Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-07 / 80. (2005.) szám
10 I i«s Ijffiflfc 7, ymbm*. URÁNIA Láthatatlan sugarak s néma hangok suhannak körülöttünk a térben Az altraszonor hullámok, melyeknek hangját nem érzékeljük Két ós félezer éwe! ezelőtt a délolasx Krotoa 'párosában, a verőfény ben egy görög bölcs ült. Az égbolt kéksége sötéttüzü és feneketlen mélységű volt, & lecsüngő felhővárak fehérsége vakító és Pythagoras — mert ő volt az — egyhurn hangszerét pengetve tűnődött Megfigyelte, hogy a zenei skála hangjainak megfelelő hurhosszuságok egymás közti viszonya olyan, mint a legkisebb egész ssámokéo És mert bölcs volt, felvillant benne annak a lángeszű megsejtése, hogy a körülötte zajló szél- és patak zugás, színes-illatos, csengőbongó világnak minden tüneménye miaanöyen mélységes Összefüggésben van a számok, a matematika szürke, de mindenhatónak Missé, ötokaates birodak mávaL látni ■— a higany feloldódik és tíntafeketóvé festi a vizet. Egy a vizen üsző faggyugyertya egyszeriben feloldódik, tejeserű fehér emulziót képesve. A» nltraszomor hullámok erélyesebben és nagyobb távolságokra terjednek, mint a hallható hangok — esért felhasználják őket világítótornyokba erős köd alkalmával jelzések adására, mert a fényjelek olyankor nem jutnak messze. Minden modern hajón kristálykészülék van ® „hangok"* felfogására, mely azokat elektromos rezgésekké alakítván át, őket regisztrálhatővá teszi. A hangjelzést kombinálni szoktál? rádiójellel és a hajón a két jel észlelési idejének a különbségéből kiszá| miíják a torony távolságát, irányát pedig forgatható keretantennával határozzák meg. A torony jelzései nem láthatók, nem hallhatók és mégis kőnyebhen találják meg pontos helyét, mint fénynyel és hallható hangokkal. Újabban elektromos cenfrálék kapcsolótábláinak több-kilométeres távolból való levegőn keresztüli kezelését intézik e nagyerejü „néma dörgések" segélyével. A nagy rádió-adóállomásokban pedig hullámhosezállandő- sitásra. és ellenőrzésre szolgálnak a nagyfrekven- | rídju kvarekrístály-reagések, — e módszer nagy ; pontosság* igen fontos, mert ma már annyi az ! adóállomás, hogy a hnllámhoísz-állandőság legcsekélyebb be nem tartása esetén egymást érzékenyen zavarják. Pythagoras monokordját pengetve gondolkodott a hangok számösszefüggéseinek a megfejtésén. A i mai fizikusok megtalálták az utat ée kísérletek meg számítások eleinte szövevényes útvesztőiben mind mélyebbre szállva több és több oldaláról pillantották meg a rezgések egymással harcoló sokszerüségein túl a matematika csodálatosan sűrített és végsőkig leegyszerűsített egyenleteinek fénykévéiben az átfogó harmóniát. De az emberi szellem számára egy minden analitikán túli intuitív Megérzésben is: a Kenőben közvetlen és magasztos módon tárulnak fel a világ rezgéseinek legősibb dinamikai és számtani összefüggései, a Horinka Ferenc ok), gépészmérnök minise- terileg engedélyezett autúiskolája, Nyitra. jelentkezések állandóan n harmónia és a ritmus. Pythagoras azt állította, hogy hallja a szférák zenéjét. Kartársai szokás szerint ezt nem magasabb jelentőségében értelmezték ée mert személyének rendkívüli varázsa volt, azt hitték, hogy ő az egyetlen, a kiválasztott, akinek számára a kristályegek zenéje hallható. Pedig Pythagoras füle is csak emberi fül volt és az altraszonor hullámokat ő sem hallotta. De szelleme emberfölötti volt és ez a szellem felfogta és megérezte a világegyetem törvényeinek akkor ismeretlen távlatait is és messzi összefüggések sejtése benne a harmónia fenséges érzésévé, zenévé szűrődött, —- zenévé, melyet csak az ő nagy lelke < hallott meg. Akkoriban még nem létezett & megveestegeíheteA Mnol rendszeres iennészetkutatás és a bölcseletnek sokszor mélyértákü gondolatesirái a túltengő spekuláció terméketlen talajában sem bírták megérteim igéretteljes gyümölcseiket a tapasztalati tadománvok számára. Se Pythagoras is, meg tanítványai, amikor nagyszerű gondolatuknak künn a jelenségekben való tükröződését keresték, nem juiottak tovább „mágikus0* esámösszefüggésekkel való meddő játéknál és misztikns szimbolizmusnál. Kétezer esztendőnek kellett eltelnie, míg megjelentek azok az emberek, akik természet-megfigyelés közben megfeledkeztek szenvedélyes elméletekről, mert szenvedélyükké a vizsgált jelenség legkisebb részleteinek módsseres nyilvántartása lett A hatás rendkívüli volt: az uj módszer apostolai, sokszor vértanai — Tcpernikns, Galilei, Giordano Brtmo. Eoppíer, Newton kezei nyomán jelentéktelennek látszó kísérletek hirtelen aj iermészetböleseJeii mélységeket világítottak be. Éppen most, amikor a kutatók az uj célok hatása alatt ideiglenesen megfeledkeztek erről a természetbölcseletről, akkor feltárultak annak kiapadhatatlan forrásai, melyek, a fizika, vegytan, csillagászat és élettan tudományaiban, fakadnak. A kiélezett pozitivizmusból váratlanul egy uj romantika bontakozott ki: a mindene ég titkainak eddig ismeretlen dimenziói, határtalan lehetőségek szűzies varázsától övezve. Az évezredes talajban szunnyadó gondolatcsírák most hatalmas életerejük égés® hevével szökkentek magasba. Példa erre Leukippos és Dereokritog nagy ihletű, de ugyancsak legkezdetlegesebb vázlatosságon túl nem jutott koncepeoja az atom-fogalomrői, amely nőni kezdett és mely ma a nagy természet erőiről és az anyag szerkezetéről való tudásunk óriási területének szélesen kidolgozott, végtelenül fontos elméleti alapjává lett. Pythagoras eszméje pedig? ... A* anyagi világ törvényei ma saámösszeiüggé- sek, egyenletek alakjában vannak a könyvekben lefektetve és nemcsak a bánosérhárok, hanem a hangok egész birodalma, sőt & meleg, a fény és a színek világa is feltárta ss érzőkeken-tnli mélyében rejlő matematikát, melyet a görög bölcs hiába keresett — a rezgés-számok gazdag skálája képében, Sőt az újkor megtalálta, asfc is, mit Pythagoras csak óhajtva sejtett — a számokkal és formulákkal való bánásmód mágikus kulcsát és most már tényleg számítani lehetett az ismeretlenségeket: következtettek oly természeti erők létezésére, melyekről érzékeink nem vesznek tudomást. A ma annyira népszerű rádió’ ílláxnok láthatatlanok és matematikai bűvészkedéssel előre megjósolt tervszerűen elért eredmények. A mapszinkép fény- és melegen-tuli részéről a bőrünket barnító ultraibolyáról is a legtöbb ember hallott, szintúgy & röntgensugarakról. De kevesen tudják art, hogy körülöttünk nemcsak láthatatlan sugarak, hanem néma hangok is suhannak észrevétlenül a térben. Az ezer árnyalatú zugás, csobogás a mennyek dörgő szózatai, emberi hangok — örömé és a fájdalomé —, selyemnek suhogása és gépék zakatolása... mindez természetesen megismerés szempontjából nézve csak a testeknek és a levegőnek mindenféle gyorsaságú és erejű rezgése. Vannak azonban rezgések, amelyek nőmik, az anyagnak olyan nagy ■ gyorsaságú remegése, melynek as emberi föl számára nincsen hangja. Ha a vibrációk másodpercenkinti száma húszezren felül van, akkor az ember már nem hall semmit. Pedig a természetben és a laboratóriumban még húszszor, harmincszor nagyobb gyorsaságú — tehát többszázezer váltakozásu — rezgések is előfordulnak. Éneket nltra-ssonor (hangzásen-tnW) hullámoknak nevezik és kísérleti célokra rendszerint igen gyors váltakozása elektromos áramok hatása alatt rezgő kvarc, vagy egyéb kristállyal állítják elő. Ezek a nem hallható — tréfásan ..hallatlan** vagy „hall- lan** — hangsngarak titokzatos tulajdonságokkal bírnak! Folyadékokat, mélyek különben arra semmiképpen sem hajlandók, keveredésre kényszerítenek. Az asztalon vízzel telt edény van, melynek aljára higanyt öntöttünk, as asztal semmivel nincsen össze’ ttetéeben, eltávozunk tőle és megnyomjuk as altraszonor-készülék gombját - nem hallható hang keletkezik, mire a higany oly kicsiny cseppek™ málik szét, hogy a legjobb mikroszkóppal sem lehet egyet nem megTörökország í929-ben... Egy ország, amely fiz esztendő alatt akarja ezer év nyomait eltüntetni Tíz esztendeje telt el annak, hogy Törökország a forradalmi kavargások útvesztőjéből kiszabadulva, mint rendezett, erősen demokratikus hajlandóságú állam szerepel a nyugati közvélemény előtt. A mai Törökország társadalmi képe mindenesetre a legérdekesebb probléma. Tiz esztendő alatt évszázadok mulasztásait kellett jóvátenni Mnsztafa Kemál pasának és hogy ez a gigászi feladat egész terjedelmében még nem sikerült, annak ezer oka van. Törökországban szinte egy csapásra kellett megváltoztatni az évszázados életformákat, as alkotmányt, a társadalom berendezését, a műveltség alapjait s mindez óriási munkát ró a mai török kormányra, külonő&en a rettenetes háborús vérveszteségek, a görög háború pusztításai óta. Harcid. Armstrong kapitány, aki évek óta. járta be Törökországot, mint a ezövetségkőzí hadikér- megállapitő bizottság képviselője, most érdekes jelentésben foglalja össze » mai Törökország képét. Idegenellenérzés — a végletekig Armstrong kapitány- angol ée érthető, hogy beszámolóját a mai Törökország közlekedési viszonyaival kezdi. Angol kényelemre igazán nem akad a mai Törökországban. Az utazás kényelmetlen, megszállni kész nyomorúság. Egy pár nagyobb városban Adahában, Kaisarieben, Angofában, még csak akad valamirevaló hotel, egyébként azonban az utas csak kis vidéki kocsmákra, kanokra van utalva, ahol a gazda marhái a hálószoba alatt bőgnek, a szobái: tele vannak legyekkel, egyéb kellemetlen élŐsdiekkel, a trágyadomb bűze behatol a szobákba s maga az étel, amelyet felszolgálnak, éppen olyan Ízetlen és nyomorúságos, mint amilyen költséges. Elmúltak azok a régi jó idők, mikor a török ember túláradó vendégszeretettel fogadta az idegent. As angolt és a franciát különösen nem szereti. Az idegeneket szigorúan ellenőrzik. As ember valósággal úgy érzi, mintha ideiglenesen szabadlábra helyezett fogolyként járna Törökországban, aki minden járásban köteles felmutatni igazolványait, okmányait, meg kell mondani, mi az utazásának célja, mi a foglalkozása, hogy hívják az apját, anyját, nagyapját, nem szólva egy csomó fényképről, egyéb apró részletes kérdésekről, és persze egy légió rendörügynökről ée kémről, akik a gyanús idegent lépten-nyomon ellenőrzik. Viszont a közbiztonság mintaszerű. Nyomuk sincs már azoknak a rablóhordáknak, amelyek, még 1919-ben garázdálkodtak. Az ember nyugodtan vághat fegyver nélkül az országúinak, kivéve az Eufrát keleti részeit, ahol a kard. martalőcok, akik 1924-ben föllázadtak, még nincsenek megfékezve, hanem a hegyek zegzugos részein húzódnak meg és zsákmányra várakoznak. Egy néma ország ’ Megdöbbentő a mai Törökországban as a szörnyű sivárság, amely az utas elé tárul abban az országban, amelyben valaha mesés gazdagságú városok virágzottak és amely gabonával, nemes fémmel, úgy szólván az óvilág felét látta el. 1928-ban a török népezmlálás tizennégymillió lelket mutatott ki, de ez túlzás. A malária, a nemi betegségek, a leromlott táplálkozás, amely a gyermekhalandóságot rendkívül megnövelte, az 1920. évi görög invázió hihetetlen mértékben lesorvasz- totta a török lakosság számát és a néptnozgalom fellendüléséről a mai viszonyok közt nem lehet sző. Az ember napokon át utazibatik, anélkül, hogy élőlénnyel találkoznék. Itt-ott. egy falun vezet keresztül az ut, de a házak romokban bevernek. Egy óriási hatalmas föld, amely a halál néma dermedtségében pihen ... A világháború óta mérhetetlen földterületek feküsznek ugaron. Törökország alapjában véve agrárország, de a kormánynak külföldről kell behozatni a lisztet. Ez minden statisztikai adatnál meggyőzőbben beszél. A török paraszt hihetetlenül szegény. Az okszerű föld mi ve léshez mit sem ért. Az adanai síkság, amely tervszerű művelés mel- k>tt Egyploro gazdagságával vetekedhetnék, nincp kihasználva ée alig produkál valami gyapotot. Az 1927. évi termés huszonöt százalékkal gyöngébb az átlagnál, a műit évi termés is rossz volt, mert a szörnyű szárazságban a vetőmag teljesen kipusztult é« kivéve a Taunusz hegység lábánál i elterülő földterületeket, amelyeket a németek rendszeresen öntöztettek, most hatalmas birtokok állanak üresen, termés nélkül, mert a föld nem kapott esőt. Az örök nomád Milyen a török paraszt? Szelíd, csendes, essge- delmes természetű ember, olyan, mint amilyen * forradalom előtt volt, föl sem veszi a maga nyomorúságát, kényelmetlenül, piszokban él, alig különben, mint a marhája. A szűkösebb napokra nincs egy fillér tartaléka sem. Egy rend ruhában jár, abban dolgozik, abban fekszik 1«. Mihelyt leszáll az eet, nyugalomra dől, világosságot nem gyújt napkeltekor ébred, kócosán, rend'esetlen ül, csak annyit dolgozik, amennyire éppen szüksége van. Mintha teljességgel hiányoznák belőle az ambíció, hogy különb sorsba vergődj^ 181, hogy valami aprócska kényelemre tegyen ssert Étkezése ige® egyszerit • Egy kis kenyér, olajbogyó, sajt, valami őeszekotyvasrtott leves és- nagyritkán egy-egy falat ürühus. Az élete bámulatosan prims- jj tiv ma is: eszik, iesik, alszik, sülteit magát a j nappal, vagy a kemence mellett melegszik, néha- j| Csixi lód bróm fürdő kérfen prospektust Fürööigazgatósdg, Csízfűröö, Síoti. néfoa, ha már a kellemetlen élősdiek nagyon elszaporodtak rajta, valahogyan megtisztálkodik, különben olyan, mint a jühnyáj, amelyet a pásztora tetszése szerint terel ide-oda vagy ha tetszik, mint a farkascsorda, amelyet közös veszedelem esetére brutális támadásra lehet ingerelni. Elüldögél faluja előtt a tisztáson, vagy a kávéház előtt kis alacsony székén és egykedvűen éli a világát. A házak most is csöndesek. A kapu be van zárva, az ablakokat sürü vasroetély földi. Lelkében a török ma is nomád. Nem igazi városlakó. Konstantinápoly, amely a sző teljes értelmében sohasem volt török város, most sem az, akár európai módon öltözködnek is benne az emberek és az asz- szonyok. Kereskedelme csak teng-leng, kikötője úgyszólván egészen kihalt. Szír írna, Levantének ez a gyöngye, csak itt-ott ékeskedik valamilyen szebb üzlettel, Angora, az uj főváros pedig csak épülőben van. Kapott ugyan uj vasúti állomást, rendes utak vonulnál? benne végig, alapjában azonban most sem több, mint Pera, Sztambul külvárosa. Nagy baj az, hogy a török nem kapható a kereskedelemre. A görögöket és az örményeket, akik valaha kiskereskedői voltak Törökországnak, száműzték, maga a török pedig igazolja azt a tételt, hogy egy nép, amely karddal szerezte meg világbiró hatalmát, csak karddal élhet ie meg és távol áll tőle a gondolata is annak, hogy olyan mesterségre szánja magát, amely a nyugati országokban a konszolidált állami élet legszilárdabb alapja. Masztala Kemál — és az ifjúság Érthető, hogy ilyen viszonyok mellett Törökországban szó sem lehet tőkeképződésről. A külföldi tőkések bizalmatlanok Törökországgal szemben és maga a töröké Cg sem vágyódik a külföldi kapitalisták után. Az állami gazdagság egyensúlya persze ilyen körülmények között felbillent, annál inkább is, mert a jövedelmek legnagyobb részét a haderő főn tartanára fordítják, az adózás igén terhes, a* adókat néha egészen üzletszerűen vetik ki és a sok korlátozás és monopólium csak megnehezíti az életviszonyokat. Sötét kép ez, de a mai Törökország igazi képét, jövendő kialakulását ezekből a* adatokból mégsem lehet teljes biztossággal megállapítani. Egy nemzet életét nem évekkel, hanem az egymást követő égés® nemzedékek sorával mérjük- A* a török kormány, amely moet Musztafa Kemál pasa energikus egyénisége körül csoportosul, mind igen komoly, erőteljes, határozott politikai egyéniség. Ellenben az alacsonyabbrangu hivatalnokok ma is lusták és épp úgy viselkednek, mint a császárság idején, maga a nagy tömeg pedig tehetetlen, mozdulatlan. Meglehet, hogy a török népnek ex a mai konstituciója csak velejárója a bíbora rettenetes szenvedéseinek, annak as Másfele* vérveszteségnek, amely követkesnénye vb® as örmény-lázadásnak és a görög hsvártőesafc Talán Musztafa Kemál pasa nem is törődik a nagy tömegek felfogásával, átformálásával, — kivéve* hogy bevezette a latin ábécéi, — egyébkéetó teljen erővel a* ifjú nemzedék nevelésére vetette sssagái, gondoskodik a kultúra emeléséről, törvénybem adta ki, hogy a házasulandó felek előbb orvosi vizsgálatnak kell, hogy alávessék magukat, m iskolai tanítás erősen demokratikus sseSlensü, a fiuk és leányok együtt tanulnak. Szóval megWS- törtette az ország égés* társad ir $ berendezkedéséi s — ami korszakalkotó egáas konnányrtMÉ ramát- szerében — megrendítette *s isiim Az izlám bukása fca«k a ténynek vöágraansőlő fontosság® V- hetetlen kétségbevonni, Törökorsság tulajdon* képpé® az isláffi birodalma volS, amely előbb t* kalifa, aztán pedig a szultán körül esoportcettóL Törökország jogi és törvénykezési rendszere, délkodása, családi élete, a nők helyzete, mind vallási törvényeken alapult és ezeket a törvénye- két most Musztafa Kemál gyökerében forgatta SBL Hogy magának a pasának milyen a vallárt SB- fogása, erről nem nyilatkozott, de különben semmiféle ilyen tekintettől nem korlátostatja magát Cselekedetei beszélnek. Kiűzte országából a dez^ viseket, a kolduló rendeket, sok mecsetet ledöntött ée földjeiket as állam javára kobozta «l Csökkentette az azelőtt köztiszteletben állt űnA mok és faodzsák számát, akikre moet valósággá® megvetéssel néznek. Törökország hihetetlen «I- világiasodott és a vallásos szertartásokat, ha el nem tiltották is, viszont egyáltalán nem favorizálják a kormányhatóságok. A vallási életnek ebben az elsenyvedésében döntő fontosságú az a tény, hogy a nőnek úgyszólván semmiféle része nincs a vallási aktusokban, nem úgy például, mint a katolicizmusban, ahol a nő teljesen egyenlő értékű a hivó férfiúval. A mai Törökországban, az egészen öreg embereket kivéve, úgyszólván senki sem jár a mecsetekbe. Az izlam megszűnt a nemzeti öntudat alapja lenni s a változás oly gyorsan következett be, hogy az ember szinte hajlandó art hinni, talán a török sohasem volt vallásos ország, csak egy harcias fegyelmezett, engedelmes nép, amely art kívánta, hogy vezessék és kormányozzák. Mindenesetre a jőve egyik izgató és érdekes problémája marad, milyen eredményeket ér el Musztafa Kemál pasa kormányzati és külöuösen nevelórendszere és vájjon a felnövekedő generáció eljut-e az érettségnek arra a fokára, hogy egyszer diktatúra nélkül is tudja Önmagát kormányozni. M komoly szándék biztos jele — Végre látom. hagy Ernőnek kom-oly szándékai vannak. — Honnan? — Először mindig csak arról beszáll, hogy én mit szeretek. de most már az ő kedve ne ételeit is felsorolja. £Rmi lehetetlen Pap: Nem tud férjével veszekedés nélkül boldogan élni? — Boldog cm nem. (Bulletin, Sidney.) Fizessen elő a óv Képes Hét-re
