket vágtak ki, gőzhajók jelentek meg a folyókon; fehér vitorlák tarkították a nagy tavakat; a gazdag mezőket nagy farmokra osztották fel, a vasúti sínek elérték a fekete erdőket. Az emberiség elárasztotta a keleti hegyeket és benépesítette az egész földrészt. Csikágó ennek a nagy változásnak csúcspontja lett. Az uj föld gazdagsága ebbe a városba folyt. Nagy, dolgos, lármás, piszkos, zavaros lett. Mint a mögötte lévő föld, erős és vak volt, nyughatatlan, erőteljes, szilárd; tökéletes tűkre az amerikai életnek/4 S hol van a szépsége a modern Csík ágónak? Állj a Michigan főuccai hídjára szürkületkor és tekints végig a hosszú, egyenes tómenti boule- várdon. Negyvenötemeletes tornyok szegélyezik nyugatról és a Grant Park kecsessége keletről. Itt — úgy mondják a világ utazói — van a világ leggyönyörűbb útja. Vágj’ nézz az északra húzódó széles útra, amelyet pár év előtt vágtak az ott lévő piszkos uccából. Itt ugyanaz a rohamos fejlődés, még több toronnyal, melyek a Tribuna gótikus épületével és a Wrigley épületeivel kezdődnek. Keleten a Grant Park díszeleg feltöltött földön épült szépségek tere. hármas utjával, melyek a Field-muzeum és a Söldier Field Stádiumhoz vezetnek. Idővel Csikágó harminc mértföldnyi tópartját végig parkosítják. Ezeknek a munkálatoknak közel kétharmada már be is fejeződött. Az 1933-i világkiállitást is a Michigan-tó területére feltöltött földön rendezik. Minden ut Csikágóba vezet Száz és száz mértföld hosszú boulevardok kötik össze Csikágót távolfekvő park rendszerével. Százmillió dollárokat költöttek erre. Csikágó lerom- boltatta a mocskos, bűzös South Water Streetet és kettős (alsó és felső) folyómenti boulevárdot épi- tetett a helyébe 30,000.000 dollárért. Több ilyen kettős boulevard épitése van kilátásban. Számok semmit sem jelentenek egy olyan városnak, amely a jövő számára épit. Csikágó városi tervrajza — a legterjedelmesebb, amit valaha városi tanács alkotott, — váitozat'anul lépésről lépésre megvalósul. Politika, adminisztráció megváltoztatása, bandilaháboruk. bombázások sem gátolják a rohamos fejlődést, mert a városi tervezők állandóan előre haladnak, feltartóztathatatlanul. Valamikor mindent ut Rómába vezetett; ma minden vasút Csikágóba vezet, a nagyszerű középnyugat minden terményét ez irányba szállítva, Csikágó a farmok gazdagságát becseréli kenyérre és cereálékra, a barmokat és disznókat húsra, a vasat acélra. luneu eljutnak a termékek a világ végére is, és a világ végeiről jönnek az emberek, hogy segitőkezet nyújtsanak Csikágó fejlesztéséhez. Drogériában És jó ez a hajnövesztő ? — Azt elhiszem. Tegnap néhány csöpp rá- önüott egy dinnyére és ma a dinnyét már eladtam kókuszdió helyett, JThc passing íhow.)
