Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-07 / 80. (2005.) szám

9 Borzalmasan megcsonkított állapotban szedték ki a vasúti kocsik romjai alól a Bukarest-jassyi katasztróia áldozatait A legtöbb holttest darabokban van — Eddig csak nyolc holttestet sikerült agnoszkálni Bukarest, április 6. A Bukarest—Jassy-i vasúti katasztrófa sebesöltjeit a buzeui kór­házban helyezték eL Számos sebesült állapota életveszélyes és így a halottak száma minden bizonnyal még növekedni fog. A halottak személyazonosságának megállapí­tása rendkívül nehéz, minthogy a legtöbb holttestet darabokban szedték ki a vasúti kocsik romjai alól. Alig van holt­test, amelynek minden tagja megvan. Ed­dig még csak nyolc holttestet sikerült ag- noszkálnt Megnehezíti a személyazonosság megállapítá­sát az a körülmény is, hogy a legtöbb halott zsebében semmiféle iratot nem találtak, ami­ből arra lehet következtetni, hogy a holttes­teket kirabolták. Megállapítást nyert, hogy a halottak és a snlyos sebesültek valamennyien a postakocsi után következő harmadik osztá­lyú kocsiban ültek. Bukarestben óriási izgal­mat és felháborodást keltett a katasztrófa hí­re. A bobod állomásfőnők, aki a katasztrófa után megszökött, pénteken délben jelentke­zett a bukaresti rendőrségen. Azt állítja, hogy nem hibás a katasztrófa előidézésében, mert a gyorsvonat szabályszerűen futott be az ál­lomásra és maga sem érti, hogyan történhe­tett a kisiklás. A vasnti szakértők nem tart­ják kizártnak, hogy a válté szerkezete romlott el és ebben az esetben a vasnti tisztviselőket nem lehet felelősségre vonni. A Bukarest—jassy-i vonalon a közvetlen for­galom szünetel. A vonatokat Braílán keresz­tül irányítják Bukovina és Besszarábia felé. Bukarest, április 6. Alevra tábornok román közlekedésügyi miniszter ma reggel fogadta a bukaresti újságírókat, akik előtt kijelentet­te, hogy a bobocí vasúti szerencsétlenséget nem a rossz és elhanyagolt anyag, hanem az ille­tékes hivatalnokok gondatlansága okozta. A bűnös hivatalnokokat felelősségre vonják. A vasutigazgatóság megállapította, hogy a szerencsétlenséget hibás váltóállítás okozta. Ezenkívül az előírásokkal ellentétben az ál­lomásfőnök nem állt a perónon akkor, amikor a vonat átfutott a pályaudvaron. A szolgálatot tevő hivatalnok egyáltalán nem volt a hiva­talban. A halottak számát hivatalosan tizen­hatban, a sebesültekét pedig negyvenkilenc­ben állapították meg. Az áldozatok legnagyobb része szabadságáról visszajött katona és né­hány paraszt Az első és a második osztály utasai közül senki sem sebesült meg komo­lyabban. Német vezérkari tiszt vezeAmanutlah kinek kabuli csodakertjét két magyar kertész gondozta Beszélgetés Akerberg amerikai szerkesztővel, aki 120 ezer kilométeres világbotyongása során hat viszontagságos hónapot töltött a iorrongó Afganisztánban PÜsfyén, április 8. Akerberg Xrmand <tr., sa amerikai Daily Omaha Tribüné kiváló munkatársa, aki eddig százhúszezer kilomé­ter utat tett meg tizenhétévi riport ereskedé­se alatt, a napokban tért vissza afganisztáni tanulmánya tjáról és lapjának feltűnést keltő cikkekben számolt be az afganisztáni belpolitikai helyzetről. Akerberget nemrég avatta tiszteletbeli doktorrá a csikágői Lin­coln Jefferaon tudományegyetem nagyjelen­tőségű publicisztikai tevékenységéért. A pöstyéni Royal-ezálloda kávéházálban ülünk. A folyosón sürgés-forgás. Kiizzadt ala­kok futnak végig a parketten. A pincér tátva felejti a száját: a ping-pongversenyeket nézi, az igazgató lábujjhegyen ágaskodik már egy félórája, zene nincsen, a „zene" versenyt néz, pincért nem lehet látni a kávéháziban, csak egy szenvedélyes kártya játékos vet sor­sot, időnkint taps csattan, reflektorok izzó fehér fényt zuhanyoznak a játékosokra: fil­met forgatnak, a portás lefogadja a játéko­sokat ... Szemben ffl velem Akerberg. Hatalmas szőke ember. A nyakkendője Ízléstelen, ki­csit raeosol, a szemei szürkék. Néha idegesen főibuknak a szemei szemüvege mögül. Előt­te Rem&rque könyve: „Ara Westen niohts neoes. * — Múlt év júliusában indultam el Afga­nisztánba — meséli Akerberg — Oroszorszá­gon keresztül. Alig érkeztem meg Afganisz­tánba, azonnal kellemetlenségem támadt a* afganisztáni hatóságokkal A legszigorúbb motozásnak vetettek alá, meztelenre vetkőz- tettek, átnézték a jegyzeteimet, kiforgatták a zsebeimet A tortúra után megtudtam, hogy ilyen „kivételes" bánásmódban csak az új­ságírók részesülnek. Lépten-nyomon tapasz­taltam, hogy benszülött tisztviselők követik minden lépésemet és „ellenőrzés" nélkül egy tapodtatnyit sem tehetek Afganisztánban. Ez óvatosság, bizalmatlanság az európai újság­írókkal szemben onnan ered, hogy a benszü- löttek kémnek tekintenek minden olyan kül­földit, aki megfigyeléseket eszközöl, jegyze­teket készít, fényképfölvételetek csinál — Az afganisztáni belkáborat nem Aman- ullah reformjai idézték elő, mint azt az euró­pai sajtó publikálta. Az európai sajtóügynök­ségek jelentései úgy hangzottak, mintha Amanullah hátat fordított volna az afganisz­táni tradícióknak és minden átmenet nélkül európai „szokásokat" parancsolt volna alatt­valóira. A valóságban egészen másképp áll a helyzet. Amanullah apja, Aohmed ben Ali Alaf, háromszáz feleséget tartott háremében, akik az ősz király halála után afgán szokás szerint fia tulajdonába mentek át. Amanullah boldog házaséletet élt, míg jelenlegi felesége féltékenységből rá nem bírta, hogy adja visz- sza háremhölgyeinek szabadságát és részesít­se őket illő végkielégítésben. Amanullah, bár vonakodott háremhölgyeitől megválni, még­sem tudott ellentállni első felesége kívánsá­gának és egész háremét föloszlatla. A vagyonos háremhölgyek rövidesem férj­hez mentek Amanullah főtisztviselőihez. Amanullah azonban európai útja előtt azt tapasztalta, hogy az afgán állampénztár üres és az égetően szükségei „európai úti­költséget" csakis agy teremtheti elő, ha elkobozza volt háremhölgyemek és férjük­nek vagyonát Az „útiköltség" együtt volt és Amanullah körülnézett Európában. Természetesen Ama nulláknak ez a radikális eljárása visszatetszést váltott ki alattvalói közt s mig Európában „turnézott", addig oda­haza lázasan készültek „fogadtatására". Ez idézte elő a hosszú afgán belháborut, amely még ma is tart. E felelőtlen cselekedete nem­csak az afgán arisztokráciát uszította maga ellen, hanem azokat is, akiket közelről nem érintett a vagyonelkobzás: igy a papokat és a munkásrétegeket is. — Az állami tisztviselők korlátlan jogokat élveznek, büntetlenül követhetnek el még gyilkosságot is a rabszolga és vagyontalan benszülött ellen. A törvény nem sajtja őket és az „alacsonyabbrendű" társadalmi osz­tályba tartozók teljesen ki vannak szolgáltat­va nekik. —< Gyakran előfordul azonban az az eset, hogy a kormány által agyondédelgetett álla­mi hivatalnokok fizetésével az állam hátrá- lékban marad. A tisztviselők részletekben kapják kézhez fizetésüket, de néha volt rá eset, hogy hónapokon keresztül inzolvens volt az államkincstár éa a hivatalnokok fizetős nélkül maradtak. — Amanullahval kétszer volt alkalmam beszélni, — folytatta Akerberg. — Kedélyes, közvetlen ember benyomását keltette ben­nem. A társalgás francia nyelven folyt, de miután ez nehezére esett, arabul folytattuk a beszélgetést Lelkesen, szinte extázisbán be­szélt európai útjáról, a filmíőlvételekről, a katonai díszszemlékről és Hindenburgról. Megemlítette Drezdát, ahol először lőtt lég­fegyverből. Beszédéből azt vettem ki, hogy Amanullahra a németek hatottak a legin­tenzivebben, mig feleségére a franciák. Amanullah átlagember és „félmüveltsége" gyakran szembetűnő. Már hosszabb ideig be­szélgettünk a legkülönbözőbb témákról: bel­politikai kérdésekről, az angol gyarmatpoli­tikáról, az amerikai petroleumérdekeltségek- ről, amikor egyszerre fölugrott s egy gyö­nyörű elefántcsontdobozból zseblámpát vett elő és azt mondta: „Okos ember lehetett az, aki ezt föltalálta," — Mint emberről csak azt akarom még megemlíteni, hogy testvérét, Habib Ulah-ot sajátkezüleg leszúrta évekkel ezelőtt, hogy trónra jusson. — Az audiencia vége felé a következőket mondotta terveiről: „Most minden erőmmel azon vagyok, hogy ellenfeleimet legyőzzem. Azután hozzáfogok reformjaim keresztülvite­léhez. Megmutatom Európának, hogy Kabulból európai várost csinálok és föld­alatti vülamosvonalakat építtetek. Nemsokára palotámba is bevezetem a rádiót, európai koncerteket fogok hallgatni" Majd rátért a „Korán“-ra. A „Korán"-t elavultnak tartja. Buzgó „síita" minisztereivel együtt — Jölértesült körökben tudni vélik, hogy Amanullah as államháztartást oly módon szokta egyensúlyba hozni, hogy fiatal af­gán leányokat áruba bocsát Megerősítik ezt a híresztelést lord Méltón (New-Yersey), a híres amerikai utazó útle­írásai, ahol megemlíti hogy Bagdad közelé­ben valóságos „rabszolgavásárra" bukkant. — Nem tartom érdektelennek megjegyez­ni még, hogy Afganisztánban, ahol a többne- jüség hivatalosan fönnáll, a „prostntició" fo­galma teljesen ismeretlen. Az afgán hadikészülődéeek felől érdeklő­dőm. — Az afgán hadsereg — válaszol Akerberg — német befolyás alatt áli Amanullah sok német tisztet fogadott szolgálatába. Vezér­kara kizárólag németekből rekrutálódott. Legfőbb katonai tanácsadója egy Wagner LOSONCI miOAZMMOI GÉPGYÁR RT. L9CENIC aut. F ORD képviselet az ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁR rt. Budapest vezérképviselete: szállít jutányos árban és kedvező fizetési feltételek mellett: ACÉLKERETES CSÉPLŐGÉPEKET kettossorn sréd onbeálló golyóacsapágyakk*] TELJES MALOM BERENDEZÉSEKET átalakításokat és egyes gépeket FORDSON TRAKTOROKAT Leguj’abb typusu FORD személy- és teher­autókat valamint saját gyártmányú, egyszerű és mütrágyaszóróval kombinált vetogépeket KÉR JEN ARAJANLATOT! ÍS2»|H|*7 ARGENTÍNA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és CUBA. A két hatalmas motorhajó: Alcantara és Austurias (32.000 tonna tartatom, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha Kényelmes el­szállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad: RQYAL MAIL LENE PRAHA II., HYBERNSKÁ 24/Xa nevezetű német volt vezérkari tiszt, aki áL név alatt működik. Orosz származású tisztjei is vannak, de ezek csupán kiképzők. Megkérdezem,* nem látott-e magyart Amanullah környezetében? — Találkoztam egy magyar származása mérnökkel, akivel együtt voltam négy hétig a fölkelők foglya. Mikor Amanullah kezébe jutottunk, ott is még jóidéig fogva tartottak, mig a király rám nem ismert Ekkor elváL tam magyar fogolytársamtól, akiről azóta sem hallottam. Amanullah ekkor különki- hallgatáson fogadott és egy ezüstszövésü, há­rom méter hosszú sált ajándékozott nekem. Körülbelül száz idegen család áll Amanullah szolgálatában. Ezek jórészt angolok és né­metek. De tudomásom szerint két magyar kertész gondozza as afgán ki­rály csodálatos szépségű kabuli virágos- kertjét * Ezek otüü Egyiptom belyaetéro terelMWfc a azó. — Visszafelé —. mesélte Akerberg —; Egyiptomba utaztam. Kairóban kihallgatáson fogadott Fuad király. Nem nagyon szerethe­tik ott az angolokat, mert amikor Kantarrá- ban angolul beszéltem, megtámadtak és ütle­gelni kezdtek. Kihallgatásomon említést tet­tem erről Fuad királynak. Fuad csöndesen válaszolt: „Afrikában jobban teszi az idegen, ha ki se nyitja a száját..Majd filozófiára terelődött a sző: „Elvem as erőssel együtt menni!* — mondotta. Majd igy folytatta: „Európa beteg és csak a legközelebbi vi­lágháborúban fog gyógyulást találni..." Mire Achmed pasa, Fuad király titkára, aki jelen volt a kihallgatáson, a következőket fűzte hozzá: „A következő világháború pedig keleten fog kitörni, onnan átragad majd Európára." * As interjúnak vége. Akerberg szemei me­gint komoran buknak föl szemüvege mögül Idegesen játszik Remarque könyvével, melynek eime felémvöröslik: Ám Westen nichts neues ... Akerberg elmosolyodik és ennyit mond búcsúzóul: — Szóval: Keleten semmi újság... Nemes Endre. Meghívó A Csehszlovákiai Magyar Újságíróik SBÚnifi- kátusának elnöksége az alapszabályok 9. §-a alapján április hó 21-ére délelőtt 10 őrá­ra Podebrady-fürdő különtermébe egybehív­ja a szindikátus évi rendes közgyűlését Tárgysorozat: 1. Az ügyvezető titkár, a pénztáros, a® el­lenőrök jelentésed. 2. Az elnökség és a. tisztikar választása, va­lamint 12 végrehajtóbizottságj tagnak, 12 póttagnak, 5 becsületbiróságá tagnak, 5 pót­tagnak és 3 ellenőrnek a választása. 3. A beiratási és a tagdíjak nagyságának megállapítása a folyó évre. 4. A benyújtott fellebbezésekről való dön­tés. 5. Döntés ama javaslatokról, amelyeket a bizottság terjeszt a közgyűlés elé vagy a szin­dikátus bármely tagja legkésőbb három nap­pal a közgyűlés előtt írásban nyujt be az el­nökségnek. Prága, 1929 április 5. Tömöri dr. s- k. Dzurányi s. k. űgvrv. elnök érsz. elnök Kopper s. k. ügyv. titkár (Kérjük laptársainkat a fenti meghívó szi­ves átvételére.) Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét megjelenik minden hét csütörtökjén áptffis 7, vasárnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom