Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-17 / 88. (2013.) szám
1929 április 17, szerda. 3 Utvinov beszéde a genfi leszerelési bizottság mai ülésén Kínai és török javaslatok — Napirendi háborúskodás London és Cushendun között A második internationáié világakciója — Holnap tárgyalják az orosz javaslatot Géni, április 16. A népszövetségi lefegyverzési bizottság tavasai szoseziójánatk raáIgyon Gottdiener PEZSGŐT eodik ülés© külsőleg puszta napirendi vitát jelentett. Egyedül Litvinov szovjetdeilegátus nagy beszéde esett ki szántszándékkal ebből a szűkös keretböL Loudon elnök és Cufihendun lord, akiknek incidenséről már tegnap beszámoltunk, ma is folytatták háborúskodásukat. Az angol delegátus nem tudta elfelejteni tegnapi ügyét és nem bocsátotta meg Loudonnak, hogy föl- olvasta „a szocialisták és a széplelkek terjedelmes és dagályos emlékiratait", melyek szerinte veszélyeztetik a tárgyalások komolyságát. Cushendun a garmadával érkező petíciókat küldő irodákat „az ötödik emeleten lévő manzardirodáknak" bélyegezte, amivel azt akarta kifejezni, hogy a petíciók többnyire jelentéktelen magán társaságoktól erednek. Mindez nem változtat azon a tényen, hogy London elnök százezer számra kapja Európa minden részéről a leveleket és a memorandumokat, amelyekben magánemberek és szervezetek, különösen a szocialista helyi organizációk, sorra fölkérik a bizottságot, hogy siettesse meg az európai népek általános leszerelését. Tegnap Geníbe érkezett a második ínterna- oionále egy küldöttsége is, amely ugyancsak a leszerelés megsiettet ésének érdekében interveniált Loudon elnöknéL A második im- ternadonále vezérkara bejelentette, hogy a szociáldemokrácia a közeljövőben nagy vi- lágakoiót indít a leszerelés érdekében és reméli, hogy akciójának morális hatása a kormányokat gyorsabb munkára fogja serkenteni. A második inter nációnál© ennél az akciójánál kivételesen karöltve halad az egyházakkal, amelyek szintén mindent, elkövetnek a népek hangulatának megdolgozására és az erkölcsi nyomás megnő veszt é sé re. Loudon helyeselte a szocialisták tervét és fölszólította őket, hogy valósítsák meg elhatározásukat. Érthető, hogy Loudon magatartása nem tetszett a konzervatív Cushendunnak. Az angol delegátus, ahol csak lehetett, beleszólt Loudon intézkedéseibe, s mivel a bizottság elnöke nem mindig a legügyesebben vezette a tárgyalásokat, közbeszólásai gyakran meglepő eredménnyel jártak. így például heves vitára adott okot annak p kérdésnek eldöntése, vájjon az 1927-ből származó bizottsági lefegyverzési tervezetnek megkezdhetik-e második olvasását vagy sem. London csak Cushendun többszöri intervenciójára egyezett bele abba, hogy a lefegyverzési bizottság tavaszi szessziója a huszonhete? tervezet második olvasásának szárnittassék. Gibson, Amerika megbízottá, oldotta meg a kérdést, amennyiben rámutatott arra. hogy ha sikerül a napirenden lévő vitás kérdéseket megoldani, a mostani szesszió automatikusan a buszonhétes tervezet második olvasásának számíthat. Egy másik incidens támadt, apaikor Loudon orosz javaslat tárgyalásánál ki akarta erőszakolni a bizottság határozatát, hogy az orosz tervezetet sem mi eset re se tekintse a bizottsági tervezetet pótló alapnak. A bizottságban s*puki sem volt,, aki az orosz javaslatnak ezt a határozott elutasítását kívánta volna és Cushendun közbelépésére a bizottság el is halasztotta az orosz javaslat ügyében történő szavazást. A javaslatok A nap külső szenzációja Csinang-Csoping kínai tábornok kínai nyelven előadott beszéde volt. A kinai delegátus rendkívül fenyegető hangon hangsúlyozta békeakaratáí és háborúval fenyegetve követelte az általános védkötelezettség megszüntetését. Szerinte a lefegyverzési kérdés csak úgy oldható meg, ha az általános védkötelezettség kérdésének megoldásával kezdik el a munkát. A konferencia másik szenzációja Tewfik Rus- di bej, török külügyminiszter bejelentése volt. A török delegátus egy uj lefegyverzési tervezetet nyújtott át, amely alapvetően különbözik az eddigi összes tervezetektől. Tewfik azt követelte, hegy először az orosz, másodszor a török, harmadszor pedig a kinai javaslatot vegyék tárgyalás alá. A napirendi indítványok káoszából csak úgy sikerült kiutat találni, amennyiben a bizottság Loudon elnök tizennégy napirendi pomját a napirend hozzávetőleges alapjaként elfogadta, de föntartotta azt a jogot, hogy szükség szerint változtasson rajta. A tárgyalás tehát holnap délelőtt az orosz javaslat megvitatásával kezdődik, amely, mint ismeretes, valamennyi fegyverkezési mód ötven százalékkal való csökkentését kívánja. A török tervezet szövegét ma este közük a sajtóval és a delegátusokkal. Az erélyes orosz delegátus Litvnov, az orosz külügyi népbiztos frlyet- tese, a lefegyverzési bizottság mai ülécén egyórás beszédében kritikát gyakorolt az előkészítő lefegyverzési bizottság eddigi munkáján és hosszasan védelmezte az orosz tervezetet, amellyel szerinte meg lehetne oldani a lefegyverzés összes problémáit.. Litvinov azt követelte, hogy a lefegyverzési. bizottság változtassa meg eddigi munkarendjét és munkarendszerét és térjen át végre a valódi lefegyverzés kérdésére. Litvinov ezt a követelését azzal indokolta, hegy a háborús veszedelem mindenütt nő és igy szükség van a lefegyverzés gyors keresztülvit lére. Ugyanekkor utalt a Kellogg-paktumra, amely orosz iniciativára a kebteurópai népeknél már életbe lépett. A lefegyverzési bizottság mostani ülésszakán el kell dőlnie annak a kérdésnek, vájjon a világ közelebb jutott -e a lefegyverzés problémájának megöl fásához vagy sem. Baj volna, ha ez az ülésszak Is terméketlenül végződne. Litvinov örömmel látja, hogy az orosz lefegyverzési tervezet; t végre tárgyalás alá veszik. Attól fél azonban, hogy a vizsgálat tisztán formális marad es nem mélyül el az alapvető kérdésekbe. Véleménye szerint a német emlékiratban felsorolt súlyos kérdéseket az orosz tervezettel kitünően meg lehetne oldani. gr™ m cr üf __ni 1 üiiiar kmm%m a nepszovetseg hármas bizgtfságihez terjesztett memoraiMSiiHiábsn a perrendszer&i kisebbségi eljárás mellett foglalt állást Budapest, április 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ismeretes, hogy a magyar kormány a kisebbségi kérdésben memorandumot terjesztett a nép- szövetség hármas bizottságához. A magyar kormány memoranduma, amit hétfőn terjesztett be a népszövetség főtitkári hivatalához, elsősorban hivatkozik az 1920. évi békekonferencia jegyzőkönyvére, amely szerint a magyar békedelegáció elnöke a kisebbségvédelem fontosságáról Magyarország szempontjából a következőket jelentette ki: „Az, hogy a kisebbségek védelmét a nemzetek szövetsége garantálja, a mi szempontunkból a megkötendő szerződés legfontosabb része és csakis e garancia Hatékony megvalósításába vetett bizalom bírhat rá bennünket a békeszerződés aláírására.* Ezután a memorandum rámutat arra a területi és lakosságbeli veszteségre, amivel Magyarországot a békeszerződés sújtotta népszavazás megtartása nélkül, amiből kifolyóan nem túlzás azt állítani,, hogy nincs még olyan nemzet, amelyre nézve a kisebbségi védelem életbevágóbb fontosságú kérdés volna, mint éppen a magyarokra nézve. A népszövetség tanácsára, a tanács állandó és időleges tagjaira, aídk a kisebbségi védelem tulajdonképpeni letéteményesei, a történél© melött rendkívül súlyos felelősség bárul. Sajnos, be kell vallani, hogy az úgynevezett kisebbségi szerződésekben a kisebbségeknek biztosított anyagi jogok köre meglehetősen szűk, de ez a kérdés czidöszerint nem áll és nem is állhat tárgyalás alatt. Annál elszomorítóbb azonban az a mindgyakrabban észlelhető törekvés, hogy ezeket a kereteket a. kisebbségi jogok értelmezésével, helyesebben meg nem engedhető szűkítő értelmezésekkel még jobban korlátozni akarják. Annak folytán, hogy a kisebbségi védelem hatálytalan maradt, a kisebbségek csalódása olyan mértéket öltött, hogy az utóbbi időben már teljesen lemondtak arról, hogy védelmük érdekében kérvényeket intézzenek a népszövetséghez. Hallgatásuknak valódi oka a kiábrándultság, nem pedig az, mintha helyzetük javult volna. A kisebbségi szerződések rendelkezéseit a nemzetek szövetségének tanácsa külön- külön és ünnepélyesen védelem alá vette. Ennek értelmét és jelentőségét a tanács 1920. évi október 22-én hozott Tiítoni-féle rezolueióban fejtette ki. Hiányoznak azonban az eljárási szabályok arra, hogy a nemzetek szövetségének, helyesebben a tanács tagjainak módjukban legyen meggyőződni, hogy a kisebbségek védelmére vonatkozó rendelkezéseket rendszeresen vóg- rchajtják-e. A hármas bizottságot életrclii- vó Chamberlain-féle gondolat helyes, mert a tanács által gyakorisod ó ellenőrzés hatályosabbá tételét szolgálja és ennélfogva megfelel a, kisebbségi védelem általános szellemének. Jellemző, hogy 1920 október 25-én, amikor a hármas bizottság intézményét a tanács határozata megvalósította, senki sem gondolt arra, hogy szükséges volna ennek az eljárási rendnek megalkotásához a kisebbségi védelemre kötelezett államok hozzájárulását kérni. A hármas bizottság ma létező intézmény, önként fölmerül azonban az a kérdés, hogy szervezete és jelenlegi eljárási módja ja- vitható-e a íiz év folyama nszerzett tapasztalatok segítségével. Talán ez az a kérdés, amely a tanács tagjait jelenleg a legközvetlenebbül kell, hogy foglalkoztassa. Ami a jelenleg érvényben álló eljárási rendet illeti, a magyar kornr' keménye az, hogy annak legsulyosab , áia az információszerzés közismert hiányossága, sőt az, hogy a hármas bizottság kellő tájékozódása egyenesen lehetetlen. Ez a fogyatékosság annak az elvnek téves magyarázatából származik, hogy a kisebbségeket semmi körülmények között és az eljárás egyik fázisában sem illeti meg a perlő fél minőÁ léiért való küzde!em súlyos napjaiban csak a fiatalos erő, az acélos izomzat, a nyugodt, kiegyensúlyozott idegrendszer képesít bennünket arra, hogy megálljuk a helyünket. Az életküzdeiem egész fegyvertárát egyesíti magában a valódi DIÁN 4 sósborszesz Ha testünket és különösen serdülő gyermekeink testét esténként lefekvés előtt és reggelenként a napi robot megkezdése előtt tiszta vagy hígított DIANA sósborszesszel bedörzsöljük, rugékonyságra, frisseséire és erélyes tetterőre teszünk szert, mely a munkához kitartást és buzgó életkedvet kölcsönöz. Kísérelje meg mindenki, aki bágyadt, könnyen fárad, lehangolt, kedélybeteg, mert csodát fog látni. DIANA sósborszesz Az egész országban mindenütt kapható Csak Diana névvel valódi! Egy eredeti palack ára 5.50 Ké. sege. Az az indítvány, hogy a hármas bizottság a kisebbségi lakosságú állam válaszában foglalt jogi és ténybeli állításokra vonatkozólag a kisebbségi kérvényezőktől információkat szerezzen és szerezhessen be, olyan szerény, hogy ezen a téren ennél szerényebb indítványt alig lehetne tennL Á magyar kormány az egész eljárás komolysága szempontjából nélkülözhetetlennek tartja, hogy a kisebbségi lakosságú államnak a kérvényezők beadványára adott válaszát közöljék a panaszosokkal és hogy általában kétoldalú és koníradiktórikus informálás induljon meg Írásban, amit szükség esetén ugyanilyen személyes felvilágosításokkal lehessen kiegészíteni akár a hármas bizottság, akár az azt helyettesítő szerv előtt és általában az egész eljárás minden egyes szakaszában. Ezzel szorosan összefügg az a kívánság is, amely az eljárás nagyobb nyilvánosságát óhajtja. Hasonlóképpen elengedhetetlennek tartja a magyar kormány annak a kérdésnek megfontolását, miképpen lehetne át- alakitani a hármas bizottságot a tanács ösz- szes tagjainak képviselőiből alakult bizottsággá. Szoros kapcsolatban állnak a reformok e részével egy állandó kisebbségi bizottság létesítése is olyan személyiségekből, aVik tekintéllyel és megfelelő szaktudással bírnak kisebbségi kérdésekben. A magyar kormány különben nagy súlyt helyezne az eljárás olyan tökéletesítésére is, amely megkönnyítené az ügyeknek az állandó nemzetközi bíróság elé vitelét minden olyan esetben, amikor jogi kérdésről van szó. ilyen kívánságot különben a közgyűlés 1922 szeptember 3í-én hozott határozata is kifejez. A magyar kormány fentartja magának a jogot arra, hogy kiegészítse a fentiekben összefoglalt megjegyzéseit, ha a kisebbségvédelmi eljárás reformját kidolgozandó tervezet konkretebb alakot ölt, addig azonban nem tartotta célszerűnek, hogy további megjegyzésekkel megnehezítse a legszükségesebb és legsürgősebb reformnak alapos kidolgozását. wamsmEamaiEmaBí^aamiisgff\mBgmia?meaa^asm;iít^7sssm Meghal! Zuleger szenátor Prága, április 16. Zuleger Tódor szenátor, a Bund dór Landwirte szenátusi csoportjának ve zetője és a párt egyik legmarkánsabb egyénisége a komotaui kórházban, ahol a közelmúltban súlyos hólyag-operációnak vetette magát alá, ma reggel 71 éves korában meghalt. Jön I Jön í a világ attrakciója! I I—Ilii ■ III .......... ■h írű mSCMBOII^ féle sifonok, vásznai-, ágynemű damasztok, divatselymek cs szövetek, aszta!- 8 ik, frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor- W fii ^ ‘ S ;tek. — Előnyös áraki Paplanok és paplan-anyagok. Régi paplanok átdolgozása. — S I € £ ™ IC llÜf |i ik vidékre bérmentve. Minták vidékre bérmentve. ^ Tel. 8ac jjjjj
