Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-16 / 87. (2012.) szám

Az uj lengyel kormány (sp) Prága, április 15. Anélkül, hogy az izgatott tavaszi levegő­ben nagyobb feltűnést keltett volna, Bartel • miniszterelnök lengyel kormánya lemondott és a ezejun közvetítése nélkül uj lengyel 'kor­mánynak adott helyet- Ez a varsói exiperi- menttim jelentőségében osaknem megegye­zik a jugoszláv király néhány hónap előtti kísérletének jelentőségével, amikor Sándor király egyetlen tollvonással szébkergette a házsártos szkorpstinát és elnémította a szerb- horvát ellentét egetverő zaját. Lengyelor­szágban, sokkal egyszerűbb keretek között, az elmúlt napokban ugyanez történt meg. Nem nemzetiségi, nem osztály-, hanem első­sorban gazdasági ellentéteik késztették Pil- szaidszki marsallt, Lengyelország minden­ható urát, hogy megváljék régi kipróbált mi­niszterelnökét őt és a hatalmat átruházza Switalskira, volt adjutánsára, kiben minden­ki az erős kéz uralmának beköszöntőt látja. Ha a mai Lengyelországot nem ás számít­juk a diktatórikus módon kormányzott euró­pai birodalmak közé, annyi kétségtelen, hogy Pilszudszfci Mres májusi államcsinyje óta a diktatúra és a parlamentarizmus egy különös vegyüléke tartja kezében a hatal­mat Varsóban. Báthory Zsigmond és Szo- bieszki Jánoe ideje óta Lengyelországban mindig ez a furcsa átmeneti kormányfonna uralkodott. Hol a parlament volt abszolút ur és hirbedtté vált „nyepozvolim“-jávai a leg­elemibb haladási törekvéseket is meghiú­sította, hol egy kimagasló személyiség ke­rült előtérbe és ideig-óráig Európa leg­ragyogóbb történelmi fejezeteit valiósilotta meg Lengyelországban. A aagyfamláziáju lengyel nép nyughatatlan ságának és külön­legesen éber természetének érdekes velejá­rója ez az örökös politikai konfliktus sze­mély és intézmény között, amely már gyak­ran tüneményes szín játékokat, de még gyak­rabban szomorú lehanyatlásokat varázsolt Európa politikájának színpadjára. Az uj Lengyelország helyzete a háború után kétségtelenül egyike volt a legkompli- káltabbaknak Európában. A lengyelek száz óv óta nem éltek önálló állami életet és ere­jük forradalmakban és a forradalmakkal rendszerint együttjáró személyi torzsalko­dásokban feosérlődött el. Az ország területe a világháborúban állandóan harctér volt és idegmegfeszitő munka kellett, amíg a fel­dúlt birtokokat és a zaklatott népet'ismét békés kulturterületté lehetett változtatni. Ezenkívül keletről állandóan a közelben set­tenkedett a baljós szomszéd, Szovjetoroszor- szág, amellyel a lengyel ősapátoknak még jóval a háború befejezése után is föl kellett vemu' a harcot, majd pedig megfeszült diplo­máciai munkával le kellett szerelni agresz- szi vitásának élét. Németország, a nyugati szomszéd, ugyancsak ellenséges üdéidként nehezedett a lengyel sorsra s a békeszerző­dések szerencsétlen rendelkezései, a korri­dor, a danzigi kérdés, a felsősziléziai nép­szavazás, a hatalmas német kisebbség sorra megneihezi tették a szabályos állami élet ki­fejlődését. Ezenkívül egyetlen európai or­szágban sem él annyi és oly számottevő ki­sebbség, mint Lengyelországban, érthető te­hát, hogy a háború utáni első évtized a leg­több európai népnél nehezebb körülmények Teljes csőd fenyegeti a jóvátétel! tárgyalásokat Schaclit dr. ma nyaltja át elutasító memorandumát a szövetségesek jegyzékére — lenerika is a szövetségesek követeléseinek csökkentése mellett van — Berlin, április 15. Schacht dr., a párisi né­met jóvátételi konferencia német szakértői­nek vezetője valószinüleg a mai nap folya­mán nyújtja át válaszát arra a memoran­dumra, amelyet a szövetségesek követelé­seik kérdésében szombaton nyújtottak át a német delegációnak. Néhány berlini lap ér­tesülése szerint Schacht dr. jelzőkében kifejezi, hogy a szövetségesek követelései még arra sem alkalmasak, hogy a további tárgyalások bázisául szolgáljanak. Ha Schacht tényleg átnyújtja ezt a jegyzéket, a párisi jóvátételi konferencia újból a csőd szélére kerül, mert a szövetségesek aligha változtatják meg legutóbbi javaslataikat. Német részről szeretnék elkerülni a feltű­nést. Mindazonáltal határozottan tudomásá­ra hozzák az antantszakértőknek, — ha a konferencia nem tér vissza a kiinduló pont­hoz, Németország teherbírása megállapítá­sához, — hogy minden további diszkusszió fölösleges, üffvanakkor Schacht megteszi el­lenajánlatát. Ha a szövetségesek elutasítóan nyilatkoznak a német ajánlatokról, Schacht dr. azonnal megszakítja párisi tartózkodá­sát és a jóvátételi szakértőkoníerencia kény­telen lesz eredmény nélkül befejezni mun­káját. Lázas konferencia a Felér Házban London, április 15. A Morningpost washing­toni jelentése szerint Morgan és Owen Young maguk is túl magasnak tartják az antant jóvá­tételi követeléseit. Jólinformált körök szerint vasárnap este a washingtoni Fehér Házban a legnagyobb sietséggel konferenciát tartottak, amelyen az amerikai kormány a jóvátételek csök­kentése mellett foglalt állást. Egyelőre nem tudni, vájjon Hoover hajlandö-e beleegyezni a szövetségesek amerikai adós­ságainak csökkentésébe és a régebben kötött szerződések elvetésébe. Köztudomású, hogy az antant csak akkor engedne, ha Amerika lemondana angol, francia és olasz követe­léseinek egy részéről. A Fehér Házban tartott konferencián Stimson külügyi államtitkár, Mellon pénzügyi kancel­lár és számos más kiváló politikus vett részt Általános vélemény szerint Hoover aligha egyezhet be az amerikai követelések csök­kentésébe. Megnyitották a lefegyverzési előkonferencia hatodik ülésszakát Loudon elnök óva int minden illúziótól — A konferencia napirendjét teljesen önkényesen állították össze Gronf, április 15. A népszövetség palotá­jában ma délelőtt nyitották meg az előké­szítő lefegyverzési konferencia hatodik ülésszakát. A megnyitás leghatásosabb je­lenete volt, amikor Lo-udon elnök rámuta­tott az előtte fekvő másfél méter magas le­vélhalmazra, amelyben számos nemzeti és nemzetközi szervezet, különösen sok mun- kásorganizácdó arra kéri a népszövetséget, hogy siettesse meg a lefegyverzést. Sajnos, az elnök kénytelen volt figyelmeztetni a közvéleményt, hogy ne engedje át magát illúzióknak és ne higyje, hogy a jelenlegi lefegyverzési előkonferencia azért ült ösz­sze, mórt talán a legkedvezőbb pillanat adódott a lefegyverzés keresztülvitelére vagy remény van a nagy probléma megol­dására. Erről szó sincsen. Mindenekelőtt hiányzik még a bizonyos hatalmak közötti megegyezés (a népszövetségi zsargon tilt­ja, hogy Loudon határozottabban fejezze ki magát) és a döntő jelentőségű kérdésekben egyelőre hiányzik a megegyezés. A bizott­ság elnöke természetesen nem kételkedik a megegyezés eljövetelében, csak éppen a jelen pillanatot nem tartja döntő jelentő­ségűnek. Tizennégy pont a lefegyverzési előkonferencia napirendjén Loudon elnök az ülés folyatnám bejelen­tette, hogy napirenden szerepel a szovjetkormány ter­vezetének megvitatása is, amely, mint ismeretes, teljes lefegyverzést helyez kilátásba. Ugyancsak a napirendre tűzték az egyik német javaslatot is, amely a katonai ügyekben való értesülések megszer­zésének jobb organizációját követeli. A megnyitóbeszéd után Cobian spanyol delegátust a lefegyverzési bizottság alelnökének választották meg. Majd a napirend bemutatása következett. A tárgysorozaton összesem tizennégy pont sze­repel, melyek közül az első az orosz lefegy­verzési tervezet megvitatása, a másik az említett német ajánlat, a harmadik a kémiai háború megszüntetéséről szóló javaslat. A többi pontokban azok a konvenciós terveze­tek szerepelnek, amelyek tekintetében egye­lőre a bizottság sem tudott megegyezni. Az ideiglenes napirend összeállítása any- nyira Önkényes benyomást kelt, hogy Bern- storff gróf német delegátus kénytelen volt kérdést intézni az alelnökhöz, hogy a német javaslat mikor kerül megvitatásra. Loudon csak általánosságban felelt és kijelentette, hogy az általános vita holnap kezdődik. Az első incidens Rendkívül jellemző incidens történt azon­nal az első ülés végén. Loudon elnök ünne­pélyes hangon fölolvasta Clifford Hármon- nak, a nemzetközi repülőszövetség elnöké­nek levelét, amelyben Hármon rámutat a légi támadások esztelenségére és barbarizmusára és olyan paktumot ajánl, amelyben a/, összes államok köteleznék magukat e kegyetlen és nevetséges harcmodor megszüntetésére. között folyt, le a fehér sas nagyra nőtt biro­dalmában. Ennyi nehézséggel szemben két nagysze­rű erénye van a lengyelnek: a hazafiasság és a katonai erény. Viszont két óriási hiba nehe­zíti meg sorsát: a nép pártviszályokra hajló természete és a gazdasági kérdésekben való kollektív tájékozatlanság. Amikor Pilsudski marsall, a két erény nagyszerű megtestesítő­je, átvette az uralmat, a két hiba katasztrófá- lis inflációba, áldatlan pártviezályokba és csaknem a csőd szélére taszította az ellen­felekkel körülvett országot. Pilsudski két év alatt csodálatosan föllenditette a birodalom sorsát, de a közelmúltban ismét fölütötte fe­jét a két nagy hiba és ismét veszedelmes fel­hők tornyosultak Lengyelország egén. A par­lament és a kormányzás sehogy sem tudtak megegyezni, amit az egyik épített., lerontotta a másik. A felelős közdazdasági; és pénzügyi tényezők nem úgy sáfárkodtak a reájuk bí­zott vagyonnal, mint illő lett volna s a nagy- nehezen megmentett zloty újra veszedelmes árhullámzást mutatott a zürichi piacon. Ilyen körülmények között Ismét radikális segítség­re volt szükség. Bartel, ez a régi kitűnő tudőserner, akit Paderewskihez és a lengyel birodalom jelen­legi elnökéhez hasonlóan a politikával hom­lokegyenest ellentétben álló, csaknem bohém - szerű foglalkozásoktól hívtak meg az állam- ügyek élére, nem bizonyult oly energikusnak, mint a marsall szerette volna. Bárt ölben erős volt a parlamenti érzés és Lengyelországban, ahol a parlamentben túl sokat vitáznak és túl nagy jelentőséget tulajdonitanak a szemé­lyes kérdéseknek, ez a lojalitás nehezebb pil­lanatokban katasztrófái is lehet. A lelépő .mi­niszterelnök a bíróság kezére juttatta a volt pénzügyminisztert csupán azért, meri, néhány parlamenti, vezérnek így tetszett- Pilsudski tűr­hetetlennek bélyegezte az eljárást és a volt. pénzügyminiszter kiszolgáltatása az első lé­pés lett a Bártel-kormány lemondásához- Pil­sudski alapelve, hogy Lengyelországban el­sősorban erélyre van szükség, mert. a parla­mentarizmusra meg nem érett, elemeket csak igy lehet megfékezni. Switalski a marsall aka­ratának megtestesítője és munkájában bizo­nyára nem fog hiányozni az energia. Az impo­náló erő évekkel ezelőtt, egyszer már meg­mentette Legyelországot. Pilsudski azt állít­ja, most is mindenen segíteni fog. föPEL] AUTOSALON LflUFEBraSflJ«i!Ta#y» STÚROVfl UL.7 -»TELEF. 22-87 Na! számunk ts ©Ma! ............. Vili. évf. 87. (2012) szám Kedd 1929 április 16 El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és rUSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 0, Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: nrklitílrni nrmilnnin 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó* évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: POUIIKCL napilapja Felefa szerkesztő: hivatal: Prágá ik, Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH 6EZJ; lefon: 3031l.—Sürgőnftím: Hirlap, Praha

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom